Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-11 / 160. szám

■ 2002. Július 11., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét Gye F. KOVATS ÉVA Éltető VÍZ lerekkoromban az udvarunkban álló szivattyús kútból húztuk a vizet, később az utcáról, az artézi kútról hordtuk, majd a nem­sokára már az udvarunkban, aztán a fürdőszobában, a csapból folyt a víz. Amíg a kútról kellett hozni vödörben, kannában, ad­dig valahogy jobban megbecsültük minden cseppjét, nem pazarol­tunk, édesanyám mindig megnézte mire használja, mi gyerekek is odafigyeltünk, ne folyjon mellé, ne öntözzük feleslegesen. Később, az utcai artézi kútnál már pazaroltunk, ráfeküdtünk a vízkékre festett kút karjára és élveztük, hogy „magától” folyik a víz. Folyattuk is hosszú percekig, spricceltük egymást nyáron. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor a vezetékes vizet bekö­tötték az udvarunkba. Olcsó volt a vezetékes víz, szinte nem is volt ám, locsolt mindenki ha szükség volt rá, ha nem. Ekkor kezdték az udvari nyomós, húzós kutakat betömni, vagy ami még rossz­abb, ülepítőként, szennyvízderítőként használni. JVlára megfordult a helyzet, a csapvíz egyre drágább, ezért mind többen furatnak kutat családi és hétvégi házuknál és az innen nyert vízzel mossák az autót, locsolják a kertet. Mondhatnák visz- szaállt a régi helyzet. Csakhogy a dolognak van egy szépséghibá­ja, a mostani fúrt kutak többségéből nem tanácsos inni, a kömyzetszennyezésnek köszönhetően ezek a kutak sajnos már nem adnak tiszta, éltető vizet. Ez a víz már csak locsolásra jó. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Főz-e lekvárt? Idén eddig az epret kivéve minden gyümölcs ára magas volt. Ilyen árak mellett főz-e lekvárt? - kérdeztük olvasóinktól. Gelencsér Mária, Ocsény: - Idén nem főztem lekvárt, mert tavaly nagyon sok barackot tettem el és még mindig van belőle. De nem is lenne miből befőzni, mert most mindössze hét darab sárgabarack volt a fánkon. Tóth Angelika, Kéty: - Minden évben főzök lekvárt, idén már rak­tam el epret és sárgabarackot. Az epret a tavalyihoz képest alacso­nyabb áron kínálták és lekvárnak való barackot is sikerült olcsón , 200 forintért beszereznem. Lendvai Adrienn, Tolna-Mözs: - Még soha nem főztem lekvárt, az anyukámmal együtt lakunk, ő megteszi ezt helyettem. Egyébként is egy hetes a kisfiam, így még ha akarnék, akkor sem érnék rá ilyes­mire. Kovács Lászlóné, Szekszárdi - Én minden évben sok lekvárt fő­zök, nagy a család, kilenc gyerek van. Most is megvettem 300 forin­tért a barackot, mert még így is olcsóbb, mintha télen a boltban ve­szek lekvárt. ■ Előző kérdésünk: Ön szerint elősegítheti-e Horn Gyula az EU-csatlakozást? Szavazóink majdnem kétharmada, 64,3 %-a szavazott igennel erre a kérdésre. IGEN ' 64,3% NEI 37,7% MAI KÉRDÉSÜNK! Szokotté járni egészségügyi szűrővizsgálatokra? Szavazhat az interneten: Mnww.tolnalnepuJsag.hu, _______és SMS üzenetben: 20/454-36*64 Ma rk Gould, a Metropolitanből A zene ugyanaz, csak Magyarországon nincs légkondicionálás Az egész a nagymama Louis Armstrong lemezeivel kezdődött. Mark Gould megbűvölten hallgatta a jellegzetes muzsikát, s elhatározta: akárcsak példaképe, ő is eljegyzi magát a trombitával. Mindez tör­tént nyolc éves korában, New York Cityben. Szekszárd Azóta évtizedek teltek el, s Mark Gould im­már mint a New York-i Metropolitan Opera szólistája lépett fel tegnap Szekszárdon, a Nemzetközi Rézfúvós Napok egyik attrakció­jaként. Az amerikai vendég változatos és sike­res művészi pályafutást tudhat maga mögött, s a legjobbak versengenek azért, hogy tanítvá­nyának mondhassák magukat.- Visszatérve a kezdetekre, máig előttem van, ahogy kisgyermekként a közeli jazz klub előtt ácsorogtam: az életkorom miatt még nem mehettem be - említett meg egy jellem­ző epizódot Mark Gould. - Ezzel együtt azért komolyan képeztem magam édesapám kotta­tárának felhasználásával. Mindezek fényében érdekes, hogy történe­lemből szerez oklevelet, jóllehet a zene iránti elkötelezettsége tovább erősödik. Ezt jelzi régi vágyának teljesülése, azaz tagsága 1973 óta a Metropolitan Opera zenekarában.- Igen, itt található a világ legnagyobb művészeti ze­nei szerveződése - erősíti meg az erre vonatkozó kér­dést. - Az intézmény költi ségvetése évente 150 millió dollár. A szezon szeptem­bertől májusig tart, a száz­hatvan zenész hetente hét előadást tart. Nemcsak amerikai, hanem többek között német, spanyol, kí­nai, orosz és japán kollégák is játszanak a csapatban. Magyarok? Azt hiszem, nin­csenek... Mark Gould találkozik magyar trombitásokkal is, ha máshol nem, Svájcban, a verbieri zenei fesztiválon, ahol két honfitársunkat oktatja. A magyar rézfúvósok kiválóak, bárkivel felveszik a versenyt. Befér­nének akár a Metropolitan Operába is. Marrk Gould (szemben) szabadidejében a szekszárdi zeneiskolában oktatta tanítványait fotó: bakó- A zene Szekszárdon is ugyanolyan, mint New Yorkban - tér át a megyeszékhely feszti­váljára. - Egyetlen különbséget tudok csak mondani: itt nincs légkondicionálás...-SZÁ­Turul fesztivál a Ghymessel Három nap az ősi magyar kultúráról Koppány vezér egykori földjén az ősi magyar hagyományok, a magyar népi kultúra bemutatására épül az első Turul Fesz­tivál, amelyet a hétvégén rendeznek a Miszlához közeli Bikádpusztán. Az exkluzív előadók mellett számtalan zenei, tánc-, irodalmi, lovas és kézműves programot felvonultató fesztiválon több ezres közönségre számítanak. M iszLA-Alsóbikád A három nap célja, hogy össze­hozza a magyarság értékei iránt érdeklődő embereket, bemutatva az ősi magyar tudás még fellelhető kincseit, kézműves remekeit, a Kárpát-medence helyi és távolabbi népszokásait, s a programok egy­ben tartalmas családi szórakozást is ígérnek. A péntek délutántól va­sárnap estig tartó fesztivál egyik legismertebbje a népzenei és vi­lágzenei színpadok keresett ven­dége, a Ghymes együttes, amely szombaton 21 órakor ad koncer­tet, vasárnap délelőtt 11 órakor pe­dig a gyerekeknek játszik, de ott lesz szombaton 15 órakor Budai Ilona népdalénekes-mesemondó is, pénteken este hatkor pedig a Csík zenekar játszik népzenét. Számos nem hivatásos felnőtt és gyermek népzenei együttes ad to­vábbá műsort ._ A fesztivál közön­sége ízelítőt kaphat hal-, vad- és pásztorételekből, a magyar népvi­seletből, magyar borokból, az ősi magyar harcművészetből, az ős- magyarok vadászati módszerei­ből, solymászatból, íjászatból, pénteken délután a bátrabbak Sólyomfi Nagy Zoltánnal tanul­hatnak tűzön járni. A magyarság történetével foglalkozik több elő­adás: Bíró Lajos Koppányról és Aba Sámuelről, Prinyi Zoltán a magyar népviseletről, Szántai La­jos a Turul nemzetségről, Varga Tibor a Szent Korona misztériu­máról referál majd. A Tolna Me­gyei Vöröskereszt a bikádi kastély­nál szombaton 10 és 17 óra között rendkívüli véradó napot tart. (Részletek: www.tolnainepujsag . hu) T. F.-Kevés az idén az akácméz Gyenge az eddigi idei méztermés Tolna megyében. A szakem­berek szerint az árak is elszaladhatnak, mivel a téli fagyok után az aszály is nehezíti a méhek munkáját. Idén sem az akác, sem a hárs sem sikerült, így a méhészek már csak a napraforgóban reménykednek. Megyei körkép Idén, országosan 3-4 ezer tonna akácméz termett, mondta Kékes Gábor, az országos terméktanács elnöke, akivel a szekszárdi piacon beszélgettünk, méz árusítása köz­ben. Ez a mennyiség még a felét sem éri el a tavalyinak. Ezt a felvá­sárlási árak is tükrözik, mert 2001- ben 520 forint volt a méz átlagára, egy kilóra számítva, addig ez az idén 750-850 forintra módosult. Az idén pergetett akácméz minő­sége a napsütésnek köszönhetően kiváló. Tavaly 13 ezer tonna mézet exportáltak a termelők, ennek 70 százaléka akácméz volt, az idén erre nem nagyon kerül sor. A nap­raforgóban még reménykednek a méhészek, szépnek látszik a föl­deken, bár az elmúlt három évben sem volt ez másként, de a száraz­ság miatt előfordulhat, hogy nem „mézel” a növény. Az idén azért bizakodóbbak a méhészek, mert májusban megfelelő mennyiségű volt a csapadék, ami a napraforgó szempontjából nagyon fontos. Tolna megyében a fagykár 80 szá­zalékos, mondta Kékes Gábor. A szakembertől megtudtuk, a tolnai méhészek közül sokan idén is vándorló gyűjtéssel próbálkoztak, ám ezúttal a gyors levirágzás miatt üres kaptárokkal jöttek haza. Nagy csalódást okozott az akác után a hárs is, a 38 fokos meleg­ben a hárs nem mézelt. A méhé­szeknek a ráfizetés ellenére áldoz­niuk kell azért, hogy jövőre előké­szítsék, felerősítsék a családokat, ehhez azonban etetni kell a méhe- ket, ami jelentős költséggel jár. Mecénás önkormányzat Szekszárd Pénzeszközök felosztásáról dön­tött tegnap a szekszárdi önkor­mányzat művelődési bizottsága. Borbás Tamás bizottsági elnök tá­jékoztatása szerint 1 millió 150 ezer forintot osztottak fel a Mecé­nás Tehetséggondozó Alapon be­lül a különböző tanulmányi, szakmai versenyeken, vizsgákon jól szerepelt diákok és felkészítő tanáraik között. A 8-20 ezer forint pénzjutalmat a kiváló diákok és tanáraik később fogják átvenni. A Tudományos Ösztöndíj Alaphoz - kutatómunkára, kon­ferencián való részvételre, tudo­mányos fokozat elérésére -, érke­zett pályázatokra 500 ezer forin­tot fordított a bizottság. A Művé­szeti Ösztöndíj Alaphoz tíz kére­lem érkezett, a pályázók fejen­ként 50 ezer forintot kaptak. A legtekintélyesebb összeg - 4 millió forint -, a Kulturális Alap számláján szerepelt, de itt volt a legtöbb pályázó is, működésre 31, rendezvényre 55 támogatási kérelem érkezett. A bizottság döntése értelmében ezúttal 68-an kaptak pénzt a megjelölt céltól függően 20 ezer és 300 ezer forint között. (A város kiemelt művé­szeti együtteseit korábban már támogatták.) A fentieken kívül a bizottság még 500 ezer forintot fordított 11 különböző támogatására. A pe­dagógiai szakszolgálatok támoga­tására sajnálatos módon megle­pően alacsony összeget, 1,5 mil­lió forint kapott a megyétől a vá­ros, aminek a nagy részét a neve­lési tanácsadó szolgálat kapta, mondta Borbás Tamás. fké Táborok külföldön Idén is több külföldi tábor várja a Tolna megyei általá­nos és középiskolásokat a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház szervezésé­ben. Az első turnus már július 13-án elutazhat Olaszországba, Mar­ina Romea városába, s ott egé­szen július 27-ig maradhat. Né­metország két helyszínre, Hormersdorfba, illetve Aalenbe invitálja a 13-17 év közötti diá­kokat. Az előbbi július 15-én, az utóbbi július 27-én nyitja kapu­ját. Külföldi fiatalok is jöhetnek Tolna megyébe: július 29-én Fadd-Dombori ad otthont a nemzetközi ifjúsági tábornak, s ugyanezen a helyszínen, de már augusztus 4-től lehetnek tevé­keny részesei a diákok a III. Francia-Magyar Építőtábornak. Belépő a színház csodás világába Paks Már az általános iskolában kiderült, hogy Schuckert Gréta nagyon kreatív diák. Főként a színészethez vonzódott, ezért drámatagozatos gimnáziumba jelentkezett. A gimnáziumi évek alatt bepillanthatott a színház világába, mégsem vágyik már a világot jelentő deszkákra, a színház iránti rajongása azonban töretlen, terve, hogy díszlet- és jelmeztervező lesz. főtt három év alatt. Közben tehet­ségével együtt kibontakozott és határozottá vált a cél: díszletek, jelmezek tervezésével szeretne foglalkozni. Ettől kezdve határo­zottan dolgozott azért, hogy ezt véghez is vigye. Egy újabb kiváló tanárhoz, Paseczki Zsolthoz veze­tett útja, akivel már tudatosan ké­szültek a felvételire, ami igen ke­ménynek ígérkezett. Látványter­vezői szakot kétévente indítanak, mindössze nyolc hallgatóval. Gréta először maga sem volt biztos abban, hogy képes lesz megfelelni Gréta, miután megismerte a színé­szek kemény, sokszor rabszolga- munkának tűnő életét, eldöntötte, hogy mégsem lesz színész. Igye­kezett a színházi világ más oldala­it megismerni, kacérkodott a ren­dezői pályával is, de nem sikerült „bedolgoznia” magát ebbe a szak­mába. Rajztanára viszont felfigyelt arra, hogy tehetséges, ezért egy képzőművész házaspárhoz irányí­totta. Budavári Istvántól és felesé­gétől rengeteget tanult a náluk töl­az elvárásoknak, de tanárai mind­végig biztatták, őt is és édesanyját is, aki minden fontos döntés előtt elkísérte Budapestre, hogy meg­tudja, érdemes-e mindent feltenni egy lapra. Mivel mindenhol megnyugtató vá­laszt kapott, ők is minden tá­mogatást megadtak lányuk­nak, aki mindezt azzal hálál­ta meg, hogy átjutott a felvé­teli mindhárom rostáján. Gréta itt is megcsillantot­ta kreativitását, meghökken­tő illusztrációt készített a kivá­lasztott irodalmi műhöz. Egyéb­ként is szereti, ha fantáziáját sza­badon engedheti, ezért, amel­lett, hogy Shakespeare az egyik kedvence, szívesen tervez mo­dern abszurd drámákhoz jel­mezt, díszletet. A szabadságot már a gimnazista évek alatt meg­szokta, mert az iskolában soha sem tartották őket szoros pórázon. Ezzel ő sohasem élt vissza, mindig igyekezett jól teljesí­teni, de lehetőséget kapott arra, hogy ki­bontakozhasson. Büszke arra, hogy „vörösmartys" lehe­tett, hálás tanárai­nak, akik nemcsak tanárként, ha­nem emberként is sokat segítették. Hitet, biztatást, biztonságérzetet adtak, és nekik köszönhetően is­merhette meg a színház ma is cso­dált világát, mely reményei szerint néhány év múlva hivatását jelenti majd. Addig azonban előbb jól megérdemelt nyári pihenés, majd remélhetőleg feledhetetlen egyete­mi évek várják. vida tünde Névjegy Schuckert Gréta. Született: 1984. június 5-én Szekszárdon. Pakson a Bezerédj Általános Iskolában tanult, majd Budapesten a Vörösmarty Gimnáziumban, ahol idén érettségizett, szeptem­bertől a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatója lesz. Édesapja a Fortuna Rádió szerkesztője, édesany­ja a paksi Tourinform Iroda vezetője, egy testvére van, Gergő, aki ebben az évben szerezett szoftverüzemeltetői bizonyítványt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents