Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-06 / 130. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 SZÁRAZD 2002. Június 6., csütörtök Szárazd és Gerenyás Valaha a falu jelenlegi határától egy kilométerre keleti irányban helyezkedett el Gerenyás település, amely Szárazd történetéhez szorosan kapcsolódik. Egykor például itt működött a malom. A terület a feltárt leletek szerint már a bronzkorban lakott volt, több díszes bronzkori edény került elő. Gerenyáson az 1330-as években templom állt. A források Szárazd nevét 1292-ben említik először Egensaraz alakban. A török időkben mind Gerenyás, mind Szárazd elnéptelenedett. Szárazdot az 1700-as években telepítették újra németekkel. Az első családok nem közvetlenül Németországból érkeztek, hanem Kétyről költöztek át. A lakosság mezőgazdaságból élt, kendert és zöldségféléket termeltek, főleg káposztát. Bár a település lélekszámban gyarapodott, földrajzi helyzete, a föld eltartó képessége miatt mindig kisközség maradt. A község lakossága nagy többségben evangélikus volt, s 1800 körül építették fel a klasszicizáló stílusú későbarokk templomot. A homlokzatot a 19. század második felében eklektikus szellemben átalakították, szószéke 18. századi, barokk stílusjegyeket visel. Jeles napok Szárazdon évről évre három ünnepi alkalomra, közösségi eseményre készülnek. A szüreti felvonulást kijelölt időpont nélkül, a szőlőérés időszakában rendezik. Állandó szereplői a helyi hagyományőrző tánccsonort és a felvonulók, a nap szüreti bállal zárul. Az utóbbi években egyre több mozzanat elevenedik fel a régi hagyományokból. A felvonuláson legutóbb regölyi, keszőhidegkúti, gyönki lovasok is részt vettek. A búcsú augusztus 10. környékén van, az evangélikus templom felszentelésének időpontjában. A falu lakossága ezt a hagyományt idővel megváltoztatta, a régi németek a nyári mezőgazdasági munkák miatt november 15-ére helyezték át. A helyi önkormányzat megalakulása után egyik első döntésével visszaállította az eredeti búcsúnapot. Szintén minden évben megrendezik a majálist gyermekprogramokkal, focimecs- csekkel, játékos vetélkedőkkel. ■ A község monográfiája Szárazd történetét egy nem hivatásos kutató, a községből elszármazott Johann Wolf írta • A szerző a németországi „usenben él, monográ- , amely 198b-uan jelent i ueg, az őskortól a közelúltig kitti '.'égi;' a falu történetét. m Szép környezet, csend, tiszta levegő Szárazd a hegyháti sváb falvak történelmi útját járta: virágzó németajkú községből mára kis lélekszámú településsé vált. Zsákfalu, ennek hátrányait azonban lényegesen csökkenti, hogy a közeli vasúti fővonal révén kedvezőek a közlekedési lehetőségek, ugyanakkor tiszta levegője, csendje vonzó az idetelepülök és kikapcsolódni vágyók számára.- Szárazdot az ezerhétszázas években német telepesek alapították - mondja a falu múltjáról Várkonyi Henrik polgármester. - A múlt század negyvenes éveinek közepén cserélődött a falu lakossága, a Felvidékről, és más magyarországi községekből települtek ide a régi svábok helyét elfoglalva. A negyvenes évek elején 950-en lakták ezt a községet, ma 279 fő a lélekszámúnk. A lakosság főképpen az ötvenes évek közepétől, végétől kezdve csökkent, a téeszesí- téssel és a körzetesítéssel. Az Névjegy Kisebbségi önkormányzat: Schmidt Károly elnök, Szalontai Józsefné elnök- helyettes, Budai Mária Várkonyi Henrik A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA 1937. február 11-én született Szárazdon. 1947-ben családját kitelepítették, majd visszatértek. 1959-től Szárazdon, majd Gyönkön a termelőszövetkezet főkönyvelője. 1970-től a diós- berényi termelőszövetkezet főkönyvelője. Mezőgazdasági vállalkozó. 1990 óta tiszteletdíjas polgármester. Nős, két fia van. iskolát, a tanácsot összevonták, és sok fiatal elvándorolt a faluból.- Az önkormányzat idei költségvetése 27,279 millió forint, amely majdnem csak állami támogatásból áll - folytatja Várkonyi Henrik. - Fejlesztésre valamivel - több, mint hárommillió forint jut, amit útépítésre kívánunk felhasználni. Elmondhatjuk, hogy vezetékes vízzel teljesen, vezetékes gázzal 47 százalékban el van látva a község. Szennyvízhálózat sajnos nincs, gépjárművel szállítjuk a folyékony kommunális hulladékot, amelyet a szomszéd községekkel épített tisztítóban helyezünk el. Szerettük volna kiépíteni a csatornahálózatot, de sajnos a lakosságnak csak hatvan százaléka csatlakozott volna, amely kevésnek bizonyult. Úthálózatunk majdnem száz százalakos kiépítettségű a belterületen. Ha a most beadott pályázatunkon nyerünk, akkor meg tudjuk építeni a visszalévő Képviselőtestület: Szalontai Józsefné alpolgármester, Fojtek László, Gallai Béláné, Schmidt Károly, Vígh János, körjegyző: Péter András 170 méternyi burkolatot. A Béke utca jelenleg a Tolna megyei közútkezelő tulajdona. Nagy kérésünk, hogy javítsák meg, mert így nem tudjuk átvenni, csak ha felújítják.- A település szép helyen fekszik, egy problémája van, hogy zárt: ahol bejövünk, ott ki is kell menni. Van viszont a közelben vasútvonal, amely Budapestet és Pécset köti össze. Akár Tamási, akár Szek- szárd megközelíthetősége jó. Orvosi ellátás hetente kétszer van, a gyógyszert is helyben megkapják a betegek. Gyermekorvosi rendelés is van , szükség szerint havonta egyszer, a betegek nagyon meg vannak elégedve a doktor úrral. Szárazdról több felé járnak dolgozni, Dombóvárra, Gyönkre, Csibrákra és Székesfehérvárra is jár egy fiatalember. Az lenne a jó, ha a közelben lenne munkalehetőség, mert annak nem sok jövője van, NÉHÁNY ADAT lakosság: terület: belterület: 2002-es költségvetés: telefonállomások száma: gépjárművek száma: vállalkozások száma: 279 711 ha 68 ha 27,279 millió Ft 70 25 3 hogy itt munkahelyeket teremtsenek.- A szép környezet, tiszta levegő miatt sokan járnak ide Németországból, a szünidőket, szabadságokat itt töltik. Csendes falu, gazdag a vadállománya, ami ugyanakkor a mezőgazdaságnak nem a legjobb. Jelenleg úgy néz ki, hogy ahá- nyan elhalnak, any- nyian születnek is, és talán emelkedik az újszülöttek száma. ■ Népi emlékek a tájházban Tiszta szoba, konyha, fonás-szövés A szárazdi tájházat 1998-ban a német kisebbségi önkormányzat alakította ki az evangélikus templom mellett álló papiakban. A gyűjtemény kiválóan mutatja be a szárazdi németség gazdag tárgyi kultúráját. A három helyiség egyike a kenderfeldolgozás eszközeit vonultatja fel, egy másik a tiszta szoba berendezési tárgyait mutatja be, s ugyanitt régi szárazdiak köszönnek vissza archív fotókról. A múzeum harmadik helyiségét a hagyományos parasztház konyhájának rendezték be. Képünkön a sváb első szoba bútorai. Tánccsoport: kicsik és nagyok A szárazdi német nemzetiségi tánccsoport megalakulása egy, a hagyományos táncokat felelevenítő gyönki táborral kezdődött - idézi fel az előzményeket Budai Mária, az együttes vezetője. A szárazdi táncosokat azóta a környék sok településén megismerhették. Ma két korcsoportban táncolnak: négy pár alsó tagozatos általános iskolás, és nyolc-tíz pár fiatal alkotja az együttest. A koreográfiákat rendszerint a bonyhádi tánctáborban sajátítják el, ám azok nem különböznek régi szárazdi táncoktól. A csoport fennállásának évei alatt fellépett többek közt Simontor- nyán, Pincehelyen, Ke- szőhidegkúton, Pakson, Németkéren és természetesen a helybeli rendezvények rendszeres szerep- lője. A fiatal táncosok alakították két éve a szárazdi Ifjúsági Egyesületet, amely egy évig a falu tele- házát is működtette. Az egyesület főleg a közösségi rendezvények - majális, szüreti felvonulás, szabadidős programok - szervezéséből veszi ki a részét. A régi szárazdi táncokat járják A táncegyüttes 1997-ben Simontornyán. Felső sor: Kovács József, Széli József, Schmidt Roland, Budai Mihály, Tornóczi Attila, Vígh Ervin, Schmidt Károly, Tóth Tamás. Alsó sor: Kovács Józsefné, Ruppert Beatrix, Szabó Zsanett, Kéninger Henrietta, Kovács Andrea, Budai Mária, Túri Erzsébet, Jakab Anita. Az előttük álló kislány Kovács Klaudia ______________________________ ■ A tűzoltóparancsnok Szárazdon a ^■1^. kilencvenes : évek eleje K után 1998-ban ® '*r> * alakult meg ■! ismét az Ön- Jkjf kéntes Tűzol- tó Egyesület, huszonnyolc fővel. Az aktívabbak a fiatalok, akik tizenegyen vannak az egyesületben - mondja a szintén a fiatalabb korosztályhoz tartozó tűzoltóparancsnok, Tóth Gábor. Az önkénteseknek eddig is akadt munkájuk: egy alkalommal lakástüzet fékeztek meg, oltottak avartüzet, és emberéletet is mentettek. A tűzoltók felszereltsége jónak mondható, az egyesület rendelkezik például egy motoros fecskendőautóval, amelyet a baden-württembergi Antenweilerből kapott adományként. ■ A teleházvezető A szárazdi te- leház 2000- ben kezdte meg működését a Tolna Megyei Munkaügyi Központ támogatásával. A faluból Kovács Józsefné végezte el a teleházvezetői tanfolyamot. - A teleház azt nyújtja, amire a falunak szüksége van - mondja az egyszemélyes intézményről, ahol a szárazdi gyerekekek délutánonként számítógépekkel ismerkednek, játszanak, és kézműves foglalkozásokon vesznek részt. - Az itt élők között sok a nyugdíjas, és mivel egészség- ügyi végzettségem vari, vérnyomásmérés, és kisebb egészség- ügyi ellátás is a feladatom együttműködve az orvossal - teszi hozzá a fiatalasszony. ■ Könyvek közt Ruppert Henriké köztisztviselői munkája mellett a falu könyvtárosa is: hétfőnként délután kettőtől négy óráig nyitja ki a mintegy négyezer kötetes kiskönyvtárat. - Sajnos sok régi könyvünk van, és kevés új - jellemzi a bibliotéka helyzetét, amely alkalrnanként tíz-húszezer forintért tud új könyveket vásárolni. - A hetvenöt beiratkozott olvasónk között van, aki régóta nem jár, mások hűségesen hetente megjelennek. Próbáljuk az iskolásokat is idecsalogatni. Ma a teleházban a számítógépek jobban érdeklik őket, de egy-két kis könyvtárlátogatót meggyőztem, érdemes bejönni a könyvek közé is. ■ Az óvónő Szabó László- né óvónő 1981-ben költözött vissza családjának szülőfalujába, Szárazára, s azóta foglalkozik az óvodában a legkisebbekkel. - Idén tizenkét kisgyerek van, szeptembertől eggyel nő a létszám - mondja a lélekszámhoz képest örvendetes fejleményről. Annak, hogy kicsi az intézmény, előnye is van: sokkal többet lehet a gyerekekkel egyénileg foglalkozni - teszi hozzá. Az óvodaépületet két éve újították fel, és a felszereltséggel sincsenek gondok. A szárazdi kisgyermekek már az óvodában ismerkednek a német nyelvvel, játékos formában igyekeznek felkészíte- ni őket nyelvtanulásra.______■ Három feladat Szalontai Józsefné amellett, hogy a német kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese, vezetője a helyi nyugdíjas egyesületnek és a Vöröskeresztnek is. - Igyekszünk az egész falu érdekét szolgálni - mondja a kisebbségi önkormányzat munkájáról, amely falumúzeumot alakított ki, támogatja a német tánccsoportot és a német nyelvi oktatást. A Vörös- kereszt helyi szervezete évi négy-öt alkalommal ingyenes ruhaosztást szervez, legutóbb Vámosatya árvízkárosultjai számára összesen 24.500 forintot gyűjtött. Munkájukat 2002. május 8-án oklevéllel ismerte el az országos vezetőség. ■ i i
