Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR 2002. Május 4., szombat flMB RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 3.) Borsodchem 4 200 Ft ír Egis 15600 FI Ű Matáv 991 Ft Á Mól 5 825 Ft Ű OTP 2489 Ft ű Richter 17455 Ft ű TVK 3 060 Ft ü Zalakerámia 1640 Ft ű BUX: 8801,00 +1,38% eltérés az előző záróértékhez képest BU) 8900 ( INDEX IV. 26-V. 3-1G : Í673.56Í 8801,00: 8800 8702,14 58670,68 8681,23? 8700 4W. í * 8600 ' 8 * i i 8500 ; Í f i í *1 pont Péntek Hétfő Kedd Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 394,05 Cseh korona 7,95 Euró 244,08 Japán jen (100) 211,27 Lengyel zloty Svájci frank 66,91 167,69 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 269,64 ________________HÍREK________________ KÖ LTSÉGVETÉS. Az Európai Bizottság elkészítette az Euró­pai Unió 2003-as költségveté­sének előzetes tervezetét. A javaslat 98,2 milliárd euróval (közel 24 ezermilliárd forint) számol, ami az ideihez képest 2,7 százalékkal növelné a bü­dzsé összegét. A tervezetet még a tagállamok kormányai­nak és az Európai Parlament­nek is jóvá kell hagynia. EUROPRESS IGAZOLVÁNY. A Belügy- miniszter nem járult hozzá a 2000. november elseje előtt ki­adott egyéni vállalkozói igazol­ványok érvényességének meg­hosszabbításához. Ezek az iga­zolványok július elsején el­vesztik érvényességüket, és ez­zel megszűnik a tevékenység folytatásának joga is. europress VEZETŐCSERE. A Dunaferr Rt. igazgatóságának mai rend­kívüli ülésén elhangzott, hogy Faragó Csaba, az ÁPV Rt. el­nök-vezérigazgatója lemondott a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. igazgatósáéi tagságáról, és ez­zel egyidejűleg az igazgatósági elnöki megbízatásáról is - kö­zölte a társaság, europress ADOMÁNY. A jövő év első fe­lében indulhat meg az új Su­zuki modell gyártása Magyar- országon - mondta Fórián Ist­ván, a Magyar Suzuki Rt. ve­zérigazgató-helyettese a Buda­pesti Műszaki Főiskolán, ahol az autótechnika szakirányú oktatásának támogatására egy személygépkocsit, egy komp­lett motort és egy automata sebességváltót adott át pénte­ken az oktatási intézménynek. Fórián István elmondta: az idén 15 személygépkocsit aján­dékoznak olyan felsőoktatási intézményeknek, ahol műkö­dik gépjárműves képzés, mti SÖRGYÁRTÁS. A múlt évi teljesítménye al- óján 30 száza­lékot meghaladó piaci részese­dést ért el és piacvezető lett a magyar sörpiacon a Borsodi Sörgyár Rt. - közölte Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigaz­gatója. A Borsodi Sörgyár 2,15 millió hektolitert értékesített 2001-ben. A cég tavalyi nettó árbevétele elérte a 32,7 mil­liárd forintot, ami mintegy 5 milliárd forinttal több az elő­ző évinél, mti ■ Adóterhek együtt: 15 százalék Könnyebbség a vállalkozóknak, bevételkiesés a könyvelőknek A vállalkozók körében óriási várakozás előzi meg a kormány­zásra készülő MSZP által kilátásba helyezett egyszerűsített vállalkozási adó bevezetését. Az újdonság több adminisztrá­ciós tehertől mentesítené az évi 10 millió forint alatti bevétel­lel rendelkező vállalkozásokat, és az adóbevételek megőrzése mellett is tisztábbá teheti az elszámolásokat. olyan nagy forgalmú ágazat, mint a kereskedelem vállalkozói na­gyobb árbevétellel is bekerül­hetnek a kedvezményezettek körébe. Gazdasági szakemberek sze­rint a várhatóan 2003-tól választ­ható újdonság főként az anyag- és eszközmentesen, komoly be­ruházások nélkül működő vállal­kozások számára hozhat majd je­10 millió forint árbevétel alatt egyszerűbben adózhatna lentős elszámolási könnyebbsé­get, egyszerű adminisztrációt. Egyelőre tisztázatlan viszont a helyi iparűzési adó kérdése, a je­lenlegi álláspontok szerint ennek elmaradása hátrányosan érintené az önkormányzatokat. Zara László, a Magyar Adóta­nácsadók és Könyvviteli Szolgál­tatók Egyesületének elnöke a vál­lalkozók szempontjából roppant előnyösnek találja az új adófor- mácíót. A szakember véleménye szerint az újdonság bevezetése FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY nem okozhat sokkszerű kereslet- csökkenést a könyvelők esetében sem, hiszen azok a vállalkozá­sok, amelyek alkalmazottakat tartanak, továbbra is szakmai közreműködésre szorulnak. Kér­dés az is, hogy az egyszerűsített adózáshoz milyen bevallás páro­sul majd, ugyanis azok elkészíté­sében is szerepük lehet az adó- tanácsadóknak. Elképzelhető ugyanakkor, hogy jelenlegi díjaik mérséklésére kényszerülnek a könyvelők. kaszás endre PÉCS- A kezdeményezés célja az, hogy lényegesen egyszerűbbé te­gyük a vállalkozók adóbevallását, az adminisztrációt. Az új rend­szerben a költségelszámolás kényszere nélkül, pusztán a for­galom nyilvántartásával gazdál­kodhatnak a vállalkozók, akik mentesülnek az általános forgal­mi adó befizetésének, illetve visz- szaigénylésének adminisztrációs terheitől is - foglalta össze lapunk kérésére az újdonság lényegét Puch László volt baranyai szocia­lista párti országgyűlési képvise­lő, aki maga is bekapcsolódott az új adórendszer kidolgozásába. Az egyszerűsített vállalkozási adó lényege, hogy azok a vállal­kozók, akiknek éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió fo­rintot, a forgalom maximum 15 százalékának befizetésével róhat­ják le adóterheiket. Ez a 15 száza­lék tartalmazza a jelenlegi 18 szá­zalékos társasági adót, a 25 szá­zalékos általános forgalmi adót, a 20 százalékos osztalékadót és a cégautóadót is. Egyéni vállalko­zók esetében e tétel választásával meg lehet majd szabadulni a vál­lalkozói kivét osztalékadójától is. A szabadon választható adóválto­zat ugyanakkor nem mentesít a vállalkozás személyi jövedelem- adójának, illetve a társadalom- biztosítási járulék terheinek be­fizetése alól. A tervezet formájában meglé­vő új adórendszer még számos nyitott kérdést tartalmaz. Nem kizárt, hogy a költségigényes ága­zatokban 15 százalélüiál alacso­nyabb is lehet a kulcs, ugyanak­kor egyes elképzelések szerint az Nem jelent adókiesést Az MSZP gazdasági szakértői­nek számításai szerint az egysze­rűsített vállalkozási adó beveze­tése nem járna együtt a kor­mányzati adóbevételek csökke­nésével. A vállalkozói terhek csökkentése ellenére a költség- vetés évi 110-120 milliárd forint­tal többet realizálhatna. Az szja- kötelezettség megtartása, illető­leg a minimálbér adómentessé­ge viszont minden bizonnyal a kényszervállalkozások és a mini­málbér-fizetések továbbvitelét eredményezi. Válságban a sertéságazat A sertéstartók már április közepén jelezték a piacon kiala­kult feszültségeket, azóta tovább csökkentek a felvásárlási árak. A kritikus helyzetbe jutott ágazat egyensúlyának fenn­tartása érdekében most piaci beavatkozásra készül a tárca. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium illetékesei bejelentették: a piaci jövedelem­szint stabilizálása érdekében át­menetileg növelik a vágósertés minőségi támogatását, és idő­szakosan szubvenciót nyújtanak az élősertés-kivitelre. Az átlagos minőségű vágósertések minőségi támogatása jelenleg kilónként 11- 12 forint, ennek növelését tervezi a minisztérium. A tárca hetekkel azután lépett, hogy a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetségének (MOSZ) jelezték: a vágósertés átvételi ára április kö­zepére a tavalyi kilónkénti 335 fo­rintos átlagárról 285-287 forintra csökkent. Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: a felvásárlási árak az ország több térségében 240 forintra zuhantak. A gazdák­nak a jelenlegi kompenzációval együtt is csak 296 forintos bevéte­le van, míg egy kiló disznó előállí­tásának költsége jelenleg 305 fo­rint. Az önköltségek emelkedésé­ben közrejátszott az energia, az importfehérje beszerzési árának drágulása és a minimálbér növe­kedése. A vágósertés árának visszaesé­se egyfelől a világpiaci árak mér­séklődésével magyarázható, de szerepe van benne a tavaly meg­szűnt exporttámogatásnak is, amelynek következtében mint­egy 3 milliárd forinttal kevesebb állami támogatás jut az ágazat­nak. A külpiaci értékesítési lehe­tőségeket tovább rontotta a ro­mán kormány által a magyar élő­sertés-importra kivetett 15 száza­lékos vám. (újvári) Zöld utat a kéntelenítőnek! A tegnapi közgyűlés után megmenekülhet a Vértesi Erőmű, a társaság ugyanis felhatalmazást kapott a kéntelenítő be­ruházásokra. Már csak a pénzügyminiszter aláírására van szükség, hogy a cég felvehesse a szükséges hiteleket. Tatabánya Közgyűlést tartott pénteken a Vértesi Erőmű. Mint ismeretes, a társaság egy hónappal ezelőtti rendes közgyűlését, amelynek egyik napirendi pontja a retrofit (a kéntelenítő beruházás) kérdé­se volt, az ÁPV Rt. döntése értel­mében felfüggesztették. A priva­tizációs szervezet a közgyűlésen nemmel szavazott a milliárdos beruházásra. A Vértesi Erőművet látszólag a Magyar Villamos Mű­vek pozitív hozzáállása mentette meg az idő előtti bezárástól. A közgyűlésen felhatalmazást kapott az igazgatóság, hogy a kéntelenítő beruházás 2004-ig va­ló befejezése érdekében az ez évi szerződéses kötelezettségvállalá­sokat megtegye - jelentette ki Holló Vilmos. Az igazgatóság el­nöke elmondta: a közgyűlés hatá­rozata szerint az erőmű vezetése a korábban lefolytatott hitel- tárgyalások eredményeképpen a mintegy 20 milliárd forintos élet­tartam-meghosszabbító beruhá­zása részbeni finanszírozásához szükséges hiteleket felveheti, amennyiben a vonatkozó kor­mányhatározat által előírt állami garanciavállalásról szóló doku­mentumokat megkapja. Elhangzott: a felhatalmazások csak akkor érvényesek, ha a pénzügyminiszter kiadja a kor­mányhatározat által előírt állami garanciára vonatkozó dokumen­tumokat, azaz- anélkül hitelszer­ződés nem jöhet létre. Hogy erre mikor kerül sor, nem tudni. Meg nem erősített forrásból úgy tud­juk, hogy a pénzügyminiszter készen áll arra, hogy a hitelfelvé­telhez szükséges dokumentumo­kat belátható időn belül kiadja. Holló Vilmos hozzátette: a kor­szerűsítéssel 2004. december 31- éig kiépítenek egy olyan korszerű füstgáz-kéntelenítőt, amely kör­nyezetvédelmi szempontból el­engedhetetlen, továbbá felújítják az erőmű további három kazán­ját, amelynek költségcsökkentő hatása lesz. A sajtótájékoztatón Takács Károly, az erőmű vezérigazgatója és dr. Sunyovszki Károly oroszlá­nyi polgármester óriási sikerként könyvelte el a közgyűlési dön­tést, s mindketten azt hang­súlyozták, hogy az ügyben politi­kai konszenzus van. hrl Magas lakásépítési kedv Budapest Az építésügyi hatóságok 4756 befejezett lakásra adták ki a használatba vételi enge­délyt, és az engedélyek alap­ján 9321 új lakás építése kez­dődhetett meg az első negyed­évben - tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (HSH). A KSH legfrissebb adataiból kide­rül, hogy az építtetői kör változá­sával kisebb arányban épültek sa­ját használatra szánt lakások, és visszaesett a családi házas forma részesedése az értékesítésre szánt, illetve a többszintes, több­lakásos épületek javára. A lakás­építés elsősorban a fővárosra és a nagyvárosokra volt jellemző - a községekben stagnált. Míg Kö- zép-Dunántúlon, Közép-Magyar- országon másfélszeresére nőtt, az Észak-Alföldön harmadával emel­kedett a használatba vett lakások száma, az ország többi régiójában' 10 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be. Az új lakás- építési engedélyek száma csak a megyei jogú városokban jelzi az építési kedv tavalyi lendületét, e településeken 40 százalékkal több új lakásra kértek engedélyt - min­den egyéb helyen visszaesett az engedélyek száma. europress Jó március, rossz negyedév Budapest A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes számításai szerint már­ciusban 32 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, amely tavaly márciusban 48 millió euró hiányt mutatott. A változásban meghatározó tényező, hogy ki­sebb volt az áruforgalom Idadási többlete, a viszonzatlan folyó át­utalások bevételi többlete pedig növekedett. Az áruforgalom 33 millió euró deficittel zárta a márciust, és 632 millió hiánnyal a negyedévet, szemben a tavalyi első negyedévi 419 millió eurós hiánnyal. Á szol­gáltatások és jövedelmek 23 mil­lió.eurós, a nem adóssággeneráló tételek pedig 56 millió eurós több­letet termeltek. A szolgáltatáso­kon belül az idegenforgalom a márciust 140 millió eurós, a ne­gyedévet pedig 329 millió euró többlettel zárta, míg tavaly e két érték 194 millió, illetve 456 millió euró volt. A folyó fizetési mérleg első negyedévi hiánya 556 millió euró volt - szemben a 237 milliós tavalyi első negyedévi deficittel. • Márciusban 56 millió euró köz­vetlen tőkebefektetés érkezett ha­zánkba - az első negyedévben összesen 244 mülió euró -, és 5 miihó euró magyar tőkebefekte­tésre került sor külföldön, ami az első negyedévben 34 millió eurót tett ki. Az MNB tartaléka március végén 11 milliárd euró volt. (Az euró átlagos árfolyama március- ban 244,71 forint volt.) dm.. Újabb lengyel exportvita Budapest A legújabb lengyel piacvédel­mi intézkedés elsősorban a honi baromfihús és feldolgo­zott paradicsom kivitelét ve­szélyezteti. Az intézkedés formai és tartalmi hibákat is tartalmaz, és ha nem vonja vissza azokat a lengyel fél, akkor saját élelmiszertermé­keit sújtó magyar ellenlépé­sekre számíthat. Lengyelország speciális, Magyar- országot is érintő védintézke- désként április 20-tól vámpótlékot vezetett be a baromfira, madár­tojásra, friss és tartósított paradi­csomra, uborkára, búzalisztre, rozslisztre, valamint a cukorszi­rupra, amennyiben azok import­ára nem éri el a külön rendeletben meghatározott küszöbárat. E ter­mékek közül a baromfihúsra és a feldolgozott paradicsomra már hosszabb ideje alkalmaz „piac­védelmi intézkedést” a lengyel fél. A korábbi viták lezárásaként a ba­romfihús esetében 5 ezer tonnás, a feldolgozott paradicsom tekinte­tében pedig 10 ezer tonnás meny- nyiségi korláthoz kötve állították vissza számunkra a CEFTA-ked­vezményeket. Jelen intézkedés e kontingensek kihasználását ve­szélyezteti, mert ha exportáraink több mint 10 százalékkal alacso­nyabbak a küszöbárnál, akkor ki­vetik rájuk a vámpótlékot. Major István, a Külügyminisz­térium helyettes államtitkára a minap rámutatott: Lengyelország az összes formai és tartalmi hibát elkövette, mivel sem az érintett feleket, sem a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) nem tájékoz­tatta, az intézkedés sérti a Kö­zép-Európai Szabadkereskedel­mi Megállapodást (CEFTA), és felborítja a legutóbbi len­gyel-magyar megállapodást. Ha néhány napon belül nem jelzi a lengyel fél, hogy eltekint az in­tézkedés végrehajtásától, akkor Magyarország életbe lépteti a már korábban kilátásba helyezett ellenintézkedéseket. A lengyel szankció 10 millió dollár értékű magyar exportot veszélyeztet. A magyar ellenintézkedés bizo­nyos feldolgozott élelmiszerekre terjedhet ki - például a cukorkák­ra és a csokoládéra -, hasonló mértékű nehézségeket okozva Lengyelországnak, mint a len­gyel lépés hazánknak. DÓCZY LÁSZLÓ A szőlőtermelők kimaradtak Budapest A kormány legutóbbi ülésén döntött a gyümölcsösökben keletkezett fagykárok enyhí­téséről, a szőlőültetvényeket ért veszteségek mérséklésé­ről azonban, úgy tűnik, „meg­feledkezett”. A szőlőtermő területeken is ko­moly károkat okozott a téli fagy. Az ország több bortermő vidéké­ről - Szekszárd, Kecel, Kiskőrös, Csongrád, Hajós-bajai borvidék­ről - folyamatosan érkeztek jelzé­sek a hegyközségekhez, ami miatt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már áprilisban levélben fordult a földművelésügyi minisz­terhez, kérve a nem biztosítható elemi károk okozta veszteségek részbeni megtérítését. Akkor ígé­retet kaptak arra, hogy a gyümöl­csösökkel egyidejűleg a szőlőül­tetvényekben is felmérik a veszte­ségeket, illetve döntenek a kár­enyhítésről. Urbán Andrástól, a HNT főtit­kárától úgy értesültünk: egyelőre nem tisztázott, hogy a gazdáknak kinél kell majd bejelenteni a sző­lőben keletkezett kárt, és ki fogja azt felmérni. A hegyközségek leg­utóbb úgy állapodtak meg a szak­tárca vezetőivel, hogy a hegybírók lennének erre a legalkalmasab­bak, mivel ők vannak közvetlen kapcsolatban termelőkkel, míg a falugazdászok a hegyközségek­hez nem tartozó szőlőtermő vidé­keken látnák el ezt a feladatot. A HNT képviselője azt is sérel­mezte, hogy a hordós borok ex­portjához kért támogatási kére­lemre sem kaptak érdemi választ a hegyközségek. Pedig a Világ­kereskedelmi Szervezettel, a WTO-val kötött magyar megálla­podás mintegy 540 millió forint szubvenció igénybevételét teszi lehetővé. - ug -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents