Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

m 2002. Április 27., Szombat ZSARU MAGAZIN 9. OLDAL Rendőrnek lenni felemelő Huszonöt éve dolgozik a rendőrség kötelékében Fürjén Jó­zsef főtörzszászlós, a tamási rendőrkapitányság szolgálatpa­rancsnoka, 2002-ben a Tolna Megyei Év Rendőre.- 1977. szeptember 23-án kezd­tem a szolgálatot Budapesten a hetedik kerületi rendőrkapitány­ságon. Eredetileg is rendőr akar­tam lenni, akkor Budapesten ke­restek rendőröket - mondja pá­lyája kezdetéről.- Milyen ambícióval szerelt fel?- Rendőrtiszti főiskolára szeret­tem volna jelentkezni, ami a ké­sőbbiek során megvalósult. A köz- rendvédelmi osztályon kezdtem, és ennél a munkánál maradtam továbbra is. Saját magam kértem az áthelyezésemet: 1980 április 1­Névjegy ével kerültem Tamásiba, majd egy hónap múlva Gyönkre körzeti megbízottnak. 1985-ben jöttem vissza a tamási kapitányságra, ahol jelenleg mint szolgálatpa­rancsnok dolgozom. A feladat a járőrök szolgálatszervezése, prob­lémás helyzetekre való reagálás, akár szolgálatmódosításokkal.- Akkor önnek is szól az, amikor azt mondják, hogy ke­vés a rendőr az ut­cán... főleg ne­flk I % + fji íéÁ i Ä". Fürjén József főtörzszászlós 1954. május 25-én született Nagyszokolyban 1977 óta rendőr. 1980-tól 1985-ig körzeti megbízott, 1985­től Tamásiban szolgál. Család: felesége a tamási nevelési tanácsadó vezetője. Két lányuk van. Hobbija: vadászat. kém. Sok minden befolyásolja azt, hogy az állomány hogyan tudja ellátni a szolgálati feladato­kat. Tamásiban ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a közlekedési alosztály embereivel közösen tel­jesít szolgálatot közrendvédelmi járőr.- Nehezebb most rendőrnek lenni, mint 1977-ben?- Nagyot változott a világ. A mai utcai rendőrnek nagyon so­kat kell tudnia ahhoz, hogy ne kövessen el hibát. Aki nem is­meri a jogszabályokat, nehe­zen boldogul ebben a szak­mában.- Milyen a rendőr közérzete 2002-ben?- Felemelő érzés rendőr­nek lenni. Az állampolgáro­kat kell szolgálni, mi az ál­lampolgárokért vagyunk, és nem ellenük. Ú^y néz ki, hogy a rendőri állomány fizetését helyre tették, most már csak a te­kintélyt kellene egy kicsit tovább emelni. i Az élet a legjobb iskola Az Év Rendőre címet a Tolna Megyei Önkormányzat alapítot­ta. 2002-ben Czinkon János alezredes, a Bonyhádi Rendőrka­pitányság vizsgálati alosztályvezetője az egyik kitüntetett.- Á kívülálló számára az Ön munkája nagyon izgalmasnak mutatkozik. Ez játszott közre an­nak idején a pályaválasztásában?- Ennél hétköznapibb a történet. Érettségi után fizikai munkásként dolgoztam. Nagymamán, aki naponta elolvasta a Népsza­badság minden betűjét, rátalált egy Belügyminisztérium által kiírt , pályázatra. Ebben az állt, hogy érettségizett, fizikai dol­gozó fiatalokat keresnek, akik vállalják, hogy a rendőrtiszti Névjegy: Czinkon János rendőr alezredes, Bonyhá- don született, 44 éves. A bonyhádi gimnázi­umban érettségizett, rendőrtiszti főiskolát végzett. Két fia Szabolcs és János, mind­ketten középiskolások. Hobbija: a labdarú­gás, a természetjárás és nagyon szereti a virágokat. főiskolán tanulnak. Nagymamám­nak volt izgalmas a dolog, s én ne­ki akartam örömet szerezni, ezért jelentkeztem. Még most is csodál­kozom, hogy hatszázötven pályá­zóból a húsz megfelelő közé kerül­tem. Hadnagyként, bűnügyi szakon fe­jeztem be a főisko­lát. Ezt követően rögtön a bonyhádi kapitányságra ke­rültem, amely az el­ső, s úgy gondolom az utolsó mun­kahelyem. Ép­pen húsz éve - ahogy mi mondjuk - sze­reltem fel.- Munkája során sok em­berrel találko­zik, méghozzá olyan szituáci­ókban, amelyekben nem egysze­rű „megnyitni” valakit. Ehhez a felkészültségen kívül különleges képesség szükséges.- A mi feladatunk, hogy a nyo­mozók által felderített bűncselek­ményekhez lefolytassuk a bizonyí­tási eljárásokat. Ezek alapján dol­goznak az ügyészségek, bíróságok. Lehetnék én akármilyen szuper­zsaru, ha nem lennének mellettem olyan kollegák, akik igényesek, kö­vetkezetesek. Valóban olyan mun­ka a miénk, amelyben mindenki­vel, aki ide kerül meg kell találni a hangot. A felkészültségen kívül eh­hez a jó kommunikációs és kap­csolat teremtési készség elenged­hetetlen. Ezt lehet tanulni, de leg­többet az élet iskolája teszi hozzá, amely a legnagyobb iskola.- Mit jelent önnek az Év Rend­őre kitüntető cím?- Nagy megtiszteltetést, mert tudom, hogy Tolna megyében na­gyon sok, szakmailag és emberi­leg elismerésre méltó rendőr dol­gozik, akik közül számosán érde­mesek lennének rá -pál­Senki sem élt vissza a bizalommal Egy nagyobb, vagy újfajta bűn- cselekmény gyorsan felkavar­ja és tartósan megzavarja a köz nyugalmát. Köllő Imre alezredes, a Paksi Vá­rosi Rendőrkapitányság vezetője a katonaság helyett inkább a tanu­lást választotta, s elvégezte a tiszt- helyettes iskolát. Egy évvel a le­szerelés után hívták a rendőrség­hez, ahol volt vizsgáló, alosztály- vezető két poszton is, majd hosz- szabb ideig osztályvezető.- Vezetőként milyen alapelveket követ?- Azt gondolom mindenkinek meg kell fogalmaznia az ars poeti­cáját, azt, hogy milyen alapelvek, értékek mentén dolgozik és mit vár el a munkatársaitól. Nemcsak most, hanem akkor is, amikor még úgynevezett „egyszerű” nyomozó­ként dolgoztam, a tisztességes, dif­ferenciált, jól nyomon követhető munka volt az ideálom. Ha ezeket az alapelveket, és még néhányat másikat egy kapitányságon min­denki betart, akkor min­denki ember tud maradni, tisztességes tud maradni és a munkát is eredmé­nyesen képes elvégezni. Névjegy Köllő Imre, Bony- hádon született 1955 április 3-án, iskolai végzettsége rendőrtiszti főiskola, felesége banki ügyinté­ző 16 és 12 éves lányuk van.- Mi a rendőri munkában a leg­szebb?- Veszélyes erről a helyről erre a kérdésre bármit mondani, mert jelzésértéke lehet a munkatársaim számára és nem szeretném őket semmiképp megkülönböztetni, hiszen minden posztra szükség van. Ennek ellenére vállalom a vé­leményemet, hiszen embere válo­gatja, hogy kinek melyik terület fe­lel meg a leginkább. Mivel szinte mindig bűnügyi területen dolgoz­tam, ezért azt kell mondanom, hogy számomra a rendőri munka legszebb területe a vizsgálóé. Azért szerettem, mert azt a munkát rendesen meg lehet szer­vezni, ez az a terület, ahol felké­szült partnerrel kerül az ember szembe, illetve kapcsolatba. Az el­követő is lehet dörzsölt, s jelen van a védő is. Készülni kell a kihallga­tásra, konzultációra, beszélgetésre. A munkának ebben a stádiumában már rengeteg szakértő is közremű­ködik. Ez a munkaterület tehát al­kalmas arra, hogy az ember sokat tanuljon, fejlődjön, képezze magát. Ellenkező esetben képtelen lesz ar­ra, hogy egy ügyet tisztességesen levizsgáljon, s olyan helyzetbe hoz­za a rendőrséget, amelynek a vég­eredménye - és egyben értékmérő­je -, hogy amit elvégeztek, az a bí­róság előtt is megállja a helyét.- Voltak szakmai életében emlé­kezetes esetek?- Nagyon sok ilyen volt. Az iga­zán szép ügyek azokhoz az idők­höz kapcsolódnak, amikor már al­osztályvezető, osztályvezető vol­tam. Nagyon felkészült, agilis, di­namikus fiatal kollégákkal dolgoz­tunk abban az időben együtt. En­nek köszönhető, hogy sok ügyet dolgoztunk fel, ezek közül egy- kettő már szakmai legendának mi­nősül. A paksi kapitányság állo­mánya dolgozta fel azt a postarab­lók elleni büntetőeljárást, amely­ről akkoriban sok éven át azt mondták, hogy az évszázad bűn­ügye. A fél ország kereste a rabló­kat, nekünk szerencsénk is volt és megfogtuk őket. A kilencvenes évek közepén 60 rendbeli szerve­zett embercsempészetet bizonyí­tottunk, innen az ország közepé­ről. Az állomány annyira elkötele­zett volt, hogy a mindenkori főka­pitány engedélyezett nekünk né­hány ügyet, amelyek valójában nem is tartoz­tak a hatáskörünkbe.- Mi jellemzi Pakson és környékén a bűnügyi helyzetet?- A rendőrkapitány­ság területen évek óta ta­pasztalható egyfajta stagnálás. Nem volt olyan nagyobb átrende­ződés a bűncselekmények struktúrájában, ami megza­varta volna akár Paks, akár a környék lakóinak a biztonság­érzetét. Most viszont tapasztalható egyfajta jelzésértékű jelenség: meg­jelent néhány olyan bűncselek­mény, ami korábban nem volt jel­lemző. Előfordult, hogy három hó­nap alatt 17 lakásbetörést követtek el Pakson, míg végre sikerült elfog­nunk az elkövetőket. Erre persze le­hetett számítani, mert ahogy szorul­nak ki a nagyobb városokból a bű­nözők, ezzel párhuzamosan nem javulnak meg, hanem átteszik a mű­ködési területüket. Dunaföldvár tér­ségében is volt néhány rablás. Ezek a bűncselekményfajták nagyon gyorsan felkavarják a közvéle­ményt, nyomot hagynak a közhan­gulatban és tartósan megzavarják az emberek nyugalmát.- Milyenek a munkafeltételek?- Az épület megfelel a tisztessé­ges munkavégzésre, ma már a technikánk is olyan szinten van, amivel lehet dolgozni.- Van valami feltétlenül fonto­sak tart elmondani?- Nem lehet a rendőrségen 22 éven át tisztességes munkát vé­gezni a megfelelő családi háttér nélkül. Nagy tolerancia kell a ré­szükről, hogy elviseljék, ha a ter­vezett családi programok rendsze­res felborulnak. Köszönet nekik mindezért. ihárosi Kitette az útjelző táblákat Tolna megye rendőrfőkapitánya. Na­gyobb lett a városi kapitányok jogköre és felelőssége, tényszerű a teljesítményértékelés. Dr. Salgó László dandártábornok Dr. Salgó László dandártá­bornokot, rendőrségi fő­tanácsost tavaly decem­ber elsejével nevezte ki a belügyminiszter. Adódik a kérdés, hogy milyen szakmai és emberi ta­pasztalatokkal zárult szá­mára az első 150 nap.- Nem a kinevezésem után kezdődött meg an­nak a könyvnek a lapoz­gatása, amit Tolna megyé­nek hívnak. Már hetekkel előtte készültem, s úgy jöttem ide, hogy ami a korábbi történelmi doku­mentumokból kiolvasható, a rendőri vezetőktől megtudható, azt már tudtam. Mivel több, mint 30 éve vagyok a pályán nincs olyan megye, ahol ne lenne több tucat személyes ismerősöm. Megala­pozottan mondtam tehát, hogy vannak megőr­zendő értékek, más területeken pedig a fazont másként kell igazítani. Az értékek nyomvonalain haladva a kollégák aktív, talán motiváltabb tevé­kenysége révén felpörögött a munka és az esemé­nyek.- Hol, miben változtatott?- Még ahol teljes átalakítás volt, ott is megtalál­hatók a réginek az elemei. Letisztulni látszik a fő- kapitányság állománytáblája, kialakultak az új szervezeti egységek, s azok a pontok, ahol a veze­tőcserékkel kapcsolatban döntéseket kell hozni. Megteremtődtek az ellenőrzési szervezet feltét­elei. Megbeszéltük a vezetési struktúra elmozdu­lásait, amelynek következménye a rendőrkapi­tányok nagyobb szakmai súlya és felelőssége. Meghatároztuk azokat a területeket és határidő­ket, ahol és ameddig nekik lépni kell. A számon­kérés tehát konkrét feladatok végrehajtásának ér­tékelésén alapul. Átformáltam a vezetői értekezle­tek teljes belső struktúráját, amely így áttekinthe­rr NDOR ___ FOTÓ! GOTTVALD KÁROLY több fazont kapott. A ju­talmazások rendszere teljesítmény­orientált lett, szellemiségé­ben palántáz- ni próbálom azokat az új irányok ame­lyek az orszá­gos rendőrsé­gen belül a bimbózás stá- diumában vannak a telje­sítményérté­kelés és minő­ségfejlesztés terén. Megváltozott a feladat-megha­tározás és ellenőrzések rendszere, sokat vagyok a kapitányságokon, önkormányzati testületi ülése­ken. Azt gondolom, hogy máris jelentősen javult a megyei főkapitányság teljesítménye. Kétszer annyian vannak például a fogdában, akik ha bent vannak, nem követnek el újabb bűncselekmé­nyeket, még akkor is, ha az ártatlanság vélelme a jogerős ítéletig tart. Aki alaposan gyanúsítható az­zal, hogy elkövetett például ötven tanyabetörést, az nyilván nem követi el a következő ötvenet.- Közbevetőleg, az elmúlt évben majd 30 száza­lékkal nőtt a bűncselekmények száma.- így van, de ez virtuális adat. Kaptunk ugyan­is egy Tolna megyében elkövetett, de a Szolnok megyeiek nyomozta ügyet. Ez rontotta a mi ered­ményességünket, hiszen megkaptuk a közel 3.000 bűncselekményt, ők meg elszámolhattak ugyanennyi felderítetést. Jelenleg is nyomoznak Pakson egy az egész országra kiterjedő, több ezer bűncselekményt tömörítő esetet. Ha ezt leszámít­juk, akkor visszaáll a tízezer körüli ismertté vált bűncselekményszám. Ez rendőri eszközökkel ke­zelhető, bár az állampolgárok számára nyilván nem elfogadható.- Következhet tapasztalatainak emberi oldala- Megelőzött a hírem, mely szerint szigorú és következetes vezető vagyok. Ugyanakkor nem azt mondom, hogy menjetek, hanem azt, hogy men­jünk és igyekszem elöl haladni, de nem úgy elő­reszaladni, hogy ne lássák merre járok, s én is lát­ni szeretném, kik jönnek utánam. Nem hoztam ide senkit, fél évig, egy évig mindenki megkapja a lehetőséget a bizonyításra. A lényeg, hogy ered­ményes munka folyjon, ehhez képest számom­ra másodlagos, hogy kikkel. Az már nyilvánvaló­an látszik, hogy a bizalommal senki sem élt visz- sza, mindenki komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a megkövetelt irányban stílus­ban és ritmusban dolgozzon. Természetesen nem rózsaszín szemüvegen át nézem a világot, azt elismerem, hogy mindezt nem minden eset­ben érzékelik még a beosztottak, ezért is fontosak a személyes beszélgetések. Ebben benne van az is, hogy egy 40 éves könnyebben adaptálódik, mint egy ötvenes, és ezzel nem szeretném az idő­sebbeket bántani. Az nem kérdés, hogy elfogad- tak-e, vagy nem, mert még mielőtt megfogalmaz­ná valaki, hogy nem tud velem dolgozni, előtte megválnék ettől a kollégától. Úgy látom, a vezetés jó értelemben véve egységes, természetesen van aki többet teljesít, jobban érti, hogy mit szeretnék, de az akarat és szándék mindenkiben megvan, hogy közösen jó rendőrséget csináljunk.- Lesznek-e vezetőcserék?- Azt egy vezető sosem mondhatja, hogy nem lesznek, különösen egy ilyen rendőr-kapitánysá­gon, amely az országos tendenciákkal ellentétben megtartotta sok felkészült vezetőjét. Nálunk azért sokkal kevesebb a fiatal, mert amikor a kilencve­nes évek elején nagy volt az elvándorlás, megma­radtak a tapasztaltabb vezetők. Most nem a sze­mélycseréken dolgozom, hanem azon, hogy min­denkiből kihozzam a legjobb teljesítményt. Már azt is látom, hogy ki az a 8-10 tehetséges kolléga, akik közül valakire rá lehet majd bízni ezt a rend­őrkapitányságot. Komoly szakmai célom, hogy kinevelődjön az a vezető, aki jól gondozza majd azokat a vetéseket, melyeken a földmunkák után most palántázgatunk. IHÁROSI IBOLYA A rendőrség szolgáltató intézmény Nem a mi feladatunk, hogy megváltoztassuk a magyar rendőrséget, de tapasztalatink­kal segítünk, ha kérik - mond­ta lapunknak Co. Dooms, a kennemerlani rendőrség nem­zetközi kapcsolatokkal foglal­kozó parancsnoka. A rendőrség napja alkalmából ven­dégünk Co. Dooms, a hollandiai kennemerlandi tartomány rendőr­főkapitánysága nemzetközi kap­csolatainak vezetője. A kennemer­landi régiónak 400.000 lakosa van, 1500 rendőr dolgozik a tartomány­ban.- Az érthető, hogy a magyar rend­őrség keresi a külkapcsolatokat, de miért fontos ez például a holland­nak?- Egy idő múlva mindannyian, - Magyarország is - az Európai Unió tagjai leszünk, határok nélkül. Be­következik a folyamat, amelynek során a nyugati bűnözés átterjed Közép-kelet Európába és megfordít­va is, az itteni bű­nözés átszivárog Nyugat-Európá- ba, közösek tehát az érdekeink és a feladataink. ,- Az Önök né­Névjegy Co. Dooms, a rendőri alapképzés után járőrként teljesített szolgálatot, a rendőrtiszti főiskola után nyomozó, főnyomozó, majd 1995-ben rendőrkapitány lett, most a tartományi rend­őr-főkapitányság külkapcsolati parancsnoka. zőpontjából milyen a magyar, illetve a Tolna megyei rendőrség, mik a po­zitívumaink mik a hibáink?- Inkább a pozitív oldalát monda­mám, szívesebben nézem az élet napos oldalát. Az utóbbi időben fel­gyorsult a fejlődés, a rendőrség ba­rátságosabb lett a lakossághoz. So­kat jelent az is, hogy fejlődött a fel­szerelés, jobb autókkal, korszerűbb épületekkel, jobb számítógépek­kel dolgoznak a rendőrök. Ami ta­lán még ennél is fontosabb látszik a vezetők gondolkodásmódbeli változása. Egyre markánsabb az a felfogás, hogy a rendőrség szolgál­tató jellegű intézmény, tehát barát­ságosabban, készségesebben fog­lalkoznak a rendőrségeken az ál­lampolgárok ügyeivel. Nem a mi feladatunk megvätoztatni a magyar rendőrséget, akkor segítünk, ha a partner úgy gondolja, hogy szükség van a mi tapasztalatainkra. Az el­múlt években integrált biztonság­nak nevezett programban működ­tünk együtt. Átadtuk tapasztalatain­kat az áldozatvédelem területén és arról, hogyan lehet jobban megszer­vezni a munkát, hogyan lehet a rendőrséget jobban menedzselni.- Mik a kapcsolat fejlődésének az irányai?- Három témakörben szeret­nénk együttműködni: a külső és belső kommunikáció, a szervezett bűnözés elleni harc, és az európai mintájú minőségbiztosítási rend­szer bevezetésében.- Hogy tetszik Önnek megyénk?- Már ötször-hatszor jártam a megyében, s a legjobban az itteni csend ragadott meg. Ahol lakom ott nagy a zaj, közel lakom egy repülő­térhez is. Az is tetszik, hogy a ma­gyarok büszkék az országukra. Sze­retem a nyílszívű, vendégszerető embereket és a finom szekszárdi bort, de elrémülök az óriási ételada- goktól. ___________________________+ * 1 A szervezett munka dicsérete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents