Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-27 / 98. szám
10. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2002. Április 27., szombat Laktanya: egyszerre gyarapodhat a város és a megye Ha megvalósulnak a beruházások, több száz új munkahely keletkezik Jogi értelemben már átvette, fizikai értelemben pedig május 9-én történik meg a megyei önkormányzat által a szekszárdi volt laktanya átvétele. Ettől a naptól kezdve a megye viseli az ingatlan költségeit, illetve az abból származó előnyöket, s ha vannak, akkor a kockázatokat is.- A hasznosítási tervekről a legutóbbi ülésen adtam tájékoztatást - mondta Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, utalva arra is, hogy a képviselők között ebben a kérdéskörben egyetértés mutatkozik. Ugyanakkor az elnök fontosnak tartja a megyeszékhellyel való egyeztetést, együttműködést is, hiszen a majdani befektetők a fejlesztést, hasznosítást illetően Szekszárd városával, mint illetékes hatósággal is kapcsolatba kerülnek.- Célszerű lenne tehát olyan terveket elfogadni, melyek mögé mind a megye, mind a város, az önkormányzatokat és lakosságot tekintve egyaránt fel tud majd sorakozni - folytatta Koltai Tamás. - Ami a birtokba kerülést illeti: az ÁPV Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal javaslatára a kormány döntött így, azaz a megyei önkormányzat javára. Meggyőződésem, hogy a döntésben két momentum játszott főszerepet. Az egyik az lehetett, hogy a telek tőszomszédságában a megye egyik középfokú oktatási intézménye, a Hunyadi Mátyás Szakközépiskola található. Az állandó beis- koláztatási túljelentkezést produkáló, remek szakmai munkát felmutató, országos hírű iskolának úgy vélem megjár egy tornacsarnok, egy aula és egy megfelelő udvar. A laktanya átalakítási tervek között ezek létrehozása mindenképpen szerepel. A másik momentum az lehetett, hogy kérelmünkben felvázoltuk a sajátos dél-dunántúli régiós vonások következményét is. Köztudott, hogy térségünkben a 80-90-es évek gazdasági -társadalmi szerkezetátalakítási gondjai ugyanúgy hatottak, mint máshol, csakhogy régiónk mellőzni kényszerült a kormányzati segítő beavatkozást. Csak mostanában beszélhetünk erről a kedvező mozzanatról, tekintve például a Duna-hidat, illetve a 6-os út majdani gyorsforgalmasítását. A legsúlyosabb csapás a Dél-Dunántúlt a balkáni háborúval összefüggésben érte, mert a külföldi befektetők elkerülték ezt a vidéket, így az ország más régióihoz képest az ipar mellett a kereskedelem és a szolgáltatás sem fejlődött a kívánatos szintre. Ezért jelenthetett örömhírt Tolna megye számára a közelmúltban Szekszárd határában megépült Tesco áruház. Ám a hipermarket kategória mellett létezik más típusú üzleti kereskedelmi és szolgáltatási forma is. Ha a Tesco áruházlánc megtelepedett mifelénk, akkor joggal számíthatunk arra is a jövőben, hogy másfajta, modern bevásárló központok is nyílnak nálunk, konkrétan Szekszárdon. A megyeszékhelyen a laktanya négy hektáros, egybefüggő területe jelenti ebből a szempontból a talán utolsó alkalmas belterületi helyszínt. Ami a megvalósítást tekinti nem kívánjuk megvárni azt, amíg valaki belénk botlik, hiszen megpróbálunk elébe menni a befektetőknek. Éppen ezért levélben kerestem meg az érintett szféra szinte valamennyi szereplőjét, tájékoztatva őket a laktanyára vonatkozó, vonzó befektetési lehetőségekről. A terület ezzel együtt másra is alkalmas. Szekszárd és környéke, különös tekintettel a Gemenci tájvédelmi körzetre, az érintetlen természetre, a tolnai dombságra, történelmi borvidékre, a Dél-Dunántúl oázisa is lehetne. Koltai Tamás A turisztikai vonzerőt komoly mértékben növelné az, ha Tolna megye székhelyét az idegenforgalom különböző részterületeinek is meg tudnánk feleltetni. A régióra vonatkozó operatív program Szekszárd számára a konferencia- és vásárturizmus ágazatban megajánlotta az alközponti szerepet, Ehhez a státushoz azonban szükség lenne néhány megkerülhetetlen beruházásra: például egy néhány száz fős, korszerűen berendezett konferenciateremre, valamint egy európai színvonalú szállodára is. S ugyancsak fontos kezdeményezés lenne a szabadidős és ifjúsági szolgáltatásokat magas szinten ellátó centrum is. A felvázolt tervek, illetve azok megvalósulása esetén úgy gondolom, olyan szolgáltatásokkal gyarapodnánk, melyek piaci-kínálati hiányt töltenének be. Ha elképzeléseink valóra váltása megkezdődik, akkor az munkát jelentene elsősorban nyilván a helyi vállalkozóknak is, és az említett létesítmények révén több száz új munkahellyel gyarapodna Szekszárd, azon keresztül az egész megye. Tehát foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseink is megvalósulnának, s ez a kulcsszó: úgy tudnánk növekvő foglalkoztatottságot elérni, hogy közben gyarapodna a piaci szolgáltatások kínálati oldala. Mindezekből következően a megye és a város között olyan együttműködés alakulhat ki, mely valóban valamennyi- ünk érdekeit szolgálhatja. _____________■ Kö zpont négy szakmai területtel HSZK: kultúra, turisztika, sport és pedagógia A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1999. szeptember elsejei hatállyal intézmény-öszszevonás révén alapította meg szekszárdi székhellyel a Humán Szolgálatok Központját. Az intézmény újfent megbízatást kapott vezetője, dr. Say István a közgyűlés előtt összegezte az elmúlt időszak tapasztalatait. Felkelteni a fiatalok érdeklődését Közalapítvány, megnövekedett szereppel A Humán Szolgálatok Központjának mind a négy szakmai - kulturális, turisztikai, sport és pedagógiai - irodája az előző évihez képest változatlan, esetenként pedig emelt színvonalon végezte alapfeladatait, illetve valósította meg többlet vállalásait. Belső ésszerűsítésekkel, a szervezeti logika véglegesítésével, az együttműködési rend stabilizálásával elérhető volt, hogy a kiinduló pénzügyi feltételekhez mért várható eredménynél jóval többet sikerült megvalósítani. A központi, illetve országos hatókörű kötelezettségek az össztevékenység jelentős hányadát tették ki. A HSZK immár hagyományos módon - a központi szervek megbízásából - elvégezte a megye közművelődési intézményeinek és szervezeteinek statisztikai felmérését. A korábbival azonos módon eleget tett az információtovábbítási kötelezettségeinek. A területről a regionális, országos és központi szervezetekhez, intézményekhez, azoktól pedig Tolna megye intézményeihez, szervezeteihez, csoportjaihoz, szakembereihez közvetítette az információkat. Áthúzódó feladatot jelentett a Kultúrával a Nyugat Kapujában című országos rendezvénysorozat megyén túlnyúló eseményeinek bonyolítása. Az intézmény a Tolna Megyei Népfőiskolái Társasággal együttműködve bonyolította le - külföldi résztvevőket is fogadva - az Ezerarcú Népfőiskola Országos Konferenciát Pakson, a Művelődési Központban. Az iroda tevékenységének legtermészetesebb meghatározója azonban a megyei kötelezettségek teljesítése volt. Ennek megalapozásához megkezdődött a minél teljesebb adatbank kialakítása, amelyben a közművelődési intézmények, csoportok, szakemberek legfontosabb információi szerepelnek. Ennek az elképzelésnek a megvalósításában a legeredményesebb, már minden völgységi települést érintő munkát a bonyhádi iroda végezte el. Országos viszonylatban is egyedülálló Tolna megye intézményesített népfőiskolái tevékenysége. Egyetlen más megyét sem jellemez,a megyei iroda és a szakmai társaság olyan szintű együttműködése, amelynek nyomán a HSZK paksi kistérségi irodája nemcsak népfőiskolái táji központ, hanem egyben az ország legtudatosabban fejlesztő centruma. Az előző két év „beindítási” tevékenységét követően a turisztika terén is sikerült komoly eredményeket felmutatni. Állandó a kontaktus a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, dr. Say István ugyanis tagja ennek a testületnek. Kiemelkedő sikernek könyvelhető el, hogy az iroda szervezésében a bizottság egyik ülésének Szekszárd adhatott otthont. A RIB anyagi támogatásával készülhetett el az Ezerarcú Tolna megye című kiadvány, amely megyei szállás- katalógusként a helyi idegenforgalom első ilyen kezdeményezése volt. A sportot tekintve igen intenzív volt az atlétika terén kifejtett közvetlen HSZK közreműködés. Az iroda szerepet vállalt a Nemzeti Atlétikai Program körzeti mezei versenyeinek előkészítésében 5 körzetben. Ugyancsak az iroda vállalta a Szekszárd városi NAP mezei lebonyolítását. Hasonló részletezéssel lehetne azonban a lovassport, a kerékpár, a labda-rúgás, a kosárlabda stb. aktuális feladatainak közvetlen végzését ecsetelni. Az intézmény alapító okiratának értelmében, de a szolgáltatói hagyományok alapján is legmeghatározóbb tevékenységnek a pedagógiai szakmai szolgáltatás tekinthető. Az ezt igénylő intézményhálózat és szakembergárda ezen a területen a legkiterjedtebb, a szakmai elméleti háttérnek ebben az ágazatban van a legpro- fesszionálisabb alapja, a legszerte- ágazóbb feltételrendszere is. ■ Az alapfeladatok maradéktalan elvégzése, az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek vállalása a személyi feltételeknek köszönhetően megvalósult - értékelte a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tavalyi tevékenységét a megyei közgyűlésen Belánszky Judit, a GYIK kuratóriumának elnöke. A GYIK kuratóriuma a közalapítvány és az általa működtetett Civil Ház 2001. évi tevékenységét minden tekintetben eredményesnek ítélte. Az információs bázis kiszélesítésével kibővült az elérhető pályázati lehetőségek köre és mód nyílt ezek, illetve egyéb információk eljuttatására az ifjúsági szervezetekhez, intézményekhez. A különböző rendezvények, fórumok szervezésénél is az elsődleges szempont a fiatalok érdeklődésének felkeltése, a továbbtanulási, munkavállalási és érdekképviseleti lehetőségek nyomon követése volt. Ebben a tekintetben kiemelkedő jelentőségű rendezvény volt a tavaly május 2-án megrendezett „Civil szervezetek és a foglalkoztatás” című megyei civil kerekasztal beszélgetés. Együttműködő partnerként a Tolna Megyei Munkaügyi Központ informálta a résztvevőket a megyei munkaerő-piacról és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, valamint a külföldi munkaerő- kereslet-kínálat helyzetéről. Külföldi, a Main Tauber járásból érkezett vendégek a fiatalok nyelvtanulásában, valamint rövidebb távú munkavállalásában ajánlották fel segítségüket. Másik hasonló nagyságrendű program megrendezése tavaly október 8-án történt, Megyei Ifjúsági és Oktatási Fórum elnevezéssel. A fórum előadói ismertették az ifjúsági törvény- tervezet célját és jelentőségét, az oktatás jelenét és jövőjét, valamint a diákhitellel kapcsolatos gyakorlati teendők. Szakértők bevonásával ingyenes jogi, pénzügyi-gazdálkodási és munkaügyi tanácsadással áll a Közalapítvány az ifjúsági és civil szervezetek rendelkezésére. Folyamatos együttműködés épült ki a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményekkel, valamint az önkormányzatokkal. A GYIK a szabadidős programok szervezésében is segítséget kíván nyújtani, a székház termeinek, udvarának térítés- mentes biztosításával, ami a kultúrált szórakozás feltételeit teremti meg. Már hagyományosnak mondhatók azok a kiállítások is, amelyek az óvodásokat és a velük foglalkozó óvodapedagógusokat hívták a ház kiállítótermébe. Kiállítások rendezésében. is előnyt élveznek a fiatal művészek, művészeti egyesületek, csoportok. így kapnak bemutatkozási lehetőséget olyan egyesületek is, amelyek a városi kiállítók bérleti díját nem tudják megfizetni. Az „Európai Nyelvek Éve - 2001.” akció az EU kompatibilis nyelvek népszerűsítésére, a nyelvtanulás fontosságára hívta fel a figyelmet. A kuratórium kiemelt figyelmet fordított a kezdeményezés fontosságára, hiszen a támogató Paksi Atomerőmű Rt. 900 ezer forintot biztosított erre a célra. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Fadd- Dombori Ifjúsági tábora olcsó árakkal és kultúrált környezettel várta tavaly is a táborozni, üdülni, sportolni vágyó gyermekeket és fiatalokat. A szükséges tisztasági festésen túl az ágyak egységes áthúzása a szobák belső képét lényegesen javította. Természetesen a gyermekek és fiatalok igényei a feltételek további javítását követelik meg. Ezért vált szükségessé a vizesblokkok teljes felújítása, mely 3 millió forint kiadást jelentett. Szintén a beruházás részét képezi a faházak komfortosabbá tétele zuhanyzók kialakításával és a burkolat cseréjével. A Közalapítvány nemzetközi kapcsolatai elmélyültek és kiteljesedtek a 2001. esztendőben. Április 30. és május 4. között Main Tauber Járás Ifjúsági Hivatalának három munkatársa ismerkedett a megyében zajló ifjúsági munkával. A tauberbischofsheimi hivatal meghívta egy' nemzetközi delegáció tagjaként Észtországba a közalapítvány két munkatársát. A tanulmányút folyamán információkat cseréltek a német, finn, észt, osztrák és magyar küldöttségek országaik ifjúságpolitikájáról, az ifjúsági munkáról és a turisztikai lehetőségekről. A közös munkának köszönhetően megnövekedett a GYIK szerepe a város és a megye kulturális és közösségi életében. Ennek is köszönhető, hogy szorosabb lett az együttműködés az önkormányzatokkal, szervezetekkel, intézményekkel, valamint a médiával. Megyei kórház: túllépve a feneketlen zsák besoroláson A betegek kiszolgálása, méltóságuk tisztelete nem pénzfüggő tevékenység Muth Lajos, a megyei önkormányzat Balassa János Kórházának főigazgatója a legutóbbi, április 24-i közgyűlésen az általa vezette intézményben az elmúlt esztendőben végrehajtott átszervezésekről, az eddig elért eredményeiről, illetve a tennivalókról számolt be. Az alábbiakban ebből az előterjesztésből idézünk. A korábbi években számos új speciális szakrendelést indítottunk, amelyek tovább folytatták munkájukat. További bővítés történt tavaly: ezék közé tartozik az emlősebészeti-, meddőségi-, inkontinencia-, objektív audiolo- giai szakrendelés, stroma gondozó, mozgásszervi-rehabilitációs ambulancia, és gyermek konduktív terápiás ellátás. A bértábla 8,75, a szakmai szorzó 20 százalékkal emelkedett, a minimálbér 40 ezer forintra, a pótlékalap 14 ezer 6oo forintról 15 ezer 9oo forintra. A munkahelyi pótlékot decemberben emelték. A szakmai szorzó emelés ezer, a minimálbér emelés hétszáztizennyolc dolgozót érintett. Azon a területen, ahol béremelésre központi előírás riem volt, átlagosan 2o százalékos béremelést tudtunk biztosítani. Októbertől újabb pótlékalap emelés történt, amelynek fedezetét megkaptuk. Pincehelyen mind a fekvőmind a járóbeteg ellátásban fejlesztés történt. Minisztériumi segítséggel lift épült, és lélegeztető készüléket vásároltunk. A mű- szeretettség színvonalát javította egy laboratóriumi automata beszerzése. A belgyógyászati osztály a jelenlegi finanszírozása mellett nem veszteséges, sőt a sebészeti osztály fedezethiányát kompenzálni tudja, így összességében nullszaldósnak tekinthető a kórház pincehelyi részlege. Mindkét osztályon az orvosi ellátottság elfogadható. . A mai egészségügyi finanszírozás mellett sikernek tekinthető, ha egy kórház megőrzi fizetőképességét. Ezt tavaly úgy tudtuk megoldani, hogy az előírtnál nagyobb béremelést, prémiumot is juttattunk dolgozóinknak, és gép-műszer beszerzésre, informatikai fejlesztésre is sor kerülhetett. Természetesen lennének magasabb igények, mind a számos területen valóban elhasználódott és korszerűtlen eszközök beszerzését illetően, mind a sok osztályon a kor követelményeinek nem megfelelő hotel körülmények javításával kapcsolatban. A fejlesztések nem csupán a magasabb színvonalú és jobb körülmények között zajló betegellátást biztosítanák, hanem a kórház bevételeire is kedvező hatással lehetnének, tehát további fejlődés lehetőségét teremtenék meg. Ügy gondoljuk, hogy az ellenőrizhetően kézben tartott, üzem- gazdasági eredmény-kimutatásra, és ezáltal gyors beavatkozásra is képes gazdálkodásunk ma már érdemes a támogatásra. Utalunk a korábbi szlogenre, amely szerint a magyar egészségügy egy feneketlen zsák, amibe nem érdemes tölteni. Úgy gondoljuk, hogy bebizonyítottunk: nem vagyunk feneketlen zsák! Bebizonyítottuk azt is, hogy a biztosítótól származó bevétel a működés fenntartása mellett csak mérsékelt fejlesztésre ad lehetőséget, így az amortizáció kiegyenlítése más forrásból elengedhetetlen. Bízunk abban, hogy az ország javuló gazdasági helyzete megteremti ennek lehetőségét. Annak ellenére, hogy az elmúlt négy év alatt példátlan béremelések történtek, azok továbbra is elmaradnak a többi ágazatétól, elsősorban ami az orvosok és a kiszolgáló személyzet bérét illeti. A bérfeszültség (több osztályon szakdolgozók fizetése magasabb, mint az orvosoké) kezelése a közeljövőben sürgősen megoldandó feladat. A fentiekben megfogalmazott igények és elégedetlenség mellett tisztában vagyunk azzal, hogy a betegek kiszolgálása, a beteg méltóságának tisztelete elsősorban nem pénzfüggő, és ezen a területen is vannak hiányosságaink, amelyek leküzdése elsősorban a menedzsment feladata. Ilyen irányú erőfeszítéseink a reméltnél lassabban vezetnek eredményre. Talán a társadalmi szinten kibillent erkölcsi értékrend helyreállás,a visszaadja az embertárson való segítés becsületét, amely hozzájárul az ilyen irányú törek- véseink megvalósulásához. pq * I 4 J 4
