Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

6. OLDAL MEGYEI T 0 KÖR 2002. Február 11., hétfő Feltámasztják a bátai Holt-Dunát Német szépkiejtési vetélkedő Versenyzők Tolnából és Baranyából' Ha hajók nem is, csónakok úszhatnak rajta „Tálos alá van egy karó leverve, ahhoz van a boros hajó kikötve...” Ma már nem tudni, a népdal keletkezésének ide­jén hol lakhattak Tálosék, csak anynyi valószínű, hogy vala­hol a bátai Alszegben, a Duna partján. Ahova karót ugyan ma is lehetne verni, de nem hogy hajót, még egy valamire való la­dikot is nehéz volna kikötni, lévén az egykori medret mára jórészt benőtték a bokrok, fák. Báta Száz-másfélszáz éve, a folyó szabályozása előtt a falu alatt folyt a Duna, amely egyszer­re volt áldás és átok. Az ártéri gazdálkodás - állattenyésztés, halászat, vadászat - révén megélhetést biztosított, a gyakori kiöntések­kel, a löszpart és a víz közé szorult mezővá­ros házainak, udvarainak alámosásával vi­szont hatalmas károkat okozott. A kanyaru­latok átvágásával, a gátak megépítésével az­tán egyszerre megváltozott a helyzet, a Du­na megsértődött, s otthagyta Bátát: se kiön­tés, se ártéri haszonvétel. Pontosabban mindkettőből egy-egy kevés azért maradt: 1956-ban jeges árvíz pusztított, másrészt vi­szont azért kellene néhány vagon annak a halnak, vadnak az elszállításához, amit az évszázadok alatt a megmaradt ártéren rap- sickodtak össze a szemfüles, vagy egyszerű­en csak rászoruló helybeliek. Bátának ma két hatalmas érték van a bir­tokában. Az egyik a több ezer hektárnyi szántóföld a gáttal védett oldalon, a másik a páratlan természeti környezet az ártérben: Gottvald Károly archív felvétele mintegy két évtizede készült Mára a bátai holt Duna jórészt eltűnt, a medret benőtték a fák, bokrok. A cél nagyjából a fenti fotón látható állapot visszaállítása. Gemenc déli csücs­ke. A szántók érté­ke, sorsa jórészt at­tól függ, milyen ügyesek lesznek diplomatáink az uniós tárgyaláso­kon, a természeti környezet viszont mindenképpen a- dott. Hogy mennyi hasznot hoz az itt élők­nek, nagy részt rajtuk múlik. Tavaly augusztusban alakult a községben egy egyesület, amely nevében is hirdeti, hogy Bátáért hozták létre. Tevékenységébe minden belefér, ami a helység javát szolgál­ja: elnyerhető pénzekre pályázik, szemetet gyűjt, búcsút, bált, karácsonyi ünnepséget szervez, újságot, képeslapot ad ki, mikor mit tart fontosnak. Legutóbbi közgyűlésére meghívta Schmidt Tamást, a Duna-Dráva Nemzeti Park Duna menti területi osztályá­nak vezetőjét. A fiatal, a szomszédos Dunaszekcsőről származó szakember szerint Báta, fekvésé­nek, környezetének kö­szönhetően idegenfor­galmi paradicsommá válhat. Ez önmagában is jó, de ha hozzátesszük, hogy az idegenforgalmat ki kell szolgálni, akkor a népességmegtartás, mun­kahelyteremtés jut eszünkbe. Az, hogy az ezer esztendős, vagy még régebbi település is­mét önmagára találhat, kikerülhet jelenlegi, nem túl rózsás helyzeté­ből. A teendő rengeteg, ezek közül csak egy a holtág-rehabilitáció. FOTO: GOTTVALD KAROLY Mint Schmidt Tamás elmondta, a falu alatt húzódó, tulajdonképpen már csak egy­kori holtág felélesztése kezdeti stádiumban van. Az első tennivaló a felmérés, bár lehet hogy korábban ez már megtörtént, utána kell nézni, vajon aktuális-e, használható-e még. Aztán elkészülhet a tervdokumentá­ció, majd jöhet az anyagi alapokat biztosító pályázat.- A bátai Holt-Duna alsó szakasza gyakor­latilag beerdősült, bokorfüzes jött létre. Ha ez nem kap tartósan vizet, akkor erdő lesz belőle. Erdőnk van elég, holtágaink viszont töltődnek fel, újak pedig már nem szület­nek. Részben ezért is szeretnénk visszahó­dítani ezt a holtágat. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy hol legyen a megemelt víz­szint, a Holt-Duna teljes szakaszát, vagy csak egy részét érintse. Ezt még meg kell vizsgálnunk, s utána következnek a finan­szírozást lehetővé tevő pályázatok. Schmidt Tamás nem bocsátkozott jóslás­ba, nem tudta megmondani, hogy optimális esetben mikor alakulhat át, mikor alakul vissza, éled újjá az emberi beavatkozás ré­vén megváltoztatott környezet. Sok pénz, sok munka kell még ahhoz, hogy ismét ak­tuális legyen a népdal: „Tálos alá van egy ka­ró leverve, ahhoz van a boros hajó kikötve.” Persze ha az a hajó csak csónak lesz, és nem bort, hanem a természetbe visszavágyó turistákat szállít, az sem lesz baj. GYURICZA MIHÁLY Az őstermelők és a regisztráció Ne felejtsük el meghosszabbítatni az igazolványt! A mezőgazdasági termelők, évek óta, minden év elején meg­hosszabbítják őstermelői igazolványukat, illetve akik élni kí­vánnak a támogatási lehetőséggel, regisztráltatják is magu­kat. Azonban nem mindegy, mikor keressük fel ebben az ügy­ben a falugazdászt. Megyei körkép Tolna megyében több mint har­mincezer őstermelőt tartanak nyilván a földművelésügyi hiva­talban, tájékoztatta lapunkat dr. Vida György hivatalvezető-he­lyettes. Az év során csak kis mér­tékben változik a számuk, keve­sen vannak, akik megszüntetik a már meglévő igazolványukat és viszonylag alacsony azok száma is, akik „új őstermelőnek” jelent­keznek. Évről-évre tehát feladat, hogy érvényesítsük az őstermelői igazolványunkat, mert csak így lehet az árbevételt elszámolni. Nem mindegy azonban, hogy en­nek mikor teszünk eleget. Dr. Vida György kérdésünkre el­mondta, aki például január köze­pén jut árbevételhez, de az őster­melői igazolványát csak március­ban érvényesítteti, az egy esetle­ges adóellenőrzésnél rosszul jár­hat, mert az árbevételét nem szá­molhatja el mint őstermelő. So­kan gondolkodnak úgy, ha az előző évben márciusban vagy áp­rilisban hosszabbíttatták meg az őstermelői igazolványukat, akkor ráérnek a következő év .hasonló időszakában ezt megismételni. Egy gazdasági év viszont január­tól decemberig tart, tehát ennek megfelelően kell az őstermelői igazolványokat is érvényesíteni. Egyébként az igazolvány meg­hosszabbítását, vagy kiváltását az év során bármikor megtehetjük, ez nincs határidőhöz kötve. Aki tudja, hogy neki árbevétele az év első felében nem lesz, az ráér eb­ben az ügyben a falugazdászt fel­keresni. Az idei évtől kérdés az is, őster­melőként vagy családi gazdálko­dóként érdemes-e a mezőgazda­ságban tevékenykedni? Dr. Vida György elmondta, a jogszabály úgy szól, hogy családi gazdálko­dó az lehet, akinek vagy ősterme­lőként, vagy egyéni vállalkozó­ként van a mezőgazdaságból ár­bevétele, ebből következik, hogy az őstermelői igazolványt érde­mes kiváltania annak is, aki ké­sőbb családi gazdálkodóként sze­retné majd a gazdaságát működ­tetni. A kezdő őstermelőknek egyébként nem kell mást tenniük, mint a falugazdásztól kérni meg­felelő űrlapot és azt kitöltve visz- szaadni. mauthner Bonyhád Napjainkban minden oktatá­si intézmény arra törekszik, hogy minél magasabb színvo­nalon készítse fel tanulóit va­lamilyen idegen nyelv isme­retére. A bonyhádi Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium egyik erőssége a német nyelvi képzés. Ebben az iskolában a pedagógusok olyan lehetősé­gek megteremtésén fáradoz­nak, amelyek a kötelező órá­kon kívül plusz ismeretek­hez, élményhez juttatják a di­ákokat. A Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium évek óta meghirdeti a német szépkiejtési ver­senyt. A közzétételen kívül vállalják a házi­gazda és a mecénás szerepét is. Holhlné Probszt Éva kezdetektől fogva szervezi, irányítja a vetélkedést. A közelmúltban lezajlott rendez­vény kapcsán a következőkben foglalta össze gondolatait.- Ezt a szép feladatot intézmé­nyünk a bonyhádi Elternhaus Egyesület megbízásából teljesíti évek óta. Meghívóink a dél-du­nántúli régió általános és közép­iskoláinak szólnak. A német szépkiejtési verseny megrende­zésével célunk a nyelv megsze­rettetése, s különböző szinteken az elsajátított ismeretek mérése. A német nyelv kategóriájában nagyon kevés alkalom adatik ta­nulóknak és tanároknak az ilyen jellegű bemutatkozásra. Öröm, hogy felhívásunkra mindig szép számmal jelentkeztek verseny­zők Tolnából, Baranyából. A megmérettetést vállaló tanulók mellett jutalmazzuk a legjobb fel­készítő pedagógusokat, a leg­eredményesebb intézményeket. A díjazásokra fordítható összeget Krähling Dániel, az Elternhaus Egyesület elnöke biztosítja azzal, hogy a városi képviselőtestület­ben végzett munkájáért kapott éves tiszteletdíját e vetélkedés nyerteseinek ajánlja. Az idei verseny mérföldkőnek is mondható. Sikerült találnunk egy olyan időpontot, amely a né­metséghez való érzelmi kötődést is szolgálja. Intézmé­nyünk falán van az az emléktábla, amelyet a málenkij robotra elhur­coltak tiszteletére állítot­tak. Ennek oka, hogy 1945. január 7-én erről a helyről indították kény­szermunkára a német származásúakat. Az em­lékezés szándékával ezt a dátu­mot jelöltük meg az elkövetke­zendő versenyek időpontjául, s ez már rendszerességet, a felkészü­lésben kiszámíthatóságot jelöl. A nemrégiben lebonyolított szépkiejtési versenyen gimnázi­umi kategóriában a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium tanuló­ját, Szilágyi Gábort tartotta leg­jobbnak a zsűri. Őt Bruckmann- Dorn Bernadett követte a bony­hádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból. Az általános is­kolák tanulói közül a gyönki Weil András és a tamási Szászi Balázs végzett az első helyen. Legeredményesebb iskolának a bonyhádi Petőfi Sándor Evangéli­kus Gimnázium bizonyult. PÁL ÁGNES Nem bántják a hidakat ____________Ártér____________ Ór iási károkat okoznak a Du­na menti földeken a szigorú­an védett nyári ludak. A ma­darak hatalmas csapatokba verődnek. A védett állatok ál­tal okozott kár azonban gya­korlatilag megtéríthetetlen. Bár a természetvédelmi törvény rendelkezik a védett állatok okoz­ta károk megtérítéséről, Török Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szak- felügyelője szerint általános a za­var. A kárbejelentést a föld tulaj­donosának, használójának kell megtennie. Elfogadják a földterü­let bérlőjétől is, ám legtöbbször csak vadásztársaságok jelzik a problémát. A törvény végrehajtási rendelkezésének kellett volna biz­tosítania az ilyen kifizetésekhez szükséges pénzalapot, de a jog­szabály még mindig nem jelent meg. Zsákutcába juthat a bejelen­tő is. Például hiába kérelmezik a halállományát pusztító vidrák ki­lövését, szigorúan védett állatok esetében erre nincs mód. Az itt telelő nyáriludak több száz hektá­ron károsítanak ezekben a hetek­ben a két folyó melletti vetéseken. A riasztás és a gyérítés lehet a megoldás, dé ezektől is egyre in­kább ódzkodnak a vadászok. Idén már nem egyet kapott el közülük a természetvédelmi hatóság nyárilúd lelövése miatt. Ahol még a riasztás is tilos, ott a DDNPI akár természetvédelmi bírságot is ki­szabhat arra, akit vétkesnek talál­nak az állatok megzavarásában. A természetvédelmi hatóságnak kártérítési kötelezettsége csak ak­kor van, ha a bejelentést követő intézkedési feladatainak nem tesz eleget. A DDNPI azonban a beje­lentéseket követően mindig meg­teszi a szükséges lépéseket, ettől kezdve pedig a kárigény érvénye­síthetetlen. Gyakorlatilag tehát a védett, vagy fokozottan védett ál­latok által okozott kár megtéríté­sét sehol sem lehet remélni, m. a. Vendéglátók kerestetnek Kárpátaljai gyerekek érkeznek Tolna megyébe március 21-én. Olyan családok jelentkezését várják, akik április 3-ig befogad­ják és vendégül látják őket. A je­lentkezéseket dr. Tóth Csaba (74/319-428, 06-30-9-319-428) és dr. Hegyi Attiláné (74/414- 442, 06-30-489-83-97) várja. ■ Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy ID. LIPINKA LAJOS életének 73. évében várat­lanul elhunyt. Temetése 2002. február 13-án 15 óra­kor lesz a bonyhádi evan­gélikus temetőben. to A gyászoló család Galambok és baromfi a kiállításon Dél-danántúli tenyésztők hozták el kedvenceiket A hét végén galambok turbékolásától és kakasok kukoréko­lásától volt hangos a művelődési ház aulája, ahol az 50-es számú Kisállattenyésztő Egyesület nagy érdeklődéssel kí­sért kiállítást rendezett a dél-dunántúli tenyésztők szárnya­sainak. Dombóvár Péntek reggeltől vasárnap estig többszáz érdeklődők kereste fel a kultúrotthont, hogy megnézze a Tolna, Somogy és Baranya me­gyei gazdák szebbnél szebb szár­nyasait. A bírálók 173 galambot és 60 díszbaromfit minősítettek. A fajtagyőztesi címet a kapos- szekcsői Péntek László, a szen­tkirályszabadjai Pesztericz Sán­dor, a bonyhádi Csenkey Csaba, a dombóvári Marx Tibor, Győr Varga István, Kocsis Ferenc, Vég­vári Péter, Kiss Gyula, Bálint Ist­ván és Pernecker Antal érdemel­te ki. Különdíjat a tolnanémedi Móricz Zsuzsanna, a kaposvári Mácsai Ádám és Varga Tamás, a kisvejkei ifjabb Farkas István, a majosi Fábián Ferenc, valamint a dombóvári Kiss Vivien, Szász Já­nos, Marx József és Blázsovics Zsolt vehetett át. Vasárnap tartották annak a rajzversenynek az eredményhir­detését is, melyre helyi gyerekek 253 alkotást küldtek. Közülük huszonhármat jutal­mazott a zsűri. Molnár Diána és Kollár Zsombor (Szivárvány Óvoda), Szabados Petra, Fehér­vízi Kata, Balásy Csaba^ és Szlobodics Bence (Amália Óvo­da,) Ladányi Gergely (József At­tila Általános Iskola), Ferenczi Kinga, Weber Katalin, Kovács Laura, Bandi Bettina, Nagy Zol­tán és Szabó Zsolt (Szent Orso­lya Rendi Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola), Tasi Magdolna, Czétány Péter, Prech Tamás, Ja­kab Eszter, Molnár Márk, Fülöp László, Szíjártó Zsanett, Bordács Kitti, Laszk Cintia és Molnár Bence (Zrínyi Ilona Általános Is­kola) kapott oklevelet és ajándé­kot Győr Varga Istvántól, a kép­zőművészeti pályázatot meghir­dető 50-es számú Kisállatte­nyésztő Egyesület elnökétől.-gr- Rengeteg gyerek ismerkedett a szebbnél szebb szárnyasokkal i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents