Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-31 / 26. szám

Ul 2002. Január 31., Csütörtök MEGYE I 5. OLDAL Mondom a magamét GYURICZA MIHÁLY Voltunk, akik voltunk? Rég volt, valamikor a hetvenes évek második felében. A szovjet test­vérmegyéből érkezett újságíró kollégával beültünk a szolgálati Zsigu­liba és tettünk egy kört. Mohács felé útba ejtettük a csatamezőt is, nemzeti nagy létünk nagy temetőjét. Ott egy kis történelmi magyará­zattal alighanem sikerült összezavarni a messziről jött vendéget, rész­ben a nyelvi nehézségek, részben a szokatlan téma miatt. Az igazi trauma viszont Mohácson érte, amikor megálltunk Varga Imre Lenin- szobránál. Ő is, én is, addig csak olyan Lenin-szobrokat láttunk, amelyek előtt az egyszerűbb gondolkodású öregasszonyok elhalad- tukban majdnem keresztet vetettek, mint a falubéli feszületnél. Ez a mohácsi Lenin egészen más volt. Nem a magasból tekintett ránk, hanem zsebre dugott kézzel ballagott le egy lépcsőn. Ráadásul, mintha csak megrendezték volna, hús-vér kisgyerekek játszottak, ug­ráltak körülötte, átfogták a térdét, ide-oda rakosgatták a friss krizan­témokat. Vlagyimir Iljics, a közülünk való, aki a nép egyszerű gyer­mekei között jár-kel... Minap, ebédhez készülődvén bekapcsoltam a rádiót. A Kossuthon Varga Imrét faggatta a riporter. A művész, úgymond vállalja minden szobrát. Bevallom, egy kicsit elcsodálkoztam, hiszen természetes, hogy vállalnunk kell egykori szobrainkat, cikkeinket, tetteinket - ön­magunkat. Még akkor is, ha egy s másról most másként gondolko­zunk. (Bizonyára így vannak ezzel azok a volt és aktív polgári minisz­terek is, akikből a rossz nyelvek szerint össze lehetne állítani egy MSZMP-sejtet.) De visszatérve a szobrászhoz és a rádióhoz: Varga Im­re megmagyarázta a tanácsköztársasági emlékművét, amely most a Buda környéki szoborgettóban pihen. Azt mondta, hogy Kun Bélát di­rekt vette ellenszenvesre. A mögötte lévő lámpaoszlop tulajdonképpen akasztófa.. Nahát, ki gondolná! Kár, hogy ezt most, húsz-harminc éves késés­sel kell megtudnunk. Mert ha teszem azt a szoboravatón odaáll az al­kotó a mikrofon elé, és azt mondja „Kedves Elvtársak! Ez az ellen­szenves alak ártatlan embereket végeztetett ki. .."Az akkor szenzáció (és mellesleg elképzelhetetlen) lett volna Most csak önigazolást kere­ső magyarázkodás, amivel egy tehetséges ember járatja le önmagát. ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ Mi t hozhat az olimpia megyénknek? Az ország megyéi közül elsőként Tolna megye jelezte azon kívánságát, hogy - ha nálunk lesz - a 2012-es olimpia ver­senyszámai közül hármat megrendezne: a triatlont, az or­szágúti kerékpározást és koronglövészetet. Ezzel kapcsolat­ban kérdeztük olvasóink véleményét. Liszkai József, villanyszerelő: Olvastam az újságban erről a témá­ról. Szerintem Dombori jó helyszín lehetne a kajak-kenu sportág ver­senyszámainak megrendezésére. A problémát én abban látom, hogy a megyénk nincs felkészülve ekkora közönség fogadására. Szervetics Mária, egy rádió munkatársa: Nem hallottam még ar­ról, hogy kihelyezett helyszínként Tolna megye is vállalna szerepet az olimpia megrendezésében. Az evezéssel kapcsolatban látnék rá esélyt, ha a pályát és a helyszínt alkalmassá tennék erre. Nyerges Zsolt, ács-állványozó: Nem hallottam arról, hogy Tolna megyei helyszín is szóba került az esetleges magyarországi 2012-es olimpia megrendezése esetén. A dombori evezőspályát tudnám el­képzelni mint helyszínt, ha van pénz a fejlesztésre, de fejlesztés nél­kül lehetetlennek tartom az ötlet megvalósulását. Én örülnék neki, kicsit feldobná a megyét. Antusné Vari Julianna, köztisztviselő: Remélem, hogy van esé­lye Tolna megyének részt venni a talán Magyarországon rendezendő olimpián. Szerintem nagyon jót tenne a megyének. így egy picit töb­bet fejlődhetne, mint egyébként. Véleményem szerint a reális lehető- ségek erre megvannak. _____________________________________■ Né gyezer pedagógus-aláírás A bértábla fele a minimálbérhez közeli Közel négyezer Tolna megyei pedagógus támogatta a Pedagó­gus Szakszervezet (PSZ) kezdeményezését, amely a közal­kalmazotti bértábla módosítását kéri a Parlamenttől. Január 1-jei minimálbéremeléssel a pályakezdő pedagógus nettó il­letménye alig több, mint a technikai dolgozók bére. Tolna megye A bértábla „összetorlódása” a leg­több iskolában feszültséget szült a tantestületekben. 2002. január 1-től az F-kategóriába sorolt - fel­sőfokú képzettséggel rendelkező - tanító fizetése bruttó 42.700 fo­rint, amely a 1,43-as ún. szakmai szorzóval egészül ki, így bruttó 61.100 forint szerepel a bércsek­ken. Ez az adó- és járuléklevoná­sok után alig több, mint az 50 ezer forintos minimálbér nettó 37.750 forintos összege. Nem kü­lönbözik jelentősen az F-kategó- riáétól a bruttó 67.400 forintos G- kategóriás kezdő fizetés sem. Tolna megyéből közel négyezer pedagógus írta alá a PSZ kezdemé­nyezését, amelyhez csatlakozott több közszolgálati szakszervezet is. - A minimálbér-emelés olyan helyzetet teremtett, hogy a jelenle­gi közalkalmazotti bértábla száz­negyvennégy fizetési osztályából hatvan-hetven a minimálbér köze­lébe került - mondta Fülöpné Szűcs Mária, a PSZ megyei elnö­ke, a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumának megyei vezető­je. Hozzátette: az idei hét százalé­kos béremelés nem jelent reálbér­növekedést, a kilátásba helyezett tanári életpályaprogram pedig el­érhetetlen távolságban van. A tamási 2. számú Általános Is­kolában mindenki támogatta az OVB-hez eljuttatott beadványt - tudtuk meg Pőczné Mátyás Évától, a PSZ helyi titkárától. Bár pályakez­dő pedagógus itt nem dolgozik, mindenkit irritál, hogy betanított munkával Tamásiban, vagy Tabon négyszáz forintos órabérrel el lehet helyezkedni, amely több, mint a pedagógus-fizetés, de a több évti­zede pályán lévők sem sokkal ke­resnek többet, mint a pályakezdők. Az életpályaprogrammal kapcso­latban a pedagógus elmondta: ter­vezetét december közepén kapta meg a tantestület véleményezésre, de érdemben nem foglalkoztak ve­le. - Komolytalannak tartjuk, hogy most, választások előtt akarnak ki­dolgozni új bérrendszert, amit esetleg egy új kormány megváltoz­tathat. Meglátjuk, mi lesz április után - fűzte hozzá. t. f. ítélet a szocpolcsalás ügyében Kétszáz vádlott a vádlottak padján A Somogy Megyei Bíróságon megszületett a jogerős másodfokú ítélet az elhíresült tolnai szocpolcsalás ügyében. A nem minden­napi ügyben több mint kétszáz vádlott ült a vádlottak padján. Tamási-Kaposvár Mint ismert: az eset Tamásiban és környékén történt, 77 ház „külö­nös története” miatt emelt vádat a szekszárdi ügyészség. A házak tu­lajdonosai, hogy beépíthessék a te­tőteret, olyan személyeket keres­tek, akik szociálpolitikai támoga­tásra jogosultak, építkezni nem akartak, viszont anyagi ellenszol­gáltatás fejében vállalták, hogy ne­vüket adják az ő építkezésükhöz. A ráépítési megállapodásban a tu­lajdonos hozzájárulását adta, hogy a házuk tetőterét a szocpol-támo- gatásra jogosult család beépítse. Szerződést kötöttek, a pénzintézet ki is utalta a 600 ezer-2,6 millió fo­rintos összegeket. A pénz persze nem a jogosultakhoz, hanem a tu­lajdonosokhoz került. A szabály szerinti, különálló tetőtéri lakás sok esetben el is készült, de termé­szetesen nem a jogosultak, hanem a ház tulajdonosai részére. Ami­kor ugyanis az építési hatóság kiál­lította a használatba vételi enge­délyt, a jogosult egy szerződéssel „visszajuttatta” az ingatlant a ház- tulajdonosnak, s a földhivatalnál is így jegyeztek be.A Kaposvári Váro­si Bíróság elsőfokú ítéletében a vádiratban szereplő 77 esetből 13- ban, 44 vádlott esetében részben bűncselekmény hiányában, rész­ben bizonyítottság hiányában fel­mentő ítéletet hozott. A vádlottak 60-70 százalékával szemben na­gyobb kárt okozó, illetve jelentős kárt okozó csalás bűntettében álla­pította meg a bűnösséget. Előbbiek esetében - 40 ezertől 360 ezer fo­rintig terjedő - pénzbüntetést, utóbbiak esetében felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki - en­nek tartama hat hónaptól egy év nyolc hónapig terjed, a felfüggesz­tés időtartama egy évtől két évig terjedő próbaidő. Ezt esetenként pénzmellékbün­tetéssel „tetézte meg” a bíróság. A vádlottak padján ültek a szerződé­seket, okiratokat készítő ügyvédek is, közülük egyet felmentett, kettőt bűnsegédként elkövetett csalás mi­att felfüggesztett szabadságvesz­tésre, illetve pénzmellékbüntetés­re ítélt a bíróság. A fellebbezések után az ügyészség közokirat-hami­sítás bűntette és magánokirat-ha­misítás vétsége miatt is kérte a fel­lebbezésben érintett vádlottak ese­tében a felelősségrevonást, ebben azonban a másodfokú bíróság az eljárást megszüntette. A Somogy Megyei Bíróság egyébként szinte valamennyi esetben helybenhagy­ta az elsőfokú ítéletet. Egy vádlott esetében leszállították a pénzmel­lékbüntetés összegét. Egy újabb ügyben felmentő ítélet született másodfokon, mivel itt nem volt megállapítható, hogy a támogatást nem az arra jogosult személyek vették fel. Két ügyben, több vádlot­tat érintve a bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, meg­alapozatlanság miatt, és további körülmények tisztázását kérte. A vádlottak padján ülő két ügy­véd esetében egyikük büntetését leszállították, és mindkettejük számára kimondták az előzetes mentesítést. j. e. Még nem könnyeznek a vesszők Tegnap délben 20 Celsius fokot mértek _________Hírek ________ BÁ TASZÉK. A Polgári Olvasó­kör február elsején, pénteken, 18 órai kezdettel tartja rendez­vényét, a művelődési házban. Mellár Tibor, a KSH elnöke lesz az est vendége, aki a magyar gazdaságról tart előadást. MEDINA. Ma, csütörtökön ülést tart a medinai képviselő- testület. A napirenden szerepel a rendezvényterv megtárgyalá­sa, a szennyvízhálózatra törté­nő házi bekötésekről szóló tájé­koztató és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések is. BONYHÁD. Határidős bevallá­sokkal kapcsolatos tanácsadást tart Till Zoltán, a szekszárdi Ci­vil Ház könyvelője a civil szer­vezetek részére február 1-jén, 15 órától a művelődési köz­pontban. A tanácsadás ingye­nes. ■ Kiállítás a Vigadóban Kiss Ildikó, Fusz György és Baky Péter szekszárdi képzőművé­szek kiállítása Budapesten, a Vi­gadó Galériában ma délután 17 órakor nyílik meg. A tárlatot megnyitja Sinkó István képző­művész, művészeti író, közre­működik Binder Károly zongo­raművész. A kiállítást február 17-ig, hétfő kivételével naponta 10-8 óráig lehet megtekinteni. ■ BECSÜLETES MEGTALÁLÓ KERESTETIK. Elveszett kulcs­csomót keres a tulajdonosa Bonyhádon. A csomón egy Fiat kocsikulcs és egy embléma is van a helyi Szőlőhegy - népsze­rű nevén Szecska - vendéglő emblémájával. Korábban telefo­nált a becsületes megtaláló - egy hölgy -, aki azt gondolta, hogy a vendéglőhöz tartozik a kulcscso­mó, ami azonban onnan nem hi­ányzott. A tulajdonosnak annál inkább, aki most arra kéri a be­csületes megtalálót, hogy a kul­csokat adja le a Szecska vendég­lőben. ■ Amit nem tudok németül, mondom svábul A németkéri dialektus megőrzése is cél Németkér Itt született a faluban, gyermekkorában természetes módon ta­nulta a német nyelvet is, pontosabban a kéri sváb dialektust, hiszen nagyanyja csak ezt beszélte. németek mellett” - emlékszik nyelvtudása tökéletesítésének kezdetére. A szándék megvaló­sult, bár mint mondja: amit nem tudok németül, mondom svábul. A nemzetiségi önkormányzat - amelynek képviselői Rodenbücher Ferencné, Balázs Ferenc és Fodomé Szauer Teréz - persze nem csak a nyelv, de más hagyományok meg­őrzését is célul tűzték ki. Német kórus, gyermek tánccsoportok, is­kolai német táncoktatás - a nyelv- oktatás mellett - folynak, a két nagy ünnep, karácsony és húsvét másnapján német nyelvű szentmi­séket tartanak és még hosszan folytathatnánk a sort. Főber Fe­A falut - mint neve is mutatja - többségében német származásúak lakják. A hagyományok erősek, az idősebb generáció őrizte az „át- kosban” is nyelvét, szokásait. A rendszerváltás után, 1994-ben, mi­kor a törvény lehetővé tette, nem is volt kérdés megalakuljon-e a nemzetiségi önkormányzat. Fóber Ferenc azóta tagja ennek a testület­nek, sőt egy év után elnöke is lett. Németül gyermekkora óta beszél, a sváb dialektust ma már felcserél­te ugyan. „1986-ban tértem haza és az atomerőműben dolgoztam műszerészként, daruszerelésen, Fóber Ferenc 1951. június 30-án született Németkéren Szekszárdon, a Rózsa Ferenc Szakközépisko­lában érettségizett 1969-ben, műszerészként. Felsőfokú energetikus képzettséget szerzett 1986-ban. 1969-76 között Budapesten, a KIPSZER-nél dolgozott, majd Pakson, az ERBE-nél műszerészként. 1986 óta a paksi atomerőmű energetikusa. Nős, felesége Orova Valéria a Lavina Kft. üzemvezetője. Két lányuk van, Rita (1976) a negyedik diplomáját szerzi Varsó­ban, az EU Egyetemen, Dóra (1981) utolsó éves hallgató az ELTE német szakán. renc és a többiek még egy szándé­kot fogalmaztak meg: megőrizni a helyi sváb dialektust is, amellett, hogy a fiatalok az irodalmi nyelvet tanulják. Erre remek hely a Talál­kozások háza, a Begennungstätte. Vasárnap délutánonként jönnek az idősebbek, videóra veszik, majd leírják az általuk használt nyelvjárást. Mert ha a fiatalok be­szélni aligha is fogják már, meg­őrizni mindenképpen érdemes ezt az értéket is - vallja Fóber Ferenc. január 31., csütörtök, 19 óra www.tolnainepujsag.hu ÜLá jt* iXjjP iJÍjIÜ aÜJ A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, dr. Torgyén József lesz online-szerkesztőségünk vendége január 31-én, csütörtökön 19 órától. Már most kérdezhet az interneten! Évtizedes rekordokat dönt a januári meleg. Szekszárdon ked­den és szerdán délben plusz 20 fokot mértek. Sokan aggódva kérdezik, nem lesz-e böjtje a januári melegnek? Szekszárd A megyei növény-egészségügyi állomás szakmérnöke, Gabi Géza szerint még nyugalmi állapotban vannak a gyümölcsfák és a szőlő­vesszők. A talaj most még vizes és hideg. A legnagyobb veszély­nek a szőlő van kitéve, mert ha a meleg hatására megindulna a vesszőben a nedvkeringés, egy későbbi fagy nagy kárt tudna okozni. Szerencsére ettől nem kell tartani, mert a nedvkeringés, vagyis a vessző könnyezése csak a talaj felmelegedését követően indul meg, majd ezt követi a faka- dás, mely a napsütés hatására kezdődik. Ezek a folyamatok nem felcserélhetők, mondta Gabi Géza. A telet azonban még „nem ette meg a kutya”, az előrejelzé­sek szerint még mínuszokra, sőt hóra is számíthatunk. __________________________________MAUTHNEB

Next

/
Thumbnails
Contents