Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

2001. december 24., hétfő MELLÉKLET Egyedülálló, amilyenek a templomi freskói Szubjektív sorok az iskolateremtő Patay László T T T festőművészről J Anekdoták a Tiara árnyékából Kedélyes és találó pápai megjegyzések az elmúlt -r xy századokból y J Erzsébet királyné karácsonyai Kevesen tudják, hogy Erzsébet királyné karácsonykor született VIII Paskai bíboros: a közösség érdekében sokszor kell nyilatkozni az erkölcsi értékeket hirdetve Mégiscsak öröm és szeretet sugárzik a világra Azzal is kezdhetném karácsonyi beszélgetésünket Paskai László bí­boros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel, hogy hála Istennek, jó egészségben találom. Figyelmes, szívélyes és mozgékony, mintha nem is viselte volna meg egy szívinfarktus alig néhány esztendeje. Már 75. életévének betöltése felé közeledik. Ez olyan határvonal, amelyhez érve le kell mondani a magas egyházi tisztségekről. Té­mánk van bőven. Egyik rendezvény a másikat hozta a millenniumi évben. Sűrűsödtek a hivatali utazások és tárgyalások. Közben hallga­tunk arról, hogy milyen méltatlan, nyilvános támadások érték a főpa­pot, mivel ellenállt a papság állami átvilágításának. A fontos mégis­csak az, hogy idehaza és külföldön egyaránt sikerült felmutatni a ma­gyar kereszténység ezeréves értékeit. A folyamatot friss, decemberi hír tetézi: egységes szertartásrendet vezetett be a római katolikus, az evangélikus és a református egyház a vegyes házasságok esetében.- Az első kérdés mégis az adventhez kapcsolódik. A karácsony közös örömiinnep szerte a világon. Tény­leg, vajon miért? — A részletes elemzés helyett csak egy örvendetes szempontra hivatko­zom - kezdi válaszát Paskai László. - A karácsony örömüzenete és a kará­csony szeretetüzenete átjárta a ke­resztény országok egész társadal­mát. A hívők és nem hívők nagyon eltérően értékelhetik az ünnepet, mégis igaz, hogy a keresztény gyö­kerekből legalább ebben az ünnep­körben az öröm és a szeretet ajándé­ka sugárzik a világra. — Maga az időszámítás is Jézus Krisztus születésével kezdődik. Tud- juk-e már, hogy valójában mikor lát­ta meg a napvilágot a szegények és elesettek gyámolítója? — A rendelkezésünkre álló adatok szerint Jézus a mai időszámításunk előtt mintegy öt-hat évvel korábban született. A jelenlegi időszámítás vi­szont elterjedt az egész világon, ezért nem lehet és nem is kell meg­változtatni. — A Megváltó melyik arcát mutat­ja felénk az új évezred küszöbén? — Sokan kiemelik, hogy a harma­dik évezred sajátos körülmények közt kezdődött, nemcsak a külön­böző technikai eszközök forradal­ma, hanem a terrorizmus elhatal­masodása miatt is. Jézus tanításá­nak vallási jellegétől eltekintve, a társadalmi életben hangsúlyozot­tan előtérbe jut a másik ember javá­nak önzetlen szolgálata, a szerény­ség a gazdagodás és a hatalom ke­resése helyett; az erkölcsi értékek teljesítése a szabadosság helyett; a házasságon alapuló családi közös­ség megszilárdítása a családok szétesése helyett. — Hogyan találnak vissza egymás­hoz a kereszténységben fogant, de a történelem során egymástól elhatá­rolódott egyházak? — A jövő titka, hogy miként érik el céljukat a keresztény egységtö­rekvések. Ezt előre senki sem tudja megmondani. A különbözőségek el­lenére ma a közös gyökereket, ele­meket hangsúlyozzuk. Vagyis köl­csönösen keressük azt, ami össze­köt bennünket. II. János Pál pápa többszörösen kijeléntette, hogy a katolikus egyház visszavonhatatla­nul elkötelezte magát az ökumeniz- mus, vagyis az egységtörekvések mellett. A keresztény egyházakban kölcsönösen megvan ugyanez a jószándék.- Nem zavarják ezt a folyamatot a pártok különböző érdekei?- A keresztények egységének a szolgálata vallási tartalmú, teológiai kérdésekkel foglalkozik, ezért füg­getlen a pártok magatartásától. — A magyar kereszténység ezer évét kiállítás mutatja be Rómában, s ezt februártól a Magyar Nemzeti Mú­zeumban is láthatjuk. Milyen volt a fogadtatás? — Nagyon sok munka előzte meg jobb megismerését is. — Az idén Ön hosszabb ideig volt távol. Milyen okból és milyen ered­ménnyel tanácskoztak Vatikánban? — Októberben ülésezett a 10. ren­des Püspöki Szinódus. Ez az intéz­mény a II. Vatikáni Zsinat egyik ered­ménye. Célja, hogy az egész világot képviselő püspökök összejövetele egy-egy kijelölt tárgykörben segítse a pápát az egyetemes egyház vezetésé­ben. Az előző tanácskozások az egy­házi szolgálat nagy témáit (evan- gelizáció, hitoktatás, kiengesztelő- dés), valamint az egyház tagjainak nagy csoportjait (hívek általában, csa­lád, papság, szerzetesek) vizsgálták. A mostani szinódus témája volt: „A püspök Jézus Krisztus evangéliumá­nak a szolgája a világ reménységé­ért”. Minden szinódus eredménye a pápától összeállított apostoli levél, amely összefoglalást és eligazítást ad a megbeszélésekről, javaslatokról. — A püspökök közéleti emberek is. Miként ítéli meg egyes egyházi veze­tők szerepvállalását? — Csak a katolikus egyház szem­pontjából tudok válaszolni. Az Egy­Főpásztori áldást oszt a misére érkező Paskai László bíboros FOTÓ: RAFAEL BALÁZS a magyar kiállítás rendezését a Va­tikáni Múzeumban, amely október 9-én nyílt meg, zsúfolásig telt te­remben. Tudomásom szerint azóta is szép számmal érkeznek a kíván­csi látogatók, értékelik az ott talál­ható tárgyakat. Ez elősegíti hazánk, a magyar történelem és kultúra házi Törvénykönyv előírása szerint papok nem lehetnek képviselők, párttagok, ezért nincs közvetlen szerepük a politikai életben. Közve­tett módon azonban bekapcsolód­nak a közélet formálásába. Gondo­lok itt egyebek közt a tömegtájékoz­tatási eszközökre: a közösség érde­Névjegy Született: Szeged, 1927. május 8. Szülei: Paskai Ádám, Ördög Mária Testvére: Antal Végzettsége: teológiai doktorátus Doktori értekezésének témája: A „maradék” szere­pe Jeremiás próféta könyvében Szolgálati helyei: Szegeden püspöki szertartó (1952-55), filozófiatanár a Szegedi Hittudqmányi Főiskolán, közben prefektus (1955-62), majd spirituális (1962-65). Budapesten spirituá­lis (1965-69), filozófiaprofesszor a Hittudományi Akadémián (1967- 78), egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet rektora (1973-78), Veszprémben püspök (1978-82), Kalocsán koadjutor érsek (1982-87), Esztergomban érsek (1987-), bíboros (1988-). Legmagasabb egyházi méltósága: bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek. kében sokszor kell nyilatkozni az erkölcsi értékeket hirdetve, a házas­ság védelmében, a társadalomelle­nes tevékenységekről. Ennek az a célja, hogy előmozdítsuk a közélet tisztaságát. — Választások közeledtén megin­dult a verseny a hívők szavazataiért is. Mentes maradhat-e a szószék a politika kísértéseitől? — Mindenekelőtt egy megkülön­böztetést kell tennem. Egyrészt a hívő ember az egész társadalom tagja, kö­vetkezésképpen a demokráciában szavazata révén a hívő ember is részt vesz a társadalom irányításában. Ál­lampolgári kötelességéhez tartozik, hogy szolgálja az erkölcsi értékek ér­vényesülését a társadalom életében. Ehhez eligazítást kapnak az egyházi vezetőiktől. Másrészt az egyházi ve­zetők nem propagálnak konkrét pár­tokat, s a politikai pártok sem kíván­hatják, hogy a szószék meghatározott párt támogatásának a helye legyen. — így legyen mindenütt! De utána hogyan tovább a személyes életúton? — Az Egyházi Törvénykönyv sze­rint minden püspök hetvenöt éves ko­rában benyújtja lemondását a pápá­nak. Ezt a jövő esztendőben én is meg­teszem, természetesen. Az élet törvé­nye, hogy a fiataloknak kell átadni a stafétabotot, és ettől a lépéstől nem szabad félni. A paphiány miatt sok Jézus születésének üzenete A karácsony nem elérzékenyülés, nem csengőcsilingelés, nem karácsonyfaégök csillogása. Jézus születésének, a betlehemi barlang­szállás egyszerűségének és szegénységének mély értelme sugárzik ma is, amikor a külsőségek egészen más irányba terelik a figyelmet. A mostani karácsonykor Jézus születésének ezt az üzenetét emelem ki: bármennyire is leköt bennünket a midennapi élet gondja, az emberek véleményének a keresése, az anyagi javak gyűjtése, a földi örömök igénye, személyiségünket igazán gazdaggá az emberi és erkölcsi értékek megszerzése teheti. Karácsony ünnepe - hívőt és nem hívőt egyaránt - arra figyelmeztet, hogy ezek birtoklása adja az ember igazi nagyságát, gazdagságát, még akkor is, ha a becsületesség, a lelkiismeretesség, egymás segítése lemondást, a földies vonzások leküzdését kívánja meg. Számtalan olyan személy volt Jézus születése óta, akik leküzdve a földies vágyak kísértését, erkölcsileg naggyá lettek, felemelték embertársaik életét, egészséges módon építették a társadalmat. Ebben a szellemben kívánok áldott karácsonyi ünnepeket és boldog, eredményes új évet a lap minden kedves olvasójának és családjuknak. Paskai László olyan lelkipásztori teendő kínálkozik, amelyeket a hívek javára végezhetek a lemondásom elfogadása után. A Bíborosi jelmondat: ,,ln virtute Spiritus" — A Lélek erejében (Lk 4,14) — Hogyan telnek az idei karácso­nyi és újévi ünnepnapjai, mire for­dítja a szabadidejét, ha marad? — A karácsonyi ünnepek sok el­foglaltságot adnak. A főpapi funkci­ók keretében találkozom a hívekkel, a személyes kapcsolatok során pe­dig a papokkal, papnövendékekkel, munkatársaimmal, ami az én szá­momra is az ünnep melegségének és bensőségességének a hangulatát adja. Ha marad szabad időm, azt ol­vasásra, sétálásra fordítom. Sztrapák Ferenc 4 ) ) k í

Next

/
Thumbnails
Contents