Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

vjH 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK MEGYEI T Ü K Ö R 5. OLDAL Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Felelősség Ííogyan lehetséges az, hogy egy lelketlen anya ilyen megalázó módon bánjon állami gondozásba adott gyermekével? Avagy egy apa, aki valóban elvetemült ösztönlényként viselkedett kiskorú lányával... Hogyan lehetséges ez, tette fel nyomatékkai a kérdést a televíziós dokumentum műsor vezetője, aki elborzasztó példá­kat idézve konferálta fel a soron következő összeállítást. Valóban, hogyan? Nos, az első, a riporteri bevezető kiváltotta indulat, s némi töp­rengés után csak annyit lehet mondani: bizony, bármennyire is meglepő, adott esetben nem is olyan nehezen. Otthon, a kellemes melegben, hátradőlve a kényelmes karosszékben, egy kis aprósü­teményt eszegetve nyilván több fényévnyi a távolság azon bemu­tatott helyzetektől, melyek borzongást és elítélést váltanak ki minden jó érzésű emberből. Ám ez nem jelentheti azt, hogy a mé­lyebb összefüggések feltárását, avpgy csak áttekintését meg lehet­ne takarítani néhány - azonnali erkölcsi elmarasztalásnak is be­illő - megjegyzéssel. Valóban, hogyan és miért lehetséges az, hogy ilyen - és még na­gyobb - szörnyűségek megtörténnek, szinte nap mint nap? Talán azért, mert a későbbi saját felelősség mellett még Súlyosabb fele­lőssége van a szőkébb és tágabb környezetnek és megannyi kö­rülménynek, mely már a kezdő szakaszban kijelöli, sőt megha­tározza az utat. Ázt az utat, melyet elhagyni, melyből kitömi sa­ját erőből, folyamatos külső segítség nélkül - tisztelet a kivételek­nek - szinte lehetetlen. A. hátteret, s benne a családi hátteret a gyermekek nem választ­ják, hanem kapják, beleszületnek. S gyakorta ennek a közösség­nek a - szó szoros értelemben vett nevelői - hatása alapján dől el az, hogy alapjaiban kiből mi válik felnőtt korára. Szeretetteljes légkör: ez lehet az alapja annak, hogy minél kevesebb alkalom­mal legyen létjogosultsága a Hogyan lehetséges az? kezdetű kér­déseknek. Megkérdeztük olvasóinkat Kiről nevezne el utcát? Az elmúlt több mint egy évtizedben számos, korábban érint­hetetlennek gondolt személyiségről bizonyosodott be, hogy nem érdemel utca nevet. Vélhetően a manapság előkerült és javasolt nevek egy részéről is az idő - az utókor - hoz majd végleges döntést... Ezért kérdeztük meg a járókelőket: kiről neveznének el utcát, akár a megyeszékhelyen? Brezovszky Ferenc, nyugdíjas: - Híres emberekről, avagy még in­kább állatokról, illetve virágokról. Tolna megye székhelyét tekintve azt lehet mondani, hogy az egykori nagyok már valamennyien kap­tak utcát. Nagyon utána kellene járni, hogy ki legyen az új váromá­nyos. Módos Istvánná, nyugdíjas: - A kiemelkedő történelmi eseménye­ket jelző dátumok mellett - úgy mint például '48-as tér - írókról, fel­találókról, neves orvosokról, tudósokról, azaz nagyjainkról nevez­nék el utcákat. A mai politikusokról viszont biztos, hogy nem! Patkó Sándor, megyei főépítész: - Hadd ne említsek neveket, in­kább úgy közelíteném meg a kérdést, hogy az utcák elnevezésekor a hosszú távú értékekhez igazodnék. A valódi értékek - s ez vonatko­zik a névadókra is - kiállják az idő próbáját. Herczinger Ildikó, pedagógus: - Nekem azok a nevek rokonszenve­sek, melyek a területre utalnák. Nagyon kedvesek a virág, vagy állat­nevet viselő utcák. Mi szükség van arra, hogy jórészt ismeretlen sze­mélyek legyenek a névadók? Ez csak arra jó, hogy ötévenként lecse- réljék őket. ___________________________________________■ Mi , hogyan történt a beruházásnál? A polgármesterek szerint a törvényeknek megfelelően jártak el A meggyanúsított faluvezetőket arra kértük, mondják el, pontosan mi és hogyan történt a szennyvíz-beruházás kapcsán, válaszoljanak az ellenük felhozott vádakra. A polgármesterek elmondták: a közel 2 milliárd fo­rintos szennyvízberuházás alapvető forrását jelen­tő állami céltámogatást, 1,1, milliárd forintot pályá­zat útján lehetett megszerezni. Az egyik vád az volt, hogy az önkormányzatok költségvetésében nem volt meg a szükséges, 40%-nyi saját forrás. A törvényben azonban szerepel, hogy saját erőnek számít a későbbiekben elnyerhető mindennemű állami támogatás, lakossági hozzájárulás, önkor­mányzati saját bevétel, stb. A rendszer akkor úgy működött, hogy csak a céltámogatás elnyerése után lehetett pályázni más állami támogatásokra. Tehát amikor a céltámogatást elnyerték, a 40% sa­ját erő nem is létezhetett. Felmerült az is, miszerint 700 millió forinton osztozott volna a két polgármester a kivitelezővel. ■Ezzel kapcsolatban a polgármesterek elmondták: az elnyert céltámogatás összegét természetesen nem utalják át az önkormányzatnak. A kivitelező Megfeleltek a törvényeknek Közleményt adott ki tegnap a két faluvezetö. A doku­mentumban többek között az áll, hogy a vizsgálat so­rán olyan állítások is megjelentek, amelyek alkalma­sak voltak arra, hogy a polgármesterek jó hírén alap­talanul csorba essen. A közlemény azt is tartalmazza, hogy a központi támogatás elnyerése és felhasználá­sa során mind a két önkormányzat a törvényeknek megfelelően járt el, amit részletesen indokoltak is. akkor nyújthat be egy számlát, ha a független mű­szaki ellenőr leigazolja, hogy elkészült egy munka. A számlát a gesztor önkormányzat beviszi a bank­ba (OTP). Az önkormányzatnak el kell utalnia az adott számlára eső önrészt az OTP-nek, és csak en­nek teljesítése után igényli le a bank a kincstártól az adott számlára eső állami támogatást. Ez az ösz- szeg egy elkülönített önkormányzati alszámlára kerül, ahonnan azonnal megy tovább a vállalkozó­nak. Vitatott az is, hogy a 40%-os önerőt miből tud­ják előteremteni a közismerten forráshiánnyal küz­dő önkormányzatok, ha még nem állnak rendelke­zésükre a fentebb említett egyéb források. Mivel egy BM állásfoglalás alapján gazdasági társaságtól (a kivitelezőtől) nem lehet kölcsönt fel­venni, egy számos szennyvízberuházás során al­kalmazott, az Állami Számvevőszék jelentései alapján törvényes eszközzel éltek Faddon és kör­nyékén is. Ez pedig a közút nem közlekedés céljá­ból történő igénybevételéért (azaz a csatornaépítés kapcsán) fizetendő úthasználati díj, amit a kivitele­ző fizet ki. A polgármesterek hangsúlyozzák, hogy tévedés azt gondolni, hogy ezt a díjat a vállalkozó kifizeti, később pedig visszakapja az ön- kormányzatoktól. A meggyanúsított faluvezetők úgy íté­lik meg, hogy a történet két szerencsétlen emberről szól, akik egy finanszírozási rendszer rossz működése révén, egy „jó­akaró” (feljelentő) közreműködésével ál­dozattá váltak. Nem értik azt sem, hogy miért csak kettejüket vették őrizetbe, hi­szen a közös beruházásban egy harma- dik település is részt vett.___________-s­Mindenki feje fölött ott a kard Több szenvedélyes hangú, együtt érző véle­ménynyilvánítás is elhangzott polgármeste­rek részéről a héten a Duna-híd beruházásról tartott szakmai tájékoztató előtt, amikor a Szekszárd környéki kistérség polgármesterei szót váltottak Fadd-Gerjen-Dunaszentgyörgy szennyvíz-beruházásának ügyében is. Háry János, Sióagárd polgármestere többek között azon eljárás ellen tiltakozott, amikor is választott tisztségviselőket, akiknek az élete a nyilvánosság előtt zajlik, köztörvényes bűnözőként kezelnek. Kocsis György kölesdi polgármester együttérzését fejezve ki a három napra őrizetbe vett polgármeste­rekkel, azt mondta, hogy minden polgármester feje felett ott a kard. Bognár Jenő, Bátaszék első embere ugyancsak azt fejtegette, hogy azon az alapon, amiért Gerjen és Fadd vezetőit letartóztatták, valamennyi polgár- mesterre rávetődhet a gyanú árnyéka, hogy nem tisztességesek. Mint mondta, a történtek után lehet, hogy a polgármesterek már nem mernek szenny­vízberuházást felvállalni. Az ártatlanság vélelme és a nyomozás érdeke Korainak tartja a megyei főügyész, hogy a polgármesterek el­len folyó nyomozás érdemi részéről nyilatkozzék, hiszen a nyomozás még csak kezdeti szakaszában tart. Nagy port vert fel - s nem is csak Tolna megyében -, hogy az elmúlt hét végén az APEH Nyomozóhiva­tala őrizetbe vett két Tolna megyei polgármesfert. Mint kiderült, a nyomozóhatóság előzetes letar­tóztatásra nem is tett indítványt, így a polgármesterek már szabad­lábon védekezhetnek. Gazdasági bűncselekményről van tehát szó, nem pedig vagyon elleniről. Az ügyben eddig nem merült fel az egyéni haszonszerzés gyanúja. Érdeklődésünkre dr. Magyar Pál, Tolna megye főügyésze el­mondta: a nyomozást feljelentés alapján a Szekszárdi Városi Ügyészség törvényesen rendelte el. Az alapos gyanú arra vonatko­zott, hogy az ügyben a jogosulat­lan gazdasági előny megszerzése elnevezésű bűncselekményt kö­vették el. A Büntető Törvény- könyv 288. paragrafusa szerint: „Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtévesz­ti, és ezáltal maga, vagy más ré­szére jogtalanul szerzi meg az ál­lam által biztosított gazdasági előnyt, bűntettet követ el...”- A nyomozóhatóság által el­végzett gyanúsítotti kihallgatáso­kat, és a kezdeti nyomozati cse­lekmények eredményessége érde­kében elrendelt őrizetbe vételeket a városi ügyészség törvényesnek találta. Az ügyben a nyomozás még folyik, sőt kezdeti szakaszá­ban tart. Az eljárás során kell egy­értelműen tisztázni azt, hogy a gyanúsítottak büntetőjogi felelős­sége megnyugtatóan megállapít- ható-e. A bejezett nyomozás ered­ménye alapján lehet majd állást foglalni az ügy érdemi kérdései­ben. A tájékoztatás korlátáit eleve megszabja a nyomozás érdeke és az ártatlanság vélelmének az elve -, nyüatkozta lapunknak a megyei főügyész. ______ IHÁROSI IBOLYA Ké rdéseink az APEH szóvivőjéhez Burillák Attilát az APEH szó­vivőjét telefaxon kerestük meg a két polgármester ellen indított eljárással kapcsola­tos kérdéseinkkel. Tettük ezt azért, mert ő a szervezetből az egyetlen, aki nyilatkozhat a sajtónak. Kérdéseinkre két nap alatt nem kaptunk választ, ez idő alatt sokszor érdeklődtünk telefo­non a szóvivő titkárságán. Mo­biltelefonján sem értük el Burillák Attilát, titkársága sze­rint programja igen zsúfolt. Amennyiben a válaszok megér­keznek, 'természetesen azokat közzé tesszük, addig azonban csupán alábbi kérdéseinket kö­zölhetjük.- Milyen dokumentumok állnak az adónyomozók rendelkezésére, amelyek Gerjen és Fadd polgár- mestereinek törvénysértésének gyanúját igazolják?- Mennyiben tér el a három tele­pülés - Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd - társulásának eljárása a támogatási pályázat benyújtása, a közbeszerzési eljárás lefolytatá­sa, majd a kivitelezés során más települések, települési társulások gyakorlatától?- Foíytatnak-e nyomozást más (Tolna megyei és nem Tolna me­gyei) társulásoknál?- Törvényt sért-e, hogy a közbe­szerzési eljárás során a legmaga­sabb árat és leghosszabb határ­időt ajánló kivitelező mellett dön­töttek?- Miért csak az elmúlt hétvégén állt fenn az összebeszélés veszé­lye? Az érintettek közel egy éve együttműködtek a beruházás elő­készítésében és megkezdésében, nagy valószínűséggel folyamato­san egyeztettek, a nyomozás pe­dig október közepe óta folyt, amelyről tudomásuk volt.- Vannak-e egyéb bűncselek­ményre (pl. korrupció) gyanújá­ra utaló jelek?- Vizsgálják-e az eljárás során a kivitelező cég tevékenységét?- És végül: Több Tolna megyei te­lepülés polgármestere együttes tiltakozást tett közzé a kérdéses ügyben az APEH Bűnügyi Igazga­tóságának eljárása ellen. Mi erről a véleményük? ____________rg Hír ek SAJTÓPER? A meggyanúsított polgármesterek az RTL Klubtól részletekbe menő helyreigazítást kémek. Ha a kereskedelmi televí­zió ezt nem teszi meg, akkor saj­tópert kezdeményeznek ellene. FELMONDÁS. Ezidáig Molnár József töltötte be a körzet kistér­ségi menedzseri tisztét. Megbíza­tását november 19-ével - vélhető­en az üggyel összefüggésben - felmondták. GAZDASÁGI IGAZGATÓT (kereskedelmi cégcsoport) keresünk sikeres hazai kereskedelmi cégcsoport ré­szére, szekszárdi székhelyű cég központjába. Feladata a cégcsoport számviteli és pénzügyi irányí­tása, mérlegkészítés, külső számviteli szolgáltató cég és jól szervezett, belső, egységes ügyviteli rendszer támogatásával. Ideális pályázónk felsőfokú végzettségű, gyakorlott, mérlegképes számviteli-pénzügyi szakember, veze­tői tapasztalatokkal. Önéletrajzát várjuk (póz. sz.: 14040): PSPSiklóssy és Partner Vezetői Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, József nádor tér 8. Telefon: 266-5235 Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Háttér Csalárd dolog ez az eljárás Nem csukhatja he az állam a szemét A kistelepülések kiszolgáltatottak a központi költség- vetésnek, többségüknek csak a működőképesség fenn­tartására van ereje, fejlesztésekre nincs. A két polgár- mester elleni eljárás általános tanulságokkal szolgál. Budapest A Települési Önkormányzat­ok Országos Szövetségének főtitkára, dr. Zongor Gábor szerint a két polgármester el­len indított eljárás alkalmas arra, hogy gondolkodásra késztesse a döntéshozókat. Nem csukhatja be az állam a szemét - mondta a főtitkár. Az uniós csatlakozáshoz köze­ledve, nagyon helyesen általá­nossá válik a pályázati rend­szer. Azt azonban tudni kell, hogy nem lehet szolgai mó­don másolni a nyugati példá­kat. Az EU tagországaiban az önkormányzatok gazdasági­lag is erősek, rendelkeznek a beruházásokhoz szükséges önerővel. Nálunk ez még kö­zel sincs így, a kistelepülések kiszolgáltatottak az állami költségvetésnek, azok a tele­pülések, amelyek intézmé­nyeik működőképességét biz­tosítani tudják, már a jók közé' számítanak. Az adott ügyben, Gerjen és Fadd esetében nincsenek pon­tos ismereteim, a szövetség főtitkáraként és jogászként sem érthetek egyet a törvé­nyek kijátszásával, ugyanak­kor tudom, hogy egy ország­szerte elterjedt gyakorlatról van szó. Régóta mondjuk ezt a kormányzatnak, a válasz észrevételeinkre mindig a sza­bályok szigorítása, nem pedig a helyzet megoldása. Az inf­rastrukturális beruházásoknál a döntéshozatal módját kelle­ne áttekinthetővé tenni a nyil­vánosság felé és a decentrali­záció lenne kívánatos. Csalárd dolog rádöbbenve a rendszer hibáira büntetőeljárást kezde­ményezni olyan emberek el­len, akik egy általánossá vált gyakorlatot követtek. RÁKOSI Sok a szabálytalanság Az Állami Számvevőszék jelentése A saját erő hiánya miatt a települések több mint fele nem tudja igénybe venni, lehívni a megítélt céltámogatásokat - áll az Állami Számvevőszék tavalyi adato­kat vizsgáló összefoglaló jelentésében. A fejlesztésekhez nyújtható állami céltámo­gatások nagyobb részét szennyvízhálózat építésére pályázták az önkormányzatok a je­lentés szerint. A beruházások kétharmadá­nál nem rendelkeztek a települések időben a szükséges önerővel. Az önkormányzatok je­lentős része nem tartotta be a közbeszerzé­sekre vonatkozó szabályokat, nyolc esetben állapított meg az ÁSZ vizsgálat a pályázatok értékelésével, a kivitelező kiválasztásával kapcsolatban törvénysértéseket. Az önkor­mányzatok a saját források biztosítása során sokszor szabálytalan megoldásokat választa­nak, amelynek következtében pénzügyileg függő helyzetbe kerülnek a kivitelező céggel. RG # > I I y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents