Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-22 / 247. szám

2001. OKTÓBER 22., HÉTFŐ Tolnai Népújság 9. OLDAL 1956: egy nép felemelte a fejét Szakoly Sándor történész a forradalom tanulságáról Mindenkinek más '56-ja volt. Éppen ezért nehéz azt állítani, hogy a résztvevőkben egységes kép él erről a jelentős történelmi eseményről. Azt azonban ma már - hosszú hallgatás után - nyugodt szívvel és emelt fővel mondhatjuk, hogy 1956-ban Magyarországon népfelkelés, forra­dalom és szabadságharc zajlott. Szekszárd A fenti gondolatokat Szakály Sándor osztotta meg a Szekszárdi Fórum ren­dezvényének hallgatóságával. Az is­mert történész a 45 évvel ezelőtti őszi napokra visszatekintve hangsúlyozta: 1956. október 23-a minden előzetes szervezés nélkül következett be.- Ugyanakkor azt biztosan lehetett érezni ekkoriban, hogy valami van a levegőben - folytatta Szakály Sándor. - Az első, közvetlen előzménynek a Ma­gyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetségének pontokba foglalt köve­telése tekinthető.- Az elkövetkező napokban számta­lan hasonló követelés látott napvilágot. Milyen igények kaptak hangot ezekben a dokumentumokban?- Éppen a napokban néztem át pél­dául a budapesti műszaki egyetem hallgatóinak 16 pontját. Mai szemmel nézve azt kell mondani, hogy „naiv álmodozók” tettek hitet a szocializmus megrefor­málása mellett, jóllehet akkor ez forradalmi tett­nek hatott. Azaz, ezek a fi­atalok, akik másnap bé­kés menetben, még a pár­tot is éltető jelszavakkal vonultak az utcára, a rendszeren belül próbál­tak valamit tenni. S jel­lemző a hatalom arrogan­ciájára, hogy ezeknek a követeléseknek nem ment elébe: sőt, a karhatalom lövéseinek kö­vetkeztében a szikra lángot vetett.- Ez azt jelenti, hogy az események új irányt vettek, azaz új szakasz kezdő­dött el? Szakály Sándor- Elkezdődött a népfelkelés. Ez a szakasz, megítélésem szerint október 23-tól október 28-ig tartott. A minisz­tertanács elnökévé választott Nagy Im­re kezdetben még nem tudja, hogy hol áll. Nem áll ott, ahol Gerő Ernő, de ott sem, ahol szá­zezrek állnak. De azután benne is le­játszódik egy folya­mat, s tudomásul veszi azt, hogy ez a népelkelés immá­ron t forradalom. Mely október 28-a után mást követel, mint korábban. Ne­vezetesen egy füg­getlen, demokrati­kus, több pártrend­szeren alapuló sza­bad Magyarorszá­got, melynek területén nem állomá­soznak idegen csapatok.- Mely csapatok beavatkozása októ­ber 4-én el is döntötte a forradalom, il­letve immár a szabadságharc sorsát.- De ezt megelőzően az Egyesült Ál­lamok elnöke táviratban értesítette a szovjet vezetést arról, hogy nem fog beavatkozni. Ez az üzenet véget is ve­tett a Kreml addigi bizonytalankodásá­nak. Aztán a másik nagyhatalom, Kína is rábólintott az invázióra. Bár néhá- nyan azt mondják, hogy 1956-ban - a távlatokat tekintve - legyőztük a szov­jeteket, én mégis úgy gondolom: saj­nos akkor és ott nem vertük meg őket. Ám egy meghajlított, megtört gerincű nép felemelte a fejét és nemzetté vált. S ez a nemzet nem azt nézte, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mit tesz. A felkelők, forradalmárok sorai­ban a párton kívüliek, a diákok, az egy­szerű tisztviselők és munkások mellett akadtak olyanok is, akik esetleg még ott tartották a zsebükben a párttag­könyvet, avagy olyanok is, akik a régi, '45 előtti rendszer hívei voltak. De nem ez számított, hanem az, hogy ki mit akar tenni egy olyan, független és demokratikus Magyarországért, ahol nem az idegen érdek, hanem az itt élő és dolgozó emberek akarata számít. SZERI ÁRPÁD A fénykép nem volt bizonyíték A szemtanú feleségével telefonon tartotta a kapcsolatot A Magyar Köztársaság Kormánya 1993. január 21-én kelt határozatával az elmúlt rendszer éveiben elkövetett egyes bűncselekmények feltárására bizottságot hozott létre. A Tényfeltáró Bizottság megbízatásának lényege: tényeket szolgáltatni, melyek segítik a történészeket ab­ban, hogy minél reálisabb képet adjanak 1956-ról. Ezek­nek a tényeknek mellőzniük kell minden érzelmi meg­nyilvánulást. A háttérben azonban érző emberek van­nak, ma még köztünk élő szemtanúk. Közülük egy Ettig László, aki Budapesten, a Parlament épületében élte át az október 23-i eseményeket. Ettig László egy korabeli újsággal- Miért tartózkodott éppen akkor a Parlamentben? Hogy értesült arról, hogy kitört a for­radalom?- A Minisztertanács mező- gazdasági titkárságának szak- tanácsadójaként dolgoztam. Mint rendesen, azon a napon is munkámat végeztem, ott volt a munkahelyem. Buda­pesten éltünk a családommal. Lakásunk ablakából jól el le­hetett látni az örökmécsesig, a Duna-partig. A legelső hírt a gyülekező tömegről, a forró hangulatról feleségemtől kap­tam. Ő a nyitott ablakból tele­fonon közvetítette nekem, hogy középen lyukas zászlók­kal indulnak az emberek, hogy az utcákból csapatostól csatlakoznak a felvonulókhoz, hogy hangosan követelik a sar­ló, kalapács nélküli zászlókat az épületekre. Néhány óra múlva az Országház első eme­leti erkélyéről láttam, hogy a Bem téren valakik szónoklato­kat mondanak és hogy a tö­meg egy része megindul a Margit hídon át a Parlament felé. Ekkor már én telefonál­tam a feleségemnek, hogy egyenlőre ne várjanak, nem megyek haza.- A Parlament előtt mik vol­tak a leggyakrabban el­hangzó követelések?- Nagy Imrét kérték, őt akarták hallani. Az­tán kifogásolták, hogy miért van sötét az Or­szágházban, világossá­got akartak. Leghangsú­lyosabb volt, hogy: „Ma­gyar zászlót kitenni!”. Ennek akartam én ele­get tenni. Zászló kereső utamon összefutottam Dobi Istvánnal, aki meg­fogta a karomat és meg­kérdezte: mi lesz ebből? Úr Isten, gondoltam ma­gamban, ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nem tudja, hát honnan tudhatom én. Fé­lelmet, bizonytalanságot érez­tem a hangjából, de én is így voltam ezzel. A követelt, címer és sarló, kalapács nélküli lobogót sike­rült kitenni az épületre. Eköz­ben fotó készült rólam, amely egy képes lapban megjelent, s amellyel a bíróságon találkoz­tam először és utoljára. Azt az újságot azóta is keresem.- Miért került bíróságra, mi volt Ön ellen a vád?- Tízen ültünk a vádlottak padján. Zendülés, lázadás, a társadalmi rend megdöntése - így hangzott az ügyész vádja. A fent említett újságképet hasz­nálta bizonyítéknak, de a Btk- ban nem volt olyan pont, hogy a magyar zászlót nem lehet ki­tenni az Országházra. Tanú­ként Tildy Zoltánt kérték az azonosításomra. Egyetlen szemvillanásból értettük egy­mást. Mindketten azt mond­tuk, hogy soha nem találkoz­tunk. Végül megúsztam, csak hosszantartó rendőrségi megfi­gyelés lett belőle. PÁL ÁGNES Egy hét alatt két új kötet Paks Az elmúlt héten mutatták be a Kernné Magda Irén által szerkesztett várostörténe­ti kötetet és azt a kézikönyvet, mely a köm- lődi és németkéri németség népszokásait eleveníti fel. Várostörténeti tanulmányok Paksról Paks várossá válása óta a könyvkiadás is meg­élénkült a településen. A könyvek sorában szá­mos helytörténeti munka is van. A Paks, a tíz­éves város címet viselő, a várossá avatás tizedik évfordulójára megjelent kötet szolgáltatott ala­pot és okot arra, hogy a település fejlődéstörté­netének újabb évtizedét megörökítsék. Az erre irányuló civil kezdeményezés hamar támoga­tásra talált az önkormányzatnál, valamint a Mil­lenniumi Emlékbizottságnál. Ennek, valamint némi pályázati támogatásnak köszönhetően az anyagi feltételeket megteremtették. A szerkesz­tői, menedzseri munkát a Városi Múzeum mun­katársa, Kernné Magda Irén vállalta fel, akihez több mint tucatnyi szerző csatlakozott. Ők szakmájuk, szakterületük alapos ismerői, néhá- nyuk már részt vett hasonló munkában. Az ál­taluk írt tanulmányok segítségével a kötet be­mutatja az önkormányzat tevékenységi terüle­teinek többségét, egyiket-másikat nagy vona­lakban, néhányat jóval részletesebben. Áz okta­tásügy és sport igen nagy teret kapott, de az atomerőmű, egészségügy, gazdaság témakörét is alaposan körüljárták a szerzők. A Várossá vál­ni című kötet az elkészítés alapelve szerint a te­lepülés történetének 1979-től 1999-ig terjedő szakaszát örökíti meg, néhol azonban ennél szűkebb, másutt viszont terjedelmesebb idő­szakot ölel fel. Német népszokások Dunakömlődön és Németkéren A paksi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkor­mányzat számos formában segítette már a nem­zetiségi oktatást, legújabb kezdeményezésük egy, a Magyarországon élő németséggel foglal­kozó kézikönyv megjelentetése. Horváthné Miszlai Katalin e témában írta meg egyetemi szakdolgozatát, majd a nemzetiségi önkor­mányzat bíztatására kötetbe rendezte. A tanul­mány a Dunakömlődön és Németkéren élő ma­gyarországi németek népszokásait ismerteti, azok közül is főként azokat, amelyek az élet sorsfordulóihoz kapcsolódnak. A szerző remé­nyei szerint a könyv a nemzetiségi német nyelv és hagyományok oktatásában, mint háttériroda­lom hasznossá válik majd és hozzájárul a ma­gyarországi német kultúra megörökítéséhez. A könyv elkészítéséhez a paksi atomerőmű nyúj­tott segítséget. A most megjelent háromszáz példány nem kerül kereskedelmi forgalomba, ahhoz a nemzetiségi németet tanítók és tanulók juthatnak hozzá. VT Október 23-i megemlékezések SZEKSZÁRD Koszorúzások, templomi hangverseny, gyertyagyújtás. A hagyományoknak megfelelően Szekszárd Megyei Jogú Város Önkor­mányzata és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete 2001. október 23-án ünnepi megemléke­zést tart az 1956-os forradalom évfordu­lója alkalmából. Délután három órakor Kocsis Imre Antal polgármester és a képviselőtestü­let tagjai fogadják az 1956-os esemé­nyek résztvevőit a belvárosi plébánia Wosinsky Közösségi Házában. 15.50-től a város önkormányzata és a POFOSZ megyei szervezete koszorút helyez el a polgármesteri hivatal előterében lévő emléktáblán. Négy órakor kezdődik az ünnepi hangverseny az emlékezés jegyében, a Béla téri katolikus templomban. Haydn Requi-emjét adja elő a pécsi bazilika Bárdos Kórusa és a Szekszárdi Kamara- zenekar, művészeti vezető: Földesi La­jos, vezényel: Uzsalyné dr. Pécsi Rita. Az Alisca Brass Band ad térzenét az 1956-os emlékműnél a Szent István té­ren, majd fél hatkor kezdődik a megem­lékezés és ünnepi műsor. Köszöntőt mond Kocsis Imre Antal polgármester, emlékbeszédet pedig Braun Márton or­szággyűlési képviselő. Ezt követi a Csapó Dániel Szakközép­iskola ünnepi műsora, majd a koszorú­zás és a gyertyás megemlékezés. Közre­működik: Spanicsek Attila tárogató mű­vész. BÁTASZÉK Október 23-án 9.30-kor ünnepi szentmi­sével kezdődnek a megemlékezések. Ezt követően 10.30-kor a polgármesteri hivatal előtt irodalmi műsor keretében ünnepi beszédet mond dr. Maróthy Gé­za, a MIÉP bátaszéki szervezetének el­nöke. Ezután kerül sor a polgármesteri hi­vatal falán elhelyezett emléktábla meg­koszorúzására. BONYHÁD Az 1956-os forradalom és szabadság- harc 45. évfordulóján, október 23-án ün­nepi megemlékezéseket tartanak a vá­rosban. Az ünnepi szentmise 9 órakör kezdődik a katolikus templomban, majd a Vörösmarty téren a Városi Fúvószene­kar térzenéje várja az ünneplőket. Az országzászló felvonására 10 órakor ke­rül sor. Ekkor avatják azt az emlékművet, me­lyet a POFOSZ Bonyhád és Vidéke Szer­vezete állíttatott az 56-os áldozatok em­lékére. Az ünnepi beszédet Potápi Árpád or­szággyűlési képviselő tartja. Délután 5 órakor ünnepi megemlékezés kezdődik a művelődési központban, ahol Oroszki István polgármester mondja el gondola­tait. Sárga rózsa címmel a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói emlé­keznek a forradalomra. Ezt követően fáklyás felvonulás és koszorúzás lesz a régi városháza falán lévő emléktáblánál. A nap programja a katolikus temetőben, az 56-os bonyhádi hősök sírjánál gyer­tyagyújtással zárul. DOMBÓVÁR A város önkormányzata az 1956-os for­radalom ünnepe alkalmából kedd dél­előtt tíz órától koszorúzással egybekö­tött megemlékezést tart a Bezerédj utcai volt községházánál, majd a mozi előtt téravató lesz az Apáczai Csere János Szakközépiskola diákjainak műsorával. IREGSZEMCSE Október 23-án 14 órakor tartanak koszo­rúzást. PAKS Október 23-án 10 órakor kerül sor a Vá­rosi Művelődési Központ színháztermé­ben Paks képviselő-testületének ünnepi ülésére, melynek keretén belül idén is kiosztásra kerülnek a Pro Űrbe kitünte­tések, valamint a díszpolgári cím. Az ünnepi ülés után veszi kezdetét a Tehet­séges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjki­osztó ünnepsége. Délután 15 órakor a Fehérvár úti te­metőben dr. Serdültné Benke Éva mond beszédet, közreműködik Balogh Judit versmondó. Ezt követően a Virág utcai temetőben csendes tiszteletadásra kerül sor Tuba János sírjánál, majd Lenkey István hir­det igét a kopjafáknál. 16 órakor koszorúzás a Városi Múze­um udvarán, ahol Hajdú János önkor­mányzati képviselő mond ünnepi be­szédet. Közreműködik a Városi Fúvós- zenekar. SIMONTORNYA Október 23-án 17 órakor a Fried Művelő­dési Ház színpadán a Vak Bottyán Álta­lános és Szakképző Intézmény középis­kolás diákjai mutatnak be irodalmi mű­sort. TAMÁSI Október 23-án, 15 órakor a Kossuth-téri kopjafánál a Béri Balogh Ádám Gimná­zium tanulóinak irodalmi műsorával kezdődik megemlékezés, majd dr. Dá­vid Ibolya igazságügy-miniszter mond ünnepi beszédet. TOLNA Október 23-án, 15 órától zajlik a városi ünnepség a Hősök terén. Á hagyomá­nyokhoz híven a tolnai Sztárai gimnázi­um diákjai működnek közre az ünnepi műsorban. A szónok dr. Braun Márton országgyűlési képviselő lesz. Beszédét követően megkoszorúzzák az ’56-os emlékművet. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents