Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-04 / 206. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2001. SZEPTEMBER 4., KEDD §jgj Hírek TAMÁSI. Elkészült a Fatimex Kft. által a tamási önkormányzat megrendelésére végzett felméré­se a város lakóinak lakásigényei­ről. A felmérés szerint ötvenöt szociális bérlakásra, negyvenöt piaci alapon bérbe adható lakás­ra, negyven lakrészre és huszon­öt új megvásárolható lakásra len­ne igény a városban. A beruházá­sok költségvetése még nem is­mert. BOGYISZLÓ. A terveknek meg­felelően alakul a bogyiszlói ön- kormányzat költségvetése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a ter­vezett hiány is „megvan”. A helyi képviselőtestület egyébként szo­morúan vette tudomásul, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő önkormányzat­ok támogatását célzó pályázaton (ÖNHIKI) a község mindössze 425 ezer forintot nyert. HŐGYÉSZ. A tavalyinál több beiskolázási segélyt adott idén a hőgyészi önkormányzat a falu gyerekeinek. Míg 2000-ben 836 ezer forint jutott ilyen célra, ad­dig 2001-ben 1 millió 200 forint. Az képviselőtestület döntése ér­telmében az óvodások 1500, az általános iskolások 2500, a kö­zépiskolások 3000, a felsőfokú oktatási intézménybe járók 4000 forintot kapnak alanyi jogon. SZEKSZÁRD. A szekszárdi Vadrózsák Hagyományőrző Néptánc Egyesület a Széchenyi Terv keretébe kiírt pályázaton számítógépet nyert, a Hálózat az Ifjúságért KHT pályázatán pedig ingyenes internet elérést. BUDAPEST. Közép- Európa urológusai találkoznak szeptem­ber 7-8-án Budapesten, a Vígadó­ban. A két napos tudományos to­vábbképző konferencián az uro­lógiai megbetegedések kezelésé­ben, megelőzésében elért leg­újabb eredményeket ismertetik neves előadók. A konferencián Tolna megyei urológusok is részt vesznek. ZOMBA. Az Informatikai Kor­mánybiztos Hivatalának pályá­zatán számítógépet nyert a Zombai Székelyek Egyesülete. SZEKSZÁRD. Zárt ülést tartott tegnap délelőtt a Szekszárdi Roma Kisebbségi Önkor­mányzat. A képviselők egy személyi kérdésben foglaltak állást. Azaz arról döntöttek, hogy ki legyen a jutalmazottja a Cigányságért Nívódíjnak. A név - melyben a résztvevők megál­lapodtak - egyelőre nem nyil­vános, annyit azonban lehet tudni, hogy városszerte ismert, köztiszteletben álló, a rászorulta­kon gyakorta segítő személyről van szó. A titkot szeptember 15- én, a szekszárdi sportcsarnok­ban rendezendő roma napon fe­dik fel a szervezők. ■ Ellenőrzések szüret idején Rokonok, barátok segíthetnek, idegeneknek csak szerződéssel Tolna megyében az egyik legnagyobb őszi munkának számít a szüret és az alma szedése. A mezőgazdasági munkák idény jellegűek, így nem igényelnek állandó munkaerőt, ezért elő­fordul, hogy egy-egy napra, hétre alkalmi munkásokat is foglalkoztatnak a vállalkozó gazdák. A fekete munka azonban sokba kerül­het a megbízónak. Tolna megye Török Tibort, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei felügyelősé­gének az igazgatóját arról kérdeztük, mikor és ki­ket ellenőriznek, illetve milyen büntetésre szá­míthatnak azok, akik feketén dolgoznak és dol­goztatnak. Régi szüret (archív felvétel)- A megyei felügyelőség éves munkaterv alap­ján dolgozik, melynek része egy-egy országos akció is. A köztudatban az van, hogy a legjelen­tősebb fekete foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az építőiparban van, de ez így nem pontos, mert van a kereskedelemben, a vendéglátásban, a könnyűiparban, és szinte nincs olyan munkate­rület ahol ne alkalmaznának bejelentés nélkül is embereket.- A mezőgazdasági idénymunka, ezen belül is Az első félévi ellenőrzések Tolna megyében 929 munkáltatót ellenőriztek, ebből 350 volt új, abból a szempontból, hogy még nem jár­tak náluk a munkaügyi felügyelőségtől ellenőrök. 3253 esetben került sor intézkedésre, egy-egy munkáltató akár több bírságot is „beszerezhetett" az ellenőrzések során. 206 esetben szabtak ki szabálysértési bírságot (egy főre, átlagosan 291 ezer forint jutott), 4 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot (egy főre 198 ezer forint jutott), és 57 alkalommal került sor munkaügyi bírság kiszabására (egy főre 253 ezer forint jutott) a szüret, az elmúlt években ka­pott nagyobb hangsúlyt, az ellen­őrzések szempontjából. Milyen szerződést kössön az, aki nem szeretné, ha megbüntetnék a munkaügyi ellenőrök?- Több megoldást is választhat a mezőgazdasági vállalkozó, pél­dául vállalkozási szerződés kere­tében szerződést köt egy társasággal, magánsze­méllyel a szüretre és az ehhez kapcsolódó mun­kákra. De történhet a szüret munkaviszony kere­tében is, amikor az idénymunkásokkal munka- szerződést köt a gazdálkodó. A szerződésnek tartalmaznia kell a munkakört, az alapbért és a munkavégzés helyét. És van egy harmadik forma is, amikor a munkát vállaló kiváltja a munkaügyi központban a munkavállalási könyvét, a közteherjegyet ebbe naponta kell belera­gasztani.- De mit tegyen a megbízó, ha csúszik a szüret, mert egy hétig esik az eső, vagy más technikai akadály jön közbe, így hogyan határozza meg a munka idejét?- A szerződésbe bele lehet írni, hogy a szüret kezdetétől a végéig. Nem fontos, hogy konkrét dátum is szerepeljen benne, de emellett vezetni kell napi nyilvántartást is, melyből úgy is kiderül, ki, mikor dolgo­zott.- Mi történik akkor, ha rokonok, bará­tok, ismerősök, szomszédok segítenek be a szüretbe, tehát nem pénzért dolgoznak né­hány napot a szőlőhegyen?- Amikor a helyszínre érkezik az ellenőr, ak­kor ezt tisztázzák elsőként. A szívességi munka­végzést nem kell bejelenteni, hiszen azért nem jár munkabér. A felügyelőknek nem az a dolguk, hogy a családi szüretelőket zavarják, de azokat ki kell szűrni, akik a közterheket igyekeznek kiját­szani.- Hány ellenőrrel dolgozik a megyei felügyelő­ség?- 12 ellenőrünk van, mindenkinek meg van a maga területe. Tolna megyében 19 ezer gazdálkodószervezet van, ha­vonta 10-12 helyszínre jutnak el a re­vizorok. Sajnos nincs lehetőségünk arra, hogy gyakrabban végezzük az ellenőrzéseket. Azt a munkaadót, aki feketén dolgoztat, megbírságoljuk, ez minimum 50 ezer forint. Az idei év első félévében 2 millió 724 ezer forint szabálysértési, 1 millió 850 ezer fo­rint munkavédelmi és 14 millió 370 ezer forint munkaügyi bírságot szab­tunk ki. Hűvös, de kellemes szeptember Nem várható a tavalyihoz hasonló ősz Szeptember hónap eleje várhatóan csapadékos lesz, a jövő héttől a hónap közepéig terjedő idő­szakban viszont már szárazabbá, kellemesebbé válik az idő - mondta el lapunknak Lengyel Lász­ló, a NEFELA Dél-Magyarországi Jégeső Elhárítá­si Egyesülés meteorológusa. Bár az időjárást hoz­závetőleg 80 százalékos pontossággal csak 72 órá­ra előre lehet megjósolni, az valószínűsíthető, hogy a tavalyi „forró” ősz nem ismétlődik meg az idén. Kellemes, napsütéses vénasszonyok nyarára azért az idén is számíthatunk, de az időjárásnak már csak az a tulajdonsága, hogy ritkán ismétli önmagát. Minden esetre reménykedhetünk egy hűvöskés, de azért kellemes szeptemberben. ■ Papírra álmodott világ Reif György munkái Bonyhádon Reif György grafikus, rajztanár alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap dél­után Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Köz­pontban. A tárlatot Kovács Ferenc festőművész nyitotta meg, közre­működtek a Városi Zeneiskola növendékei. Reif György munkáit szeptember 14-ig láthatja a közönség, hétköznap 10-től 17 óráig. ■ Hat sziréna néma maradt Próba az atomerőmű körzetében Tolna megye Két sziréna maradt néma Tol­na megyében a száznegyven­hatból a tegnapi próba alkal­mával. Bács-Kiskunban rosz- szabb volt az arány, hetven­ből négy szerkezet nem szó­lalt meg. A paksi atomerőmű harminc ki­lométeres körzetében telepített 221 sziréna szokásos hó eleji pró­báját tartották tegnap dél után egy órakor. Mint ismert, a rend­szert a közelmúltban újították fel, a mechanikus szirénákat kor­szerű, digitális készülékkel cse­rélték fel, amelyek beszédhang közvetítésére is alkalmasak. A próbákat minden hónap első hét­főjén tartják, erről előre értesítik a lakosságot és a jelzés után is be­mondják, hogy nem „éles” riasz­tás történt. A Tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság ügyeletének közlése szerint Tolna megyében a 146 szirénából kettő nem mű­ködött, Nagyszékelyben és Gerjenben. Bács-Kiskunban négy készülék maradt néma Bátyán kettő is valamint Kalocsán és Új­teleken egy-egy. All darab Fejér megyei sziréna hiánytalanul megszólalt. _________ Rákosi Fal uról Falura Magyarkeszi Magyarkeszi lesz a következő helyszíne az FVM Dél-Dunántúli Regi­onális Irodája által szervezett Nyitott falvak, porták, gazdaságok, műhelyek elnevezésű programnak. Szeptember 6-án, Csütörtökön 13-tól 18 óráig a biotermelés technológiájáról Móricz Attila kertész- mérnök és Szabó Csabáné biogazdálkodó, az egészséges életmódról Tilesch Péterné, a biogazdálkodás minősítéséről Czellerné Daróczi Éva tart előadást. 13 óra 30 perckor Sári László és Mácsai Ádám, az FVM Dél-Dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának munka­társai a 2001-2002-es pályázati lehetőségekről tartanak fórumot a község teleházában. Pincehely Falunapot rendez a Pincehelyért Egyesület szeptember 9-én, vasár­nap. A program délelőtt tíz órakor a helyi cserkészcsapat sportvetél­kedőivel, majd a pincehely-erzsébethegyiek és a görbői szőlősgaz­dák futballmérkőzésével kezdődik a sportpályán. Délután két órakor a cecei citerazenekar, a picehelyi, gyönki, keszőhidegkúti és németkéri népitáncegyüttes lép fel, akiket a cserkészek gitáre­gyüttese követ a színpadon, este kilenc órakor bált rendeznek a mű­velődési házban. ■ Nyolc év után elismerés Schmidt Attila a népművészet ifjú mestere lett Egy decsi kosárfonó, Schmidt Attila elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere Díjat, melyet a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere, Rockenbauer Zoltán adott át. Decs- Mikor tudta meg, hogy Ön is elnyerte a Népművészet Ifjú Meste­re Díjat?- Biztosan csak akkor tudtam, amikor átvettem a díjat a minisz­ter úrtól, de ezt megelőzően két hete már sejteni engedték: A díj előzménye, hogy én is, mint má­sok, pályázatot adtam be a díj el­nyerésére. Ez egy szakdolgozat­ból és öt pályamunkából állt. Igyekeztem olyan tárgyakat elké­szíteni, amelyek tükrözik a sárkö­zi hagyományokat és ízelítőt ad­nak a kosárfonás minden lehetsé­ges módjából. Bár a díj pénzjuta­lommal jár, számomra a legfonto­sabb az, hogy szakma­ilag elismerést jelent. ^- Mikor és kitől ta­nulta a kosárfonást? Nagyapámnak volt ez a szakmája, de akkor, amikor tőle ta­nulhattam volna, nem érdekelt még ez a szakma. Ké­sőbb saját magam próbálkoztam vele, épületasztalos a szakmám, ott is nagy szükség van a fantáziá­ra és a kézügyességre. Nyolc éve már, hogy elköteleztem magamat a kosárfonás mellett.-Azon által készített tárgyakat hol lehet megvásárolni?- Nem járok piacokra, vásárok­ra, és széria munkákat sem szíve­sen készítek, viszont népművésze­ti kiállításokon, vásárokon részt veszek. Ekkor kapom a megrendeléseket Győr­ből, a fővárosból, Pécsről. Budapesten most ért véget az a négy napos népművé­szeti rendezvény, melyen mi is szerepeltünk. Bár egy művészeti kiállítás na­gyon sok munkával jár, az anyagi haszon gyakran el­marad, hiszen az emberek 80-90 százaléka csupán gyönyörködni jár el ilyen helyekre.- Az alapanyagot honnan szer­zi be?- Az ország különböző részei­ből. A nemesített fűz nagyon sok hozzáértést igényel, sokan neki­vágnak, és sokan tönkre is men­nek. Ingyenes iskolai szakkörök Ha kevés is, de akad még az intézményekben Az utóbbi évek egyik nem túlságosan lelkesítő tendenciája, hogy az oktatási intézményeknek egyre kevesebb pénze jut a nem tanóra jellegű iskolai foglalkozásokra, például a szak­körökre. Tolna megye Vannak olyan általános iskolák, ahol nem tudnak a diákok számá­ra ingyenes szakköröket működ­tetni, mert a pénzügyi keret nem teszi lehetővé, hogy a szakkörve­zető pedagógus díját, illetve a szükséges segédeszközöket, anyagokat finanszírozzák. A leg­több iskola igyekszik megoldást találni, több-kevesebb sikerrel. A bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola szinte kivételes helyzetben van. Mint azt Kemény Lajos igazgató­tól megtudtuk, az intézményben a sport-, a szaktárgyi és a művé­szeti szakkörök ingyenesek, még­pedig az önkormányzatnak kö­szönhetően. Az iskola ugyanis az önkormányzattól kapott tanórán kívüli órakeretet, ezt maga hasz­nálhatja fel, ebből tudják működ­tetni a szakköröket. Weich József, a dombóvári József Attila Általá­nos Iskola igazgatója nem tud ilyen örömteli hírrel szolgálni. A pénzügyi keretük sajnos nem te­szi lehetővé, hogy ingyenesen tudják megszervezni az informa­tika szakkört, amire pedig nagy igény lenne a diákság körében. Minden esetre keresik a lehetősé­geket, a megoldást, pályázat, tá­mogatás formájában. A bonyhádi Vörösmarty Mi­hály Általános Iskolának a hagyo­mányos szakkörök ingyenes mű­ködtetésére van lehetősége, de 1- 2 szakkört csak pénzdíjas formá­ban tudnak működtetni, például az informatikát - tudtuk meg So­mogyi János igazgatótól. A szek­szárdi Dienes Valéria Általános Iskolában is hasonló a helyzetről számolt be Vitéz Zsolt igazgató. A hagyományos szakkörök, a kó­rus, a labdajátékok, a modern gimnasztika, stb. ingyenes formá­ban működnek az intézményben. A fiú kosárlabda és az informati­ka pénzdíjas. Az iskola egy szol­gáltatást is kínál a diákjainak, mégpedig a fakultatív angolt, amely nem szakkör és havi 12 tanórát jelent. Ennek a szolgálta­tásnak havi ezer forint a díja. ________________________ _________ VENTER

Next

/
Thumbnails
Contents