Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2001-09-09 / 36. szám
4 ★ RIPORT ★ 2001. szeptember 9. *« : se tik, hogy előadás után néha kiment a függöny elé és szavalt.- Sok történet van. Március 15-én az előadás előtt kiállt a közönség elé, és azt mondta, hogy március 15. nem pirosbetűs ünnep, de majd lesz, és akkor énekeljük el a Himnuszt. Ezt a jelenetet a darabba is beleírtam, ahogy azt a kritikust is, aki azt írta, hogy a színészek nem tudják a szerepüket, s kiutasította a nézőtérről.- A színészek, akikkel Veszprémben játszott, állítólag máig sem tudnak szabadulni Latinovitstól.- Azok a színészek, akikkel beszélgettem, máig úgy érzik, hogy prófétával találkoztak, s ezt a terhet cipelik életük végéig. Egyikük egy vallási gyülekezet könyvesboltjában eladó, a másik kiugrott az ablakon, míg egy színésznő belehalt. Egyébként én nem hiszem, hogy Latinovits öngyilkos lett. Ez nem a József Attila-i élet, ami ott zárult le a szárszói síneken. Egy vonaton akart keresztülmászni, túljutni. A hatalom, a hivatal ugyan maga alá gyűrte, de voltak még tervei, várta a lemezét, s nem mondott le a színházalapításról sem. Égett persze, mert ha az utolsó képeit megnézzük, sokkal öregebbnek látszik, s nem 44 évesnek. Voltak más nagy színészeink is, mint Latabár, Kabos, Gábor Miklós és Sinkovits Imre. Latinovits viszont nem színháztörténet, ő legenda. Olyan, mint Cybulski a lengyeleknek vagy Viszockij az oroszoknak. Örök mérce, örök kihívás. A színészek is megijedtek. Úgy vannak vele, mint Latinovits egykori veszprémi kollégái, vonzotta és taszította is őket, de nem tudtak tőle szabadulni. Bubik István, aki Latinovitsot játssza, mindennap elmondja, hogy ezt Latinovits Zoltán ma lenne 70 éves, Balatonszemesen este róla szóló drámát mutat be egy válogatott színészcsapat a Latinovits Zoltán Művelődési Házban. A színészkirály legendája még mindig él, a kőszínházak mégsem versengtek e premierért. Siposhegyi Péter író nem csodálkozik, Latinovits sok haragost szerzett, akik úgy látszik, nem felejtenek. Siposhegyi egyébként azon a véleményen van, ha Latinovits élne, ma talán nem színházat, hanem vallást, egyházat alapítana. Álma egy saját színház volt, de sosem kapta meg. Veszprémben viszont maga köré gyűjtött egy csapatot, s őket megbabonázta. Az olyan volt, mint egy saját színház, igaz, többekben túl mély nyomot hagyott az a rövid időszak is. Volt, aki belehalt. A bemutatóra személyre szóló meghívókat küldtek, a család mellett sok egykori színésztárs is ott lesz, és persze rengeteg szemesi, hiszen a faluban kultusza van Latinovitsnak. Amikor nyár elején a ba- latonszemesi temetőben megemlékeztek Latinovits Zoltán halálának 25. évfordulójáról, Siposhegyi Péter író beszélt. Nem volt nála papiros, szabadon mondta a gondolatait, igaz, akkor már megírta a darabot.- Sem rokona, sem ismerőse nem vagyok Latinovitsnak - mondja az író. - Sosem ismertem, 19 éves voltam, amikor meghalt. Egyszer láttam színpadon Veszprémben Az ügynök halálában. Valló Péter rendezte, s amikor jóval később az első darabomat rendezte a József Attila Színházban, többször megjegyezte, hogy úgy beszélek, mint a Zoli. Később a Játékszínben megismertem Ruttkai Évát, s ő is azt mondta, hogy „mintha a Zolit hallanám”. Amikor aztán Veszprémben megkergettem Kapás Dezső igazgatót, akivel később barátok lettünk, azt mondta az egyik ügyelő, hogy „ilyen utoljára akkor történt, amikor a Zoli itt volt”. Egyébként is kísértett a téma, egyszer már szerződésem is volt a Komédíummal ’93- ban, de nem éreztem magam elég erősnek. És amikor júniusban a sír mellett álltam, furcsa érzésem volt, mintha rám szállt volna. Szabadon beszéltem, s az édesanyja utána azt mondta, hogy olyan volt, mintha a Zoli szólna...- A Latinovits-legenda ellenére, vagy épp ezért, nem írtak róla tucatnyi könyvet, film sem készült róla...- Bennem is dolgozott a félsz, s egy életet amúgy sem lehet színre vinni. Kiválasztottam a veszprémi időszakát, amikor ott játszott, rendezett. A győzelem ára lett a címe, mert Németh László Győzelem című drámáját rendezte, s győzött is, meg nem is. Elképesztő sikere, döbbenetes hatása volt. Ma divat karizmáról beszélni, belőle áradt a delej. Ma talán vallást alapítana és mennének utána...- A veszprémiek azt meséA Régi nyár című filmben Ruttkai Évával (1969) Latinovits Zoltán Született 1931. szeptember 9., Budapest - meghalt: 1976. június 4.. Balatonszemes Iskola: BME építészmérnöki kar 1956 Pálya: debreceni Csokonai Színház, miskolci Nemzeti Színház, Vígszínház, Thália Színház, kecskeméti Katona József Színház, veszprémi Petőfi Színház, Egyetemi Színpad Díjak: Jászai-dQ 1966, Balázs Béla-díj 1970, Érdemes Művész 1975, Kossuth-díj (posztumusz) 1989 Rímek: Isten hozta Őrnagy úr, Szindbád, Utazás a koponyám körül Könyvek: Ködszurkáló 1973, Verset mondok (posztumusz) 1978 nem akarja csinálni, de már ebben él. Egyébként ahogy én tudom, egyetlen színész sem mondta vissza Szikora Jánosnak a felkérést, így Bubik mellett Kubik Anna, Stohl András, Hollósi Frigyes, Meszléry Judit, Pápai Erika, Balkay Géza, szóval egy színészválogatott jött össze.- Balatonszemes után másutt is bemutatják a darabot, vagy igaz a pletyka, hogy a színidirektorok nem szeretik Latinovitsot?- Van rá remény, hogy nem a bemutató lesz az utolsó előadás. A Tháliával tárgyalásban állunk, ahol ugyancsak játszott. A Vígszínház aligha fogadná be. Veszprémben szerettem volna, ha színre viszik, de még meg sem írtam a darabot, már visszautasították, pedig ott a kamaratermet Latinovits Zoltánról nevezték el. Holott a városban még sokan emlékeznek rá. Egyébként lett volna vidéki színház, amely bemutatná, de Bubik helyett senkit sem tudok Latinovitsként elképzelni. Dalia László LATINOVITS-BEMUTATÓ VESZPRÉM HELYETT BALATONSZEMESEN A SZÍNÉSZKIRALY LEGENDÁJA Diana második halála Barry Davies író, egykori SAS-kommandós megálmodta a párizsi balesetet Diana hercegnő egy gyilkos összeesküvés áldozata lett - legalábbis egy angol könyv szerint, amely most jelenik meg, de amelyet már a halála előtt megírtak. Senkit a világon nem rázott meg annyira négy évvel ezelőtt Diana hercegnő, született Lady Spencer halála, mint Barry Daviest (56). Az angol egy éven keresztül foglalkozott halálának minden apró kis részletével. Egy politikai regényben Davies jobboldali körök Diana ellen irányuló gyilkos összeesküvését írta meg. Eszerint bérgyilkosoknak kellene megakadályozni Diana házasságát egy mohamedán férfival - és ezek Párizsban csapnak le. Davis egy gyilkos kommandót vet be az egyik Szajna-hídon. A sötét alakok injekcióval adnak be áldozatuknak gyilkos vírust. A Királyi vér című könyv megjelenését már hírül adták a kiadói közlemények, amikor az élet a maga forgatókönyvét mutatta be: Párizsban autóbalesetben meghalt Diana hercegnő kísérőjével, Dodi al-Fayeddel, egy milliomos fiával, aki hívő mohamedán volt. 1997. május 19-én küldte meg Davies a kéziratot a kiadónak. Augusztus 31-én Párizsban életét vesztette Diana, a könyv pedig megjelenés nélkül eltűnt egy fiókban. Négy évig keresett Davies új kiadót. Diana párizsi halálának negyedik évfordulóján jelenik meg a krimi - amelynek új címe: Királyi vér hadművelet - annál a londoni John Blake Publishing kiadónál, amely már közzétette a Buckingham Palota néhány bot- fányos történetét. Még ha kitalált történetet mesél is el, a szerző sok részletet saját élményeiből merít. Barry Davies úgy ismeri a brit titkosszolgálat és a különleges kommandók életét, mint kevesen. 17 évesen bevonult katonának, öt év múlva átment a Special Air Service nevű katonai elit egységhez, amely olyan kommandósokat is magába foglal, akiket antiterro- rista hadműveleteknél, például túszok kiszabadításánál vetnek be. Ha a brit királyi család vagy a brit kormány bármelyik tagja emberrablók kezére kerülne, kiszabadításuk az SAS feladata lenne. A SAS tagjai rendszeresen gyakorolnak ilyen akciókat rendkívül élethű körülmények között - nem babákkal vagy színészekkel. A királynőnek fiatalabb korában, Margaret Thatchernek, Károly hercegnek és Dianának, amikor még egy pár voltak, meg kellett engedniük, hogy „kiszabadítsák őket” a „túszszedők” karmaiból. Az író részt vett titkos hadműveletekben Ománban és Borneón is, harcolt Adenban a felkelő arabok és az IRA föld alatti harcosai ellen Írországban. Amikor 1997- ben a GSG-9 különleges határőregység Mogadishuban a palesztin terroristák által eltérített, Landshut nevű Lufthansa gépet megrohamozta és 86 túszt szabadított ki, az SAS két antiterror-szakértő- je is ott volt: Alastair Morrison őrnagy és Barry Davies őrmester. Később kommandósokat képzett ki szerte a világban. Davies ma Spanyolországban él, szakkönyveket és regényeket ír, túlélőgyakorlatokat vezet, és alkalmanként biztonsági cégek tanácsadójaként tevékenykedik. Valamikori bajtársairól szemmel láthatólag minden rosszat elhisz. így regényében két SAS-tag a rosszfiú. A hős szerepét az amerikai Cal Wesley játssza. Ők hárman közösen harcolnak az Öbölháborúban Szaddam ellen. Az amerikai tanúja lesz annak, hogy brit bajtársai egy bevetés során az ellenséges vonalak mögött megkínoznak egy elfogott irakit. Wesleyt évekkel később Kolumbiában vetik be. A dzsungelben egy repülőgép lezuhanása után a halottak között felismeri az Öböl-háború egyik kegyetlenkedő brit katonáját. Ennek a zsebében találja meg Lady Di fotóját, és azokat az árulkodó feljegyzéseket, amelyek az összeesküvés nyomára vezetik. A fél világon át vezető regényes utazás végállomása: Párizs. Új kiadója számába Daviesnek mindössze az utolsó fejezet 30 oldalát kellett átírnia, a vírusverzió a hercegnő tényleges halála után a kiadónak már nem felelt meg. Diana immár a regényben is autóbalesetben hal meg. A halálos Mercedest egy mikro- vevővel manipulálják, amelyet minden telefonról aktiválni lehet. Az új befejezéshez végzett kutatásai során Davies régi kapcsolatain keresztül rábukkant egy kis essexi elektronikai vállalatra, amelyik valóban éppen ilyen minikomponenseket állít elő, kormánymegrendelésekre szállít. Vajon Barry Davies, a bennfentes és szerző valóban maga is azt hiszi, hogy Párizsban „idegen kéz” is belejátszott az eseményekbe? „Sok kis tisztázatlan pont van, amelyeket aligha lehet már vizsgálni, de nincs bizonyíték. A dolgok állása: fele-fele” - mondja, és eltűnik választott spanyol hazájából a skót hegyekbe, már várják a túlélő jelöltek. Diana és Dodi néhány nappal a halálos baleset előtt Szardínián nyaralt
