Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. Augusztus 7., kedd 11 HM TŰKOR 35 milliós APEH-látogatás 112 revizor a fonyódi piacon Száztizenkét APEH-revizor szállta meg há­rom napra a Balaton-partot. Közel ezer jegy­zőkönyvet állítottak ki, amelynek nyomán harmincötmillió forintnyi bírság kiszabására számíthatnak a renitensek, túlnyomórészt számla- és nyugtaadás elmulasztása miatt. Balaton-part A Balaton körül 65 települést érintett a Tavirózsa fedőnevet viselő, tegnap délig tartó országos ak­ció. Az adóhatóság revizorai elsősorban most is a számla- és nyugtaadási kötelezettség betartását ellenőrizték, s néhány nagyobb piacot vontak el­lenőrzésük alá. A fonyódit például egyszerre szállta meg mind a száztizenkét revizor. A vevő felelőssége Olaszországban úgy szól a törvény: nem­csak a számlaadást elmulasztó eladót le­het megbüntetni, hanem azt a vásárlót is, akiről be lehet bizonyítani, hogy az adott árucikket bizonylat nélkül vásárolta. Az ellenőrzés számokban 2001. évi balatoni akció: mulasztás az el­lenőrzések 55 százalékában 2000. évi balatoni akció: mulasztás az el­lenőrzések 51 százalékában 2001. évi országos átlag (l-VII. hó): mulasz­tás az ellenőrzések 46 százalékában Az ellen­őrzések öt­venöt száza­léka tárt fel valamifajta mulasztást; ez lényege­sen maga­sabb az első hét havi or­szágos átlag­nál - értékelt tegnap Siófo­kon Hajdú Miklósáé, a Somogy me­gyei APEH operatív főosztályának vezetője. - Harmincötmillió forint bírság kiszabására szá­míthatnak a renitensek, ez átlagosan 65 ezer forintos büntetést jelent. Tizenegy üzletet azért kellett bezáratnunk, mert egy éven belül másod­szor is „lebuktak” azzal, hogy nem adtak bi­zonylatot. Hajdú Miklósné szerint az idei akció tapaszta­lata: javult a helyzet a vendéglátásban, viszont jóval több a renitens a bolti kereskedelemben. Azt is megtudtuk: öt esetben kellett rendőri segít­séget kérniük a revizoroknak, mert az ellen­őrzöttek nem voltak hajlandók igazolni magu­kat. Egy alkalommal a revizort ki kellett menekí­teni a feldühödött vállalkozók közül. Másutt, egy macskakiállításon rendőri segítséggel azonosí­tották, melyik cicushoz melyik gazdi tartozik, utóbbiak ugyanis az APEH-razzia hírére szana­szét szaladtak. fónai Hajdú Miklósné fotó: kovács tibor Lakásépítés az első Ez év első felében 8200 befejezett lakásra adták ki a használat­bavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ez 43 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának mennyiségét. Bővülhet a bérgarancia köre RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 6.) Borsodchem 4 950 Ft ff Egis 11085 Ft ff Matáv 757 Ft A Mól 4 340 Ft ü OTP 15200 Ft ü Richter 15950 Ft ü TVK 3075 Ft Ű Zalakerámia 1925 Ft it BUX: 6618,21-1,46% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 31-j-VIII. 6-IG 680Q _ 6700 6600 " ’ ' 67T6.05 ' j ^ Í612J1 jg 6500 í t ‘ ! 1 6400 i í i i : pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 400,75 Cseh korona 7,28 Euró 247,15 Német márka 126,37 Osztrák schilling 17,96 Lengyel zloty 66,42 Svájci frank 163,94 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 281,1 Hírek M3. A kormány a tervezettnél hamarabb, 2002 májusában sze­retné átadni az M3-as autópálya új szakaszát. A pálya építői úgy vélekednek, hogy bizonyos munkák elvégzését ugyan fel le­het gyorsítani, ám például a pol­gári Tisza-híd biztosan nem ké­szülhet el a tervezettnél előbb. Nehezíti a helyzetet, hogy a szükséges földmunkáknak csu­pán a kétharmada készült el, és a nyomvonal mentén lévő 57 híd közül egy sem áll még. TÁVKÖZLÉS. A hazai távköz­lési piac második legnagyobb szereplője, a Vivendi Telecom Hungary áll a legközelebb ah­hoz, hogy felvásárolja a PanTel Rt. többségi részesedését - érte­sült laptársunk. EU-GDP. A brüsszeli bizottság által közzétett adatok szerint az idei év első negyedében az eurózóna, illetve a 15 tagú Euró­pai Unió GDP-je az egy negyed­évvel korábbi szintet 0,5 száza­lékkal haladta meg, míg éves összehasonlításban 2,5 száza­lékkal nőtt. 2000 negyedik ne­gyedében még 0,6 százalékos, illetve 2,9 százalékos emelke­dést regisztráltak. TŐZSDEKRACH. Kedden tőzs­dekrach fog pusztítani a Wall Streeten - mondta a német die Welt című lapnak adott nyilat­kozatában Albert Edwards, a Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank vezető stratégája. Edwards sze­rint augusztus 7-én jó eséllyel akár 20 százalékos árfolyam- zuhanásra lehet számítani. A szokványostól igencsak eltérő előrejelzését Edwards arra ala­pozza, hogy jövő kedden teszik közzé a második negyedévi amerikai termelékenységi ada­tokat, amelyek első ízben ké­szültek az új számítási mód­szerek szerint. FÚZIÓ. Mára 124 milliárd fo­rint eredménytartalékot halmo­zott fel a GE Hungary Rt. - de­rült ki a cég adataiból annak kapcsán, hogy a társaság várha­tóan összeolvad a meglehető­sen rossz pénzügyi állapotban lévő, de hozzá képest eltörpülő GE Medicor Rt.-vel, valamint a szintén a röntgenüzletághoz tartozó Radiológia Kft.-vel. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből ki­tűnik, hogy 21 ezer új lakás építé­se kezdődhetett meg az első félév­ben, ami 18 százalékkal több, mint az előző év hasonló idősza­kában volt. Tavaly az év első felé­ben 18 ezer új lakás építésére szó­ló engedélyt adtak ki a hatóságok. A lakásépítési kedv másfél éve tartó növekedése a városokban to­vább folytatódott. A fővárosban 43 százalékkal, a megyei jogú vá­rosokban 34 százalékkal több új lakásra kértek engedélyt ez év el­ső hat hónapjában, mint tavaly az első félévben. A községekben nem nőtt az új engedélyek száma. Országosan nem változott az épített lakások alapterülete, átla­gosan 102 négyzetméter volt. Bu­dapesten és a megyei jogú váro­sokban 4-5 négyzetméterrel ki­sebb lakások épültek, a többi vá­rosban és a községekben ugyan­ennyivel nőtt az átlagos alapterü­let. A lakások kivitelezésében is lassan, de tovább csökkent a la­kosság szerepe. A házilagos kivi­telezésben készült lakások ará­nya 44 százalék, az építőipari fő- tevékenységet folytató vállalkozá­sok pedig a lakások 42 százalékát A magyar pálinka nevét és előállí­tási módját szeretnék védetté nyil­vánítani az Európai Unióban, ugyanúgy, ahogyan azt az olaszok a Grappával, a görögök az Uzó- val tették - hangsúlyozta Győry László, a terméktanács titkára. Az EU-ban eddig öt magyar pá­linkát láttak el védett földrajzi áru­jelzővel: a Kecskeméti Barack-, a Szatmári Szilva-, a Szabolcsi Al­ma-, a Békési Szilva- és az Egri Cseresznyepálinkát. A megméret­tetésre eddig 65 mintát küldtek az ország minden részéből a pálinka előállításával foglalkozó kis- és nagyvállalkozások. Jelenleg Magyarországon há­építették. A nagyvárosok maga­sabb lakásépítési növekedési üte­mével összefüggésben a statiszti­kai adatok azt mutatják, hogy az új lakások egyre nagyobb hánya­dát tervezik felépíteni többlaká­sos lakóházban. Egylakásos csalá­di házba tervezik a most engedé­lyezett lakások 47 százalékát, há­rom- vagy többlakásos lakóépü­letbe 38 százalékát, szemben a romféleképpen állítanak elő pálin­kát. Százszázalékos gyümölcsből, főzéssel, cukor hozzáadása nél­kül. Előállítanak pálinkát hideg- utaí módon, finomszeszt keverve aromával. Végül készül vágott pá­linka, amely az előző két eljárás keverékéből előállított ital. Ma­gyarországon a gyártók évente 30 millió hektoliterfok mennyiségű szeszes italt állítanak elő, amely­ből 250 ezer hektoliterfok kerül külföldre. Évente 6 millió hektoli­terfokra tehető a pálinka mennyi­sége, amit a kis- és nagytermelők gyártanak. A hazai szeszfogyasztás 20 szá­zalékát teszi ki a pálinka. Az egy félévben múlt év első felével, amikor az en­gedélyezett lakások 53, illetve 28 százalékát engedélyezték egy, il­letve három- és többlakásos lakó­épületbe. Idén az első hat hónapban 18 százalékkal több üdülő építését fejezték be, mint az előző évben. A használatba vett üdülők száma 300 volt. Az újonnan engedélye­zett 505 üdülő 12 százalékkal, a benne létesítendő 672 üdülőegy­ség pedig 33 százalékkal volt több. lakosra jutó évi szeszfogyasztás - abszolút alkoholra számítva - 3,1 liter. Ezzel Magyarország a vi­lágranglistán az ötödik helyen áll. Ez annak ellenére van így - mond­ta Győry László -, hogy az utóbbi időben évről évre egy-két száza­lékkal csökken a szeszesital­fogyasztás. A múlt évben a szövetség 14 tagvállalata 57 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Az elmúlt időszakban az árbevétel évről évre 2-3 százalékkal növekedett. Az idén várhatóan 60 milliárd forint körül alakul. Augusztus végén a szeszipari szövetség Kecskeméten megren­dezi az országos pálinkaversenyt, amelynek célja, hogy a hazai mi­nőségi szeszgyártás termékei is is­mertté váljanak. A hazai munkavállalók részé­re nagyobb védettséget bizto­síthat a rövid időn belül módosítandó, a bérgarancia­alapról szóló törvény. Az Európai Uniós rendelkezések hlapján változó jogszabály hatályát kiterjesztik a köz­szférában dolgozókra és az egyéni vállalkozókra is. Magyarországon 1994 óta műkö­dik a bérgarancia-alap intézmé­nye. Jogi szabályozását a ’90-es évek gazdasági bizonytalansága, a tömeges csődhullámok tették szükségszerűvé, abban az idő­szakban ugyanis csak ilyen mó­don lehetett biztosítani, hogy a fi­zetésképtelenné váló vállalatok dolgozói megnyugtató módon hozzájussanak jogos bérükhöz. Az uniós csatlakozás előkészí­tésének elemeként most a hét év­vel ezelőtt született jogszabály módosítása van napirenden. Az Országos Munkaügyi Tanács há­Az agrártárca meghirdette a vidékfejlesztési céltámoga­tást, amelyre a pályázatokat október 15-ig lehet benyújta­ni. A kétéves költségvetésben erre a célra összesen 10 mil­liárd forint áll rendelkezésre - jelentette be tegnap Kékkői Zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta: az idén 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztés támogatására, a falusi lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Jövőre ez az összeg 5,5 milliárdra emel­kedik, s várhatóan elindul a SAPARD-program is, amelynek keretében az Unió is segíti a vidé­ken élők boldogulását. A pályázati rendszer célja, hogy javítson a mezőgazdaság­ból élő vidéki népesség esély- egyenlőségén. Lehetőséget bizto­sítson a vidéki területeken fellel­hető, helyi adottságokra alapo­zott alternatív vagy kiegészítő jö­vedelemszerzésre, valamint a he­lyi tevékenységet segítő és meg­alapozó infrastrukturális fejlesz­tések támogatására. A vidékfejlesztési céltámoga­tások közül öt területet emelt ki az államtitkár. Ezek szerint dotá­ció igényelhető ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programokra, tájjellegű termé­kek előállítására, a helyi jellegze- tességű mezőgazdasági tevé­kenységekre épülő élelmiszer­feldolgozás, -értékesítés fejlesz­tésére, hagyományos kézműipa­ri mesterségek újjáélesztésére. Kiemelten ösztönzik a falusi és agroturizmust. Az idén is várható piaci zava­rok leküzdéséhez közvetlen termelői támogatást kér az Alma Terméktanács a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériumtól; kérel­mét már eljuttatta Vonza András miniszterhez. Jakab Ferenc, a szervezet elnöke az idei támogatás mértékét kilo­grammonként 9 forintban látja megfelelőnek. A támogatást az Alma Terméktanács javaslata alapján közvetlenül a termelők­nek kellene kifizetni, természete­sen a megfelelő bizonylatok, a felvásárlási jegy vagy számla be­mutatása után. A támogatás - a tanács állás- foglalása szerint - a 2001. au­gusztus 13. és 2002. május 31. között értékesített alma után jár­na. Jakab Ferenc elmondta: amíg romoldalú érdekegyeztető fóru­ma az elkövetkező hónapokban vitatja meg a kormányzat részé­ről javasolt módosító indítványo­kat. A munkavállalókat érintő lé­nyeges elem, hogy a változó jog­szabály a jövőben a közszférában dolgozókra is kiterjesztené a bér­garancia intézményét. Ebben az esetben a fizetésképtelenné váló munkáltató helyett a költségvetés biztosítja majd a bérek kifizeté­sét. Ugyancsak fontos változás le­het, ha a törvény tervezett rendel­kezéseinek értelmében bekerül­nek a bérgarancia körébe az egyéni vállalkozók, a társadalmi szervezetek, egyesületek és ala­pítványok is. A munkaadók ugyanakkor ne­hezményezik azt az elképzelést, amely azonnali hatállyal eltörölné a cégek esetében jelenleg még fennálló 12 hónapos működési határidőt, amivel a dolgozók azonnal bekerülnek a bérgarancia A támogatásra azok is pályáz­hatnak, akik már nem, vagy alig tudnak megélni a mezőgazdaság­ból, ezért változtatni szeretné­nek, például úgy, hogy piacképe­sebb árut állítanak elő. Szendrőné Font Erzsébet, a földművelésügyi tárca főosztály- vezetője fontosnak nevezte, hogy a vidéíd lakosság megismerje az uniós pályázati rendszereket és megtanuljon pályázni. Ez azért is fontos, mivel hazánk csatlakozá­sa után a jelenleginél lényegesen nagyobb összegeket lehet majd igényelni. A most meghirdetett program is már az uniós elvek­nek megfelelően működik. A fő­osztályvezető elmondta: a vidék- fejlesztési céltámogatások elnye­résére sokkal nagyobb az esé­lyük azoknak, akik egymással összefogva kistérségi rendszer­ben gazdálkodnak: közösen tör­ténik a termelés, a feldolgozás és az értékesítés. Tavaly 1150 pályázat érkezett a minisztériumhoz, a benyújtott programok negyven százaléka nyert támogatást. A tárca az idén mintegy kétezer pályázóra szá­mít. A megpályázható támogatás maximális összege 25 millió fo­rintot lehet, az állami pénzek igénybevételéhez azonban 25 százalékos saját rész is szüksé­ges. A pályázatok benyújtásának határideje: október 15. A határ­idő után jelentkezők már csak a jövő évi pénzből kaphatnak. A tárca pályázati egységcsomagot készített, amelyet el lehet olvas­ni, le lehet tölteni a minisztérium honlapjáról ( www.fvm.hu ), illet­ve beszerezhető a Regionális Vidékfejlesztési Irodákban is. az új, piacképes, kiváló minősé­gű almaültetvények teljes mér­tékben ki nem váltják az elavult fajtaszerkezetű kerteket, és nem épül ki hozzájuk a korszerű táro­lási és feldolgozói infrastruktúra, addig szükség van a régi ültetvé­nyeken termelt gyümölcs eladá­sának támogatására. Másképp a piacon ugyanis sem étkezési al­maként, sem iparilag feldolgozva nem lehet értékesíteni a terméket - hangsúlyozta az elnök. Magyarországon a becslések szerint idén 390 ezer tonna alma várható, ebből a legtöbb - 261000 tonna - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jelentősebb további termőkörzetek közül Bács-Kis- kun megyében 21000, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében 18-18000, míg Zala megyében 12 000 tonna alma­termésre számítanak. ■ Minőségi pálinkafőzés A szeszgyártás presztízsét javítani kell A jó gyümölcspálinka legalábbis egyenértékű a jó whiskyvel, bár a bel- és a külföldi fogyasztók egy része ma még nem így vé­lekedik. Ezért a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács mindent megtesz a magyar pálinka presztízsének javításáért. Elavult almaültetvények Támogatást kér a Terméktanács Egylakásos családi házból épül a legtöbb fotó: europress/archív körébe. kaszás e. Meg kell tanulni pályázni Rajtol a vidékfejlesztési támogatás-UG-

Next

/
Thumbnails
Contents