Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

|j| 2001. Augusztus 7„ Kedd A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A TÁVKÖZLÉS VILÁGA 9. OLDAL Adatbázis 53 IT-cég zárt be júniusban Júniusban újabb 53 informatikai vállalat jelen­tett csődöt vagy zárt be, amivel az elmúlt más­fél év dotcom áldozatainak száma 555-re emel­kedett, állítja a Webmergers.com. A San Franciscó-i internetes vállalatok adásvételére és felszámolására szakosodott cég szerint ez év első fele kifejezetten durva volt, végig 50 felett volt az egy hó­napban csődöt jelentő vállalatok száma. A Webmergers.com úgy számolta, 2000 januárja óta az összes dotcom-halál közel 60 szá­zaléka következett be idén. így nem meglepő, hogy 2001 első fél­évében kilencszer annyian zártak be, azaz 330-an, mint egy évvel ezelőtt. A cég szerint a dotcom-vállalatok igyekeznek eltávolodni a B2C (business-to-consumer) megoldásoktól, és inkább internet­szolgáltatóként, vagy általános piacra dolgozó tanácsadóként igye­keznek túlélni. Kár az illegális szoftverhasználatból A BSA adatai szerint Kelet-Európábán az illegálisan használt szoft­verek aránya eléri a hatvanhárom százalékot, s ez kétszerese a nyu­gat-európai átlagnak. A Datamonitor felmérésének adatai szerint a kelet-európai gazdaságok a szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése miatt 2004-ben várhatóan több mint 32 milliárd euró veszteséggel számolhatnak. A felmérés tíz kelet-európai országra vonatkozóan (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukraj­na) elemezte a kalózkodás szoftveriparra kifejtett közvetlen és köz­vetett hatását. A jelentés szerint, ha a kelet-európai illegális szoftver- használatot sikerülne a nyugat-európai szintre csökkentem, akkor a régióban évente huszonöt százalékkal növekedne a szoftvergyártó iparágból származó adóbevétel; ez elérné a 2,96 milliárd eurót. Az illegális szoftverek használatának egy százalékpontnyi csökkentésé­vel hatezer-ötszáz új munkahelyet lehetne teremteni a kelet-európai régióban. Virtuális nőuralom A Nielsen/NetRatings legfrissebb felméréséből ki­derült, hogy az észak-amerikai felhasználók inter­neten eltöltött idejének több mint a felét a hölgyek internetezése adja. A növekvő mértékben netező amerikai hölgytábort szorosan követik Ázsia höl­gyei, akik a térség forgalmának harminchat száza­lékát mondhatják magukénak. Az ACNielsen elemzői szerint világszerte észlelhető az a tendencia, hogy a női internetfelhasználók tábora gyorsabban növekszik, mint férfiaké. Ráadásul a nők hatékonyabban szörfölnek: kevesebb időt töltenek online, és gyorsabban érnek célba. Ha megtalálták a keresett infor­mációt, rendszerint befejezik a böngészést, ellentétben a férfiak­kal, akik ekkor még hajlamosak kalandozgatni. A nők inter­netezéssel eltöltött idejének országonkénti sorrendje: az Egyesült Államokat és Kanadát Ausztrália követi negyvennyolc százalékkal. Új-Zéland negyvenhat, Dél-Korea negyvenöt, Hongkong negyven­négy, Szingapúr negyvenkettő és Tajvan negyvenegy százalékkal követi őket. Megújul a bíróságok informatikai rendszere Összesen 2,1 milliárd forintos költségvetéssel - ebből majdnem öt­venszázalékos PHARE-részvétellel - rövidesen megindul a bírósá­gok informatikai rendszerének teljessé tételét megcélzó fejlesztés. A fejlesztés során Magyarország összes bíróságát magánhálózatba kö­tik be, megteremtve az egységes alkalmazáshasználat és közös vé­dett levelezőrendszer használatának lehetőségét. A rendszer külső adatbázisokkal is kapcsolatot tart majd, így a jelenleg is rendelke­zésre álló adatkezelési jogosultságokat felhasználva a bíróságoknak - több más adatbázis elérése mellett - módjuk lesz a lakcím-, a kö­rözési, a földhivatali adatbázis lekérdezésére. A rendszer fejlesztésé­re és telepítésére szolgáló tenderek - a brüsszeli normák szerinti módon - készülnek, és ősszel jelennek meg. A megvalósításra mint- egy másfél év áll a pályázók rendelkezésére. ___________■ Gam eStar GameStar - a játékos Az oldalt a Computerworld számítástechnika munkatársai készítették az EUROPBESS Sajtóügynökség együttműködésével. Önálló honlap a legfőbb cél Az internet elterjedése egyre erőteljesebben befolyásolja a piacokat A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyar- országgal együttműködve - negyed­évente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gaz­daság fejlődését. A 2001. II. negyedéves felmérés legfontosabb, összegző ered­ményei a következők. A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más ku­tatásához hasonlóan, ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI- Webigen internet-gazdasági indexben ösz- szegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a ma­gyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazások­nak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és be­szerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására, és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. II. negyedévében a GKI-Webigen internetgaz­dasági indexének értéke 15,1. Bár a mutató az előző negyedévhez képest (14,2) érdem­ben nem változott, részértékei ellentétes irányban mozdultak el. Optimistábban nyi­latkoztak az ipari, a gazdasági és egyéb szol­gáltatások területén működő közép- és nagyvállalatok, valamint a pénzügyi szektor intézményei, míg az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások kissé kedvezőtle­nebbül ítélik meg kilátásaikat az elektroni­kus gazdaságban az előző negyedévhez ké­pest. A kereskedelmi cégek várakozásai nem változtak az említett időszak folyamán. Az index összetevői az egyes részpiaco­kon (zárójelben az előző negyedéves érték): közép- és nagyvállalatok 19,7 (14,4), pénz­ügyi szektor 31,5 (26,9) kereskedelem 7,0 (7,3), turizmus 2,2 (8,2). A részértékekből kitűnik, hogy továbbra is elsősorban a pénz­ügyi intézmények számítanak leginkább az internet markánsabb, piacot átformáló hatá­sára a következő időszakban. A következőkben az ipar, a gazdasági és egyéb szolgáltatások területén működő vál­lalatok felmérésének fő megállapításait fog­laljuk össze. A felmérést e negyedévtől kez­dődően a közép- és nagyvállalatok mellett (50 foglalkoztatott felett) kiterjesztettünk a kisvállalkozásokra (5-50 fő foglalkoztatott létszám) is. A 750 válaszadó (450 közép- és nagyvál­lalat és 300 kisvállalkozás) az 1999-es árbe­vétel és foglalkoztatás alapján egyaránt 17 százalékban reprezentálja a vizsgált ágaza­tokat átlagosan. A közép- és nagyvállalatok véleménye szerint az internet és az internetes alkalma­zások elterjedése egyre erőteljesebben befo­lyásolja piacaikat. Az új technika lehetősé­gei iránt ugyanakkor nyitottabbak, mint egy negyedévvel korábban, nagyobb arányban vélik úgy, hogy a jövőben a felmerülő lehe­tőségekkel élni is tudnak. A várakozások az internetes értékesítés és beszerzés növekvő arányát jelzik. A kisvállalkozások felméréséből számolt GKI-Webigen internetgazdasági index a kis­vállalatok mérsékeltebb várakozásait jelzi, esetükben az internet üzleti célú alkalmazá­sa kevésbé elterjedt, és véleményük szerint a közeljövőben kevésbé meghatározó. A GKI-Webigen internetgazdasági index érté­ke az említett körben 2,5. A részindexek mindegyike alacsonyabb a közép- és nagy- vállalatok hasonló értékeinél, a legkisebb különbséggel az internet lehetőségeinek jö­vőbeli kihasználása értékelésénél találko­zunk. Az egyes részindexek a következők: internethatás-részindex -18,4, internet- lehetőség-részindex 20,4, e-értékesítés-rész- index 0,6, e-beszerzés-részindex 7,4. A válaszadó közép- és nagyvállalatok 55 százaléka, a kisvállalatok 18 százaléka jelez­te, hogy intranetes hálózat működik társasá­gánál, további 13 százalékuk, illetve 10 szá­zalékuk pedig ennek bevezetését a követke­ző egy-két évben tervezi. Internet-hozzáféréssel a közép- és nagyvállalatok több mint 90 százaléka rendelkezik, sőt egynegyedük az internet- kapcsolatot minden gépén elérhetővé te­szi. A válaszadók további 4 százaléka szándékozik a világhálóra kapcsolódni a közeljövőben. Ugyanakkor az említett ágazatokba eső kisvállalatok esetében is eléri a 80 százalékot az internetkapcsola­tok aránya, a minta kisvállalatainak 10 százaléka terveiben pedig szerepel ennek kialakítása a közeljövőben. (Valószínű azonban, hogy a kérdőívre nagyobb arányban válaszoltak az internetcsat­lakozással rendelkező kisvállalatok, ezért a tényleges arány kisebb a teljes kisválla­lati körre.) Hozzáférési típusok szerint a legna­gyobb arányban ISDN vonalon, kapcsolt vonalon (modem segítségével), illetve bé­relt vonalon csatlakoznak a válaszadó kö­zép- és nagyvállalatok az internetre. A jö­vőben viszont a gyorsabb adatátviteli se­bességet biztosító szolgáltatások iránt je­Van-e lehetőség termékeinek, szolgáltatásainak interneten (honlapon, portálon, elektronikus piactéren, stb.) keresztüli... '3Í- ——------------------------------------------­mpaM lf step«»? hä! feite BaéswKwek [ragadására? megadására’ lisieríeg legyévmilva lentkezik nagyobb igény. A várakozások alapján a bérelt vonali, a kábeltévé-alapú és az ADSL típusú internet-előfizetők ará­nyának növekedése várható a közép- és nagyvállalati körben a kapcsolt vonali, modemes internet-előfizetők arányával szemben. Saját honlapot a válaszadók 56 százalé­ka már kialakított. A weboldalak számá­nak bővülése továbbra is dinamikus ma­rad, ugyanis a közép- és nagyvállalatok to­vábbi 28 százalékának terveiben szerepel az önálló honlap működtetése. _____■ E­MAIL SZÁMÍTÓGÉP NÉLKÜL. Faxol, telefo­nál, másol, nyomtat, s ami az attrakció, elektronikus levelet fogad a Panasonic új, többfunkciós kommu­nikációs eszköze, a Panafax UF-E. Ezzel a gyártó szerint maradéktalanul kielégíti a kisméretű irodák és a magánfelhasználók igényeit. A masina segítsé­gével a dokumentumok 33,6 Kbps sebességű mo­demen keresztül akár faxként, akár pedig elektroni­kus levélben, az interneten keresztül továbbíthatók. Az UF-E1 akkor is tud e-mailt küldeni, ha használó­jának nincs számítógépe; a beérkező faxokat és elektronikus leveleket pedig közvetlenül a gépből nyomtathatja ki. A gép üzenetrögzítője flash memó­riával működik, telefonja kihangosítható, színes nyomtatója pedig 600x300 dpi felbontású. Amikor az UF-E1 előkészíti a dokumentumot az internetes továbbküldéshez, a beolvasott szöveget TIFF for­mátumúvá alakítja, és automatikusan az e-mailhez csatolja. A beérkező e-maileket és TIFF formátumú csatolt fájlokat számítógép nélkül is képes fogadni és kinyomtatni. Az intemetszolgáltató paraméterei­nek bevitele után az eszköz máris üzemkész. Az SMTP, POP3 és PPP protokollokat támogató ké­szülék valamennyi ismertebb internetszolgáltatóval képes együttműködni. ________________■ E­kereskedelem Európában A tavalyi 100 millió dollárról ez évben 650 millió dollárra ugrik az elektronikus kereskedelmi tranzakciók értéke a négy visegrádi országban, azaz Magyarországon, Cseh­országban, Lengyelországban és Szlovákiában - áll az 1DC legfrissebb jelentésében. Az amerikai piackutató cég sze­rint a késztermékek és szolgálta­tások online-kereskedelme nő a legnagyobb mértékben a B2B te­rületén: 2001-ben a teljes elektro­nikus árucsere kétharmadát teszi ki. Ugyanakkor az elektronikus beszerzések egyötöddel része­sednek az egészből, míg a mara­dék 100 millió dollár magán- fogyasztók (B2C) által generált forgalom lesz. Középtávon a B2B szektor, az­az a vállalatok közti forgalom fog dominálni az elektronikus keres­kedelemben. Noha bizonyos fej­lődés megfigyelhető a fogyasztók felé irányuló online-kereskede­lemben is, e szegmensben olyan gátló tényezők fejtik ki még min­dig hatásukat a belátható jövő­ben, mint a vásárláshoz való ha­gyományos hozzáállás, az ala­csony jövedelmek, illetve a sze­mélyiségi jogok megsértésével és a biztonsággal kapcsolatos ag­godalmak. Közép-Európában Magyaror­szágon a legnagyobb az internet elterjedtsége, az IDC csaknem ha­vi 1 millió felhasználóval számolt 2000 végén. A webhasználat külö­nösen az oktatásban magas; vi­szont az otthoni internet- használat - a magas távközlési költségek miatt - elmarad Csehor­szág és Lengyelország mögött. Az elektronikus kereskedelem ugyanakkor viszonylag alacsony szinten áll hazánkban, jelenleg sem a fogyasztók, sem a vállala­tok nem költenek számottevő ösz- szeget késztermékek online-be­szerzésére. Az IDC mindazonáltal úgy véli, hogy jók a középtávú ki­látások, különösen a B2B szektor fejlődését illetően: a nyersanya­gok és alkatrészek online-meg­rendelése 2005-re több mint a fe­lét teszi majd ki Magyarország tel­jes elektronikus kereskedelmi forgalmának. _______________■ Ho vá lett a lopott laptop? Még idén Európába ér­kezhet az amerikai zTrace speciális prog­ramja, amellyel meg le­het keresni a lopott lap­topokat. A sikerhez az internetet is segítségül hívja a volt rendőrtisz­tek által alapított vállal­kozás. A zTrace által kidol­gozott eljárás kulcsa egy, a noteszgépben el­helyezett egyedi azono­sító, amit a cég képvise­lője szerint nem lehet el­tüntetni a számítógép­ről. Ha a lopást bejelenti a noteszgép tulajdonosa, a zTrace szoftvere figyelni kezdi az internetet, keresve az azonosí­tó jeleit. A zTrace központja a no­teszgép következő felcsatlakozás­kor észleli az ellopott laptop azo­nosítóját, és az IP-cím vagy a mo­demes kapcsolat segítségével lo­kalizálja azt. A cégnek - saját adatai szerint - huszonötezer amerikai és kanadai felhasználó­ja van. A cég 2000-ben a regiszt­rált és ellopott noteszgépek mindegyikét megtalálta, és a he­lyi rendőrök segítségével vissza­szerezte. A zTrace Európában először Németországban jelenik meg a Softline közreműkö­désével. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents