Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
2001. Augusztus 4., Szombat 9. OLDAL Tolnai Népújság Hétvégi Magazin Az al-dunai öblözetek térségében a bukovinai székelyek hazatelepítésével jöttek létre a székely telepek (Székelykeve, Hertelendyfalva, Sándorfalva). Népi hagyományaikat máig őrzik, s tartják a kapcsolatot a Tolnában-Baranyában élő földijeikkel. Az al-dunai magyarok közül jó néhányan - a közelmúltban végbement háborús események miatt - új otthont, új hazát kerestek. Három testvér - Ferenc, András és Lajos - a háború elől menekülve Magyarországon találtak otthonra. Szüleik, a bukovinai székely származású Kovács Ferenc és felesége Kovács Ferencné Kemény Rozália, Hertelendyfalváról gyermekeik után indultak, s 1991- ben Lengyelen telepedtek le. Sok mindenük odaveszett, de kultúrájukat, amit eleiktől vettek át és gondosan őriztek, magukkal hozták. Gyermekeik és unokáik körében a napokban ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból köszöntötte Fél évszázad hitben, szeretetben, reményben Hertelendyfalvából indultak Lengyelbe érkeztek Üzenetek az utókornak őket a Lengyeli Székely Hagyományőrző Együttes vezetője, Fábián Andrásné.- Olyan családdal gazdagodott a falu, akik sokat tettek és most is nagyon sokat tesznek őseinktől kapott kincseink megőrzéséért. Rózsika az itt eltöltött tíz év alatt a Sebestyén Ádám mesemondóverseny kétszeres elsődíjasa és különdíjasa lett, a Vass Lajos Országos Versenyen szólóének kategóriában ezüst minősítést kapott. Kovács Ferencné életútjukról mesélve szívesen emlékezik arra a pezsgő kulturális életre, aminek házasságát is köszönheti.- Hertelendyfalván a színjátszó körben ismertem meg a férjemet, ahol nemcsak színdarabokat adtunk elő, hanem táncoltunk, énekeltünk. így próbáltuk megőrizni magyarságunkat, székelységün- ket. Szedett ingeinket az idősektől kaptuk, magyar-székely ruháKovács Ferenc és felesége FOTOs GOTTVALD KAROLY A Kovács család 1952-ben inkát magunk varrtuk. Szép emlékek kötnek minket szülőfalunkhoz, de a háború elől menekülő három fiunk miatt útrakeltünk. Szerencsére olyan helyre érkeztünk, ahol örülnek otthonról hozott balladáinknak, meséinknek, keserveseinknek. Lengyelen az első pillanatban bekapcsolódtunk a székely hagyományőrző csoport munkájába, s azóta minden pénteken ott vagyunk a próbákon a férjemmel együtt. Együtt, mint az ötven esztendő alatt mindig. Fél évszázadot éltünk le hitben, szeretetben, reményben, sokszor vigaszt adva egymásnak. PÁL ÁGNES A városlakók névsora, címer, zászló és könyvbe kötött személyes szövegek. Ezek a tárgyak kerülnek a millenniumi pont alá, mintegy üzenetként az utókornak. A millenniumi másfél év egyik záróakkordjaként, augusztus 20-án helyezik el a városháza előtt kialakított millenniumi pont alatt az aknában az üzenetet az utókornak. A szekszárdi közgyűlés a Tolna Megyei Honismereti Egyesületet bízta meg az „üzenet” összeállításával. Hol tart most ez a munka, kérdeztük Kaczián János nyugalmazott levéltárost, az egyesület elnökét. Mint elmondta, 1846- ban a városháza avatáskor már elhelyeztek egy jövőnek szóló összeállítást, amelyről nem tudjuk, hol lehet.- A fémkereső detektor nem segít, mert üvegben helyezték el a tárgyakat és iratokat, s az is lehet, hogy amikor a század elején megroggyant az épület eleje, a falban tönkrement amit az utókornak küldtek. A falat emiatt nem bontották meg. Azt tudjuk, hogy benne volt az akkori városlakók névsora, jegyzék arról, hogy milyen intézményei, menynyi vagyona volt a városnak.- Ezt honnan tudjuk?- Vendel Istvánnak 1941-ben jelent meg a Szekszárdról szóló történeti monográfiája, abban szerepel ez a leírás, feltehetően valamilyen korabeli irat alapján, amelyet Hadnagy Alberttel bányásztak ki a levéltárban. A palackban benne volt vagy van, az 1846-ban használatos pénzekből is egy-egy darab. A honismereti egyesület javasolta, hogy a millennium alkalmából ismét „üzenhetnénk” az utókornak. Szóban és néhány olyan relikvia segítségével, amelyek Szekszárdra jellemzőek és időtállóak. Biztosan bele kerül a „palackba” Szekszárd Város Bora, amit a millennium alkalmából hoztak létre, a város címere, zászlaja, jelvénye, könyv a városról és a borról. Elhelyezzük a város művészeti életére utaló CD-ket. Az egy más kérdés, hogy 100 év múlva az utókor lehet, hogy töri majd a fejét azon, miként tudják lejátszani őket. Lehet, hogy a múzeumba kell menniük egy CD lejátszóért.- Mindezt miben helyezik el?- Bonyhádon készül a rozsda- mentes, légmentesen zárható henger, abban helyezzük el az üzeneteket.- A mai technikával egy lemezen a városlakók névsora is elhelyezhető.- Ilyesmit is tervezünk, meg a civil szervezetek névsorát is beletesszük a város rövid, tömör leírásával az intézmények felsorolásával együtt. Mindezeket már gyűjtjük, s a terveink szerint a listát úgy augusztus 15-16-a táján zárjuk le.- Lapunkban is megjelent a felhívás, hogy gondolatokat, szóbeli üzeneteket is küldhetünk az utókornak. Mi lesz ezekkel?- Valamennyit elhelyezzük egy összekötött példányban a „palackban”.- Az egyesület bizonyos személyiségeknek küldött felkérő levelet gondolataik megfogalmazására, de természetesen írhat üzenetet az utókornak bárki a honismereti egyesület címére, a Mészáros Lázár u. 3 szám alá. IHÁROSI IBOLYA Mélységes mély az emlékezés kútja Életem Treszka - Életutunk írásban és képekben Ettig László meghatározó személyisége a magyar mezőgazdaságnak, a szövetkezeti életnek. Szakkönyvek és szépirodalmi művek szerzője, a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet nyugdíjas elnöke. A napokban ünnepelte születésének 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból köszöntötték a Pannónia Rt., a Völgység-Hegyhát Takarék és a TESZÖV vezetői. Dolgozószobájában könyvek, íróasztalán az éppen készülő családi dokumentumkötet, amelyen az utolsó simításokat végzi. Ennek első oldalon egy mottó: „Mélységes mély az emlékezés kútja”.- A Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet elnökeként ment nyugdíjba húsz esztendővel ezelőtt. Fiatalokat meghazudtoló fizikai és szellemi frissességét csodálni lehet. Mi a titka ennek?- Az biztos, hogy a munkát, amíg erővel bírom nem hagyom abba. Belehalnék a tétlenségbe. Most elsősorban szellemi téren dolgozom és mondhatom rengeteg a feladatom. Éppen készülőiéiben van a gyerekeimnek és unokáimnak szánt családi dokumentumkötet, amelyet feleségem emlékének szentelek. Életem Treszka - Életutunk írásban és kéEttig László Életkora: 80 év Iskolai végzettsége: Agrártudományi Egyetem - okleveles agrár-közgazda, agrármérnök Családi állapota: özvegy Gyermekei: Beatrix - agrármérnök, szakmérnök, mérnöktanár László - agrár üzemmérnök, szakmérnök pekben címmel megpróbálom felidézni a családunk számára fontos eseményeket, történéseket. Más témában néhány írásom már megjelent, ezt nem kiadásra szánom.- A nyolcvan esztendő alatt a történelmi események bizonyosan közrejátszottak pályája alakulásában. Melyeket tartja meghatározó pontoknak?- Fiatalságomat és tanulmányaimat derékba törte a háború és az orosz hadifogság. Sztálingrádban büntetőbrigádban dolgoztam három évet. Naplót vezettem erről a szomorú időszakról. Szabadulásom után Nagymányok volt a követező állomás, ahol megtaláltam feleségemet, Liebhauser Terézt. A Földművelési Minisztériumban dolgoztam 1949-től, ahol szerencsém volt Nagy Imre és Erdei Ferenc munkatársának lenni. Nagy Imre olyan ember volt, akinek őszintén el lehetett mondani a véleményünket, tapasztalatainkat a körülöttünk zajló eseményekről. 1956. október 2 3-át a Parlamentben éltem meg. Amikor az Országház előtt állók követelték a magyar zászlót az épületre, egy szobaőr kíséretében én tűztem azt ki. Mondhatom felemelő érzés volt, amikor a tömeg elkezdte énekelni a Himnuszt. A forradalom után újra Nagy- mányokra vezetett az utam, ahol talán az ország első munkanélkülijeként a családi gazdaságban segítettem. Meghatározó pont volt az életemben, amikor a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke lettem. Emellett azonban mindig voltak más társadalmi funkcióim is, mint például a Völgység Takarékszövetkezet társadalmi elnöksége. De ezeket hosszan sorolhatnám. Sok elismerést kaptam a munkámért, a Munkaérdémrend minden fokozatával rendelkezem, mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy nyugdíjba vonulásomkor olyan fiatal szakember csapatot hagytam a Pannóniánál, akikre nyugodtan rábízhattam fél életem munkájának eredményét. PÁL ÁGNES Színdarab Aszúikról: egyházi kritika A megyéspüspök bírál, a szerző elutasítja a hitvitát „Pozsgai Zsolt mondanivalójának hatékonysága érdekében eltér a történelmi tényéktől, hamisít.” Az idézet a Pécsi Egyházmegye Egyháztörténeti munkaközösségének állás- foglalásából származik, s az említett drámaíró Boldog Asztrik küldetése című művére vonatkozik. A Pécsváradon augusztus 18-án, a millenniumi év befejezése alkalmából bemutatandó színdarabot Mayer Mihály római katolikus megyéspüspök is több alkalommal kritizálta.- Nem a művészi szabadságot akarom megkérdőjelezni, de nem tartom szerencsés dolognak éppen ezzel a deheroizáló művel befejezni a millenniumi évet - foglalta össze érveit lapunk számára is Mayer Mihály. - A darab szerint István király életének vége felé megbánta azt, hogy Magyarország keresztény- nyé lett. Bántó hamisításnak érzem azt is, hogy Endre király azt mondja az műben szereplő néma barátra: mindenki, aki ilyen csuhát visel, az gyilkos. Az ugyancsak szerepeltetett keresztesek férfiakat koncolnak fel, a várandós anyákból pedig kivágják a gyereket, nehogy azok pogányokként szülessenek meg. István király ezt meg csak úgy tétlenül szemlélte. Ez már csak azért is különös, mert az első keresztes csapatok 1095- ban alakultak meg, István idejében tehát nem is léteztek... Éppen, hogy csak az inkvizíció felvonultatása hiányzik a s'zerző eszköztárából. S bár a drámaíró úgymond emberközelből akarta bemutatni a pécsi püspököt és az apátot, a megalkuvó, számító, félrevezető, taktikázó tulajdonságok hangsúlyozása révén ez úgy fest, mintha általánosságban ilyen lenne az egyház.- Nem tart attól, hogy a szemére vetik: mint egyházi vezető, művészi kérdésekbe akar beleavatkozni?- Művészeti kérdésekbe nem! Tartalmi kérdésbe igen, de megjegyzést teszek és nem beleszólok. Ha a szerzőnek szabad megfogalmaznia darabot, akkor nekem, elsősorban mint püspöknek - akihez keresztény és kereső emberek tartoznak -, ugyanakkor mint a történelmet szerető embernek, ugyancsak szabad felemelnem a szavam. S azt mondanom, hogy ennek a darabnak a megtekintését nem ajánlom a híveinknek.- S aki mégis megnézi?- Semmiféle retorziót nem alkalmazunk. De az első felvonás után bizonyára minden érintett levonhatja a tanulságot, hogy a második részben sem kap többet az elsőhöz képest. Sem történelmi, sem vallási szempontból.- Színházi előadásra készülünk, nem hitvitára - fogalmaz a fővárosban élő drámaíró és rendező, Pozsgai Zsolt.- Ami az általam ábrázolt korszakot illeti: erről az időszakról szinte kizárólag egymásnak ellentmondó forrásaink vannak. István király pedig valóban emberként, nem pedig szentként jelenik meg a színpadon, de ez a műfaj sajátja- ..- Ón meg van arról győződve, hogy hiteles forrásokon nyugszik a darabja?- Még egyszer mondom, mi egyfajta forrást használunk, abszolút hiteles ugyanis nem létezik. De nekünk nem is feladatunk, hogy történelemórát tartsunk egy előadás keretében.- A püspök úr szerint a jelenlegi , általánosan elfogadott történelmi ismereteink szerint is téves az ön által képviselt felfogás.- A püspök úr ezt gondolja, mi viszont másképp vélekedünk. De ezzel nincs semmi gond, akceptáljuk a püspök úr véleményét. De sem a próbákat, sem a darabot - melynek neves színművészek a főszereplői - nem „borítjuk meg” emiatt.- A hívekhez már eljutott az ajánlás: lehetőleg ne nézzék meg a darabot.- Ismerősek ezek a felhívások, de úgy a nyolcvanas évek elejéről: ilyesmi akkoriban a pártbizottságoktól érkezett. SZERI ÁRPÁD l i I
