Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

8. OLDAL G A Z P A S A G I TÜKÖR 2001. JOuus 13., PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 12.) Borsodchem 4930R ű . Egis 10150 Ft ff Matáv 808 Ft ű Mól 4 075 Ft ű OTP 15 000 Ft Á Richter 15 675 Ft ff TVK 3750 Ft Ű Zalakerámia 1900 Ft Á BUX: 6601,52 +0,64 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6900 INDEX VII. 6-12-IG , i | } 1 6800 6789.15 ! 6700 6600 6500 «01.52:- I * 5689 09 : 5 ^ í | ! '6559,25; ; pont Péntek Héttő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,73 Cseh korona 7,46 Euró 252,70 Német márka 129,20 Osztrák schilling 18,36 Lengyel zloty 69,13 Svájci frank 166,59 Szlovák korona 5,92 USA-dollár 296,18 Gazdasági károk Egy tanulmány szerint a gazda­sági bűncselekmények évente mintegy 3,6 milliárd euró vesz­teséget okoznak az európai vál­lalatoknak. Ami igazán figye­lemre méltó: a károkat elsősor­ban nem a burjánzó korrupció, a pénzmosás vagy a zsarolások okozzák, hanem maguk az „enyveskezű” alkalmazottak és cégvezetők. _____________■ Hír ek BAROMFI. Az idei év első hat hónapjában 7,7 százalékkal több baromfit vásároltak fel, mint a múlt év azonos idősza­kában - közölte Takács László, a Baromfi Terméktanács igazga­tója csütörtökön. Elmondta: a múlt évben az ágazat összbevé­tele mintegy 190 milliárd forin­tot tett ki, ami az idén várható­an 230-250 milliárd forintra nő. MÁV. A személyszállítás felté­telein szeretne javítani a MÁV, ezen belül is az elővárosi köz­lekedés fejlesztése áll az elkép­zelések középpontjában - je­lentette ki csütörtökön a vasút­társaság. A hosszabb távolságo­kon az InterCity járatok számá­nak növelése, a rövidebb távol­ságokon az InterPici vonatok közlekedtetése hozhat minősé­gi javulást. A MÁV utasainak többsége 60 kilométeren belül veszi igénybe a vasúti rész­vénytársaság szolgáltatásait, ezért elsősorban őket kívánják kiszolgálni azzal a 136 előváro­si kocsival. KIKÖTŐ. A Mahart Balatoni Ha­józási Rt. az idén immár máso­dik új vitorláskikötőjét avatta fel csütörtökön, Szigligeten Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Minden olyan lépés, amely a Balaton szépségét segíti még láthatóbbá tenni, növeli a tó vonzerejét; s ilyen minden, a környezetkímélő vízi turizmust szolgáló vitorláskikötő - hangsú­lyozta a 107 férőhelyes szigligeti kikötő avatása alkalmából. INDEX.HU. Csépi Lajos, az egykori Állami Vagyonügynök­ség vezetője tölti be július 15- étől az Index.hu Rt. vezérigaz­gatói tisztét, az internetvállalat új vezetője közös megegyezés­sel távozik a Fotex Rt. éléről, ahol határozatlan idejű szerző- déssel dolgozott.__________■ El lenőrzött zöldségpiac terv szerint vizsgálják a körzeti felügyelők által begyűjtött zöldségek és gyümölcsök mintáit. Besenyeiné Sári Márta, a laboratórium vezetője el­mondta, a fólia alatt termelt paprikában, salátá­ban, paradicsomban, retekben, uborkában az em­beri szervezetre káros növényvédőszer-marad- vány nem volt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a növény- és talajvédelmi szolgálat munkatársai az év első felé­ben termelőktől, diszkontokból, valamint kofáktól származó, fóliás zöldségfélékből és gyümölcsök­ből vett, összesen 68 mintát vizsgáltak meg, és 15-18 hatóanyag jelenlétét keresték. A minták 26 százalékában találtak növényvédő szerre utaló nyomokat, ám ezek csak a megengedett határ­érték felét érték el. A piaci zöldségek növényvédőszer-maradéká- nak kimutatása a megyei növény- és talaj- védelmi hatóságok (NTSZ) feladata. A forga­lomba hozott termék mennyiségéhez képest azonban ezeknek a vizsgálatoknak a száma - pénz híján - elenyésző. Túlnyomórészt vegyszermentes zöldséget és gyü­mölcsöt fogyasztunk. Valójában azonban senki sem tudja, hogy milyen „mérgek” kerülhetnek a bevásárló kosarába. Pedig az ellenőrzést előíró kormányrendelet egyértelmű és EU-konform, s ki­mondja: egészségkárosító vegyszereket nem tar­talmazhatnak a piacon árusított élelmiszerek. Az őstermelőktől a pi­acon szúrópróbasze­rűen, általában kéthe­tente kérik a permete­zési naplót. Eleky Ist­ván, a bajai piac veze­tője szerint ez a leg­több, amit tehetnek: az üzemeltető nem bírságolhat, nem tilthatja meg az árusítást akkor sem, ha nincs a gazdánál napló. Békés megyében nyolc felügyelő ellenőrzi a piacokon a zöldségek és gyümölcsök vegyszertar­talmát. Ritkán fordul elő, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben kimutatott vegyszer mennyisége túllépi a megengedett értéket. Kirívó esetek akad­nak, az idén a fővárosi nagybani piacról jelezték, hogy a vegyszertartalom a megengedett határ­érték többszöröse. A Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talaj- védelmi Szolgálat kémiai laboratóriumában ütem­Komárom-Esztergom megyében a gazdák alig termelnek primőrt, évente átlag 50-60 alkalommal vizsgálják meg a zöldségeket. Az idén 20 minta­vételből 2 esetben találtak a megengedettnél ma­gasabb növényvédőszer-szintet, a szakemberek ezt nem tartották veszélyesnek, mivel a határérté­keket jelentős „rátartással” határozták meg. Somogybán öt körzeti felügyelő ellenőrzi rend­szeresen a piacokat és a termelőket. Az idén egy salátát találtak, ami a határértéknél több. vegyszert tartalmazott, de ez is alig lépte túl a megengedett értéket. Somogybán tavaly 3929 kémiai vizsgála­tot tartottak, a növények kétharmada gyümölcs volt, csak öt alkalommal találtak olyan almát, sa­látát, illetve hagymát, amelyben a megenge­dettnél több volt a szermaradék. Laczkó András, a tolnai NTSZ laborató­riumának vezetője azt tapasztalta, hogy a termelők harmadának nincs permetezési naplója. Volt, aki arra hivatkozott, hogy bioterméket árul, más arra, hogy otthon felejtette. A minták 10-20 százaléká­ban kimutattak vegyszert, de a megengedett ha­tárértéknél csak 1-2 százalékkal többet. Baranyában évek óta nem találtak a megenge­dettnél több vegyszert tartalmazó zöldséget, illet­ve gyümölcsöt a felügyelők. A szakemberek nem csak a piacokon és termőhelyeken végzik szúró­próbaszerű ellenőrzéseiket, hanem rendszeresen ellátogatnak a nagyobb kereskedelmi bevásárló- központokba is. EUROPRESS Engedélyezett veszélyek A Magyarországon engedélyezett, esetleg teljesen szabad kereske­delmi forgalomban kapható szerek némelyikében olyan hatóanya­gok vannak, amiket a világ több helyén már betiltottak. Ezeket a szintetikus vegyületeket különféle káros hatásokkal gyanúsítják, ráadásul hatásmechanizmusukat csak külön-külön mérik, márpe­dig a fogyasztó asztalára, vizébe több is kerül belőlük egyszerre. (DARVAS BÉLA: VIRÁGOT OIKOSNAK CÍMŰ KÖNYVE ALAPJÁN) Kulcs a birtokpolitika A Torgyán-hű kisgazdák a minap kilátásba helyezték: addig nem szavazzák meg a kormány birtokpolitikai koncepcióját, amíg az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon újra meg nem nyitják a tőke szabad áramlásáról szóló fejeze­tet. A kormánynak egyelőre nincs ilyen szándéka. A kisgazda pártelnök szerint a kormánynak újra kell tárgyalnia a földvásárlással kapcsolatos sza­bályiakat Brüsszellel. Uniós szak­értők szerint, mivel ideiglenesen lezárt fejezetekről van szó, bár­melyik újra megnyitható. Meg­van a lehetőség arra, hogy ha a mindenkori magyar kormány úgy érzi, valamiben nem elég körülte­kintően állapodott meg, akkor új­ra tárgyalják azt a fejezetet. Ilyen­re már volt példa a csatlakozásra váró országok körében. Önmagá­ban ez nem tragédia. Ezt a lépést azonban egy kormánynak kell megtenni, egy párt ezt nem kez­deményezheti. A júniusban született brüssze­li megállapodás jó kompromisz- szumnak tűnt mindkét fél, részére. Később, minthá mégis porszem került volna a fogaske­rékbe. A közel évtizede folyó tárgyalások, előké­születek után ugyanis új momentumként került a dokumentumba, hogy a külföldi gazda, ha Ma­gyarországon bérel föl­det, itt él és adózik, ak­kor három év után azt megvásárolhatja. Koráb­ban erről nemigen esett szó. Ezt támadják most itthon több oldalról. Az Európai Unió viszont azt veszi rossz néven, hogy néhány nappal a tárgyalások után a ma­gyarok máris visszakoz­tak, elbizonytalanod­tak, hogy talán mégsem egészen jó megállapo­dás született. Politikusa­ink az elmúlt hetekben egymást túllicitálva kezdték az ígérgetést, hogy ősszel a törvény- hozás elé kerülő birtokkoncepció elfogadásakor majd tompítanak az egyezségen, korrigálni fogják a megállapodást. Itthon és külföld­ön máris kíváncsian várják, mi kerül az új törvényekbe. Az EU főként arra figyel, hogy tükrözi-e a törvényalkotás azt a szándékot, amelyben megállapodott Magyar- országgal. S nyilvánvalóan ne­hezményezni fogja, ha a jogsza­bályokba beépített fékekkel, ren­deletekkel megpróbálunk vissza­kozni a megállapodásban foglal­taktól. Ennek egyébként már lát­ható előjelei is vannak. A minisz­terelnök a gazdakörök közgyűlé­sén úgy nyilatkozott, hogy az A tőke szabad áramlása az Euró­pai Unió egyik alapjoga. Azt jelen­ti, hogy a tagállamok polgárai sza­badon letelepedhetnek, vásárol­hatnak ingatlant, munkát vállalhat­nak, vállalkozásokat működtethet­nek az Unió területén. A gyakor­latban az egyes tagországok kü­lönféle feltételekhez kötik a ter­mőföldvásárlást. Általában a hely­ben lakóknak, bérlőknek biztosí­tanak elővásárlási jogot, bérletet. ősszel megalkotásra kerülő csalá­di gazdaságokról szóló törvény­ben a kormány kiemelten kívánja ezt a szférát támogatni. Azaz a helyben lakó magyar gazdáknak elővásárlási jogot biztosít a föld- vásárlásnál. Nos, napnál is vilá­gosabb, hogy ez az ígéret nincs teljesen paritásban a brüsszeli megállapodással, amely szerint az a külföldi gazda, aki három évig bérli a magyar földet, a csat­lakozás után megveheti. Sokan tekintenek várakozással az elé, vajon hogy fogja a kabinet eme két ígéretét összehangolni. Ha ugyanis a törvényalkotók a ma­gyar gazda javára döntenek a már itt élő Hanzival szemben, az le­nullázza a júniusi egyezséget. Az sem tűnik jó megoldásnak, ha a külföldi farmer földvásárlása elé később újabb és újabb feltétele­ket állítanak. Egyelőre még úgy látszik, hogy belpolitikai enged­mények miatt fékeket készülnek a törvényekbe építeni. Úgy tűnik, a magyar kormány egyelőre cikcakkban jár. Egyfelől gesztust tesz az Unió felé, majd visszatáncol, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Ősszel minden­esetre eljön az igazság pillanata, amikor elkészül a földbirtok-kon­cepció. Jóllehet, ezt is sokan két­ségbe vonják, hiszen a földtulaj­dont érintő törvényeken politiku­saink régóta vajúdnak, évek óta módosítgatják a jogszabályokat. ÚJVÁRI GIZELLA KOLLÁTH GYÖRGY alkotmányjogász vé­leménye szerint jelen­leg nagyon nehéz meg­ítélni, hogy a nemrég lezárt fejezetekben jó egyezség született-e vagy sem. Minden ilyen megoldás kompromisz- szum. A megállapodás körüli bonyodalom az ország csatlakozását nem veszélyezteti. A jogász nem látja ko­moly esélyét annak, hogy egy ilyen fajsúlyú tiltakozás nyomán az ideiglenes fejezetet új­ra megnyitnák. Ez inkább zavarná, mint elő­segítené az ország általános politikai érde­keit. A kérdés megítélésében az nyom a lat­ban, van-e felhatalmazása a kormánynak tárgyalni vagy nincs, komolyan tárgyaltak vagy sem, értenek hozzá vagy sem. Mind­ez Magyarország nemzetközi presztízsét nagyon visszavetheti. Nem mellékes ugyanis, hogy a tárgyalások előnyös felté­telekkel, jó légkörben folynak vagy a bizal­matlanság légkörében. Innováció az ipari parkokban A Magyarországon működő 133 ipari park, és a jövőben alakuló hasonló létesítmé­nyek stratégiai szerepet ját­szanak a hazai gazdaság jö­vőbeni teljesítményében. A parkok kétirányú fejlesztési folyamat előtt állnak. Míg a gazdasági kormányzat a tech­nológiafejlesztés és innováció megvalósítását kívánja elő­mozdítani, a helyi gazdasá­gokban a létesítmények a kis- és középvállalkozások gyűj­tőhelyei is lehetnek. Hazánkban jelenleg 133 ipari park működik, teljesítményük már ma is meghatározó - az ipari termelés 22, az ipari export 37 százaléka származik tőlük - a magyar gaz­daságban. Míg az elmúlt évtized­ben szám szerinti növelésük, majd területfejlesztési szempon­tok alapján felfuttatásuk volt a ki­emelt cél, ma, amikor 30 kilomé­teres körzetben az országban mindenhol található ipari park, már a minőségi működés meg­valósítása a legfontosabb feladat. A megfelelést az új kihívásnak egyformán katalizálja a helyi gazdaságok felismerése, illetve a gazdasági kormányzat támogatá­si programja. Az ország több vá­rosában - leginkább az ipari par­kokhoz kapcsolódva -, így Szé­kesfehérváron, Győrben, Debre­cenben, Nyíregyházán és Pécsett is innovációs és technológiaköz­pontokat hoztak, illetve hoznak létre. Az új létesítmények, kuta­tóbázisok egyrészt kiszolgálják a helyi ipar fejlesztési igényeit, ugyanakkor teljesítményükkel hozzájárulhatnak a magyar gaz­daság európai mércéjű verseny- képességének növekedéséhez. Az innovációs és technológia­központok létrejötte újabb vonz­erőt jelenthet a kis- és középvál­lalkozások számára is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fel­mérése alapján elsősorban a fej­lődésre képes, beszállítói kap­csolataikat gyarapítani akaró kis- és közepes méretű cégek cserél­nék fel jelenlegi telephelyüket az innovációs potenciál közelségét biztosító ipari parki lehetőségek­kel. A cégek székhelyének ilyen váltását több város kedvezmé­nyekkel igyekszik előmozdítani, ilyen módon belvárosi területe­ket mentesíthetnek az ipari tevé­kenységtől. A folyamatnak nem kis lökést adhat a hatósági jóvá­hagyáshoz kötött tevékenységi körű vállalkozók telephelyeinek újraengedélyeztetése is. Finanszírozás tekintetében a saját erőn kívül három forrásra is számíthatnak az alakuló techno­lógiai és innovációs központok. A gazdasági kormányzat 10 éves fejlesztési és támogatási program kidolgozását ígérte a második fél­év elejére. A PHARE-pénzek fel- használásának eddig is kiemelt területe volt az ipari parkok tá­mogatása, vélhetően nem lesz másként ezután sem. Végül pe­dig már több megvalósult példa is mutatja, hogy a Magyarorszá­gon letelepült multik saját igé­nyeik kielégítése érdekében is szívesen támogatják a helyi tudo­mányos és innovációs potenciál mozgósítását. _____ KASZÁS E. Az ipari.parkok fejlesztése Magyaror­szágon az 1990-es évek elején indult helyi Önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló té­nyező volt a leépült ipari üzemek hasz­nosítása, a munkahelyteremtés, a térsé­gi felzárkózás elősegítése, a terület hasznosítása. A kormányzati szerepvál­lalás az évtized második felében kezdő­dik, döntően a megindult fejlesztési fo­lyamatok kibontakoztatásának segítése céljából. Az ipari park fejlesztési prog­ram indítását motiválta az is, hogy a pri­vatizációs lehetőségek csökkenésével a tőkebevonás formái között fokozatosan nő a zöldmezős beruházások és a reor­ganizációval ipari parkká szervezhető ipartelepek szerepe. Az ipar három éve Az ipari termelés az elmúlt három évben dinamikusan bővült, 1998-ban 12,5 száza­lékkal, 1999-ben 10,4 száza­lékkal, 2000-ben 18,3 száza­lékkal nőtt - mondta tegnap Pongorné Csákvári Marian­na, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az iparitermelés-növekedés je­lentős szerkezetátalakulással pá­rosult - jelentette ki a helyettes államtitkár. A high-tech aránya növekedett és az alacsonyabb technológiai szintű tevékenység súlya csökkent. A magas techno­lógiai szintű tevékenység aránya 1998-ban 12 százalék, 1999-ben 23,6 százalék, 2000-ben 27,3 százalék volt. Az alacsony tech­nológiai szintű tevékenység 60,7-ról 41,5 százalékra csök­kent két év alatt. A GDP növekedésében jelen­tős szerepe volt az ipari export­nak is, a kivitel közel 60 százalé­kát a gépipari termékek adják. Ezek között is elsősorban az iro­dagépek, a gépi adatfeldolgozó-, és híradástechnikai berendezé­sek állnak az első helyen. Az elmúlt három év alatt 5-5,5 milliárd dollárt fektettek be az iparban. Az 1999. évi adatok sze­rint a külföldi jegyzett tőke 38 százaléka a feldolgozóiparban, 2 százaléka az építőiparban, 12 százaléka a villamosenergia-ipar- ban, 10 százaléka az ipari szol­gáltatásban volt. _____________________________<KT| ...még bambi is kapható... Hamarosan újra megvásárol­hatjuk a hatvanas évek legen­dás üdítőitalát. Az egyre szé­lesedő kínálat már áttekint­hetetlen, az emberek egy ré­sze a régi ízekre vágyik. A hatvanas évek fiataljai minden pénzt megadtak volna egy üveg „nyugati” Coca-Coláért, hiszen a tiltott gyümölcs mindig sokkal finomabb, mint ami könnyen megszerezhető. Am úgy tűnik, az emberek többsége megcsömörlött a multi­nacionális cégek által kínált ital­áradattól, és a már jól ismert ízek­re vágyik. A Pannon Aqua Rt. tu­lajdonosai ezért úgy döntöttek, hogy felveszik a versenyt a külföl­di konszernekkel, és újra piacra dobják a ’60-as évek gyermekei­nek kedvencét, a bambit. - A ter­vek szerint augusztusban már a boltokban lesz az egykori egyet­len üdítőital. Kezdetben 1,5 lite­res kiszerelésben, narancs ízben gyártjuk majd, de később szeret­nénk málna- és citromízű nedűt is palackozni - mondta lapunk­nak a cég marketingigazgatója. Cserkúti Zsolt úgy gondolja, a terméket főleg középkorúak fo­gyasztják majd, közülük is főleg a középréteg képez jelentős vásár­lóerőt, mivel a körülbelül 200 fo­rintos áron forgalmazott italt nem mindenki tudja megvásárolni. A harmadik évezred bambijának csomagolása a hatvanas évek hangulatát idézi majd, de üveg helyett műanyag palackba töltik és a drága, csatos zárófedelet ku­pak váltja fel. Az üzletember sze­rint a negyvenéves múltra vissza­tekintő italnak a hatalmas kínálat ellenére nincs komoly konkuren­ciája, mert magas gyümölcstartal­mú szénsavas üdítőital egyáltalán nincs a piacon. farkas melinda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents