Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-20 / 92. szám
I 2001. ÁPRILIS 20., PÉNTEK MEGYEI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 3. o1 Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Várak, kastélyok, kúriák Csehországi útról érkeztek haza ismerőseim, s tele vannak ámuló csodálkozással, ami egy csipet irigységgel van fűszerezve. Számos várat és kastélyt jártak be a túra során, s lenyűgöző volt, ami a szemük elé tárult. A középkori várak, a barokk kastélyok, a városok impozáns főtereinek meseszép épület-együttesei ugyanis kitűnő állapotban vannak. A két évszázados városi épületsor harmóniáját nem bontja meg közéékelt szoc-reál irodaház, a kastélyokban mindenütt a pazar eredeti berendezés fogadja a látogatót, csakúgy, mint a várakban. Mindent óvnak, kezelnek, karban tartanak, a turista meg csak ámul és bámul. Azt tartja a mondás, a buta a saját kárán tanul, az okos meg a másén. Nekünk nincsenek váraink, sajnos, a Rákóczi-felkelés után felrobbantatta a császár valamennyit, nehogy egy újabb ellenállási mozgalom fészkei lehessenek. Kastélyaink azonban számosak vannak. De milyen állapotban!? A földbirtokosok távoztá- val a legtöbb honi kastélyt, kúriát kifosztották, eltűnt a berendezés, a padlóburkolatok, sokszor még a gerendák is. A bútorok, szőnyegek egy része vagy potom áron cserélt gazdát, rosszabb esetben elégett kályhában-kemencében. Az elárvult épületek többféle sorsra jutottak. Néhányat karban tartottak, mint turista látványosságot. Sok lett közülük nevelőotthon, idősek otthona, vagyis olyan intézmény, amire abszolút nem voltak alkalmasak, éppen ezért kontár módon alakítgatták őket, de az évszázados faiakat sosem lehetett rendesen átfűteni. A maradékra az enyészet várt. Most a legtöbb kúriától szabadulni igyekszik a jelenlegi tulajdonos, önkormányzat, állami gazdaság, termelőszövetkezet. A vevők persze nem tolonganak, mert sok-sok millióba kerülne a fél évszázados pusztulás helyreállítása. Mi tehát a saját kárunkon tanuljuk meg azt, amit mások maguktól is tudtak: a nemtörődömségnek, a prédaságnak sokszorosan fizetjük meg az árát. Szavazhat az olvasó Mennyire vigyázunk műemlékeinkre? Április 20. Műemléki Világnap. Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére: mennyire vigyázunk itt, Tolna megyében épített értékeinkre, műemlékeinkre. Olvasóink és internetes honlapunk látogatói a következő feleletek közül választhatnak: 1. Alapjaiban rendben vannak a dolgok, persze több pénzből látványosabb eredményeket lehetne elérni. 2. Nagyobb odafigyeléssel sokkal szebbek lehetnének régi épületeink. 3. Szemléletbeli váltásra lenne szükség, nemcsak a hatóságoknak, az önkormányzatoknak is többet kellene tenniük. 4. Katasztrofális a helyzet. Válaszaikat várjuk telefonon és interneten, a www.tol- nainepujsag.hu címen. Hívásaikat ma 9 és 14 óra között várják munkatársaink az 511-531-es és az 511-536-os telefonszámon. ■ Műemlékek a föld felett és a föld alatt Valóságos kövek révén is épülhet belső kapaszkodó Tolna megye nem tartozik az ország műemlékekben leggazdagabb területei közé, ám ez nem jelenti azt, hogy szűkebb pátriánkban ne lennének olyan építmények, melyek egyedülállóak a térségben. A műemléki világnap alkalmából három szakembert szólaltattunk meg, elsősorban az eddig elért eredmények és a tennivalók vonatkozó sában. Tolna megye A PAKSI VÁROSI MÚZEUMBAN kiállítás nyílt tegnap délután Velünk élő kőkor címmel. A tárlatot, amely az ausztráliai őslakók kultúráját mutatja be, a tatai Kuny Domokos Múzeum anyagából rendezték dr. Kemecsi Lajos etnográfus, a tatai és Schleicher Vera, a paksi múzeum munkatársai. ■ Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tolna Megyei Területi Irodája is - mint valamennyi ilyen intézmény - az 1997-ben megjelent műemlékvédelmi törvényhez igazítja tevékenységét. Turányi Erzsébet igazgató fontosnak tartja megjegyezni, hogy a hazai műemlék védelem megítélése nemzetközi szinten is jónak tekinthető. Tolna megyében a helyzetet némileg egyszerűsíti, hogy a török előtti időkből kevés épület maradt fenn. Ezek közé tartozik az ozorai, a simontornyai és a dunaföldvári vár. Valameny- nyi középkori eredetű, a simontornyai várat már a hetvenes években helyreállították, a dunaföldvárit ugyancsak-, jelenleg Ozora renoválására vannak jó kilátások, különös tekintettel arra, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közel 113 millió forintot szán erre a célra. Az országos viszonylatban is egyedülálló Tolna megyei műemlékek között szerepel még a grábóci szerb kolostortemplom, ezt az épületet ugyancsak rend behozták a közelmúltban. Kuriózumnak tekinthető a bátaszéki katolikus templom romkertje is, ahol a régészek az első magyarországi ciszterci templom maradványait tárták fel. A tervek szerint a XIII. századból származó épületmaradványokat - a megfelelő helyreállítás után - a közönség is látogathatja. Ami a műemlékvédelem és a köznapi szemlélet kapcsolatát illeti, arról Turányi Erzsébet úgy nyilatkozik: manapság érzékelhetően erősebb a települések érdeklődése saját történelmük, így tárgyiasult emlékeik iránt, mint korábban. S van előrelépés a helytörténeti írások kiadása terén is, elég megemlíteni a Száz település-száz könyv elnevezésű kezdeményezést. Dr. Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója ugyanakkor fontosnak tartja megemlíteni: ha az állami műemlékvédelem terén nem is, általános értelemben a műemlékvédelem vonatkozásában lát - nem is csekély - hiányosságot. Közelebbről azt fájlalja, hogy manapság a népi műemlékek szinte mindenütt, így Tolna megyében is védtelennek tűnnek. Az egyre kiterjedtebb fekete műtárgy-kereskedelem nem kíméli az egyházi épületek, kiváltképp a falusi és hegyi kápolnák festményeit és más tárgyait. Ezen - mutat rá az igazgató - csak a még nagyobb társadalmi odafigyelés segít, az, ha mindenki magáénak érzi szűkebb és tágabb pátriánk közös kultúrkinc- sét Patkó Sándor, Tolna megye főépítésze mindenekelőtt arra a két esztendővel ezelőtti, szekszárdi rendezvényre utal, melyen a szakma - az Megyénk egyik legismertebb műemléke, az ozorai vár építészet, a műemlékvédelem - képviselői a rejtett értékek nyomában bejárták Tolna megye különböző, mégoly elhagyatott területeit, s mindenütt kedvező tapasztalatokat szereztek. S most csak arról van szó, amit láttak, mert a főépítész arra is felhívja a figyelmet: a megye földje akár valóságos műemléki kincsesbányát is rejthet, elég utalni Dombóvár környékére, ahol a légifelvételek római települések nyomait mutatják... Kövek a föld alatt és a föld felett: olyan kövek, melyekből - tért át Patkó Sándor a műemlékek mai korra és emberekre gyakorolt hatására - akár megépíthető az a képzeletbeli belső kapaszkodó, mely néha nehéz helyzetekben is se- gít az embereken. _______________________-szíIS O-minősítés: nem feltétel, de előny Minőséget várnak a kisvállalkozásoktól a Duna-híd építésénél Az egyik bulvárlap tegnapi számában megjelent, hogy a szekszárdi Duna-híd építésére alvállalkozóként jelentkező környékbeli kis- és közép- vállalkozások számára azt is feltételül szabja a generálkivitelező, hogy ISO, vagy más minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezzenek. A cikk szerint ezáltal az érdeklődők zöme eleve esélytelen arra, hogy munkát kapjon. Szekszárd, Budapest Márciusban, egy e témában ösz- szehívott bogyiszlói fórumról adott tudósításunkban adtunk hírt róla, hogy a kivitelező, a Magyar Autópálya Építő Konzorcium egyik vállalatának illetékes munkatársai kijelentették: a kivitelezésben számítanak a térség kis- és középvállalkozóira is. Elhangzott továbbá: nem lesz követelmény, hogy az alvállalkozók ISO minőségbiztosítási minősítéssel rendelkezzenek, ám a munkavégzés során az ISO-követelményeket nekik is ki kell elégíteniük. Tegnapi érdeklődésünkre dr. Turgyán Tamás, a konzorcium sajtószóvivője megerősítette a Bogyiszlón elhangzottakat: a pályázati kiírásban nem szerepel kötelező feltételként a nemzetközi minőségbiztosítási rendszer megléte, viszont előnyt természetesen jelent. Azt is magától értetődőnek tartotta, hogy a munkában résztvevő valamennyi cégnek be kell tartani azokat a minőségi követelményeket, amelyeket a generálkivitelezőnek megszabtak. . A szóvivő elmondta még, hogy jelenleg 30 környékbeli kis- és középvállalkozással tárgyal a fő- vállalkozó, de várják további cégek jelentkezését is. Majtényi Ferenc, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője kérdésünkre közölte: a kamaránál, - amely felvállalta a helyi vállalkozások és a generálkivitelező közötti kapcsolat- tartást - nem tudnak arról, hogy követelményként fogalmazták volna meg a minőségbiztosítási rendszert. Hozzátette, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában ilyesmi még nem is merülhetett fel. Az osztályvezető egyébként úgy vélekedett, hogy ha nem is követelmény az ISO minősítés, akkor is logikus, hogy ISO- minőségű munkát várnak el az alvállalkozóktól. Tudáspróba háromszáz diákkal A Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőtestülete nyolcadik alkalommal rendezett tanulmányi versenyt a kurdi, a dalmandi, a gyulaji, a hőgyészi, a vásárosdombói és a helyi oktatási intézményekbe járó diákok számára. Dombóvár Matematikából százhuszonha- tan, magyar nyelvből pedig százhatvanegyen mérték össze tudásukat. A legjobbakat Magyarné Németh Ágnes, a vetélkedőt szervező-iskola igazgatóhelyettese köszöntötte, majd jutalomkönyveket nyújtott át a gyerekeknek a csütörtök délután tartott eredményhirdetésen. Győztesek matematikából: 2. évfolyamosok - Pálfi Dávid (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár), 3. évfolyamosok - Szabó Kristóf (Vásárosdombói Általános Iskola), 4. évfolyamosok - Szatmáry Bence (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár, 5. évfolyamosok - Csullag Rita (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár), 6 . évfolyamosok - Tóth András (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár), 7. évfolyamosok - Klespitz József (József Attila Általános Iskola.- Dombóvár), 8. évfolyamosok - Lengyel Anita (József Attila Általános Iskola - Dombóvár). Győztesek magyar nyelvből: 2. évfolyamosok - Borsos Fruzsina (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár), 3. évfolyamosok - Szíjártó Fanni (Dalmandi Általános Iskola), 4. évfolyamosok - Bakó Ágnes (Hőgyészi Általános Iskola), 5. évfolyamosok - Nagy Roland (Zrínyi Ilona Általános Iskola - Dombóvár), 6. évfolyamosok - Dömötör Zsuzsanna (Hőgyészi Általános Iskola), 7. évfolyamosok - Gulyás Katinka (József Attila Általános Iskola - Dombóvár), 8. évfolyamosok - Cséplő Anikó (Zrínyi Hona Általá- nos Iskola - Dombóvár). ___■ Eg észségnap nőkért Szekszárd Egy nap a nőkért, együtt az egészségért címmel női egészségnapot tartanak április 20-án, pénteken 15 órától 18 óráig Szekszárdon, a Gemenc Hotel tanácstermében. A megyei kórház által szervezett eseményen emlővizsgálatra oktatják az érdeklődőket, lesz vérnyomásmérés, egészséges testmozgás és szépségápolási tanácsadás, smink bemutató. A rendezvényen dr. Tóth János a nőgyógyászati rákszűrésről, dr. Tomócky János az emlőrákról, dr. Czirmai Ildikó a női lélek jellegzetes problémáiról, dr. Nagy József a változó korról, dr. Szemes László az emlőplasztikai sebészetről, dr. Palotás Kinga a csontritkulásról tart előadást. Az ingyenes programokra a rendezők várnak minden egészségre vágyó hölgyet. fké Portré Pető Ede kitüntetése A bonyhádi 2-es Számú Általános Iskola 40 éves jubileumi gálaműsorán vette át Pető Ede, egykori iskolaigazgató a város képviselőtestülete által alapított Merész Konrád díjat. Névjegy Életkora: 82 év Iskolái: evangélikus tanítóképző, pedagógiai főiskola, matematika-fizika szak Felesége: szintén pedagógus volt, tizenöt éve meghalt Gyermekei: két fia, négy unokája és három dédunokája van. A 82 éves Ede bácsi szívesen beszél életéről, pedagógus-pályájáról.- Sopronban születtem, 1940-ben végeztem az evangélikus tanítóképzőben. Katonaként 26 hónapot szolgáltam, majd megnősültem. Tartalékos tisztként 1944-ben kimentem a frontra. Mikor megsebesültem, a soproni hadikórházba vittek. Sopronban volt a feleségem is a kisfiámmal, s pár hét múlva útnak indultunk Bonyhádra. A börzsönyi osztatlan iskolában kezdtem meg tanítói munkámat. A bonyhádi általános iskolába 1949-ben kerültem, 1952-től elmentünk a főiskolára a feleségemmel együtt, Pécsett végeztünk matematika-fizika szakon.- Ede bácsi nem csak pedagógusként dolgozott.- Felkértek 1953-ban a járási művelődési osztály vezetésére. Nem volt egyszerű feladat, hozzám tartoztak az óvodák és közel 40 iskola. Négy év múlva visszamentem az iskolához, és három járásnak lettem a szakfelügyelője. Ez a beosztásom 1961- ig tartott, s közben kértek, vállaljam el a 2-es iskola létrehozását, Békés Ferenc kollégámmal együtt. Ezután délelőtt jártunk az iskolákba ellenőrizni, délután pedig a saját iskolánkat működtettük. Ez egy évig ment így, akkor kértük, hogy mentsenek fel az egyik funkció alól, s engem kineveztek igazgatónak. Volt egy infarktusom 1971-ben, és az orvosok pihenőt javasoltak, elmentem hát nyugdíjba. Amikor a feleségem is nyugdíjas lett, jártuk a világot, utazgattunk. Szép emlékek ezek. Sajnos az élet kegyetlen is tud lenni, drága feleségem a karjaimban halt meg. Csak látszólag maradtam azonban egyedül, mert a két fiam gyönyörű, kedves családjaikkal sokat’járnak hozzám. Jelenleg sokat olvasok, keresztrejtvényt fejtek, délelőttönként sétálok. A kitüntetés váratlanul ért. Azért is értékes számomra ez a díj, mert Merész Konrádot mint kollégát jól ismertem, ő tanította a fiaimat is, kiváló pedagógus volt. Nagy megtiszteltetés számomra a díj, hiszen a város, a képviselők elismerése ez. MÁTÉ RÉKA Tárgyalások a fürdőről Remélt százmillió a kieső önhiki helyett Két céggel is tárgyalt a város polgármestere a tamási termálfürdő fejlesztéséről, amelyről egyelőre még nem tudni, milyen tulajdonosi szerkezettel indulhat el. Tamási Nem az a kérdés, hogy fejlesztünk-e, hanem milyen formában fejlesztünk - mondta képviselői kérdésre a város tegnapi testületi ülésén Hajdics József polgármester, s hozzátette: a tulajdonos társtelepülések közül eddig kettő foglalt állást - eltérően - a fejlesztési tervekkel kapcsolatban. A polgármester és a tamási vízmű kft. igazgatója két fővárosi céggel folytatott tárgyalást hatástanulmány és fejlesztési koncepció elkészítéséről. Tamási idén valószínűen elesik az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok, előzetesen 26 millió forintra tervezett támogatásától, mivel népessége tízezer fő alá csökkent, s az ekkora települések számára szabott feltételeknek nem felel meg. Ehelyett azonban - becslések szerint - százmilliós belügyminisztériumi támogatásra számíthat a működésképtelen ön- kormányzatok címén. A képviselők hozzájárultak a működési hitelkeret hatvanmillió forintra történő felemeléséhez, amelyet az indoklás szerint a nyáron várható pénzügyi nehézségek tesznek szükségessé. Tavaly a Massive Kft. júniusban húszmillió forint adót előre befizetett a városnak, erre most nem lehet számítani. t 4 } 1
