Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

4. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2001. Április 20., Péntek Az RMDSZ mérleget von Markó Béla a kormánypárt külső támogatásáról és a kisebbségekről Az RMDSZ vezetői nemrégiben találkoztak a román kormánypárt vezetőivel. A PDSR és a demokratikus ellenzéki tömörülések között rendszeresek a konzultációk. Bukarest Adrian Nastase román miniszter- elnök szerint „az RMDSZ stabili­tást akar az országban”. A kor­mányfővel folytatott eszmecseré­ről Markó Bélát, az RMDSZ szö­vetségi elnökét kérdeztük.- Mennyiben tartja eredmé­nyesnek az RMDSZ-PDSR találko­zót, és milyen konkrét eredmények várhatók a megbeszélések után?- Sikerült megbeszélnünk szá­mos fontos kérdést, és érintettünk több, most időszerűvé vált témát, például a költségvetést. Felvetet­tük, hogy a legtöbb helyen rendkí­vül lassult, vagy le is állt a földtör­vény alkalmazása, a föld vissza­juttatása régi tulajdonosához. Fontosnak tartjuk, hogy ez foly­tatódjék, és remélem, ez be is kö­vetkezik. Szóba került a magyar nyelvű oktatás, benne az állami és az egyetemi magánoktatás, to­vábbá az egyházi ingatlanok' visszaadása. Tájékoztattuk a mi­niszterelnököt, hogy nem értünk egyet több magyarlakta megyé­ben számos magyar szakember le­váltásával. Adrian Nastase szerint kivizsgálják, és ha szükséges, vál­toztatnak ezen a helyzeten. Végül pedig megemlítettem, hogy több kormánypárti kollégám is nacio­nalista hangvételű, magyarellenes kijelentéseket használ.- Mi a véleménye, hogy a szená­tus oktatási bizottságában elfoga­dott határozat szerint az újonnan beindítandó egyetemeken kötelező lenne a román kar létesítése?- Hasonló javaslatot korábban a képviselőház oktatási bizottsága már visszautasított. Ez a kor­mánypárt vezetőivel való meg­egyezésünk értelmében történt. Alig néhány hét után azonban a hátunk mögött napirendre tűztek egy módosító javaslatot. Szerin­tünk jogos igény, hogy a kisebb­ségekre vonatkozó törvényeket a megkérdezésünk nélkül ne mó­dosítsák.- Hogyan vélekedik az idei költ­ségvetésről1- A legnagyobb gyengéje a szűkmarkúság és a pénzhiány. Előnyösnek tartom viszont, hogy fellelhető bizonyos decentralizálá- si törekvés, például a tanügyi költ­ségvetés átutalása a központból a megyei tanácsokhoz. Ez azért fon­tos, mert a romániai magyarság a helyi közösségekben erős, nem a központban.- Hogyan értékeli a kormány: párttal való együttműködés első három hónapját?- Számos olyan intézkedés tör­tént, amellyel elégedettek va­gyunk, a közigazgatási törvény el­fogadása ebből a szempontból kulcskérdés volt az elmúlt idő­szakban. Ez az együttműködés mostanáig hasznosnak bizonyult, de nagyon sok vetületével elége­detlenek vagyunk.' SIMON HUNOR LETARTÓZTATÁSI PARANCS van érvényben Szerbiában Schröder német kancellár, Clin­ton amerikai exelnök, Solana európai biztonságpolitikai fő­megbízott és további tíz nyugati politikus ellen. Szerdán jogerőre emelkedett a bírósági ítélet „a* szerb nép ellen 1999-ben elkö­vetett háborús bűnök miatt”. LESZAVAZTÁK az ukrán kor­mányt. A kijevi parlament „nem kielégítőnek" minősítette a Juscsenko által vezetett kabinet tevékenységét. A politikus el­mozdítására a 414 tagú törvény- hozás 283 tagja voksolt igennel. PERT VESZTETT az Osztrák Szabadságpárt volt elnöke. Jörg Haidemak az ítélet szerint felró­ható, hogy olyan gondolatokkal kacérkodik, amelyek nem állnak távol a nácizmustól. ÉSZAK-KOREA valószínűleg rendelkezik egy-két atombom­bával - jelentette ki a CIA igaz­gatóhelyettese. McLaughlin sze­rint az országnak egy-két nukle­áris bombája lehet, és elképzel­hető, hogy biológiai fegyverek­kel is rendelkezik. DJUKANOVICS montenegrói elnök választási kampányzáró nagygyűlésén kijelentette: a köztársaság legkésőbb július 13- ig függetlenné válik. Monteneg­róban vasárnap tarják az előre­hozott parlamenti választásokat. Ha Djukanovics koalíciója győz, kiírják a népszavazást a köztár­saság függetlenné válásáról. BUSH ELLÁTOGATOTT a holokauszt washingtoni emlék­múzeumába, hogy lerója kegye­letét a második világháború ide­jén meggyilkolt hatmillió zsidó emléke előtt. Az amerikai elnök a múzeum látogatói előtt kije­lentette: „soha nem feledhetjük a bűnösök kegyetlenkedését és az ártatlanok bátorságát”. SZÉTLŐTT egy palesztin biz­tonsági őrsöt az izraeli hadsereg a Gáza-övezet bejáratánál. A poszt lerombolása azután tör­tént, hogy palesztin fegyveresek aknákkal lőttek egy dél-izraeli települést a Negev sivatagban. NORVÉGIA újra nagykövetsé­get nyit Kubában, 35 évvel az előző bezárása után. A NATO- tag Norvégia parlamentje 1966- ban úgy döntött, hogy a mexi­kóvárosi nagykövetség lássa el az ország képviseletét Havanná­ban is. A szigetországban egyre több norvég vakációzik. ZÁGRÁBBAN bejelentették, Horvátország megkezdi az állat- állomány priontesztelését, hogy eloszlassa a szivacsos agy­sorvadással kapcsolatos félelme­ket. A vizsgálatok májusban kezdődnek el. ■ Hidak Horvátországba A fiumei kikötő több magyar árura számít Példaértékűnek minősítette Fónagy János közleke­dési és vízügyi miniszter a magyar és a horvát köz­lekedési tárca együttműködését azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyen vendéglátójával, Alojz Tűsekkel folytatott tárgyalásairól számolt be. Zágráb A horvát miniszter kiemelte, hogy a budapesti és a zágrábi szakminisztérium egymás között jóval gyorsabban tudja megolda­ni a felmerülő problémákat, mint ahogyan az a diplomáciai gya­korlatban megszokottnak tekint­hető. Alojz Tűsek tájékoztatott arról, hogy a magyar miniszterrel aláírta a két ország közötti határ­folyók felett átívelő közúti hidak karbantartásáról szóló megálla­podást. Megemlítette, hogy hor­vát részről tanulmá­nyozzák azt a magyar kérést, hogy az idegen- forgalmi főidényben magyar saj­tótermékekkel láthassák el az Adriai-tengernél nyaraló magyar turistákat. Zágráb ugyanakkor azt kérte Budapesttől, hogy vizs­gálja meg az eddig főképpen Hamburg felé irányított magyar konténerforgalom Fiúméba való átirányításának lehetőségeit. Fónagy János elmondta, hogy a találkozón megvitatták a hor- vát-magyar közúti összeköttetés fejlesztésének kérdését. A miniszter úgy fogal­mazott, hogy a határát­kelők áteresztő képes­ségének javítását célzó munkálatok már egy­két év múlva eredmény­re vezethetnek. Hozzá­fűzte, hogy a tárgyalá­son - amelyen a két ország vasút­társaságainak képviselői is részt vettek - szó volt a vasúti össze­köttetés fejlesztéséről, a két or­szág vasúttársaságai közötti szo­rosabb együttműködés, ezen be­lül a közös vállalkozások lehető­ségeiről, valamint annak az adósságnak a rendezéséről, amellyel a horvát fél tartozik a MÁV-nak. Gemenci bőgés, gyulaji barcogás Közösen tiltakoznak a drávai vízlépcső ellen Az eltérő jogi szabályozás ellenére van közös mondanivaló­juk a magyar, a horvát és a tuzlai szakembereknek a kör­nyezetvédelemről. Abban mindenesetre egyetértenek, hogy az idegenforgalom kulcságazat, és hogy nincs szükség a Dráván vízlépcsőre. Szekszárd Soros ülését tartotta tegnap a Duna-Dráva-Száva Euroregi- onális Együttműködés környe­zetvédelmi munkabizottsága. Az 1998-ban elkezdett közös munka érdekessége, hogy három ország­ból vesznek részt benne városok: Szekszárd, Pécs, Eszék, Tuzla, Barcs; tagja továbbá a tuzlai kan­ton, az eszék-baranyai Zsupán­ság, Baranya megye, a baranyai, az eszéki és a tuzlai kereskedelmi és iparkamara, valamint a Du- na-Dráva Nemzeti Park és a Ko­pácsi Rét nevű horvát természet- védelmi terület. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, a bizottság elnöke elmondta: megállapodtak abban, hogy az együttműködés részt vesz a Gemenci bőgés - Gyulaji barcogás című vadászati, vadvé­delmi és környezetikultúra-kiál- lításon, nemzetközi konferenci­án. Emellett közös programot dolgoznak ki a parlagfű vissza­szorítására. A közös munkában gondot okoz, hogy Magyarországon már kijelölték a természetvédelmi te­rületeket, Horvátországban azon­ban, a Duna és a Dráva mentén még nem, Tuzlában pedig tiszta víz sincsen, nemhogy környezet- védelmi törvény lenne Bosznia- Hercegovinában. Az együttműködés kifejezte, bár határozatban nem rögzítette: nem ért egyet az esetleg épülő drávai vízlépcsővel. ihárosi Csúcson az üzemanyagárak Rekordmagasságot értek el Németországban és Ausztriában a benzinárak a hét közepén, holott mindenki azt várta, hogy a húsvéti emeléseket nem követik újabbak. Hamburg - Becs A dugókban veszteglő autósok az elmúlt hét végén inkább a lassú előrehaladás miatt mérgelődtek, s csak néha jutott az eszükbe, mibe is kerül az elfüstölt üzemanyag. A német politikusok a konszerneket okolták, mert - úgymond - össze­fogtak, s „tesztelik a piacot: med­dig mehetnek el”. Kedden viszont az illetékesek azt mondták, szó sem volt árkartellről, s minthogy a benzinár hetven százalékát amúgy is az adó teszi ki, a nyere­ség nem túlzottan tetemes. (Né­metországban külön vita tárgya a környezetvédelmi járulék, amely­nek évenkénti emelését helyezte kilátásba a kormány.) Szerdán hi­deg zuhanyként érte a fogyasztó­kat, hogy a kutaknál ismét többet kellett fizetniük. (A szuperért 2,159, a dízelért 1,689 márkát; egy márka 135 forint.) A német Bild szerint a normál benzin hamaro­san akár 2,3 márkába is kerülhet. Ausztriában is mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk az autósok­nak: átszámítva átalagosan hat fo­rinttal drágult az üzemanyag lite­re, s lényegében annyiba kerül, mint Németországban. A bécsi Der Standard című napilap azt jó­solta, hogy az Egyesült Államok tetemes tartalékai miatt ismét csökkenni fog a kőolaj ára, ám ez a várakozás nem igazolódott be. Csak átmenetileg nyugodtak meg a kedélyek, és már tegnap délután azt jelentették a hírügynökségek, hogy a tengerentúlon tapasztalha­tó kereslet miatt a tartályhajóknak európai helyett érdemesebb az Új­világ kikötőiben horgonyt vetni. A töltőállomásokat üzemeltető német DEA szóvivője kijelentette: a benzinár-színvonal belátható időn belül nem csökken. Ennek oka egyrészt a szállítóknak elő­nyös dollárárfolyam, másrészt több finomítóüzem termelésének a kimaradása. Nincs következmények nélkül a légi forgalomra sem a drágulás. A Hapag Lloyd társaság szóvivője több más vállalat után azzal indo­kolta a jegyek árának emelkedé­sét, hogy sokba kerül a kerozin, és tovább erősödött a dollár. Aggo­dalmaskodnak az idegenforgalmi szakemberek is, mert szerintük megcsappanhat a szerényebb jö- vedelműek országjárása, jtoronyii __________________ÁLLÁSPONT__________________ KO ZMA FERENC Európa hallgatni fog Dőre módon azt gondoltam, az Országgyűlésben ülő képvi­selők vállvetve fognak küzdeni azért, hogy a státustörvényt mielőbb tető alá hozzák. De lám, nem mindenki örül mara­déktalanul annak, hogy az erdélyi, a felvidéki, a bácskai, a kárpátaljai, a burgenlandi, a drávaszögi magyarok magyar­ságát elismerje végre egy kerettörvény, s ekként viszonylag szabadabban járhassanak-kelhessenek e vidéken. Hiszen tény, hogy a nagyhatalmak rajzolta országhatárok nemcsak nemzetrészeket választottak szét az első világhá­ború utáni káoszban, hanem családokat is. Nem hiszem, hogy volna, aki ne ismerné a magyar történelmet és túl­csorduló keserűséggel átitatott időszakait. Nagyváradon la­kó nagyapámat azért nem láttam soha, mert 1957-ig nem kaptunk útlevelet Romániába, s mire átvehettük az. úti­okmányt, már eltemették szegényt. Nem hiszem, hogy e soknemzetiségű tájban bűn lenne a ré­gi számlák rendezése, amely egyformán érinti a szülőföld­jükhöz ragaszkodókat, a határ mentén élőket, az elmenekü­lésben vigaszt keresőket, a Kárpát-medencében. Most mégis mintha elfelejtenék e közelmúltat az ellenzékben ülő politi­kusok - a szabaddemokraták arra hivatkoznak, hogy a for­málódó törvény okán Magyarország európai megítélése csorbát szenved -, s ellenvéleményeikkel torpedóznak, nem óhajtván még e kvázi-magyarságot sem megadni mindazok­nak, akik akaratukon kívül csöppentek ki a nemzetből. Mibe kerül majd mindez nekünk, miben ütközik majd az Eu­rópai Jogok Chartájával, mit szól mindehhez Európa? Nos, szerintem éppen a honi és a kisebbségi magyarság kérdése az, amihez Európa nemigen óhajt megjegyzéseket fűzni. De ha óhajtana is, nincs joga megszólalni. Nem csupán a múlt, hanem a jövő miatt sem. Ugyanis remélt uniós csatlakozá­sunk után az új schengeni határok éppen ott fognak húzód­ni, ahol Trianonban megrajzolták őket. S ha nem cselek­szünk idejében, a külhoni magyaroknak nem lesz elég a ro­konlátogatáshoz az útlevél, vízum is kell majd hozzá... MÉSZÁROS ATTILA Pénzszag, kekszillat A Danone esetében mi mást is lehetne ugyan csinálni, mint nemzetközi sajtótájékoztatót rendezni? Végül is a cég francia, Győr pedig magyar. Magyar volt a háztartási keksz, és a Rába-parti városnak állandó jelzőt adó nápolyiillat is, ám félő, a jövőben se keksz, se nápolyi. Azt gyanítja a győ­ri polgármester, hogy a Danone csak azért vette meg annak idején a patinás és igen sok embernek munkát adó üzemet, hogy előbb-utóbb az itteni termelést leállítva saját termé­keinek teremtsen piacot. Ez esetben magyar piacot - mi pe­dig elég jó vevők vagyunk. Úgy tetszik, több cég esetében is bevettük az ígéreteket a termelés felfuttatásáról, az elbo­csátási moratóriumokról, a fejlesztési célokról. A város első embere a kormányfőnek is írt levelet, meg a francia miniszterelnöknek és az EU-nak is. Ám jól ismerjük Brüsszel magatartását: bár hazánkban egyetlen „kerge­marhát” sem regisztráltak, az Unió mégis „holland mintá­ra” sorolt be bennünket, amiből csakis arra lehet következ­tetni: a baj oka nem a betegségben, hanem a piac védelmé­ben és a pénzben keresendő. Kérdés hát: ezúttal a pénznek lesz-e erősebb szaga, vagy a keksznek áthatóbb illata? A multinacionális cég brutális szándékára adott válasz pél­daértékű lehet. Legalábbis eddig sehol sem lehetett hallani, hogy tisztán gazdasági, ám messze nem a magyar érdeke­ket figyelembe vevő „hazai döntés” ellen a nemzetközi visszhangra támaszodva szeretnék a folyamatot megfordít- tatni. Szélesebb sávban értelmezve: ne lehessen általános gyakorlat Magyarországon az ilyen „kekszpolitika”. Az interneten már napokkal ezelőtt olvasható volt egy felhí­vás, amely a más országokban is hasonlóképp viselkedő Danone termékei vásárlásának bojkottjára buzdított. Nem lehet tudni, összforgalmának mekkora hányadát bonyolítja le nálunk a francia cég. Lehet, hogy nem számottevő, nem is ijednek meg egy ilyen bevételkieséstől. Ám ami a hírne­vét illeti, ott veszíthet. De talán nem is a cég válasza, reak­ciója a fontos. Sokkal inkább a magyar miniszterelnöké. A vezetők egészségesebbek Több felelősség, de kevesebb hajbókolás Aki magasan áll a hivatali ranglétrán, ritkábban betegszik meg - állítja egy angol tanulmány London A sikerek általában javítják a hangulatunkat, ám azt eddig nem is sejthettük, hogy a hivata­li pozíció is hatással van az egészségi állapotra. Stephen Palmer pszichológus professzor és csapata öt éven keresztül vizs­gált tízezer 35 és 55 év közötti kormányhivatalnokot. A kísérlet bebizonyította, hogy a magasabb beosztásban dolgozóknál 30 százalékkal ala­csonyabb volt az infarktus kiala­kulásának valószínűsége, mint jelentéktelen beosztásban lévő kollégáik esetében. Az idült hörghurutra való hajlam 44 szá­zalékkal, míg a depresszió kiala­kulásának veszélye mintegy 50 százalékkal volt magasabb a munkájukban sikertelen embe­reknél, mint főnökeiknél. Még az egészséges elődökkel büszkélke­dő alkalmazottak is sokkal gyak­rabban betegedtek meg, mint a korán, betegségben elhunyt ro­konokkal rendelkező vállalatve­zetők. Minél magasabb beosztásban dolgozik valaki, annál nagyobb a felelőssége, ugyanakkor a hatal­ma is. Az az érzés, hogy többé nem nekik kell megfelelniük má­sok előtt, hanem ők ellenőrizhe­tik beosztottjaik munkáját, rend­kívül pozitív hatással van az em­berekre - vallja Palmer. A bökke­nő csupán az, hogy a többség csak alkalmazott lehet, különben a vezetőknek nem lenne kit irá­nyítani __________________(FM| l i < L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents