Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

2001. Március 28., Szerda MEGYE TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét RÁKOSI GUSZTÁV Még egyszer a lólábról Elegáns-e a lóláb címmel március 10-i számunkban, ugyan­ebben a rovatban arról elmélkedtem, jogos-e a paksi vállalko­zó háziorvosok igénye, hogy iparűzési adójukat közvetett mó­don visszakapják. Gondolataimra dr. Molnár Klára háziorvos - az általam kifogásolt javaslat előterjesztője - írásban rea­gált. Levelében egyebek között a következőket írja: „A mű­ködtetési költséget az Országgyűlés a költségvetési törvény­ben határozza meg. Az egészségbiztosítási pénztár ezt a pénzt azonos számítás szerint - normatív módon - kifizeti mind a közalkalmazott, mind a „vállalkozó” orvosoknak. Az iparűzési adó ezt a működtetési költséget sarcolja meg. Azt a tevékenységet adóztatja meg, amely ráadásul nem csak köz­feladat, hanem a törvény szerint az önkormányzat alapfel­adata. ” Belátom, ez igaz. Nem is ezen vitatkoztam, mint ahogy azt is készséggel elismerem, hogy jogos az igény, miszerint ha már az adót ki kell fizetniük a vállalkozó háziorvosoknak, annak összegét az egészségügy fejlesztésére fordítsák. Mind­ezt le is írtam, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a valós igé­nyek és a lehetőségek figyelembevételével, normatív módon történjen és ezzel dr. Molnár Klára is egyetért levelében. Két­ségtelen az is, hogy az orvosok többsége hivatástudattal teszi dolgát, még ha van is némi „költői túlzás" a doktornő azon megfogalmazásában, miszerint a „kátyúba került egészség­ügy szekerének igáslovai" lennének. Vitánk mindössze ab­ban volt, hogy az eredeti javaslat szerint az említett adót ki­zárólag a vállalkozó háziorvosok eszközfejlesztésére fordíta­nák, ezt pedig azért tartanám méltánytalannak, hiszen a vá­rosban a körzetek, a kártyaszámok különbözőek, ez a helyzet pedig eleve kizárja, hogy valamennyi háziorvos vállalkozó­ként lássa el feladatát. A döntés ezt a kérdést feloldotta, ezért nem esik nehezemre, hogy elnézést kérjek, ha szándékom el­lenére bárkit is megbántottam volna a háziorvosok közül. Többet sajnos én nem tehetek, és félek, hogy ez igencsak ke­vés az egészségügy valóban létező számos problémájának megoldására. Kisdorogi siker Harkányban Leletmentő megállapodás Régészeti jellegű képzés a rendőrök számára Tolna megye azon területek közé tartozik, melyek viszonylag gazdagnak számítanak a régészeti leleteket illetően. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy szűkebb pátriánkban sem ismeretlen az illegális kutatás a föld­ben rejlő ókori, középkori tárgyi emlékek után: s ezen magánszemélyek által fellelt tárgyak gyakorta kikerülnek megyénkből és a feketepiacon tűnnek fel. Tolna megye Ennek a helyzetnek a megelőzé­se, tehát a művészeti, kulturális értékek védelme, megőrzése ér­dekében tegnap a Kulturális : Jf Örökség Igazgatósága (KŐI), a me8Ye' rendőr-főkapitányság és a megyei múzeum vezetői megál- — - “• lapodást írtak alá egymással. Dr. Jankovich-Bésán Dénes, a KŐI igazgatója egyebek mellett elmondta: az igazga­tóság annak idején, 1997-es megalakulásakor a régészeti lelőhelyek és em­lékek védelmét tűzte ki cé­lul. Az intézmény napjaink­ra már kirendeltségeiddel is képviselteti magát a régió- központokban. A lelőhelye­ket és a leleteket gyakorta veszélyezteti az emberi te­vékenység, jóllehet adott esetben akár egyetemes kulturális örökségről van szó. - Ha a meg nem újuló források, azaz a múlt tárgyi hagyatéka közül valamelyik elpusztul, az már soha töb­bé nem állítható helyre - mutatott rá az igazgató. - Erre a fokozottan érzékeny hagyatékra természetesen fokozottan és hatékonyan kell vigyázni. Dr. Gaál Attila, a Wosinsky Mór Megyei Múze­um igazgatója kifejezte reményét, hogy a meg­állapodásnak köszönhetően megvalósul a hosszú távú, folyamatos együttműködés az il­letékesek között. A múzeum lehetőségei a le­letmentés terén végesek, a műszeres, detekto­ros kutatók elleni fellépéshez mind a szemé­lyi, mind a tárgyi feltételek hiányoznak. S a rendőrségi fellépés hatására remélhetőleg az il­legális tevékenységet észlelő magánszemélyek is bátrabban fordulnak majd jelzéseikkel a múzeumhoz. Dr. Józsa Csaba ezredes, megyei­rendőrfőkapitány helyettes hangsúlyozta: a rendőrség a megelőzésben, a felderítésben és a bizonyításban képes hatékony segítséget nyúj­tani. A fő hangsúly az első tényezőn van, s ez tükröződik a megállapodás szövegében és tar­talmában is. Figyelemreméltó tény, hogy az el­lenőrzéseket végző rendőrök a közeljövőben speciális szakmai képzésben is részesülnek, így szerezve jártasságot a régészeti értékek fel­ismerésében. Dr. Józsa Csaba, dr. Jankovich-Bésán Dénes és dr. Gaál Attila írta alá a megállapodást A dolgozók többségének van munkája Kisebb területen, de továbbra is működik a szövetkezet A hétvégén Harkányban tartották a Dél-dunántúli Német Kulturális csoportok találkozóját. A két napos rendezvényen a •házigazdák melletta lippói ifjú­sági fúvószenekar, a szuloki és a császártöltési nemzetiségi tánccsoport, valamint a Kisdorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület felnőtt és ifjúsági csoportja mutatkozott be, ámulatba ejtve a nagyszá­A nyugdíj-megállapítás fo­lyamatában, rendjében és idejében változásokat ve­zetett be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigaz­gatóság. Ennek első lépéseként az idei évtől minden biztosított értesí­tést kap kézhez az előző évi nyugdíjjárulék-köteles kereseté­ről. ' mú érdeklődőt. A művelődési ház, mint a rendezvény hely­színe nemcsak a bemutatkozó programoknak, hanem szak­mai konzultációnak is helyt adott, neves népzenei szakem­berek közreműködésével. Bár a találkozó nem a vetél­kedés jegyében zajlott, a szak­ma és a közönség véleménye alapján a kisdorogiak teljesít­ménye kiemelkedett a mezőny­ből. Az újdonságokkal, változá­sokkal, illetve aktuális, egyedi, nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban várják olvasóink telefonjait ingyenesen hívható zöld számunkon a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársai a mai napon 9-12 óráig. Hívjanak minket a zöld szá­mon: 06-80-200-398. A bátaszéki mezőgazdasági termelőszövetkezet fényko­rában, 15 évvel ezelőtt, még 9143 hektáron gazdálkodott, majd a kárpótlást követően, évekig 3100 hektárra zsugo­rodott a termőföld nagysá­ga, de még akkor is jelentős vagyonnal rendelkezett a tsz. Mára úgy tűnik, tovább szűkült a szövetkezet mű­ködési területe. Bátaszék Hónapok óta az a hír járja a tele­pülésen, hogy a bátaszéíd mező- gazdasági szövetkezet felélte a vagyonát, folyamatosan építi le a dolgozóit, adja el a még meglévő telepeit, és a csőd szélén áll. A pár évvel ezelőtti 600 milliós va­gyonból jó ha 200 millió megma­radt. A meghirdetett közgyűlé­sekre a tagságnak még a fele sem ment el. Barna Mihályt, a szövetkezet növénytermesztési üzletágának igazgatóját arról kérdeztük, van-e igazság a híresztelésekben?- A bátaszéki mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen nem fo­lyik felszámolási eljárás. Működő gazdaságról van szó, bár az igaz, hogy az utóbbi hónapokban több telepet is értékesítettünk. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy minden­hol működő üzemet hagytunk magunk után. Két sertéstelepün­ket eladtuk, mindkettőt a Bát- Agro Kft. vásárolta meg és a jövő­ben is működtetni kívánja ezeket. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók többsége a munkáját is meg tudta tartani. Jelenleg a tehenészetet próbáljuk meg értékesíteni, ko­moly tárgyalásokat folytatunk eb­ben az ügyben, de még üzletet nem kötöttünk.- Mi lett a sorsa a központi ma­jornak?- Ezt a Bátaszéki Gabona Kft. működteti, ebben a szövetkezet is tulajdonos. Itt továbbra is a ga­bona tárolása, a szárító üzemelte­tése folyik majd. • - Milyen vagyona maradt a szövetkezetnek?- A jelentősebbek közé tartozik a műhely, az irodaház és a gép­park. Terveink szerint 1800-2000 hektáron szeretnénk a jövőben a szántóföldi növénytermesztést folytatni, de ezek a területek nem a szövetkezet tulajdonában vannak, hanem béreljük a termelőktől.- Hány embert küldtek el a szö­vetkezettől?- Terveink szerint a jövőben 35- 40 embernek biztosítanánk mun­kát. Valóban voltak és vannak le­építések, de sokan dolgoznak to­vábbra is a már eladott telepeinken. Hány embert érint Bátaszéken a szövetkezeti üzlet­részről szóló törvény?- A nyilvántartásunk szerint 1700 körüli az üzletrésszel rendel­kezők száma, hogy ebből hányán vannak, akik kérik majd az üzlet­részük kifizetését, azt nem tudom megmondani. Közel 700 a külső üzletrésszel rendelkezők száma. _____ MAUTHNER Hí dkonferencia Bogyiszló Március 30-án konferenciát rendez a Tolna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara, Bogyiszlón. A helyi művelődé­si házban 9 óra 30 perckor kez­dődő fórumon, a Magyar Autó­pálya Konzorcium (MÁK) tag­vállalatinak - a Vegyépszer Rt., a Betonútépítő Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt. - vezető munkatársai adnak tájékozta­tást a Szekszárd és Bogyiszló között épülő Duna-híd kivitele­zésének terveiről, a régió kis- és középvállalatai - a kamarai tagvállalatok - előtt álló lehető­ségekről. Napirenden a költségvetés ŐCSÉNY Ma délután öt órakor tartja so­ros ülését az őcsényi képviselő- testület. A fő téma a község 2001. évi költségvetés-végre- hajtásáról szóló rendelet elfo­gadása lesz. A település pénz­ügyi bizottsága hétfőn már tár­gyalta az ügyet, s a rendeletet egyhangúlag elfogadásra ajánl­ja. Az ülésen várhatóan részt vesz Csík Attiláné a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ szek­szárdi kirendeltségének veze­tője, aki a helyiek részére kí­nálkozó munkalehetőségekről beszél. A testület meghallgatja és véleményezi a Közművelő­dési Oktatási Ifjúsági és Sport- bizottság (KOIS) 2001. évre vor natkozú, a falunapokat is érin­tő munkatervét, ugyanakkor tárgyalja a szekszárdi GHB fesztiváliroda rendezvényre tett ajánlatát is. Gépjármű villamossági szerelőt és részmunkaidős takarítónőt felveszünk. ■K’ mm Stoll Szekszárd Kft. 7100 Szekszárd, » Palánki u. I. k -m Telefon: 74/315-611, 414-730. KOOS ATTILA Hívja a zöld számot: 06-80-200-398 Téma: a nyugdíj-megállapítás Berényi József lett Földvár díszpolgára Szekszárd, a zenélő város Független zsűri dönt a vendéglői pályázaton- A díszpolgári érmet többek között három évtizedes tűzoltó-parancs­noki munkájának elismeréséül kapta. Hogyan lett tűzoltó?- Az Erzsébet téren, a mostani Béke tér sarkán, a János kápolna mögött nőttem föl. A tűzoltó udvar­ban sokat játszottunk a Farkas fivé­rekkel és Rákász Ferivel. 1958-ban ipari iskolásként Széles Sándor ba­rátom invitálására már a tűzoltók között voltam, de papíron csak 64­től lettem tag, mert szigorú megkö­téseknek kellett megfelelni. Rövi­desen megbízott titkár lettem, majd amikor Kerekes Béla bácsi úgy dön­tött, hogy visszavonul, akkor vet­tem át a parancsnoki feladatokat.-Mit tart pa­rancsnokként a legnagyobb sikerének? T flß i- Talán azt, Ifi ~ * hogy a testvér­Névjegy 1942-ben Dunaföldváron született. Az általános iskolai tanulmányok után Dunaújvárosban minta- készítő asztalos szakmunkás-bizonyítványt szerzett. A Dunai Vas­műben, majd a dunaföldvári ÁFÉSZ-nál dolgozott, 10 évig a helyi TÜZÉP-telepet vezette. 1981 óta önálló kisiparos. 1964ótatag- ja, 1970 óta parancsnoka a Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Tes­tületnek. A rendszerváltás óta a Dunaföldvári Ipartestület elnöke, 7 éve önkormányzati képviselő. Nős, két lánya, 3 unokája van. városi kapcsolatokon keresztül si­került olyan technikai eszközöket szereznem, amilyeneket az önkor­mányzat a saját költségvetéséből még az elkövetkező tíz évben sem tudna biztosítani.- Kiszámolta már, hogy hány tűz eloltásában vett részt?- Évente átlagban 20-22 tűzhöz vonulunk. Én majdnem mindig megyek, így körülbelül 800 tűznél voltam. De az oltás mellett még ott van a kiképzés, a gyakorlatok, a versenyre való felkészítés is.- És persze a képviselői munka.- Ez már a hetedik évem. Mind­ezek mellett még a Dunaföldvári Ipartestület elnöke is vagyok. Saj­nos ez nem olyan sikeres, mert mi­óta életre hívták a kamarákat, na­gyon lecsökkent a tagságunk.- Elég sok érdeket kell képvisel­nie az önkormányzatnál.- Mint képviselő arra esküdtem, hogy a városért fogok tevékeny­kedni. Ha a tűzoltói, az ipartestü­leti és a városi érdekek egy döntés kapcsán ütköznek, mindig azt né­zem, mi jó a városnak.- A díszpolgári címre jelöléséről, mint képviselő tudnia kellett. Ho­gyan fogadta?- Nem ez volt az első eset, hogy jelöltek. Ezelőtt 3 évvel még visz- szautasítottam. Akkor volt a Vá­rosgazdálkodási Kft. fölszámolása, és az a testületre nagyon rossz fényt vetett volna, ha a súlyos problémákkal küzdő városban a képviselők egymást tüntetik ki.- Mit jelent önnek ez a cím?- A hétköznapjaimban semmi változást nem hozott. Eddig is vé­geztem a dolgomat, ezután is fo­gom. Az nagyon jó érzés, hogy el­ismerték a munkámatBALOGH emese Szekszárd város közgyűlés­ének kulturális kabinetje tegnap két napirendi pontot tárgyalt meg. A testület úgy döntött, hogy a város kiváló vendéglője címének elnye­résére ezentúl nem évente, hanem két évente ír ki pá­lyázatot. Szekszárd A kitüntető cím odaítélését nem helybeli, hanem megyén kívüli, gasztronómia szakemberekből ál­ló, három fős zsűri teszi majd meg. Második napirendi pont­ként a kabinet a város zeneművé­szeti együtteseinek vezetőivel tár­gyalt. A testület azt szorgalmaz­za, hogy a jó idő beköszöntével, tehát a tervek szerint májustól a szekszárdi korzón minden vasár­nap térzene csendüljön fel. - Ez­zel a kezdeményezéssel nemcsak a jó hangulathoz szeretnénk a magunk módján hozzájárulni, hanem ahhoz is, hogy egy-egy ilyen fellépés köré egyéb kulturá­lis attrakciók, rendezvények is szerveződjenek - tudtuk meg Pecze István tanácsnoktól. Az együttesek egyébként jónak tar­tották az ötletet, s ez azt jelenti, hogy a tavasz végétől, a nyár ele­jétől Szekszárd bízvást pályázhat a zenélő város címére. S, hogy a környezet is kellemes legyen, a résztvevők egyetértettek azzal, hogy célszerű lenne az egykori - de már rég lebontott - zenepavi­lont helyreállítani. Itt, tehát az építmény teteje alatt még akkor is szólhat a muzsika, ha netalán el­ered az eső.-SZÁ­t 4 p

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents