Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

4. oldal - Tolnai Népújság KÖR K É P 2001. Március 28., szerda - HHB Elodázott nyugdíjpótlék Nyárig nem döntenek a pluszmilliárdokról Budapest Nem fizetik ki a nyugdíja­soknak áprilisban a beha­rangozott 15 milliárd forint­nyi kiegészítést. A pénzügyi tárcánál arról is tájékoztat­ták lapunkat, hogy ezt a pénzt ugyan nyugellátásra fordítja a kormányzat, de kifizetésének idejéről és módjáról csak a második félévben születik döntés. A tervezettnél magasabb infláció miatt a költségvetésnek tavaly 300 milliárd forintnyi többletbe­vétele származott, s ebből 15 mil­liárd forintot a nyugdíjak kiegé­szítésére különített el - hangzott el a tavalyi utolsó kormányülést követő tájékoztatón. Kifizetését a 2000. évi inflációs adat ismereté­ben március-áprilisra tervezte a kormányzat. A most esedékessé vált nyugdíj-kiegészítés kézhez vételére azonban még néhány hónapot várni kell - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Az erről szóló döntést a gazdasági folyamatok függvényében az év második felére tolta ki a tárca. Ez nem jelenti azt, hogy a kiegészí­tés elvész, merthogy azt minden­képpen a nyugdíjak emelésére kívánja fordítani a kormány. Nem befolyásolja a nyugdíjeme­lésnek a törvényben kötelezően előírt novemberi felülvizsgálatát sem, arra mindenképpen sor ke­rül. Egyébként a 15 milliárd fo­rintnyi nyugdíj-kiegészítésre a kormánynak semmilyen törvé­nyi kötelezettsége nincs, ugyanis az csak lehetőségként merült fel. Kérdésünkre, hogy kormány a nyugdíj-kiegészítés kifizetését az árvíz miatti költségvetési teher­növekedés miatt halasztja-e el, határozott nemmel válaszoltak a Pénzügyminisztérium sajtóosz­tályán. A legfrissebb adatok szerint ja­nuárban 14,7 százalékos volt a nettó keresetnövekedés, a febru­ári infláció pedig túlszárnyalta a januárit is, 10,4 százalék volt. Eh­hez képest a kormány az idei nyugdíjak mértékét a 6 százalé­kos inflációval és a nettó bérek 8,6 százalékos növekedésével számolta. így az idén 10,3 száza­lékkal emelkedtek a nyugdíjak. Tavaly összesen 10,8 százalékkal nőtt a nyugellátás összege, de a tárca számításai szerint a márci­ustól ismert végleges makrogaz­dasági adatok alapján csak 10,6 százalékos emelésre lett volna szükség. (CSERNYÁNSZKY) Összefognak a települések A továbbképzések emelhetik az önkormányzatok politikai kultúráját Több mint ezerhatszáz település, a hazai városok és falvak körülbelül fele alkotja a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), amely tegnap tartotta küldöttgyűlését. Budapest- Nemcsak az egyes településtípusok, ha­nem az összes önkormányzat képviseletére törekszik a TÖOSZ, amely a települési ér­dekek védelméhez a vezető testületek kö­zötti szolidaritás erősítésével is hozzá akar járulni - fejtette ki Dióssy László, Veszprém szabaddemokrata polgármestere, aki egy­ben az önkormányzati szövetség elnöke. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy ön- kormányzati beruházások megkönnyítése érdekében új pénzintézet felállítását terve­zik, amihez várják a települések hozzájáru­lását. Fontos, hogy ez akár tízezer forint is lehet, tehát a befizetéseknek nincs alsó határa. A TÖOSZ azt is kiemelte: feladatának tekinti, hogy rövid időn belül létrejöjjön a települések irányító testületéinek munkájá­hoz széles körű segítséget nyújtó Önkor­mányzatok Háza, amely elsősorban a vidé­ki önkormányzatok számára tehetne komoly szolgálatokat. Az intézménynek egyebek között jogsegélyszolgálata és pénzügyi tanácsadó részlege is lenne, vala­mint az önkormányzati dolgozók tovább­képzését is szervezhetné. Utóbbit sokkal elterjedtebbé kellene tenni, mert, amint az Kiss László egyetemi tanár előadásából tá­tikai ellenfelek kö­zötti gyűlölködés, s' ez gátolhatja a haté­kony együttműkö­dést - mondta Kiss László. Az összejövetelen szó esett a gázköz- művagyon és az áramszolgáltatók közterület-használa­ta körül kialakult vitáról is. A felszóla­lók szerint a köz­területeket ingyen használó és így az önkormányzatokat megkárosító szolgál­tatókkal peren kívül lenne a legjobb megegyezni. A to­vábbi aktuális gon­dokról szólva Helmeczy László, a Szabolcs Megyei Közgyűlés elnöke részletesen ismertet­te az árvíz elleni vé­dekezés folyamatát, és leszögezte, hogy rossz üzenete lenne, ha a térségben mű­ködő vállalkozások helyett az utak és az épületek helyreállítását Budapestről érkező cégekre bíznák. _________________ ______________- WIIK­HÍR EK RÖVIDEN „Nem” a típusépületekre Az árvíz sújtotta Csaroda önkormányzata nem engedi, hogy típus­épületek, hullámpalaházak épüljenek az árvíz által lerombolt ottho­nok helyére - mondta kedden Lukovics Bertalan, a műemlékeiről, a többi között Árpád-kori templomáról híres beregi település polgár- mestere, - Csak olyan terveket vagyok hajlandó elfogadni, amelyek figyelembe veszik a település műemlékkömyezetét - tette hozzá. Elnapolt tárgyalás Az ügyészség kereset-kiegészítése miatt elnapolta a tárgyalást a Fő­városi Bíróság kedden abban a perben, amelyben a Legfőbb Ügyész­ség kérte a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tevékenységének fel­függesztését, felügyelőbiztos kirendelését, valamint - új elemként - a világszövetség 2000. május 25-27. között tartott küldöttgyűlésén hozott határozatok megsemmisítését. Bizonytalanabb elosztás A szakképzési alap felsőoktatás számára való megnyitása ha nem is azonnal, de középtávon mindenképpen negatív következményekkel jár majd a szakképzés számára - fogalmazta meg aggáJyait a készü- lő törvényjavaslat kapcsán Kajtárné Botár Borbála, a Magyar Közok­tatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kedden. Úgy látja: a ter­vezet bizonytalanabb elosztást eredményezhet. Aláírt kollektív szerződés A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszer­vezeti Szövetség aláírta a magyar vaskohászatra érvényes-ágazati kollektív szerződést kedden - olvasható a Vasasszakszervezet közle­ményében. A szerződés a szakmunkás-minimálbért 68 ezer forint­ban állapítja meg, üdüléshez pedig dolgozónként nettó 25 ezer fo­rint támogatást juttatnak az ágazat cégei. Nagy értékű csalás Különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények elköve­tésével vádolja az ügyészség H. K. szentesi ortodox parókust. A vád­irat szerint a Magyar Ortodox Egyház papja rendszeres haszonszer­zési céllal vállalkozások, pénzintézetek, továbbá az egyház, és az állami költségvetés sérelmére követett el összesen mintegy 500 mil­lió forint kárértékű csalást. ■ Ágylábakról a parlamentben A minisztérium szerint hatékonyabb betegellátás alakul ki Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról kezdődött ál­talános vita kedden a parlamentben. A kormány és a pártok véleménye rendkívül megosztott a tervezett intézkedésekről. Budapest- Nem az ágylábakat kell számol­gatni, hanem a valós teljesít­ményt kell finanszírozni a kórhá­zakban - hangsúlyozta expozéjá­ban az egészségügyi miniszter. Mikola István elmondta: az idén január elsején érvényes ágyszá­mokat tartják fenn, de az önkor­mányzatok szükség esetén csök­kenthetik, vagy cserélhetik a kü­lönböző osztályok kapacitását. Az önkormányzat akkor is felelős a működtetésért, ha valamelyik részleget vállalkozásba adta ki, ezzel Mikola István szerint meg­fékezhető az átgondolatlan priva­tizálás. Eközben az is cél, hogy aki járóbeteg-ellátás keretében is gyógyítható, azt ne utalják fölös­legesen kórházba. Az előterjesztés néhány továb­bi jogszabály-módosítást is tartal­maz, egyebek közt azt, hogy a honvédség és a határőrség egész­ségügyi szervezete, a tisztiorvosi szolgálat szakmai iránymutatása szerint és vele együttműködve dolgozzon. Ennek szükségessé­ge, mint emlékezetes, a lakta­nyákban kitört járvány idején de­rült ki, amikor nem hangolták össze a katonai és a civil egész­ségügy lépéseit. Arról, hogy a tervezett változ­tatások miként érintik a lakossá­got, az Europress dr. Pulay Gyu­lát, az Egészségügyi Minisztéri­um közigazgatási államtitkárát kérdezte meg. Az államtitkár is cáfolta, hogy a rászorultakat ked­vezőtlenebb helyzetbe hozó in­tézkedések bevezetését tervez­nék a betegellátásban. A legtöbb módosítás azt a célt szolgálja, hogy a társadalombiztosítás kere­tében a tényleges igényekhez job­ban igazodó, pénzügyileg hatéko­nyabban működő szakrendelői és fekvőbeteg-ellátó struktúra ala­kulhasson ki. A törvényjavaslat a kapacitáslekötési megállapodá­sok megszüntetésének, módosí­tásának, az új szolgáltatók befo­gadásának és finanszírozásának fő elveit határozza meg. Ezen a területen ugyanis jelenleg nincse­nek meg az objektív döntéshez szükséges jogszabályok. Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) akkor köthet a jövőben új szol­gáltatókkal szerződést, ha ezáltal a területi ellá­tási egyenlőtlenségek csökkenthetők, illetve az adott régióban maga­sabb szintű gyógyító el­járások válnak bevezeti hetővé. Előnyt élveznek majd a speciális lakossá­gi igényt kielégítő ellátási formák. Az államtitkár ilyen lehetőségként említette példaként a fogyatékos gyermekek fogorvosi ellátását, a hajléktalanok szűrésére, gondo­zására szakosodott rendeléseket, a medicinában kifejlesztett, leg­újabb kivizsgálási módszereket. Pulay Gyula hangsúlyozta: a törvényalkotók szándéka nem az, hogy bezárjanak rendelőket, illet­ve kórházi osztályokat. Sokkal fontosabbnak tartják azt, hogy a kihasználatlan részlegek olyan el­látási formára váltsanak, ame­lyekre a betegellátásban nagyobb szükség van. Ilyenek például a krónikus illetve idős, gyakran gyógyíthatatlan betegeket ellátó, speciális kórházi osztályok. A módosító csomag parlamen­ti beterjesztését követően a pár­tok vezérszónokai mondtak véle­ményt a javaslatokról. Az MSZP részéről Schwarc Tibor rámuta­tott, hogy a csomag nem képez valódi reformot, nem jelent igazi szerke­zeti átalakítást, elna­gyolt és pontatlan. Ha­sonlóan vélekedett az SZDSZ is, sőt még a kis­gazdák vezérszónoka is kifogásokat fogalmazott meg a ja­vaslattal kapcsolatban. Hegedűs Mihály úgy látja, hogy nincs meg a változtatások fedezete, ráadásul évekre rögzítenék a mostani rossz állapotokat. Szerinte ez egyet jelentene a vidék jelenlegi hátrányainak rögzítésével. A MIÉP csak a járványok idején szükséges többletkapacitások szükségességére hívta fel a figyel­met. A Fidesz szónokai támogatá­sukról biztosították a javaslatot, különösen, mert lehetővé teszi, hogy ha egy önkormányzat nem képes fenntartani egy egészség- ügyi intézményt, akkor ezután nyugodtan eladhatja, vagy átad­hatja azt más szolgáltatóknak is. NÉMETH ZSUZSA HÍREK RÖVIDEN Letartóztatások Belgrádban Belgrádban hivatalosan is megerősítették, hogy visszaélések gyanúja miatt hétfőn előál­lítottak és vizsgálati fogságba helyeztek több volt magas beosztású vezetőt, akik közel áll­tak Milosevicshez. Megfigyelők ebben annak jelét látják, hogy hamarosan sor kerülhet a volt államfő, Szlobodan Milosevics letartózta­tására is. Véres muszlim támadás Hét személy, köztük négy indiai rendőr és egy helyi lakos esett áldozatául egy fegyve­res támadásnak Srinagarban. A véres akciót muszlim szeparatisták hajtották végre egy indiai rendőrállomás ellen a vallási összetű­zések által sújtott kasmíri városban. Három fegyveres férfi támadta meg a srinagari köz­ponti rendőrség tartalékos támaszpontját. Washingtonban a Balkánról Colin Powell amerikai és Hubert Védrine francia külügyminiszter hétfőn Washington­ban elsősorban arról tárgyalt egymással, mi­ként kell értékelni a belgrádi vezetés eddigi demokratizálási politikáját, és rászolgál-e a jugoszláv vezetés a nyugati anyagi támoga­tásra. Kiutasított diplomaták Moszkvában kedden a külügyminisztérium­ba kérették John Ordwayt, az amerikai nagy- követség ügyvivőjét, s közölték vele annak a négy amerikai diplomatának a nevét, akiknek tíz napon belül el kell hagyniuk Oroszorszá­got. Száj- és körömfájás Az Európai Bizottság szakvéleményt kért a párizsi székhelyű Nemzetközi Állat-egész­ségügyi Hivataltól (OIE) arról, hogy a száj- és körömfájásjárvány terjedése miatt szük­ségessé válhat-e a betegségre fogékony állat­kerti állatok beoltása is - közölték a bizott­ság szóvivői. Tájékoztatásuk szerint ez a kérdés is szóba kerül az EU állandó állator­vosi bizottságának tegnap, azaz kedden megkezdődött ülésén, de a szakértők most még csak tájékozódó jellegű, rövid vitát foly­tatnak erről a kérdéskörről, döntések nem várhatók. Román aggodalmak Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselői azt állítják: Bukarest magukra hagyja őket, noha Ion Ili­escu román államfő megígérte, hamarosan ellátogat a két, többségében magyarok lakta megyébe. Nemrégiben több kovásznai szer­vezet vezetői nyilvános levélben azt írták, hogy sok esetben éri őket hátrányos megkü­lönböztetés román származásuk miatt. Leve­lükben tiltakoztak a közigazgatási törvény­nek a magyar nyelvhasználatot lehetővé tevő szakaszai ellen, és kijelentették: ez a megyék elmagyarosításához, majd pedig a románság elüldözéséhez vezet. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető igazgatója lapunknak kijelentette: a szervezet visszautasítja a vádaskodásokat, amelyek csak újabb feszültségkeltésre alkal­masak. Kisebbségi táborok Budapest Legalább kétezer kisebb­ségi fiatalt segít hozzá egy most kiírt pályázattal az Oktatási Minisztérium, hogy nyári táborokban fejleszthessék anyanyelvi ismereteiket. A tárca a pályázattal elsősorban a kisebbségekhez tartozó diákok nyelvismeretének elmélyítését és őseik hagyományainak jobb megismertetését szeretné elérni. A támogatást nemcsak belföldi, hanem anyaországbeli utak fede­zésére is fel lehet használni, mert a tanulás a kisebbség saját nyel­vi környezetében a leghatéko­nyabb. A nemzetiségi kultúra ápolása mellett a pályázati pén­zeket a táborokban szervezett, a drogfogyasztás megelőzését segí­tő programokra is el lehet nyerni. Utóbbi különösen fontos a tizen­éves fiatalok számára, akik a ká­bítószerek veszélyeinek legin­kább kitett korosztályhoz tartoz­nak. A pályázaton azok a kisebb­ségi oktatási intézmények, illetve országos kisebbségi önkormány­zatok indulhatnak, amelyek leg­alább tizenöt általános iskolás­nak, legalább egyhetes tábort szerveznek az említett célok megvalósítása céljából. Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyet­tes államtitkára lapunknak el­mondta, hogy a roma gyermekek számára olyan életmódtáborok­kal is pályázni lehet, amelyek jól szolgálhatják a kulturális kü­lönbségek áthidalását, a társadal­mi beilleszkedést. A pályázati ké­relmeket április 15-ig kell eljut­tatni az Oktatási Minisztérium­ba, ahol egy hónapon belül el- bírálják azokat. ___________-w­> I i Helm eczy László, a Szabolcs Megyei közgyűlés elnöke az árvízi védekezésről beszélt FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS derült, a külföldön gyakorinak számító to­vábbképzések a testületek politikai kultú­rájának fejlődését is segíthetnék. - Nálunk a nyugatihoz képest sokkal erősebb a poli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents