Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
TERÜLETFEJLESZTÉS Tolnai Népújság - 5. oldal 2001. Február 27., kedd A program névadói: a Bezerédj család „Tanulhatnál ebből jó magyarom’’: írók Tolna megye két nagy fiáról Bezerédj István (1796-1856) „Lehetetlen meg nem emlékezni Bezerédj István még egy irányú tevékenységéről, ha hozzávetőlegesen is teljessé akarjuk tenni a képet, amelyet róla gazdasági szempontból rajzoltunk meg, és ez a selyemhernyó-tenyésztés felkarolása. Nem volt kezdeményező e téren, hiszen már Mária Terézia alatt is volt némileg szervezett selyemtenyésztés Magyarországon, azonban ez a mozgalom többszöri feléledés után a XIX. század elején végleg hanyatlásnak látszott indulni. Bezerédj helyesen meglátta ennek a termelési ágnak mindkét irányú fontos és kedvező gazdasági és szociális hatását, tudniillik, hogy úgyszólván költség nélkül, Bezerédj házi munkával a külkereskedelem szempontjából értékes és nemzetközi kelendőségnek örvendő árut lehet előállítani és másrészt, hogy a legszegényebb néposztály, egyébként a mezőgazdaság keretében hasznosíthatatlan idejének felhasználásával úgyszólván beruházás és költség nélkül állandó tisztességes keresetre tehet szert. A maga szokott energiájával és lelkiismeretességével nyúl hozzá Bezerédj ehhez a témához is és egyrészt agitál a szederfaültetés és a selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése mellett, ugyanakkor pedig Hidján mintaszerű tenyészetet létesített, amelyet később feldolgozó berendezéssel is kiegészít úgy, hogy úgy ő maga, mint később özvegye számos díjban és egyéb kitüntetésben részesült a Hidján termelt selyem révén. (...) Bezerédj István nem volt a szó mai értelmében vett közgazda, nem támaszkodott különösebb gazdasági ismeretekre és elméletekre, mint ahogy nem is volt teoretikus általában. Mégis többet tett a szabadságharc leverése után kényszerű visszavonulásával hamar véget ért közszereplése alatt az ország gazdasági szervezetei életre hívása és fejlesztése terén, mint kortársai legnagyobb része. (...) Azt merném mondani, hogy Bezerédj elgondolásaiban csírájában ott élt a mai magyar gazdasági szervezet, az akkori gazdasági ismereteknek megfelelő alakban. Azt, amit hatalmas lendülettel propagált, az önálló magyar ipar, kereskedelem, közlekedés és hitelszervezet, az arányos teherviselés, a földmívesnép földhöz juttatása, a gazdasági vérkeringés biztonságát szolgáló törvényes intézkedések stb., időközben mind megvalósult, és e tekintetIstván ben nem állunk hátrébb a minket körülvevő nemzeteknél.” Dr. Simontsits Elemér Bezerédj Pál (1848-1918) „A mi Bezerédjnk azonban meglepő kivétel volt. Először is a szokottnál nagyobb műveltségre tett szert, utazott a külföldön, megismerte az európai kultúrát a forrásainál, látta, hogy a nemzetek nemcsak szavalnak, hanem dolgoznak és dolgoztatnak. Elhatározta, hogy ő is valami nemzeti munkához lát. De nem úgy, mint a több vasalt nadrágos gentry, hogy főszolgabíró lesz, vagy főissa meg az országban. (...) A tolnamegyei nemes urak a fejüket csóválták: - Hát azért törültük el mink a jobbágyságot, hogy most az erős ember helyett a gyenge férget vigyük robotra? No már azt mégse teszi magyar ember. Bezerédj azonban állhatatos maradt, a kormány tehát megbízta, - mert Bezerédj nem kért fizetést. Nagy hévvel, buzgalommal látott neki a selyemtenyésztés meghonosításához. Képzelni, mekkora emberfeletti szívósság kellett, kiállani a gúny nyilait itt, ahol ugyan virágzott a kormánybiztosi intézmény, de legalább valami folyónak volt az ember kormánybiztosa, nem bogaraké; még nehezebb volt kapacitálni másokat itt, ahol a nép nem is bírja másképp elképzelni Isten nyitott kezét, mint a búzatermésben. (...) Szekszárdi és vidéke ma már valóságos selyemország. A vízcsöpp kivájja a követ. Bezerédj buzgalmát siker koronázta. A közönynek olyan jégtábláit törte szét, hogy szinte csodaszámba megy; ma már ezrek és ezrek foglalkoznak lázas kedvvel a selyemtenyésztéssel. És 1905-ig hatvanegy millió koronát vettek be a selyemtermesztők hatvanegy millió korona! (...) Tanulhatnál ebből, jó magyarom, aki pipaszóval lesed az esőt a házad ambitusán a búzavetéseidre, hogy nincsenek a világon az emberi dicsőség számára se kis dolgok, se nagy dolgok, a dolgok egyforma dolgok, de vannak ki- sebb-nagyobb szeretetek és komoly, férfia, vagy kevésbé komoly akaratok, melyekkel a dolpán (erre a munkára van elég ember), hanem egy ajánlatot adott be a kormányhoz, hogy selyembogarakat fog tenyészteni, hogy azzal a selyemtermelést honosítgokat végzed s ez akaratok mértéke szerint lészen tied az ország, a hatalom, dicsőség, - amen.” Mikszáth Kálmán Esély a felemelkedésre: összefogással Interjú Koltai Tamás közgyűlési elnökkel a Bezerédj programról Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, miután a Bezerédj programot figyelmébe ajánlja minden jelenlegi és jövőbeni, a megye fejlődésének szolgálatát vállaló partnerének, egy kívánságot, bizodalmát is megfogalmaz: nevezetesen azt, hogy a programban foglaltak maradéktalanul megvalósulnak. Ez a program ugyanis a következő hat esztendőre egy megalapozott, statisztikai adatokon, felméréseken, előzetes kutatásokon nyugvó fejlesztési útmutatót ad.- Gazdaságfejlesztés, település-fejlesztés, életminőség-fejlesztés - nevezi meg a legfontosabb csomópontokat Koltai Tamás. - Tudatosság, szakmaiság és iránymutatás - ezek pedig a legfőbb jellemzők. Éppen ezért nem volt váratlan az sem, hogy a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács egyhangú szavazással mondott igent a Bezerédj programra.- Ez a tény milyen üzenetet közvetíthet?- Milyen többletet adhat, milyen előnyöket jelenthet a megvalósuló program szűkebb pátriánknak?- Tolna megye előbb utoléri magát, majd - biztos vagyok benne - elhagy több megyét a fejlettségi mutatókat tekintve. Természetesen nem önmagáért a versenyszellem kedvéért és a mutatók miatt kell dolgoznunk, hanem azért, hogy a megye szerves területi egységet képezzen ne csak a közigazgatás, hanem a területfejlesztés szempontjából is. Azaz több évtizedes lemaradásunkat a program segítségével néhány esztendő alatt behozhatjuk, miközben a benne foglalt célkitűzések is megvalósulhatnak.- Miként kapcsolódik a Bezerédj program az országos, avagy a nemzetközi programokhoz?- A megyei program, ha úgy tetszik, eleve kistérségi programokra, mint alappillérekre épül. A megyei program pedig kapcsolódik a regionális és az országos programokhoz - pl. a Széchenyi-programhoz - , melyekkel vannak is átfedései. A helyi forrásokon túl éppen ezért a központi költségvetéshez köthető forrásokat is automatikusan a Bezerédj program szolgálatába kell állítani. S ekkor még nem is beszéltünk az Uniós forrásokról. Mindez számomra egyértelművé teszi, hogy a szükséges források rendelkezésre fognak állni a megvalósításhoz. De ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren a továbbiakban nincs tennivalónk: legyünk kezdeményezők, meg kell győzni az anyagiak fölött rendelkező települési, megyei, regionális és országos szinteket, hogy a pénzt a program megvalósítása érdekében és mentén szeretnénk felhasználni. Nekem egyébként - többek között - az is feladatom, hogy a Bezerédj program tartalmát elfogadtassam, mint a régió fejlesztési tervének részét. S majd a régió terv beépül az ország nemzeti fejlesztési tervébe, hogy azután Brüsszelben, az Uniós döntnökök erre, felénk is fordítsák tekintetüket. Ez nagyjából a folyamat, az egymásra találás folyamata.- A megyei program névadója, mint ismeretes, Koltai Tamás... Milyen érzésekkel tette meg javaslatát?- Sokat jelent számomra, hogy javaslatom megértő fülekre talált. Hogy miért? Nos, az eredeti célom nem az volt önmagában, hogy névadója legyek Tolna megye fejlesztési programjának. Hanem az, hogy ehhez a Bezerédjek révén méltán Tolna megyei jelleget nyert programhoz mindenki kerüljön érzelmileg is egy kicsit közelebb. Hiszen a sikerhez, azaz a fejlesztések megvalósításához a Bezerédj programot magunkénak kell éreznünk, érzelmileg szükséges azonosulnunk vele. S miután úgy érzem, ez sikerült, hallatlan nagy bennem az öröm.- Erre a kérdésre válaszolva hadd utaljak vissza egy tavalyelőtti észrevételemre. Akkor azt mondtam, hogy a megyének fel kell ébrednie Csipkerózsika álmából. Nos, ez most, a program elfogadásával képletesen meg is történt. Hiszen az elfogadást egy nagyon széles társadalmi egyeztetési folyamat előzte meg. S egyáltalán nem egy passzív, hanem nagyon is aktív folyamatról van szó: mindenkinek volt véleménye, minden fontos szereplőnek, megyénk valamennyi területéről. Nem tudok olyan szakmát, ágazatot, társadalmi réteget említeni, amelyiknek és akinek ne lett volna mondanivalója. S a jó gondolatok, mint célok, kivétel nélkül meg is jelentek a programban.- Csak egy félmondat még a tanács üléséhez: politikai pártállástól függetlenül szavazott mindenki igennel...- Ez igaz, de a területfejlesztés amúgy is olyan ágazat, melyben - minden esetleges kísérlet ellenére - nehezen érhető tetten a pártpolitika. Ez a terület inkább egy olyan folyóhoz hasonlítható, melyben a víz akkor is az adott irányba hömpölyög, ha az nem tetszik a parton ülőknek. Az áramlás erejét, sebességét viszont lehet szabályozni: lassítani, de gyorsítani is. Ez a program a gyorsítást szolgálja.- Véleménye szerint a Bezerédj program miben különbözik a többi, hasonló programtól?- Formai oldalát tekintve mindenképpen abban, hogy az összes megyét tekintve a sorban a legkésőbb készült el. De éppen ez lehet tartalmi szempontból az előnye is! Azaz, hogy valamennyi közül a legaktuálisabb, így a kérdésekre a legidőszerűbb válaszokat képes adni. A másik jellegzetessége pedig az, hogy nem áll meg a tervezés, költségelés, tehát a területfejlesztési programok operatív szintű kidolgozottságánál, hanem a megvalósítás iránt felelősséget érezvén, arra is útmutatást ad. Konkrét szervezeti; intézményi hátteret állít a végrehajtás érdekében, s emellé költségvetést is készít. Tehát garanciát nyújt arra nézve, hogy a program ne maradjon az íróasztal fiókjában. Ezért mondhatjuk, hogy a program komplex, nemcsak a horizontális társadalmi-szakmai érintettség okán, hanem a megvalósítás realitása miatt is.- Mit tart szükségesnek mindezeken túl a siker érdekében?- Az biztos, hogy a megvalósítás folyamatában is szükség lesz arra az érdeklődésre, aktivitásra, amit az előkészítés, megalkotás folyamán tapasztalhattunk. Az eddigi szereplők - s további szereplők - bevonása nélkül nem fog menni. Ebben az összefogásban bízva kívánom a program megvalósulását, mert ez rendkívül, elkerülhetetlenül fontos a megye számára. I j. *
