Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
6. oldal - Tolnai Népújság TERULETFEJLESZTES 2001. Február 27., kedd A* .iát**’- «• ■ ^£"4^4. í&~> ■ Bezerédj Program Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja 2000-2006. Bevezető A Bezerédj Program célja a megyei fejlesztéspolitika előtt álló kihívások összegzése, a végrehajtásukhoz szükséges erőforrások, intézmények számbavétele. A négy operatív program és 22 alprogram a következő hat évre vonatkozó célkitűzéseket fogalmazza meg, a megvalósításukhoz szükséges feladatok részleteit mutatja be. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan, részben hatásukra az emberek értékrendje is átalakul. Az anyagi jólét és annak biztonsága mellett egyre fontosabbá válnak a posztmateriális - az élet minőségével kapcsolatos - értékek. Felerősödőben van a közösséghez tartozás igénye, a környezet tisztaságának megbecsülése, az identitást kifejező szimbólumok (ezzel együtt a státuszfogyasztás) jelentősége. A Program a megye egészének programja. Azokat a fejlesztési célokat tartalmazza, amelyek megvalósításában a közösség hatékonyabb, mint a lakosok és a vállalkozások önálló kezdeményezései. Támaszkodik a települések elképzeléseire, a kistérségek koncepcióira, illeszkedik a regionális célkitűzésekhez, de nem kíván OrszáQOS tendenciák csak a megye egy részét érintő vagy a megyehatárokon messze túlmutató fejlesztésekben aktívan részt vállalni. A globalizáció és az információs forradalom hatására a perifériális, félperifériális országok - így Magyarország - kapcsolata erősödik a gazdaságilag meghatározó térségekkel, az említett nemzetközi folyamatok egyre nagyobb mértékben befolyásolják a mi életünket is. A Program a fejlesztési elképzeléseket a kitűzött célok szerint csoportosítja, az ágazati logika helyett komplex megközelítést alkalmaz. A fejlesztéspolitika különböző elemeit (pl. az úthálózat, az oktatás fejlesztése) eszközöknek tekinti, amelyeket a célkitűzések (pl. a gazdasági potenciál növelése) logikája szerint kell csoportokba szervezni. Az egyes alprogramokon belül konkrét intézkedéseket javasol, meghatározva ezek végrehajtó szerveit, érintettjeit, mérhető eredményeit, a felmerülő költségeket, az igénybe vehető forrásokat, illetve a végrehajtás időbeli ütemezését. A Program a megye társadalmi gazdasági helyzetének széleskörű felmérésén alapszik. A stratégiai célok kialakítása, az intézkedések megfogalmazása során komoly segítséget jelentettek a szakmai és kistérségi megbeszélések, a megyei döntéshozókkal, szakértőkkel folytatott konzultációk. A végleges program a munkaváltozatok megvitatására összehívott egyeztetések tanulságainak és az írásbeli vélemények javaslatainak felhasználásával készült el. A Program a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készült. A programozás első fázisaként készült helyzetértékelést a Területfejlesztési Tanács 2000. év júniusában, a végleges programot 2001. februárjában fogadta el, ekkor kapta a Bezerédj Program nevet a korábbi Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja 200-2006. munkanév helyett. A Bezerédj Program teljes szövege megtekinthető a www.extra.hu/tolna Internet címen. fl program gazdasági, társadalmi, politikai környezete Nemzetközi folyamatok A társadalom szervezésében egyre meghatározóbbak az országhatáron túlnyúló politikai egységek és a nemzetközi gazdasági szerveződések. A biztonság és a jólét fenntartásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a nemzetek fölötti szervezetek, mint például az Európai Unió és a NATO. A gazdasági munkamegosztás nemzetközivé vált, egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a multinacionális vállalatok. Az állam szabályozó szerepe, autonómiája csökken, ami egyrészről a nemzeti önállóságot sok területen korlátozó együttműködésre kényszeríti az országokat, másrészről növeli a homogénebb, rugalmasabb és egységesebb közösségi szint - a régió szerepét. Korunkat meghatározza az emberek közötti kommunikáció, az információ-tárolás és feldolgozás költségeit drasztikusan csökkentő technológiák gyors fejlődése. Az információ szinte költségmentes áramlása révén felértékelődik a szellemi tőke szerepe. A versenyképesség meghatározójává egyre inkább az információk gyors és sikeres előállítása, feldolgozása és továbbítása válik: felértékelődik a termékfejlesztés, a marketing szerepe megnő a hatékony információáramlást lehetővé tévő hosszú távú piaci kapcsolatok (stratégiai szövetségek, beszállítói rendszerek) szerepe. A társadalmon belüli alá- és fölérendeltségi viszonyokat is egyre inkább az információk és az azokat feldolgozó kapacitások fölötti rendelkezés határozza meg. Magyarországon a korábbi rendszer összeomlása után - komoly társadalmi költségekkel - verseny- képes gazdaság alakult ki, ami egyre erősebben kapcsolódik az európai és a világgazdasághoz. Ennek következtében gyors gazdasági növekedés bontakozott ki, melynek húzóerejét a relatíve olcsó termelési tényezők (elsősorban a munkaerő) előnyeit kihasználó, külföldi piacokra termelő vállalatok alkotják. A növekedés hatására az élet- színvonal emelkedőben van, a lakosság fogyasztása nő. A gazdasági fejlődés stabil. A gazdaság szerkezetében a válságban lévő ágazatok súlya csekély, a demokratikus politikai rendszer, a NATO tagság és az európai integrációs folyamat biztosítják a fejlődést nagyrészt finanszírozó nemzetközi tőke számára oly fontos stabilitást. A gazdasági növekedés elsősorban az ország központi és északnyugati területeire, és néhány szektorra koncentrálódik. A kevésbé frekventált területeken a fejlődés lassabb, a kisebb településeken kevésbé érzékelhető. A folyamat haszonélvezői a társadalom piacképes tudással bíró rétegei. A lakóhelyük, képzettségük vagy koruk miatt a munkaerőpiacon kevésbé versenyképes emberek helyzete és esélyei romlanak. Ennek következtében a társadalmi különbségek növekedőben, a társadalom különböző csoportjai közötti átjárhatóság lehetőségei csökkenőben vannak. A magyar politika egyik legfőbb törekvése az Európai Uniós tagság elérése. Ez - a külpolitika mellett - meghatározza a fejlesztések főbb prioritásait, a szabályozási rendszer átalakítást, komoly befolyást gyakorol a közigazgatási rendszer reformjára. A magyar közigazgatásban a települések és a kormányzati szint szerepe a meghatározó. Az önkormányzati rendszer feszültségei a közigazgatási rendszer átalakítása irányába mutatnak, egyre inkább felértékelődnek a kistérségek és a régiók. A nemzetközi és a hazai társadalmi gazdasági folyamatok Tolna megyét is komoly kihívások elé állítják. A lassan átalakuló közigazgatási rendszerben meg kell határozni a megyei szintű koordináció feladatait. Biztosítani kell a gazdasági fejlődés feltételeit, támogatni kell a leszakadóban lévő társadalmi csoportokat a felzárkózás esélyeinek megteremtésében a globalizáció és az információs forradalom következtében átalakuló környezetben. Stratégiai célok A Program alapvető célja a fenntartható, méltányos fejlődés elősegítése a lakosság életszínvonal- és életminőség-növelésének érdekében. Ennek érdekében a program a következő stratégiai célokat határozza meg: I. A megye gazdasági potenciáljának növelése Tolna megye lakosai anyagi jólétének növeléséhez a jelenlegi gazdasági szerkezet hatékonyságának, versenyképességének növelése mellett a helyi vállalkozások hozzáadott értéktermelő képességének növelésére is szükség van. Ez csak a gazdaság jelenlegi szerkezetének modernizálásával lehetséges. II. A felzárkózás esélyeinek javítása a leszakadó területek, társadalmi csoportok számára Tolna megyében széles társadalmi csoportokat - főleg a kistelepülések lakosait - a leszakadás veszélye fenyegeti. Ezen csoportok felzárkózási esélyének megteremtésével az egyre nagyobb feszültségek enyhítése mellett a megye fontos erőforrását jelentő humán tőke piacképessége is megőrizhető. III. Az életminőség javítása A fenntartható fejlődés csak a természeti értékek, megújuló erőforrások gondos, felelősségteljes használata mellett képzelhető el. Ezért elengedhetetlen minden fejlesztésnél a környezeti hatások vizsgálata és mérlegelése a környezetszeny- nyezést csökkentő beruházások ösztönzése. A megye lakóinak életminőségét nagyban meghatározza az emberek életszemlélete, a helyi társadalom szervezettsége. Az önkifejező készségek javulása, a civil szféra erősödése, a környezeti, egészségi tudatosság fejlődése nem csak a helyi lakosság munkaerő-piaci értékét növeli, hanem önmagában is hozzájárul az egyéni jólét növekedéséhez. A program szerkezete I. Operatív Program: Gazdaságfejlesztés 1. 2. 3. A gazdasági környezet javítása, a gazdasági intézményrendszer fejlesztése. Az oktatás fejlesztése, a megye iskoláiban szerzett tudás piacképességének javítása, az intézmények közötti együttműködés erősítése. A megye elérhetőségét és a megyén belüli kapcsolatokat szolgáló közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztése. A turizmus és intézményrendszereinek fejlesztése. II. Operatív Program: A kistelepüléseken élők esélyeinek növelése, megteremtése 1. 2. 3. 4. A zsáktelepülések megközelíthetőségének javítása. A kulturális kezdeményezések és intézmények fejlesztése a megye kistelepülésein. A falusi turizmus fejlesztése. A vidékfejlesztésért tevékenykedő hálózatok kooperációjának erősítése. III Operatív Program: Az életminőség javítása 1. A korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése. 2. A környezetvédelmi infrastruktúra továbbfejlesztése. 3. Az ivóvízbázisok védelme. 4. Levegőminőség-védelem, zaj- és rezgés- védelem. 5. A környezettudatosság kialakítása. 6. Ökofolyosók kialakítása. 7. A biogazdálkodás térnyerésének elősegítése. 8. A megyei kerékpárút-hálózat fejlesztése. 9. Egészségtudatossági program. A program névadója a Tolna megyei Bezerédj család. A család két legkiemelkedőbb képviselője Bezerédj István (1796-1856) és Bezerédj Pál (1848-1918). Bezerédj István a reformkor haladó szellemű alakja. Ő az első önként adózó magyar nemes, aki 1841- ben kakasdi birtokán elsőként szabadította fel jobbágyait a földesúri terhek alól. Az általa megalapozott selyemhernyó tenyésztést unokaöccse, Bezerédj Pál tevékenysége folytán vált országos programmá. Kiemelkedő gazdaságszervező képessége és termékeivel aratott nemzetközi sikerei elismeréseképpen ő vezette az Országos Selyemtenyésztési Felügyeletet, az ez idáig egyetlen országos hatáskörű szervet, mely Tolna megyében székelt. 10. A kulturális és civil tevékenységek kezdeményezésének ösztönzése. 11. A szociális háló megerősítése. IV. Operatív Program: Az intézményrendszer fejlesztése 1. A fejlesztéspolitika megyei szintű koordinációját ellátó szervezetek, ügynökségek felállítása. 2. A megye informatikai fejlesztése. I. Operatív Program: Gazdaságfejlesztés Tolna megye gazdasági teljesítményének mutatói nem térnek el jelentősen az ország főváros nélkül számított átlagától. Az országos és regionális átlagnál magasabb a munkanélküliség, jelentősek a megyén belüli különbségek mind a jövedelmet, mind a kistérségek fejlődési ütemét tekintve. Az egy főre jutó GDP a regionális átlagnál magasabb, de ez döntően a kiugróan produktív villamosenergia-termelésnek köszönhető, a gazdaság nagy részének termelékenysége alacsony. Tolna megye gazdaságát egyrészről a komoly technológiát és tőkét képviselő gazdasági tevékenységek (Paksi Atomerőmű, borászat) másrészről a munkaerő-igényes, alacsony hozzáadott értékű ágazatok (mezőgazdaság, textilipar, fémmegmunkálás) határozzák meg. A feldolgozóiparra jellemző a bérmunka, az egy főre jutó nettó árbevétel az országos átlag fele. A megye mezőgazdaságának természeti és technológiai adottságai országosan is jónak mondhatóak, de az agrárpiacok szűkülése és a rosszabb adottságú vidékeknek kedvező állami intervenció megnehezíti az előnyök kihasználását. A szolgáltatások területén a helyi piac kis mérete miatt nem alakulhatott ki lokális kínálat, meghatározó a megyén kívüli nagyobb városok (elsősorban Pécs és Budapest) vállalkozásainak szerepe. A megyéből a megtermelt jövedelem jelentős hányada kikerül. A gazdaság és a lakosság magas szintű igényeit kielégítő szolgáltatások csak a megyehatáron túli nagyvárosban hozzáférhetőek. A jövedelem kiáramlásának másik fontos tényezője a megye előnytelen pozíciója az állami bevételek területi újraelosztásában. Az állami politika a gyorsan fejlődő ágazatokat, illetve az elmaradott területeket támogatja, ennek következtében Tolna megye nettó befizetője a költség- vetésnek. A jövedelem kiáramlását a turizmus ellensúlyozhatja, azonban ehhez a meglévő adottságok intenzívebb kihasználására van szükség. Az első alprogram célja a gazdasági környezet javítása, a gazdasági intézményrendszer fejlesztése. A megye gazdasági szerkezetének modernizálása a helyi szereplők együttműködésével teremthető meg. Ez az összefogás alapozhatja meg az információáramlás és a szolgáltatói piac fejlesztését, a Dunamenti Gazdasági Térség kialakítását, a kvalifikált munkaerő hiányának mérséklését. Közvetetten a gazdaság prosperitását meghatározó tényezők, elsősorban az oktatás és a közlekedési infrastruktúra feltételeinek javításával járulhat hozzá az állam a gazdaság fejlődéséhez. A megye szerepe ezeken a területeken a helyi kezdeményezések koordinálása, a megyei igények képviselete. A megye oktatási szerkezete korszerűsítésre szorul. Magas a megyéből elvándorló középiskolások száma, a képzési struktúrában viszonylag alacsony a mai igényeknek megfelelő, a munkaerő-piaci készségek megszerzését lehetővé tévő képzések aránya. Ezt az intézmények vezetői és a fenntartók felismerték, az egyes iskolák és fenntartók fejlesztéseinek összehangolása megteremti az oktatási szerkezet sikeres modernizálásának feltételeit. A második alprogram célja az oktatás fejlesztése, a megye iskoláiban szerezhető tudás piacképességének javítása, az intézmények közötti együttműködés erősítése. (Folytatás a 7. oldalon.) i % 4 < (
