Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-22 / 299. szám
2000. December 22., péntek Tolnai Népújság - 7. oldal GAZ ______ D A SAG A középvállalatok is jönnek Budapest Az ITDH saját befektetésösztönzési módszereivel igyekszik minél több külföldi vállalattal megismertetni a magyarországi beruházások előnyeit és biztos jövőjét. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) a Gazdasági Minisztérium (GM) és a Külügyminisztérium háttérintézménye. Tevékenysége nem egyéb, mint korszerű házasságközvetítés: minél több külföldi vállalattal igyekszik megismertetni a magyarországi beruházások előnyeit és biztos jövőjét. Az idén 56 zöldmezős beruházást segítettek megvalósulni. Kétharmaduk ott létesült, ahol bányákat kellett megszüntetni, egyharmaduk a munkanélküliség által sújtott keleti országrészben telepedett le. Az idei befektetések áüagérté- ke a kevesebb volt a tavalyinál, de az így keletkezett új munkahelyek száma mégis csaknem annyi, mint az előző két évben együttvéve. Elsősorban a külföldi közép-vállalatok jelentkeztek beruházóként. k.t. US Befektetésösztönzés Az ITDH aktív Közreműködésével Befektetés "’unkjhetyÄk szán» Bef e kiélések átlagértéke t (M eurój 1998 RT": IP 1999 526 8 910 17 82.9 2000 922 14 446 56 16,5 Szövetkezeti vészeladások Budapest Az MSZP, az SZDSZ és a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult, hogy a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény aláírása előtt normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke szerint a szövetkezeteknek legfeljebb a tíz-tizenöt százaléka lesz képes pénzügyi válság nélkül kifizetni a külső üzletrészeket, a többi felszámolásra kerülhet. Az üzletrészek kifizetéséhez szükséges 20-30 milliárd forintot a közös gazdaságok nem tudják előteremteni, mivel a nyolcszáz szövetkezet összesen 140 milliárdos vagyonát 130 milliárd forint adósság terheli. A külső üzletrész-tulajdonosokat csak úgy tudják kifizetni, ha vagyonuk egy részén túladnak, vagy az állami hitel fejében elzálogosítják. Sajtóértesülések szerint egyes helyeken már vészeladásba kezdtek a gazdaságok. A vagyon kiárusítását nem nézik tétlenül a bankok. A pénzintézetek feltehetően a jövő év elején megindítják a felszámolási eljárásokat, új hiteleket azonban már most sem folyósítanak a szövetkezetek többségének. A Bankszövetség szakértői bizottságot állított fel a törvénnyel kapcsolatos aggályok megvizsgálására. ________(ujvábii F elmérés a csatlakozásról Nem ismerik a pályázatokat Mit tudnak az EU-csat- lakozás feltételeiről? Milyen elvárásai vannak a kisvállalkozóknak, vendéglátósoknak a kormánnyal szemben e tekintetben? Ezek voltak a főbb kérdései annak az országos felmérésnek, amelyet a KISOSZ készített. A bolti kiskereskedők, a vendéglátásban dolgozó vállalkozók és kereskedelmi szolgáltatók csak hallomásból, illetve a sajtóból ismerik a PHARE-, a SAPARD- és az ISPA-pro- gramok pályázatait. A kereskedelemre vonatkozó EU-irányelvek a vállalkozások többsége előtt isme- reüenek, egy részük még a hazai szabályozást is nehezen követi - ismertette lapunkkal a felmérés részleteit Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke. A felmérésből kiderült: a kisvállalkozók nagyon félnek attól, hogy még jobban ki lesznek téve a mul- tik szeszélyének. A Gazdasági Versenyhivatal ez évben felülvizsgálta az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó jogszabályt, de abban felülbírálni valót nem talált. A most összesített kérdőívekből azonban kiderül, a vállalkozók szükségesnek tartják a törvény újrafogalmazását, mint ahogy erre nemrég Csehországban is sor került. A legfrissebb adatok szerint a minőségbiztosítási rendszert a kis- vállalkozások egyötöde ismeri. ■ Hogyan adózunk a következő két évben? 5. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai Hétfői lapunkban elkezdett ötrészes sorozatunkban az adó- és járulékrendszer 2001-2002. évre szóló változásait foglaljuk össze. A módosítás nem jelentős, csupán az adóztatás hatékonyságát, az adózókat terhelő kötelezettségek egyszerűsítését és a változó jogszabályokkal (pl. új számviteli törvény) való összhang megteremtését szolgálja. 1. Az új számviteli törvény alapján a gazdasági társaságok egy részének lehetősége van 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérésre. Az áttérést az üzleti év fordulónapjának megjelölésével az adóhatóságnak előzetesen be kell jelenteni. 2. Módosul a munkáltatói adókorrekcióra vonatkozó szabály. A levonni elmulasztott adót a dolgozó nettó jövedelméből, annak legfeljebb 15 százalékos mértékéig és legfeljebb 6 hónapon át vonhatja le a munkáltató. 3. Az adóbevallások szabály- szerűségének biztosítása érdekében adótanácsadó és adószakértő ellenjegyezheti az adóbevallást. Ha ez megtörténik, akkor az adóhatóság a hibás bevallás miatti mulasztási bírságot az ellenjegyző terhére állapítja meg. 4. A túlfizetés-kezelésre vonatkozó szabályok úgy módosultak, hogy felszámolási eljárás esetén a felszámolás alatt álló cég valamely adónemen fennálló túlfizetését az adóhatóság hivatalból számítja be az általa nyilvántartott más adónemben fennálló adótartozásába. 5. A pontos tájékoztatás érdekében az adózók adószámlájáról, illetve annak egyenlegéről a jövőben a túlfizetés esetén is értesíti az adóhatóság az adózót. 6. A külföldi vállalkozók fióktelepnek nem minősülő telephelyei nem tartoznak az új számviteli törvény hatálya alá, de bizonylatolási nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettségeiket rendezni kell. 7. Az önellenőrzés szabályai úgy módosulnak, hogy a munkáltató által megállapított jövedelem- adót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha adókedvezményét a munkáltató a munka- vállaló hibájából nem vette figyelembe, illetve ha a munkáltató a munkavállaló téves vagy jogosulatlan nyilatkozata alapján állapította meg a munkavállaló adóját. Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan csak akkor lehet önellenőrizni, ha a 100 forintot meghaladja annak összege. 8. A fizetési morál javítása érdekében az adólevonási kötelezettség részben vagy egészben való elmulasztása, illetve meg nem fizetése esetén a mulasztási bírság mértéke a levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó 20 százalékáról az 50 százalékára emelkedett. 9. Az adóhatóság működését és eljárását egyszerűsíti az adóhatósági iratok kézbesítésével kapcsolatos szabály módosítása, mert amíg 2000. december 31-ig az iratok átvételének megtagadása esetén csak a határozatokat lehetett törvény alapján kézbesítettnek tekinteni, addig 2001. január 1-jétől minden adóhatósági iratra kiterjed ez a szabály. 10. Szigorítják az üzletlezárás és a tevékenységgyakorlás felfüggesztésének szabályait. 11. Az egyéni vállalkozók helyzetéhez igazodva módosul az adómérséklés, a késedelmi pótlék és a bírságtartozás elengedésére vonatkozó szabály. Az egyéni vállalkozó és közeli hozzátartozói megélhetésének veszélyeztetésén túlmenően - vagyis a jelenlegi mérséklési ok mellett - a vállalkozó gazdálkodási körülményeinek ellehetetlenülésére tekintettel is kérheti a késedelmi pótlék és bírságtartozás mérséklését vagy elengedését. 12. Az adóhatóság végrehajtási eljárásában a végrehajtási kifogás intézményével nem csak a végrehajtást kérő, vagy a fizetésre kötelezett, hanem az is élhet 2001. január 1-jé- től, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti. 13. Az adóbevallási, bejelentési és egyéb nyomtatványok aláírására a jelenleg hatályos szabályozás szerint csak az adózó jogosult. Ezen a szabályon változtat a módosítás, amely szerint az adózó meghatalmazottja, képviselője is aláírhatja az adózó helyett ezeket a beadványokat. Az aláírásra jogosult meghatalmazott azonban csak az lehet, aki az adóigazgatási eljárásban képviselő lehetne. Változtatások a társadalombiztosításban A törvénymódosítások célja az élőmunkaterhek csökkentése, a foglalkoztatottság, a versenyképesség növelése. A szabályok változtatásánál lényeges szempont volt az is, hogy a közteherviselés arányosabbá váljon. bérre változik. Azoknál a járulékfizetőknél, akiknél a járulék- fizetési kötelezettség a minimálbérhez kötődik (egyéni és társas vállalkozás), nem változik a járulékalap. Ennek oka az, hogy - bár kétségtelen, hogy e kör fize- A 2001. és 2002. évben 2-2 százalékponttal _______________csökkennek a munkaadói tb-járulékok.______________ 2 001- ben a jelenlegi 33 százalékos járulék 31 százalékra 2002- ben 31 százalékról________________________29 százalékra csökken. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege az infláció mértékével összefüggésben emelkedik.______________ 2001 -ben 3900 forintról 4200 forintra 2002-ben 4200-ról 4500 forintra 2001-től megszűnik az egészségbiztosítási járulékfizetés felső határa. Ennek következtében a teljes jövedelem után kell megfizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállalóknak. Egyidejűleg megszűnik a táppénz összegének felső határára vonatkozó korlátozás. (Az új szabály előnyeit a táppénzelszámolás rendje miatt legkorábban a 2002-es esztendőben lehet érzékelni.) Fontos tudnivaló: az egyéni nyugdíjjárulék fizetésnél ugyanakkor megmarad a felső határ! A minimálbér emelésével összefüggésben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára befizetett tagdíj járulékfizetés alóli mentességének felső határa a minimálbér 115 százalékáról a mindenkori minimáltési kötelezettsége az emelt legkisebb bér miatt növekszik, de - az új minimálbér alapján ellátási jogosultságuk is emelkedik. Emellett a kifizetett járulék-összeget költségként számolhatják el. Megváltozik a visszalépési határidő a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszert önkéntesen választók esetében. A 2000. december 31-es határidő 2002. december 31-re tolódik át. A gyed felső határa 2001-ben a 40000 forintos minimálbér kétszerese lesz, 2002-ben pedig az infláció figyelembevételével növekszik. (Forrás: Pénzügyminisztérium, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 21.) Borsodcbem 6 750 Ft Ű Fotex 254 Ft Ű Matáv 1125 Ft ű Mól 4 720 Ft Ű OTP 14 400 Ft ű Rába 2420 Ft Ű Richter 16 250 Ft ű Zalakerámia 2 395 Ft BUX: 7341,8866-0,15 % eltérés az előzőzáróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOBMeidkóMböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kfkötö Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 425,73 Cseh korona 7,61 Euró 264,50 Német márka 135,24 Osztrák schilling 19,22 Lengyel zloty 68,28 Svájci frank 173,32 Szlovák korona 6,03 USA-dollár 289,32 Az ipari parkok reneszánsza Ma már nem a kiszolgáló tevékenység a fő profiljuk Néhány évvel ezelőtt új fogalommal ismerkedtünk meg: az ipari parkokkal. Azóta ezek a vállalkozások, az ipari termelés 16 százalékát adó ipari parkok gazdasági életünk jelentős tényezőjévé váltak. Budapest Ha számba vesszük, hogy egy-egy park vonzás- körzete 30 kilométerre tehető, akkor az ipari parkok az egész ország területét lefedik. Ezért érthető, hogy nem mindegy, milyen irányba és milyen gyorsan fejlődnek.- Az ipari parkok a gazdaságfejlesztés hatékony eszközének bizonyultak az elmúlt években. Vannak olyan létesítmények, mint például a tatabányai vagy a székesfehérvári, amelyek szervezőerőként is működnek - mondja Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Szövetségének elnöke.- Kihatnak vonzáskörzetükre, szervezik a gazdasági életet. A legfejlettebb parkok viszont mind erősebben hatnak társaikra is. Integráló szerepük megerősödése lehet az az irány, amely piaci, üzleti jövőjüket jelentős mértékben befolyásolhatja. Számos ipari park a fejlődés olyan állomásához jutott, amikor már nem a termelés és az azt hagyományosan kiszolgáló tevékenység - étkeztetés, takarítás, világítás - jelenti munkájuk legfontosabb elemét, szolgáltató tevékenységük szerves részévé válik az informatika is. A számítástechnikai rendszerek kiépülésével a parkok hálózattá szerveződnek, s ez hatékonyan szolgálhatja a betelepült cégek, különösen a kis- és középvállalatok ügyvitelét is. Természetesen ezekhez a feladatokhoz megfelelő felkészültséggel rendelkező szakemberekre van szükség. Ezért az egyesület az év elején modul rendszerben távoktatást indít, amelynek tananyagát több neves szakember állította ösz- sze. KOÓS TAMÁS PIACI ÁRAK BÁTASZÉK BONYHÁD DOMBÓVÁR DUNAFŐLDV. PAKS SZEKSZÁRD TAMÁSI TOLNA BURGONYA 60 70 70 70-80 70 80-100 70 70 VÖRÖSHAGYMA 80 100 118 90-100 70-90 110-120 100 85 FEHÉRRÉPA 200 250 260 250-280 250 250 230-400 210250 SÁRGARÉPA 100 150 130 80-100 100-110 130-150 100-150 85 KARFIOL 80 200 200 ■ 250-290 150 250 280 FOKHAGYMA 350 • 490 280-300 350-450 350 450 380 TOJÁS 23-25 22-23 23 22-23 24-25 20-22 20 22 KELKÁPOSZTA 100 110 140 80-100 120-130 180 120 110 KÁPOSZTA 50 50 60-100 70 55-60 90100 60 60 SÜTŐTÖK 80 80 80 80 ■ 120 80 90 BAB 400 500 490-630 400-500 700 300-600 450-600 380580 PARADICSOM 150 400 450 200-350 500 200 450 290 PAPRIKA 150-400 400-800 230-400 250-400 400 450-600 60-500 320580 UBORKA •450300 250-280 380 350 KARALÁBÉ 50 50 70/DB 60 ■ 80-100 6080 50 ALMA 80-120 70-100 80-110 75-120 30-80 100-120 80 75-85 BANÁN 250240 210 250 240 250 240 NARANCS 180 ■ 170-180 190 230 185-220 170-300 145-240 t
