Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

12. oldal - Tolnai Népújság H E T V E G I MAGAZIN 2000. November 11., Szombat Lúd, liba és jó lakoma Aki Márton napján nem eszik, egész évben éhezik Lampionokkal a sötét utcákon PÖRBÖLY A mai Márton-napot már csütörtökön meg­ünnepelték sok helyen, Pörbölyön is. Négy éve a helyi óvodások kezd­ték el ezt a rendez­vényt, ma már az isko­lásokkal, pedagógusok­kal, szülőkkel együtt ünnepelt mindenki. Az iskola nevelői által ké­szített ajándékvásárral Séta a sötét utcákon kezdődött az est, majd az egész falu lakossága, kicsik és nagyok vonultak végig a sötét utcákon, világító lámpionokkal a kezükben. A faluban megtett' tiszteletkor után az egész tár­saság visszament a faluházba, ahol az óvodások kezdték a műsort, majd az iskolások kö­vetkeztek, ők is műsorral ked­veskedtek a szülőknek, akik vi­szont pogácsával és forró teá­val lepték meg a résztvevőket. Az est vidám énekléssel zárult. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Márton-nap: lúdvész és népszokások Ettek ittak a főtéren gyújtott tűz körül Ilyenkor Márton napján a ta­vaszi libák húsa a legfino­mabb: már nem is túl sovány, de nem is zsíros. És ami nem mellékes: csúszik rá az új bor. Mi mindenesetre a figyel­mükbe ajánlunk néhány re­ceptet, hátha kedvük szottyan egy kis libapecsenyére. Sült libacomb Hozzávalók: 4 db libacomb, (vagy 2 comb és a bőrös mell), 10 dkg füstölt marhaszegy, 1 narancs leve, só. A tepsit kirakjuk a szele­tekre vágott füstölt szeggyel, rá­tesszük a combokat, megsózzuk, és a narancs levével leöntjük. Fó­liával letakarva lassú tűzön süt­jük. Amikor puha, levesszük a fóliát, és ropogósra sütjük. Tört krumplival, párolt káposztával, almakompóttal tálaljuk. Libamell vadasan Hozzávalók: 1-2 nyúzott liba­mell, a páchoz: 2 fej hagyma, 1 babérlevél, 10 szem feketebors, 4-5 szem borókabogyó, 2 kanál ecet, a mártáshoz: 2 szál sárgaré­pa, 1 szál fehérrépa, 2 kanál liba­zsír, 5 dkg füstölt marhaszegy, só, bors, mustár, reszelt citrom­héj, cukor. A hagymát, a babérlevelet, a borsot, a borókabogyót sóval és ecettel bő vízben főni tesszük. Ezzel a páclével öntjük le a nyers libamellet, és hűtőben legalább egy napig áztatjuk. Kivesszük a húst, az apró csíkokra szelt füs­tölt szeggyel megspékeljük, majd sütőzacskóba tesszük a zsír, 1 kis fej hagyma és a felszeletelt zöld­ség társaságában. Ha nincs sütő­zacskó, alufóliával fedett tepsibe rakjuk a hozzávalókat. Amikor puhára sült a hús, el­készítjük a mártást. A hússal sült hagymát és zöldségkarikákat ke­vés páclével - lehetőleg turmix­szal - összetörjük, sóval, cukor­ral, mustárral és reszelt citrom­héjjal ízesítjük. A mártást né­hány percig forraljuk, majd bele­rakjuk a húst. Krokettal, zsemle- gombóccal vagy kifőtt tésztával tálaljuk. Marhahúsból is ugyan­így készíthetjük Hagymás libamell Hozzávalók: 1 db nyúzott liba­mell, 1 nagy fej hagyma, 10 dkg füstölt szegy, 1 kanál zsír, só, bors. A liba mellét vékony csíkokra vágjuk, a hagymát és a szegyet felszeleteljük, majd a zsírban megpároljuk. Beleforgatjuk a húst, majd kevés vízzel felönt­jük. ízlés szerint sózzuk, borsoz- zuk, fedő alatt puhára pároljuk. Krokettal tálaljuk. Marhahúsból is készíthetjük. Tulajdonképpen vidám idők - a farsang és a lampionün­nepek - beköszöntét jelzi, mégis sokaknak aligha lesz nevetni valója november 11- én, Márton napján. Ezek közé tartoznak például a li­bák, mert kerek-perec tudo­másukra hozzák, hogy a táplálkozási lánc rossz vé­gén helyezkedtek el. Más szóval: csak Ausztriában minden évben negyed millió lúd „kacsázik” végzete felé és jut gaz­dagon megterített ünnepi aszta­lokra - libasült formájában. Bur­genland védőszentje ugyan Szent Márton, de régen elmúltak már azok az idők, amikor Ausztria legkeletibb tartománya volt a li­bák hazája. Többségük a Wald- viertelből kerül a terített asztalra, jóllehet a Márton-napi ludak ki­lencven százalékát ma már kül­földről, például Magyarországról importálják a sógorok. A túl zsí­ros liba helyett a húsos jött divat­ba és az sem szokás már, hogy 12 hét alatt hizlalják fel a Márton-na­pi ludat. Egyre több parasztgaz­daság hajtja ki a mezőre a hida­kat, de november 11-e körül eze­ken is beteljesedik sorsuk. Ami­kor Németországban november 11-én, Márton napján gyerekek énekelve vonulnak végig lampi­onjaikkal az utcákon, ez még tá­volról sem jelenti azt, hogy ősrégi gyermekszokásnak hódolnának. A késő őszi, Márton-nap körüli lampionos felvonuláson ugyanis valamikor fiatalemberek vagy fel­nőttek vonultak végig istállólám­pákkal a falvak utcáin. Az ősi néphit szerint ezek az ősszel ren­dezett ünnepségek arra szolgál­tak, hogy elűzzék a rossz szelle­meket és termékennyé tegyék a földeket. Aki pedig szívének vá­lasztottjával együtt bátran átug­rotta a tüzet, az a következő 12 hónapban jó egészségnek és bi­zonyos fokú anyagi jólétnek ör­vendhetett. Kezdetben szinte minden utcában tüzek gyúltak, később azonban egy központi he­lyen, többnyire a templom előtti téren lobbantak fel a Márton-napi tüzek, hogy gátat vessenek az ősszel szokásos pogány mester­kedéseknek. Aki megjelent a központi tűz­nél, az egyház áldásával tehette ezt, Szent Márton jótékonyságára emlékezve. Ez utóbbi hangsúlyo­zására gyakorta ajándékoztak ezen a napon a rászorulóknak külön ezzel a céllal sütött Már- ton-cipókat. Manapság sok he­lyen szokás, hogy a lampionos felvonulás után - amelynek élén nem ritkán Szent Márton halad lóháton - összejönnek egy pohár forralt borra és egy szelet „Már- ton-kenyérre” a főtéren lángoló tűz körül. Kezdetben felnőttek vettek részt ezeken az ünnepsé­geken, később azonban a még nőtlen fiatalemberek sajátították ki maguknak azokat. Vidéken­ként más és más külsőségek kö­zött - égő fáklyával, bot végére tű­zött lámpával vagy kivájt tökbe helyezett gyertyával - vonultak végig az utcákon. Nagy tüzeket gyújtottak a kör­nyező határban is, és elterjedt a néphit, hogy „mezők és szántó­földek termékennyé lesznek, ha meglátják a tüzet”. Már a XVI. századtól fogva szokásba jött, hogy gyerekek is részt vettek eze­ken a felvonulásokon - igaz, több­nyire csak felsőbb osztályos tanu­lók. Az énekelve felvonuló fiata­lokat gyümölccsel, dióval és süte­ménnyel jutalmazták a felnőttek. Úgy tartja a hagyomány, hogy el­ső ízben 1886-ban Düsseldorfban tartottak tulajdonképpeni Már­ton-napi lovaglást, amikor is „Szent Márton” lampionos, ének­lő menettől követve végig lova­golt az utcákon. Az immár klasz- szikussá vált „Laterne, Laterne, Sonne, Mond und Sterne” (Lám­pa, lámpa, Nap, Hold és Egek Csillaga) kezdetű éneket egyéb­ként már 1740 óta éneklik Már­ton-napi felvonulásokon, leg­alábbis Schleswig-Holsteinben. Fáklyás és lampionos felvonulást egyébként nem csak Szent Már­ton tiszteletére rendezték Német­országban, hanem például Lu­ther Márton tiszteletére is, Erfurt­ban. A reformátor november 10- én született, a korabeli szokás szerint másnap keresztelték meg és így kapta a Márton nevet - em­lékeztet a dpa összeállítása. Márton napján Márton napja, november 11. egy­re népszerűbbé válik. Ezen a na­pon a gyerekek dalokat énekelve lampionokkal vonulnak végig az utcákon. A végén Márton napi perecet és Márton napi mézest kapnak. Nem maradhat el a Már- ton-tüzek meggyújtása sem. A böjt előtti ünnepnap Márton-nap a régi 40 napos böjt előtti utolsó nap volt, amely utóbbit, mint a többi böjti idő­szakot, a böjti nyugalom jelle­mezte. Nemcsak a vidám ünne­peket illett ilyenkor elhagyni, hanem kereskedelmi ügyletekre sem kerülhetett sor, így az ezt megelőző nap a középkorban fontos piaci nap és pénzügyi ha­tárnap volt. Ezen a napon szíve­sen rendeztek őszi ünnepeket, ahol libákat vágtak. Szent Márton legendája A Szent Márton-legendák közül kiemelkedő helyet foglal el a kö­pönyeg-epizód, amely Amiens város kapujánál játszódott le. Itt, ahogyan Sulpicius Severus írja, Márton, a fiatal katona, aki még nem volt megkeresztelve, Amiensbe lovagolt, ahol egy fél­meztelen koldus alamizsnát kért tőle. Mártonnál nem volt semmi, csak a köpönyege, ame­lyet viselt. Ezt kettévágta a kard­jával és a felét a koldusnak nyúj­totta. Rákövetkező éjjel megje­lent előtte Jézus a koldus alakjá­ban és megköszönte neki a jóté­teményt. A szólás „amit a szegé­nyeknek adnak, azt Istennek ad­ják” még használatos volt Lu­ther Márton korában. A megma­radt fél köpönyeget után nagy becsben tartották és gondosan őrizték. A Márton-napi áldás Ehhez a naphoz paraszti hiedel­mek is kapcsolódnak, amelyek bizonyos területeken ma is meg­találhatók. Többször rámutattak a hegyi legelőkről való lehajtás és a Márton-nap közötti összefüg­gésre. A Márton-nap a legeltetési félév záró napja is volt, az állato­kat behajtották az istállókba, és a pásztorok megkapták a bérüket. A pásztorbot látványos pihenőre helyezését egy áldás elmondása kísérte. Ez a Márton-áldás, amely kegyes kívánságot tartalmazott az állatokra és azok gazdáira vű: natkozóan, akik mindezért nem­csak köszönetét mondtak, ha­nem a megszolgált bérhez még ajándékot is csatoltak. Mártont a háziállatok patrónusának is tart­ják, akihez például a háziállatok körében tomboló járványok ide­jén fohászkodnak. Márton nap­ján történtek a paraszti tevékeny­ségnél szokásos kifizetések, kije­lölték a napszámosok téli szállás­helyét, és ezen a napon több he- lyen őszi vásárt is tartottak. ■ A KÉPZŐMŰVÉSZEK, festők, szobrászok gyakorta ábrázolják Szent Mártont. Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg a Szent Márton legendáját elbeszélő, 1490-ben készült oltárkép. ■ AZ ÚJ PASSÁT MEGÉRKEZETT. A Volkswagen új büszkeségének, a Passatnak európai, magyarorszá­gi bemutatóját november 11-12-én tartják. Szekszárdon az Autó Techno Kft Tartsay utcai Szalonjában is várják azokat az érdeklődőket, akik az új autó nemcsak a finomívű orrészére kíváncsiak. *1192951* _ — T,ISZtT:ELT ELŐFIZETŐNK' Szeretnénk, ha nemcsak olvasója, hanem ajánlója is lenne a Tolnai Népújságnak. MEGRENDELOLEVEL a Tolnai Népújság előfizetésére Megrendelő neve:......................................................... ......... / magánszemély, vállalkozás, vagy intézmény/ Kézbesítés címe:..................................................................... ke ttő hónap mm Előfizetési időszak: Előfizetési díj: 795 Kedvezmény az árus­árhoz viszonyítva: 300 Az Ön szervezőmunkáját ajándékkal szeretnénk megköszönni, az új előfizető pedig - természetesen az újságon felül - ajándékkönyvet kap. Kérjük előfizetőinket, hogy az új előfizető megrendelését a mellékelt megrendelőlapon küldjék be címünkre. Előfizető neve: Címe:.......... A xel Springer Magyarország Kft. Tolna Megyei Irodája Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 74/511-503 Adószám: 10462933-2-11 Cégjegyzékszám: 11 -09001415 V Az óvodások műsora a faluházban

Next

/
Thumbnails
Contents