Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

J 2000. November 4., Szombat HÉTVÉGI MAGAZIN Tolnai Népújság - 10. oldal ________________________Tolna Megyei Anekdotatár________________________ C sikóstőttős tettetett tettese Hálátlan lennék, ha nem emle­getném meg, hogy a község ne­vének utótagja meg az én csalá­di nevem közös eredetű: Árpád­kori kun-magyar nemzetségnév­re megy vissza. Ennek ellenére csak hosszas kutatással és a Dombóvár és Vidéke 1902'-es évfolyama segítségével adózha­tok a humor képzeletbe­li közös oltárán egy tör­ténettel. „A tőttősi atyafi fuvaros­nak állt be és levitte Or- mányságba a mestert (a tanítót) meg a fiát. Amíg az atyafi meg a két utas a korcsmába falatoztak, valaki leemelte a pokró­cot a kocsiról. Amint észrevették a kárt, lár­mát csaptak s a korcs- máros erre abbeli gya­nújának adott kifejezést, hogy bizonyosan a kó­borló cigányok követték el a lopást, akik a határ­ban sátoroznak. A kárvallottak nyomban fölkeresték a cigányo­kat, s fölszólították őket, hogy a pokrócot adják elő. A cigányok tiltakoztak a gyanúsítás ellen, s amikor ki akarták motozni a sátrakat, baltát ragadtak s ellent álltak. A mester meg a fia - látván, hogy a helyzet veszedelmes -, fölhagytak szándékukkal s be­mentek a faluba a községházára. A bíró és a kisbíró fölfegyverkez­ve megjelentek a három utassal a cigánytanyán s e fegyveres asszisztencia mellett tartották meg a sátrakban a „házkuta­tást”. Hiába volt minden erőlkö­dés, az eltűnt tárgy nem került elő. Visszatértek a korcsmába, s nagy meglepetésükre ott találták a kocsin a pokrócot. Míg ide-oda jártak, visszalopták. A históriának azonban ezzel még nincs vége. Most a cigá­nyok kerekedtek fölül. A csendőrségnél panaszt emel­tek, hogy őket meglopták, fegy­veres hatalommal „házmoto­zást” tartottak náluk s eközben eltűnt sok egyetmásuk. A csendőrség - magától értetődik - a panasz alapján megindította az eljárást. A tőttősi fuva­ros, a mester meg a fia nagyot néztek az idé­zésre: hát még a sátoros cigányoktól is lehet lop­ni? Úgy látszik, egyszer a cigányok akartak vád­lóként föllépni; megelé­gelték a dicsőséget, hogy örökkön-örökké ők legyenek a vádlot­tak.” Az ügy további kimene­teléről - ahogy az már lenni szokott - nincs hírünk, mindenesetre Bonyhád környé­kén is előfordult, hogy sátoros cigányok tőlük tolvajló atyafit fogtak... DR. TÖTTÓS GÁBOR REJTVÉNYFEJTŐKNEK Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: november 17. Az október 21-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Bocsásson meg, amiért a kutyám tegnap leta­posta a virágait. ” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kántor Jánosné Magyarkeszi, Batthyány u. 44., Király Istvánná Bonyhádvarasd, Petőfi u. 116/1., Nagyné Horváth Mária Mözs, Béri B. Á. u. 31/c., Právics Györgyné Dalmand, Táncsics u. 1., Rajnai Józsefné Bonyhád, Perczel M. u. 75. HOROSZKÓP KOS (III. 21.-IV. 20.) Szerelem: Egyre többször kapja magát azon, hogy átengedi a partnerének a kezdeményezést. Hivatás: Változtatásra, új feladatok kezdésére nem iga­zán kedvező ez a hét. BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: Érzelmes, álmodozó hangulatban van, de a családja mindig visszazökkenti a valóságba. Hivatás: A munkahelyi izgalmak kikészítik az ide­geit, de gyorsan regenerálódik. IKREK (V. 21.-VI. 21.) Szerelem: Ha komoly lépést fontolgat, ne döntsön egyedül! Hivatás: Érdemes volna a végére járni annak a szóbeszédnek, ami a munkahelyén ön körül kerekedett. RÁK (VI. 22.-VII. 22.) Szerelem: Nem történt semmi említésre méltó, mégis úgy ér­zi, hogy baj van. Hivatás: Hangulata határozza meg a munkakedvét, ami azért nem jó, mert most sokat várnak öntől. OROSZLÁN (VII. 23.-VIII. 23.) Szerelem: Még mindig nem talált önmagára. Márpe­dig amíg saját magával hadilábon áll, addig a szerelem íze sem az igazi. Hivatás: Erő­feszítést tesz, hogy átrendezze maga körül az erőviszonyokat. SZŰZ (VIII. 24.-IX. 23.) Szerelem: Valami apróságon felhúzza magát, és már a sza­kítást fontolgatja. Hivatás: Ne bosszankodjon, ha másnak is sikerül valami nagy dolgot véghez vinni. MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.) Szerelem: Kellemes, békés, boldog időszak követke­zik. Hivatás: Jó lenne takaréklángra venni a hajtást, mert az egészségét kockáz­tatja. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.) Szerelem: Csalódás éri. Talán épp az okozza a fájdalmat, akitől megértést vár. Hivatás: Az utóbbi időben csak a saját sikereire gondolt, ezzel ma­gára haragította néhány kollégáját. NYILAS (XI. 23.-XII. 21.) Szerelem: Jól alakulnak a dolgai. Igaz, ebben nem sok szerepet játszik, hogy tesz-e érte valamit. Hivatás: Kár halogatnia a sürgős teendőket. BAK (XII. 22.-I. 20.) Szerelem: Sok mindent másképp csinálna, mint a partnere. Hi­vatás: Új lehetőség kínálkozik, de gondolja meg, megéri-e éppen most változtatni. VÍZÖNTŐ (I. 21.-II. 19.) Szerelem: Az érzelmekben ne keressen észszerűséget. Van, amikor egyik pillanatról a másikra lobban lángra a szív. Hivatás: Ha elég türelmes a kollégáival, akkor lassacskán összeszoknak HALAK (II. 20.-III. 20.) Szerelem: Érzékenyebb, mint máskor. Talán kicsit fáradtabb is, ezért nincs kedve a közös programokra. Hivatás: Fenekestül felfordulhat az élete, de ebben kicsit ön is ludas. 1 BÓR JELE RENDŐR, BIZAL­MASAN ŐRLEMÉNY ÜTEME­SEN KATTOG “Y NÓI NÉV BORO­GATÁS JELZŐJE LEHET VEREJ­TÉKEZŐ ► Y t Y Y í § a 1 m REVOL­VEREZ ► í fKm P|j Ikli PLÉD­* M h % IDŐT JELZI ► ANNYI MINT, RÖVIDEN JUTTAT ► SOVÁNY, DIÉTÁS ELŐADÓ, RÖVIDEN r~ ÁRPÁD, BECÉZVE NÓTÁS KEDVŰ A FIZIKA EGYIK ÁGA RAJZOT ÁRNYAL BALKEZES­Y SZACHA­RIN SZERVÁLÓ ► Y Y-r Y Y NÉVELŐ ► HOZZÁ­CSATOL ► Y ÉPÜLET­SZÁRNY ► MENEKÜL­VE FUT EGYIK HÓNAP OLDAT RÉSZE ! L Y AGNUS ...; ISTEN BÁRÁNYA KRIPTON ► MEGÉRINT OKÉ A VÉGEIN 1 ► Y NUGÁT­SZELET ! ► TOLÓGÉP, DÓZER ►Y Y ORVOS, TRÉFÁSAN ► CSIGAFAJ SEMMIKOR HITEGE­TÉS, ÁLTATÁS ► Y Y STRASSE, RÖVIDEN MULAT­SÁG ► HORONY ► AMERIKAI SZABVÁNY ► » SZIBÉRIAI FOLYÓ ► Y ROMÁN AUTÓJEL ► NADRÁG JELZŐJE KÉRDŐ­SZÓCSKA AFRIKAI ORSZÁG PSZT, EGY SZÓT SE ! ► Y HÉJAT ELTÁVOLÍT ► Y Y ELME, AGY PÁPAI KORONA l GÖRÖG BETŰ ► Y ANGOL FÉRFINÉV ► 2 ARRA­FELÉ ! AZ AMPER JELE IDEGEN CSILLAG ! ► Y LAKÁJ ► Y ULLMANN ► VÍZILABDA OLASZ RÓBERT FÖLD­RÉSZÜNK ► Y ANNO, RÖVIDEN HANGA­Y MAROS PARTJAI! ► NYEREG­BE I ► I­MOLIBDÉN VEGYJELE ► RANG­JELZŐ ► UGYAN­AKKOR VISSZA. ÉNEK SZÁMÁRA SAVMA­RADÉK! L IBOLYA­SZÍN ►Y SZÓ­TÉVESZ­TÉS Y BÁRIUM SZOLMI ZÁCIÓS HANG ► Y ÓDON, RÉGI ► DE MENY­NYIRE ! SÖTÉT ALAK ... SZA­KADTÁ­BÓL ► Y AZ ELEJÉN OSON ! KÖR­MÉVEL FELSÉRT LÉTEZIK J Y Y £_ Y KAPAR ►Y RUTÉNIUM VEGYJELE ► ZLOTY, RÖVIDEN AZ EZÜST VEGYJELE ALULRA NYÚJTÓ LONDON HATÁRAI ! I SZAK­TÁRS, TRÉFÁSAN MÉTER ► Y BENZIN­TARTÁLY ► Y V Y MILYEN MÓDON? ► 9 m Jézus hirdeti: „Betelt az idő, közel van hozzátok az Isten országa. Tér­jetek meg és higgyetek az üdvösség jó hírében.” (Mk. 4,15). Az időt vehetjük a szemügyre, ami betelt Jézus fellépésével. Ez az ere­ded értelmezés szerint az idő közép­pontja. Az idő kezdete a teremtéssel kezdődött, s így már a teremtés ma­gában hordozza Krisztus kozmikus feladatát. Megteremti Isten az eget és a földet, benépesíti, embert helyez bele, s feladatot bíz rá, majd Isten megpihen, hogy ez jó - egy örömteli nyugalma van. Tehát van egyszer a teremtésben, annak jóságá­ban való megnyugvás, másrészt a hetedik nap meg­szentelésének biblikus alapja a szombat parancsa (MTörv. 5,12-15), amely az egyiptomi szolgaságból való szabadulással kerül kapcsolatba. A teremtés és az üdvösség - szabadítás, szabadu­lás - egységes teológiájának távlatában tárul fel az Úr napjának értelme. A parancs tartalma elsősor­ban nem a munka megszakítása, hanem Isten cso­datetteinek ünneplése (teremtésé, szabadításé). Ez olyan mértékben lesz igazi ünnep, amilyen mérték­ben eleven az emlékezés, amilyen intenzitású az Is­ten iránti hála és dicséret. Ezzel az emlékezéssel az ember belép Isten nyugalmába. Az ünnep lényegéhez tartozik ugyanis, hogy va­lamiről megemlékeznek, mégpedig olymódon, hogy felidézik azt. Amikor a zsidók a Húsvétot ün­nepelték, mindig olyan öntudattal mesélték el, mintha nemrégiben történt volna, és úgy beleélték magukat, hogy a csodát újra és újra átélték. Itt kell beszélni a szentségről és a misztérium­ról, illetve annak ünnepléséről. A misztériumnak illetve a szentségnek nagyon fontos jellegzetessé­ge, hogy az emberi beszéd és a különféle szimbó­lumok jelenvalóvá teszik azt. Gesztusok, bizonyos koreográfiák és a valóságot teremtő szó által törté­nik a misztérium megjelenítése. Jelenvalóvá, meg- tapasztalhatóvá, átélhetővé válik a misztérium. Is­ten kegyelme (=felénkfordulása) válik átélhetővé ezekben az ünnepi pillanatokban. Hangsúlyozni kell, hogy olyan mértékben, amilyen mértékben eleven az Isten iránti hálatelt emlékezés. Ezekben a pillanatokban történik az ünnep. Itt lesz megta­pasztalható az a találkozás, amely erősíti azt a re­ményt, ami a végső beteljesülésbe torkol: a szent- háromság istenuralma. Ez történik a szentmisében is, ami már nem az egyiptomi kivonulás üdvöt hozó élményét jeleníti meg, hanem Krisztus halálának és feltámadásának eseményét. Az ószövetségi kinyilatkoztatás tehát itt teljesedik be, két vonalon is: (1) a teremtés új terem­téssé válik; (2) az egyiptomi szolgaságból való sza­badulás pedig a bűntől és a haláltól való szabadulással teljesedik be. 1) A teremtés és az új teremtés közötti kapcsolat abban áll, hogy Jézus feltámadása az első napra esik, amelyik napon Isten a világos­ságot teremtette (Tér. 1,3). Krisztus, feltámadásával az új teremtés zsen­géje lett, mivel ő minden teremt­mény elsőszülöttje (Kol. 1,15). (Ide tartozik a pogányoktól átvett dies Solis „Nap napja”, ahol az em­beriség igazi napjára emlékeznek, s Zakariással áldással lehet mondani, ha megnyílik a szemünk a világosságra, hogy mint felkelő Nap a ma­gasságból megvilágosítja azokat, akik a sötétség és a halál árnyékában ülnek (Lk. 1 68-69). A „Tűz” napjá­nak is nevezik, a Szentlélekre utalván, mivel Pünkösd is vasárnap volt.) Az egyházatyák kedvelték a szimbolikus „Nyol­cadik nap” elnevezést, ahol a hét folytatását olyan transzcendenciába-emelkedésnek látták, amely az időnek a kezdetére, a végére és az eljövendő örök­kévalóságra, vagyis annak kezdetére emlékeztet. Visszatérve a teremtéshez: Isten hat nap után megpihen. Ez egyedülálló kép az ókori Keleten, az időszemlélet szempontjából, ugyanis ez a kép tud­ja megőrizni az ember identitását, a természetfelet­ti életre való hivatását, nehogy elvesszen a hétköz­napok, az evilági dolgok munkájában, hanem a he­tedik napon megpihenjen munkájától és felszaba­duljon Isten számára. Éz a nap tehát pedagógiailag is hat az emberre, hogy megkezdődik majd egy vé­get nem érő nyugalom, ugyanis a Teremtés könyvé­ben ott van az előkép, hogy a hetedik napnak, Isten nyugalmának nincs vége - itt már nem mondja, hogy reggel lett és este: hetedik nap. Figyelemreméltó az identitás kérdése, amely vé­gigvonul a témán. A vasárnapot a hit napjának is ne­vezik. A liturgia ezt pontosan kibontja a hitvallásban. Itt az ember a hit megváltásával megragadja identitá­sát és hivatását - a teremtéstől az örök életig -, amit a liturgikus elbocsátó szavak az ember küldetésévé tesz: „ite missa est!” (mise kifejezés) „ez a küldeté­setek!” (A szentmise véget ért, menjetek békével). 2) Az egyiptomi szolgaságból való szabadulás a bűntől és a haláltól való szabadulással teljesedik be. Jézus „új kivonulást” valósít meg, szabadságot ad az elnyomottaknak. Sok gyógyítást éppen szombaton végez, hogy megvalósítsa annak eredeti értelmét: s szombat van az emberért. A szombatnak így vissza­adja az eredeti, szabadító értelmét, jellegét. Ébből ki­indulva az Egyház a szombatot vasárnappá „teszi”, mivel a föltámadás vasárnapja az embert a legna­gyobb rabságból szabadította meg. nagy norbert KATOLIKUS PAP Az Úr napját szenteld meg! Az ünnep lényege

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents