Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30 / 230. szám

I 2000. Szeptember 30., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Fürgönc és Lucifer Miért tart az ember állatot? Tette fel a kérdést a féljem, amikor határozottan elleneztem, hogy a márciusban született két kecskegidánkat, Fürgöncöt és Lucifert a szüreti ebéden a segítőkkel együtt elfogyasszuk. Mivel nem válaszoltam, folytatta: azért etetjük, gondozzuk őket, hogy hasznunk legyen belőle. A gúlák idővel megöregszenek, rágós lesz a húsuk és egy vén kecske már nem is olyan aranyos. Értettem én, de annyira sajnáltam őket. Fürgönc arról kapta a nevét, hogy már kiskom óta mindenre felmás­zott, nem vet akadály előtte. így gyakran a szénakazal tetejéről, vagy a kutyaházról kellett leparancsolni, amit csak ideig-óráig vett figyelembe. Lucifernek pedig olyan szőre volt, mint egy ördögfiókának. Ahátánlévő fekete csík, az oldalát borító barna szőr igazán formás kis állatot alakí­tott ki belőle, nem beszélve a fején lévő két fekete szempárról. Jókat lehetett velük fogócskázni, mert amikor este a helyükre hajtottuk őket még ketten is kevesek voltunk ahhoz, hogy ráveg­yük őket, hogy végre bemenjenek az ólba. A sok rohangálást megunva, kitaláltuk a megoldást. Egy lila vödörben kapták min­den reggel a takarmányt, este elég volt ezt a vödröt csak magukkal vinni, már lelkesen futott is a két gida a helyére. Szépen nőttek, okosodtak, idővel jó barátok lettünk. A szüret utolsó napján sem hagytak cserben bennünket. Olyan finom pörkölt készült belőlük, hogy mindenki kétszer is merített. Csak én ültem az asztalnál szomorúan és korgó gyomorral. Elvégre az ember nem eszi meg a barátját. ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ M it tesz, hogy elkerülje az influenzát? Még süt a nap, szép az idő, de hamarosan beköszönt a nyú­lós, nyálkás, esős, igazi ősz és vele az influenza, meg a kü­lönböző a felsőlégúti megbetegedések. El lehet-e kerülni és ha igen, hogyan a megfázásokat, az influenzát? -kérdez­tük olvasóinktól. Magyarné Muth Gabriella, 37 éves kismama- Két kisfiam van, az egyik három, a másik négy és fél éves. A nagyobbik óvodás, tavaly gyakran haza ho­zott betegségeket, amiket a kicsi is elkapott. Mi úgy próbáljuk megelőzni az őszi betegségeket, hogy vita­minokat szedünk és a doktornőtől kaptunk egy olyan szert, ami a gyerekek immunrendszerének ellenállá­sát fokozza. Ezen kívül sokat vagyunk szabad leve­gőn és próbálunk sok zöldséget, gyümölcsöt enni. Hámoriné Glück Teréz, 44 éves építész- Hárman vagyunk a családban, egy 20 éves nagy fiunk van. A betegségeket úgy próbáljuk megelőzni, hogy ahogy bejön a rossz idő, rögtön vitaminokat kezdünk szedni és egészségesen étkezünk. Nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszünk, negyven fölött kü­lönösen fontos ez. Sok zöldségfélét fogyasztunk nyer­sen vagy párolva és kevés húst. Fehér kenyér helyett korpás kenyeret eszünk és különféle kétszersiilteket. Forster Ernőné 47 éves, orvosasszisztens- Influenzára felkészülni egészséges felnőtt ember­nek tulajdonképpen nem túlzottan kell. A lényeg a mozgás, vitaminok és egészséges életmód, ha ezt be­tartják, akkor nem lehet nagy baj. Egyébként ha vala­ki mégis elkapja az influenzát, akkor pár nap alatt túl van rajta, a szervezete legyűri a vírusokat, antibioti­kum sem kell, csak lázcsillapítás és teázás. Akiknek jobban oda kell fi­gyelniük, azok az idős, legyengült szervezetű embe­rek és a krónikus betegségben szenvedők, nekik ajánl­ják megelőzésképpen az influenáa elleni védőoltást. Csupor Péter 24 éves, mezőgazdasági dolgozó- Most kivételesen fáj a torkom, reggel arra éb­redtem, hogy alig tudok nyelni, de egyébként az influenzát én nem szoktam elkapni, ezért nincs is mit megelőzni. Lehet, hogy azért ilyen ellenálló a szervezetem, mert sokat vagyok szabad levegőn.__________________ f. kováts - gottvald A ház, amelyben élünk III. Lakásviszonyok a Dél-Dunántúlon Akik váltanak és akik nem A lakások minőségi mutatóit, a lakók elégedettségét illetve eset­leges változtatási szándékait fir­tatta az a felmérés, amelyet a KSH végzett az elmúlt esztendő­ben. Sorozatunkban a vizsgáló­dás most közzétett adataiból cse­megézünk. Az elvágyódok A lakást változtatni akarók leggyakrab­ban közvetlen környezetüket, jelenlegi településüket jelölték meg jövőbeni la­kásuk helyszíneként. A területi mobili­tás - tehát a településen kívüli változtatás - nem jellemző a Dél-Dunántúlra. Ugyanakkor eltérő költözési szándékok érhetők tetten a város- község-megyeszékhely összehasonlításban. A városban élők nem akarnak a közeli faluba, vá­rosba, más megyébe, fővárosba vagy külföldre költözni. A községekben élő elköltözni vágyók fele elhagy­ná a faluját, míg a megyeszékhelyek változtatni akarói továbbra is Pécsett, Kaposvárott és Szek- szárdon kívánnak élni. Magyarországon évente csupán fél százalékkal nö­vekszik a lakásállomány. Ez a korábbi időszakhoz képest jelentős visszaesést jelent. Az is rontja a helyzetet, hogy a forráshiányos önkormányzatok nem képesek úrrá lenni a szociális lakások hiánya nyomán kialakult helyzeten. A megkérdezettek 54 százaléka nem ott él, ahol szüle­tett. 72 százalékuk községben látta meg a napvilágot. A községekben élőknek ugyanakkor csak 8 százaléka született közeli vagy távoli városban. A régió városaiban élők 52 százaléka született városban, 39 százalékuk immobil, 12 százalékuk más városból költözött oda. A megkérdezettek 92 százaléka élete során legalább egy­szer már költözött. 28 százalékuk elköltözött szülei la­kásából, de ezt követően már nem változtatott lakást. Közel felük a harmadik vagy a negyedik lakásában él. A községekben élők többsége - majd' négy ötödé - eddig mindössze kétszer változtatott lakást. Akik elköltöztek, nagyrészt jól jártak, mert 73 százalékuk szerint érezhe­tően javultak körülményeik, 22 százalékuk nem talált különbséget a régi és új hely között, míg öt százalékuk érezte úgy, hogy romlott a helyzetük. _____________-háj­E ladják, vagy bérbe adják Saját tábor is maradjon a gyerekeknek Zárt ülésen foglalkozott, lapzárta után, a megyeszék­hely közgyűlése a dombori gyerektábor jövőjével. Szekszárd Nem döntött a közgyűlés sem ar­ról, hogy eladják a dombori gyerek­táborban lévő városi tulajdonrészt, sem pedig arról, hogy bérbe adják azt. Két ajánlat érkezett a városhoz, az egyik a terület megvételéről, s teljes felújításáról, illetve kibővíté­séről szól. A vevő konzorcium ki­köti a teljes tulajdonlást, azzal, hogy a fejlesztés és a külső tőke be­vonásának feltétele a teljes körű magántulajdon biztosítása. Ebben az ajánlatban is az szerepel, hogy a gyerektáboroztatás a korszerűsítés alatt és után is folyamatos lesz. A bérleti konstrukcióban az ajánlattevő vállalná a tábor üze­meltetését, s az egyeztetett felújí­tási költségeket pedig a bérleti díjból vonnák le. A tábor területének egy része kizárólag a város tulajdona, a töb­biben résztulajdonos Tolna, Fadd, Bátaszék, Tengelic, Őcsény és Kéty is. Az épületekben a tele­püléseknek eszmei tulajdonhá­nyaduk van. A közgyűlés egyik megoldás mellett sem foglalt állását, hanem úgy döntött, hogy a város tartson meg tulajdonában egy legalább 50 gyerek üdültetésre alkalmas tábort. Az ajánlattévőkkel a gaz­dasági bizottság tárgyal tovább, majd a továbbiakról a jogi, etikai és ügyrendi, valamint a művelő­dési bizottsággal együtt döntenek - tájékoztatta lapunkat Ács Re­zső, a gazdasági bizottság elnöke. A zárt ülés témája volt még az, hogy ki képviselje a jövőben a szek­szárdi tévé 25 százalékában tulaj­donos önkormányzatot. Ezzel a közgyűlés Borbás Tamást, a műve­lődési bizottság elnökét, a FIDESZ- frakció vezetőjét bízta meg. Tízéves lánglovagok Az erőmű tűzoltóságának jubileuma „Az atomerőmű védelme nem csak a helyi, a köz­vetlen környezet életének és értékeinek szokásos vé­delmét jelenti, hanem a nagyobb környezet, az or­szág és mind a tízmillió polgár életét és életterét védi.” Paks Hosszas előkészítés után, tíz esztendeje, a rendszerváltozás­sal egy időben kezdte meg önál­ló életét a paksi atomerőmű tűz­oltósága. Természetesen addig is léteztek, csak éppen különféle fennhatósága alá tartozva. A jog­szabályok és az élet összehan­golásának folyamata teremtette meg a legkézenfekvőbb megol­dást, amely azonban nem vá­lasztotta el a magyar tűzoltók nagy családjától a szervezetet, mint azt a tegnapi kis születés- napi ünnepség is bizonyította, akár a hétköznapok áldozatos munkája. Az ASE étteremben az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselői, a megye, a város önkormányzati hivatá­sos tűzoltóságainak vezető munkatársai köszöntötték a ju­biláló szervezetet. Csöglei Ist­ván, a megye tűzoltó szövetsé­gének elnöke, a lánglovagok „Pista bácsija”, Juhász Sándor, az Atomix Kft. ügyvezetője sza­vai után Kováts Balázs, az atom­erőmű tájékoztatási irodájának vezetője mutatta be az évfordu­lóra készített évkönyvet, Csöglei István munkáját. RG Hírek NAGY MAGYAR prédikátorok. A sorozat újabb állomásaként október elsején, vasárnap 17 órai kezdettel Szekszárdon, a Bezerédj utcai Református Gyü­lekezeti Házban Cseri Kálmán, Pasarét lelkipásztorának igehir­detése hangzik el - hangszalag­ról - a Negyedik parancsolat címmel. IDŐSEK NAPJA. A dombóvári művelődési házban vasárnap délután négy órától a Margaréta Óvoda, a Nosztalgia Klub és a Kapos Gyermektáncegyüttes ad műsort a városban élő nyugdíja­soknak az Idősek Napja tisztele­tére. TÁRSTALANOK találkozója. A Tolna Megyei Társtalanok Baráti Egyesülete ma 20 órai kezdettel tartja összejövetelét Szekszár­don, az I. Béla Gimnáziumban. A zenéről az Ury Boys együttes gondoskodik. MÚZEUMI MOZI. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum rend­szeres időközönként filmvetí­tést tart nyugdíjasok számára. Október 2-án, hétfőn 14.30 órai kezdettel a Pragmatica Sanctio és a Mária Terézia törvényei cí­mű összeállítást tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény­ben. MADÁR MEGFIGYELÉS. A Nemzetközi Madármegfigyelő Napok alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület Tolna Megyei Szervezete október elsején, va­sárnap 8 órától kirándulást szervez Szálka, Zsibrik és Szép­tölgyes vidékére. A résztvevők a tavak madárvilágával ismer­kednek. CIVILEK NAPJA. A dombóvári művelődési házban és az épület előtti téren vasárnap délután Tóth Attila a város polgármeste­re nyitja meg a településen mű­ködő civil szervezetek napját. A művészeti bemutatók, kiállítá­sok és a térség jövőjéről szóló vitafórum előtt dr. Balipap Fe­renc, a Közösségszolgálat Ala­pítvány programigazgatója mond köszöntőt. A DOMBÓVÁRI zeneiskola nö­vendékei adnak hangversenyt a Zenei Világnap alkalmából hét­fő délután öt órakor a város mű­velődési házában. FOGADÓÓRA. Tóth Attila, Dombóvár polgármestere havi fogadóóráját hétfő délután ket­tőtől tartja a városházán. ELVESZTETT TÁRGYAK. Egy adóazonosító lapot, egy tb-kár- tyát és egy erszényt - benne pénzzel és autókulccsal - talál­tak Szekszárdon. A tárgyakat a jogos tulajdonos a Tolnai Népúj­ság portáján veheti át. ÖNKORMÁNYZATI NAP SIÓAGÁRDON. A szabad választások révén megalakuló helyhatóságok 10 éves jubileuma alkalmából önkormányzati napot tartottak tegnap Sióagárdon. A jó hangulatú rendez­vény keretében a helyi közalkalmazottak, köztisztviselők és a települési képviselőtestület néhány tag­ja - mintegy negyvenen - együtt játszott, főzött és beszélgetett a sportpályán. A polgármesteri hivatal­ban csak ügyeletet tartottak, az iskolások számára pedig tanítási szünet tette emlékezetessé a jeles ese- mény évfordulóját. fotó: gottvald károly In memóriám Vörösmarty Mihály Nemzetközi kisgrafikai kiállítás és könyvtáros találkozó Dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumának helyettes állam­titkára nyitotta meg azt a kiállítást, amelyet az In memóriám Vörösmarty Mi­hály címet viselő ex libris pályázatra benyújtott mun­kákból állítottak össze a Vá­rosi Könyvtárban. Bonyhád Megnyitójában a helyettes állam­titkár idézte Vörösmarty és gon­dolkodó kortársai alakját. Költő­óriásnak és Széchenyi egyetlen méltó társának nevezte a Völgy­séghez is kötődő Vörösmartyt. Antal Mária, a könyvtár igazga­tója örömmel szólt arról, hogy a határon túlról is rengeteg pályázat érkezett: összesen kétszázan ad­ták be munkáikat a felhívásra. A díjazottak között a hazaiakon kí­vül van udvardi, szabadkai, tordai, érsekújvári és székelyudvarhelyi. Ez utóbbi alkotó Szőcs Lídia sze­mélyesen eljött, hogy átvehesse a különdíjat a Kovács Ferenc festő­művész vezette zsűritől. Stekly Zsuzsa Múzsa című, Perczel Etel­kát ábrázoló tűzzománca is külön­díjat kapott. Vörösmarty Etelká­hoz szóló Búcsú című versét, Markó István mondta el, a Gondo­latok a könyvtárban című költe­ményt Ménesi János adta elő. A rendezvényhez egy könyvtá­ros szakmai konferencia is kapcso­lódott, amelyen dr. Skaliczky Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma Könyvtári Osztályá­nak vezetője a könyvtárak meg­újuló szerepéről beszélt. Elekes Eduárdné, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója a megyénk­ben működő önkormányzati könyvtárak helyzetéről szólva rá­mutatott: azok erősen eltérő felté­telekkel működnek. Öt településen - Bikácson, Dúzson, Kop- pányszántón, Újiregen és Udvari­ban - nincs bibliotéka. Megdöb­bentőnek nevezte, hogy 57 telepü­lésen kevesebb, mint heti hat órán át tartanak nyitva a könyvtárak. A városi könyvtárak közül a paksi­ban jut a legtöbb könyvre: évente lakosonként 319 forint, a dunaföld- váriban a legkevesebb: 58 forint. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a jelenleg elképesztő helyzetben lévő megyei könyvtár öt éven belül új, funkciójának megfelelő helyre költözhefaANGYÁL ! i k 1 f

Next

/
Thumbnails
Contents