Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-08 / 184. szám

■füM 2000- Augusztus 8-> Kedd MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oi Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA Ki, kicsoda? Kovács úr megvette élete első autóját. Majd megveszi a következőt, de mit csinál közben Kovácsné? Vagy, Kovácsáé asszony, netalán- tán Kovácsné úrasszony? Ez pont olyan, mint a reális valóság, az óriási monstrum, vagyis a kétszeresen férjezett a nőszemély. Utób­bi vagy ironikus, vagy lekezelő, a köznyelvben nem használatos, régies kifejezés. Csak úgy mondom, nehogy valaki komolyan ve­gye. Nem, a Kovács asszony sem jó, mert ebből ki sem derül, hogy férjezett-e vagy nem. E probléma áthidalására egyre jobban terjed a Kovácsné Mária megoldás, ami bemutatkozáskor esetleg el­megy, de írásban, valljuk be eléggé szokatlan. A napokban figyelmezettek, hogy a portán a polgártárs már elég türelmetlen. A szép klasszikus, még a francia forradalom ide­jéből származó kifejezés akkor is anakronisztikus, ha ma már minden polgár, meg polgári. A minap odanyilatkozza valaki - tudom ki, de nemcsak róla van szó -, hogy az úriember módszeresen szétverte szállásadója fe­jét. A másik úriember meg bankot akart rabolni, a harmadik pe­dig lányokat futtatott. Nocsak, szép kis úriemberek az ilyenek! Az urak után következnek az úrnők. Hallom, olvasom, hogy az elkövető brutális kegyetlenséggel mészárolta le a hölgyeket. Mint tudjuk, az áldozatok prostituáltak voltak, s nem úrinők, tehát aligha nevezhetjük őket hölgyeknek. Alkalmi partnereik nem mu­tatták volna be őket az úri kaszinóban, mint hölgyismerősüket. Nekem maga a hölgy kifejezés néha lekezelőnek, néha meg finom­kodónak tűnik, szóval, tanácstalan vagyok, kik az urak, kik a höl­gyek mostanában. Bejárták a Szepességet Történelmi nevezetességeket is felkerestek Egy honismereti tábor kere­tében az elmúlt héten a Szepesség történelmi, föld­rajzi nevezetességeivel is­merkedhettek a bátaszéki II. Géza Gimnázium tanulói. Bátaszék A tizenkét diákból álló csoport három kísérővel, Sümegi József igazgatóval, Foodermayer Vilmosné igazgatóhelyettessel és Kemény Lajossal, az általános is­kola igazgatójával vett részt a szlovákiai túrán, vasárnap este érkezett vissza Bátaszékre. Sü­megi József, a küldöttség vezető­je hasznosnak ítélte a kirándu­lást. Mint lapunknak kifejtette: a nagyszerűre sikeredett túrán ren­geteg értékes információval gaz­dagodtak tanulói. Az igazgató el­mondása szerint már az indulás napja is tartalmasra sikeredett. A délelőtti esztergomi városnézést követően a határ átlépése után Párkány, Bény és Zselíz városá­nak megtekintésére is maradt idejük. Az első estét Nagysal-lóban, a Magas Tátra lábánál, egy festői környezetben fekvő szállodában töltötte a csoport. Esténként ös­szegezték a napi tapasztalatokat, megbeszélték és feldolgozták a látottakat, hallottakat, sőt az igazgató és az igazgatóhelyettes rendszerint előadásokat is tartott diákjainak. A küldöttség a hét nap alatt többek között Körmöc­bányára, Késmárkra, Lőcsére, Szepesvárra és Liptóújvárra is el­jutott - hogy csak a legismertebb településeket említsük -, s a vázseci cseppkőbarlangot, a tar­pataki vízesést és a branyiszkói hágót is megtekintette. A táboro­zás költségeit az Ifjúsági és Sport­minisztérium, az Országos Hon­ismereti Szövetség és Bátaszék város önkormányzata vállalta magára. _________________________________(RÓNAI) E gyütt kereshetik a megoldást SZEKSZÁRD A szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Ház és Gyermekek Háza nyári szünete után, azaz augusz­tus 14-től ismét várja a problémá­ikkal, gondjaikkal magukra mar­adottakat és a társat keresőket az „Őszinte szó” Lélekvédő és Társ­kereső Szolgálat. A segítségre, lelki-szellemi támaszra szoruló­kat 16 óra 30 perctől 19 óra 30 percig várják a szolgálat munka­társai a művelődési ház földszint 2. számú termében. Csütörtökön és pénteken 15-18 óráig ugyanitt személyközpontú munkahely- kereső szolgálat működik „Újra dolgozom” elnevezéssel. Mind­két szolgálat a Városi Mentálhigi­énés Műhely szervezésében tevé­kenykedik____________________■ Iregszemcse, képzőművész szemmel Az alkotások a községnek is megmaradnak Tegnap zárókiállításán mutatta be idei munkáját a közön­ségnek az Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótábor (IKA) a Bartók Béla Művelődési Házban.- A Millennium kapcsán sokszor hangzottak el fon­tos gondolatok arról, mit jelent az elmúlt ezer év, de kevés szó esik arról, hol tartunk most, és hová me­gyünk. A művészeknek, a kultúrának mindennél fontosabb szerepe van, eb­ben az évben kiemelten is, nemcsak arról kell gondol­kodnunk, hogy milyen volt a múlt, hanem számba kell venni, milyen jövő felé megyünk - mondta a kiállítás megnyitóján Halmai Gáborné, a Tolnatáj Szö­vetség elnöke, aki a továbbiakban hangsúlyozta: fontos az is, hogy az alkotások a községnek meg­maradnak, hiszen a képzőművé­szeti alkotótábor az évek során magának a településnek szellemi­ségét, esztétikai megjelenését is befolyásolja. Mezey István művészeti veze­tő a kerámiaszekcióból Schum Andreának, a grafikai szekcióból Zachár Anikónak adott át okleve­let, a jövő évi táborra szóló ösz­töndíjat Pintér Cecília kapta. Az idén nyolcadik alkalommal meg­rendezett táborban hagyományo­san igényes metszetek, grafikák, terrakotta és mázas edények, plasztikák, rakukerámiák készül­tek. A ház kistermében iregszemc­sei témájú grafikák, plasztikák láthatók. A tervek szerint a köz­séget bemutató művek falinaptá­ron jelennek meg ez év végén. T. F. Bonität minősítettek Tizenkilenc leendő borút ál­lomást keresett fel és minő­sített a Szekszárdi Borvidék Borút Egyesülete, és a Vil­lány-Siklósi Borút Egyesü­let. Tolna megye A nyolc fős vizsgálóbizottság öt település, Szekszárd, Decs, Szál­ka, Mórágy és Báta azon boros gazdáit, vendéglátóit kereste fel, akik előzetesen jelezték, hogy ál­lomásként szeretnének helyet kapni a szeptemberben avatandó borúton. A két napos minősítést ezúttal a négy fős baranyai küldöttség vé­gezte, a tolnaiak, akiknek a fenn­maradó borút helyszínek augusz­tus 29-i értékelése lesz a felada­tuk, megfigyelőként vettek részt a borút bejáráson. Háry János, Sióagárd polgármestere, a Borút Egyesület elnöke lapunknak el­mondta: a tapasztalatok kelleme­sek, az állomások felkészültnek tűnnek a „csatiakozásra”, s ha né­hány apróbb hiányosságot pótol­ni tudnak, nem lehet akadálya annak, hogy csatlakozzanak a borúthoz. A borút ünnepélyes avatására a szekszárdi szüreti na­pokon kerül sor. _______________________(RON) „ Beszélő” szemüveg, vakoknak Sikeres magyar találmány Egy magyar fejlesztésű ta­lálmány segítheti ezentúl a vak embereket a közleke­désben. A technika rohamos fejlődése olyan lehetőséget teremetett szá­zadunkban, hogy a fogyatékkal élő emberek életkörülményeit je­lentősen javítani lehet. Az embe­riség már sok esetben „vett át” jól alkalmazható ötleteket a növény- és állatvilágból, most a denevérek „receptjét” másoltuk le. Fekete János ózdi mérnök és társai fej­lesztették ki az ultrahangos szemüveget, amely kinézetre alig különbözik egy elegáns nap­szemüvegtől. Az átalakított szár­ban egy mini számítógép és egy A készülék „esze” a szemüveg szárában van ultrahangfej található. Amikor bekapcsolják a szemüveget, a négy méteren belüli akadályokat, például falat, lámpaoszlopot, szé­ket, stb., egyfajta csipogással jelzi viselőjének. Ahogy közeledik az akadály, úgy lesz a hang egyre magasabb. Ha nincs akadály az útban, a csipogás megszűnik. A szemüveget már tesztelték vak emberek, akik nagyon elége­dettek vele. A készülék sikereket aratott az Egyesült Államokban és az arab országokban is. Itthon szinte önköltségi áron forgalmaz­zák, hogy minél többen használ­hassák azt a rászorulók közül. A Magyar Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetségének Tolna megyei szervezete kipróbá­lásra kapott egy ilyen készüléket, a megyei szervezet egyik tagja teszteli majd. vem Millenniumi falunapok Augusztus 12-én és 13- án, azaz szombaton és vasárnap Regölyben mil­lenniumi falunapok ren­dezvényei várják a hely­bélieket é az odalátogató vendégeket. Regöly Szombaton délelőtt 10 óra­kor a művelődés ház előtti téren rendezik a millenniu­mi zászló átadási ünnepsé­gét. Dávid Sándor polgár- mester köszöntője után dr. Pálffy Ilona helyettes állam­titkár adja majd át a zászlót a községnek. A lobogóra Benke Jánosné zászlóanya köti fel a millenniumi szala­got, majd Horváth Imre plé­bános szenteli meg a zász­lót. Az ünnepi műsorban fel­lép a Regöly-Majsapusztai Rehabilitációs Intézet tánc­csoportja, a tamási fúvósze­nekar és a Regölyi Népdal­kórus. A délután folyamán kerül sor a községből elszárma­zottak találkozójára, s a kö­zönséget változatos szóra­koztató programok is várják, divatbemutatóval, térzené­vel, utcabállal és tűzijáték­kal. Másnap, augusztus 13-án már reggel 9 órakor elkezdő­dik a kispályás focibajnok­ság és a főzőverseny, ez utóbbi a kultúrház előtti té­ren. Két kategóriában ver­senghetnek a résztvevők, délre kiderül, ki főzi a leg­jobb halászlét, illetve bog­rácsételt. Mindeközben nép­tánccsoportok és népdalkó­rusok szórakoztatják a kö­zönséget, fellépnek a szaká- lyi, keszőhidegkúti, pincehe­lyi, majsai, magyarkeszi, gyulaji és regölyi hagyo­mányőrzők. A könyvárban 11 órakor avatják fel ünne­pélyesen a község neves személyiségének, Dávid Gyulának a portréját, a kép dr. Miskolczi László alkotá­sa. Délután hirdetik ki a fő­zőverseny eredményét, a bátrabbak részt vehetnek a sörivóversenyen is, s akik ez utóbbiba nem neveznek be, azoknak az autós ügyességi versenyt ajánlják a szerve­zők. A kétnapos rendezvény so­rán állandó program a pacs- magi természetvédelmi terü­let élővilágát bemutató fotó­tárlat és az Idősek Klubja tagjainak munkáiból és Sár­vári Lajosné szőtteseiből összeállított kiállítás. Lehe­tőség lesz préri-látogatásra is, s aki a jövőre kíváncsi, annak „Boszi Ilus” jósol te­nyérből, kártyából. szépen megnőttek a fenyők. Külö­nösen c_éi . mert Kallós nem kis csemetéket szokott venni, hanem nagy, majdnem embermagas pél­dányokat! így aztán nem csoda, ha igencsak nagyok már a fenyők, és mivel sűrűn is vannak, hát erdő lett a telkén. Kerítéstől kerítésig, azt beszélik... Erről Flóri is tudott már egyet és mást, de hallgatott. Délután volt már, és ő még mindig a szállóban üldögélt. Próbálta kigondolni pon­tosan a Magdolna és Ibolya ügyek menetrendjét, eltervezni, mikor mit fog majd lépni... de nem irá­nyíthatta gondolatait. Azok tőle függetlenül kalandoztak el másfe­lé. Ez rémülettel töltötte el. Mi van? Mi történik vele...? Ilyesmi még sohasem fordult elő! Mindig ura volt magának és tetteinek, méghozzá úgy, hogy a világot sem hagyta beleszólni. Ha valamit el­tervezett és kidolgozta az odave­zető utat, akkor kellő kitartással, ha kellett, pénzzel mindig segített magán. Eljutott a célba. Most vi­szont... Összezavarodott minden, mióta meglátta azt a lányt. Csak ne lenne olyan karcsú, olyan szép! Olyan, amilyen nincs több - legalábbis flóri még nem lá­tott hozzá hasonlót. Nem ebből a világból való, ismételgette félhan­gon a sötétülő szobában. Kinga egyáltalán nem hasonlított azok­hoz a nőkhöz, akikkel itt találkoz­hatott mostanában. De külföldön sem látott hozzá hasonlókat. Ilyen szelíd-szépeket, akik úgy beleille­nek abba a házba. Illik a fenyők­höz, a napsütéshez, talán a szere­lemhez is. Olyan az egész, mint egy mese... Ott él apjával egy saját erdő közepén, egy szép fehér ház­ban, és...? Mire vár? Két éve le­érettségizett és mi lesz belőle? Ki kellene onnan hoznom - ju­tott eszébe, de azonnal a virágok­ra gondolt. Vannak olyanok, ame­lyeket nem lehet áttelepíteni, átül­tetni sehová. Azonnal elhervad­nak, meghalnak. Mi van, ha a kis­lány is csak ott érzi jól magát? Most biztosan nem szomorú, azt látta. Akinek ő egyszer a szemébe nézett, arról már sokat tudott. Kinga szemében ott ült az élet­öröm, a boldogság. Jó neki ott a fe­nyők között... Mint a virág. A virág...! Flóri felpattant és idegesen pat­togtatva ujjait, sétálni kezdett a szobában. Hát persze! Hogy ez eddig nem jutott az eszébe... Pe­dig hát kedvelt trükkje volt. Igaz, itt nem kellenek a trükkök, talán ezért gyűrte le tudata aljára a lé­pést... De most úgy vélte, ártani biztosan nem árthat, meg kell te­hát tennie. A naptár nem ígért teleholdat, ezt is ellenőrizte, és ez jó jel volt. Leszaladt a virágoshoz, aki éppen zárni készült. A mogorva asszony arca felderült:- Nos, újabb csokor kell, uram...? - úgy látszik, a jól fizető vendég már azt is megérdemelte, hogy egyszer - csak egyszer! - rá­mosolyogjon.- Igen! Gyönyörű, amilyent még sohasem csinált.- írom a címet...- Köszönöm, most nem kell, majd magam viszem el. De szép legyen ám! Lássuk csak- , mije van ma...? Tizenegy óra felé járt az idő. Flóri eljött Ibolyától valami ürüg­gyel és a szállodában felkapta a csokrot. Az éjszakás recepciós fur­csán nézett rá, hogy ilyenkor in­dul neki a városnak egy hatalmas csokorral. Ráadásul nem akart ta­xit hívni, egyáltalán, ismét mozog­tak benne a régi ösztönök: nem szabad nyomokat hagyni...! A ta­xisok - tudta már tapasztalatból - igencsak pletykásak errefelé. Kell az neki, hogy holnap városszerte meséljenek róla? Az út gyalogosan elég hosszan tartott. Szerencsére nem kellett at­tól félnie, eltéved. Az ég sötét volt, de nem esett és nem volt túlságo­san hűvös sem. Kiért a város szé­lére, már úgy hitte ismeri az utat - amikor az ösvényen megbotlott és végigterült a földön. Szerencsére a csokrot feltartotta. Jól megütötte a vállát és káromkodva folytatta az útját. Kétszer mégis úgy érezte, elté­ved. Nem látott a lába alá, mert itt már semmi fény nem volt. Az ég felhős, a lámpák elmaradtak a tá­volban - valóságos sötét lekvárban lépkedett. Szinte tapogatott a tal­pával - van-e még ott föld, vagy már vége a térképnek. *' ________________________(FOLYTATJUK.) S zerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 26. rész HU- Mi van a fenyőkkel? - érdeklő­dött Flóri.- Azóta mutogatnak az embe­rek a homlokukra, mióta a Kallós úr nekiállt fenyőket ültetni. Ré­gebben csak néhány volt a háza mellett, meg hát a telken régi gyü­mölcsfák is voltak, süvölvény je­genyék, bokros olajfák... Minden mást kivágott és mint egy meg­szállott, kezdte ültetni a fenyőket. Aki arra járt akkoriban, nem is lá­tott mást, csak őt, amint derékig áll egy-egy gödörben és szórja ki a földet. Mint egy bolond, kérem! Kiásott tíz gödröt, aztán húszat, aztán százat, és még ki tudja, há- hiyat...? Beszélik, olyan dühösen csinálta, hogy senki sem merte még megszólítani sem, nemhogy kérdezni, mit művel... Aztán ugyebár azóta eltelt négy-öt év, és

Next

/
Thumbnails
Contents