Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
Tolnai Népújság 2000. Augusztus 12., szombat Megmaradt olyannak, amilyen volt Huszonöt év házasság után is figyelmes férj Két év telt el a választások óta. Ez idő alatt számtalanszor írtunk Tolna megye ország- gyűlési képviselőiről, így olvasóink jól ismerik valamennyiüket. Ezért most nem őket interjúvoltuk meg hétvégi sorozatunkban, hanem a számukra nyugodt hátteret biztosító házastársukat. Névjegy Név: Tóth Ferencné Deák Erzsébet Életkor: 48 év Foglalkozás: kémia-fizika szakos középiskolai tanár Munkahely: Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola és Kollégium, Szekszárd Gyerekek: Ferenc 22 éves, a IV. évet fejezte be az állatorvos-tudományi egyetemen András 18 éves, most érettségizett a tolnai Sztárai Mihály Gimnáziumban, a budapesti, pécsi vagy szegedi bölcsészkar magyar szakára jelentkezett Férj: Tóth Ferenc országgyűlési képviselő (FIDESZ) Lakhely: Fadd, családi ház Házasságkötés időpontja: 1975. július 12. Hobbi: olvasás, kertészkedés, úszás- Mi a házastársa legszeretnivalóbb tulajdonsága?- Önzetlen, családszerető, melegszívű.- Mi a legidegesítőbb?- Nincs idegesítő tulajdonsága, tapintatos ember, aki igyekszik a környezetére tekintettel lenni. A saját maga számára hátrányos vonás, hogy nagyon sokat őrlődik a problémás helyzeteken.- Mikor, hogyan ismerkedtek meg?- 1974. július 20-án ismerkedtünk meg egy esküvőn, a férjem barátja és az én barátnőm házasságkötésén.- Hogy történt a lánykérés?- A hagyományok tiszteletben tartásával, apósom kérte meg a kezemet a szüleimtől a fia számára egy ünnepi ebéd keretében.- Mi az, ami megtetszett benne?- Mint minden fiatal lánynak, nekem is tetszett a lovagiassága, a romantikusságra való hajlama, a társaságbeli viselkedése, igen jó táncpartner volt. Mint házasságkötés előtt álló lánynak tetszett a melegszívű- sége, önzetlen segítőkészsége, a családhoz való kötődése, a szülők tiszteletben tartása.- Mi a munkamegosztás a családban?- A családi „gépezet” működtetése, mint általában a legtöbb helyen, nálunk is az én feladatom. Annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a fiúk már nagyok és elég sokat vannak távol. András az Atomerőmű Sportegyesület sakkozója, gyakran utazik versenyekre, a nagyobbik kollégista, ő minden hétvégére hazajön. A mosás, főzés, sütés az én dolgom. A takarításban mindhárom fiú besegít oly módon, hogy mindegyikük rendben tartja a saját környezetét az édesapjuk szigorú elvárásainak megfelelően.- Ki a főnök?- Mivel a férjem nagyon sokat van távol, így a gyerekek általában velem beszélik meg először kéréseiket, programjaikat. A mindennapi esetekben ez elég is, a nagyobb dolgokról sosem döntünk az édesapjuk véleménye nélkül.-Ki a szigorúbb a gyerekekkel?- Bizonyos dolgokban a férjem, másokban én. Ő elsősorban a viselkedés, a megjelenés, a pontosság tekintetében, én inkább a napi teendőink, feladataik el-^ végzését követem. Mivel mindkét fiú nagyon elfog-® lalt, igyekszem besegíteni a teendők egy részébe. H Szerencsére igen ritkán adódnak problémák, hiszen úgy nőttek fel, hogy mindig be kellett tartamuk a családi normatívákat, azaz amit szüleiktől, nagyszüleik- től láttak.- Mit mondott amikor házastársa a politikai pályára lépett?- Felemás érzelmeket és gondolatokat váltott ki belőlem. Örömöt, hiszen a társunk sikere mindenképp az, aggódást a politikai pálya ingoványossága, az eljövendő feladatok bonyolultsága miatt. A fiainkkal pedig megbeszéltük, hogy ez számukra nem jelent semmi lényeges változást, ugyanúgy tegyék dolgukat, mint eddig.- Mi a legszebb ajándék, amit kapott tőle?- Az, hogy megmaradt olyannak, amilyen házasságkötésünkkor volt: elsősorban a társáFent: családi kép a nagyobbik fiúval. Balra: Tóth Ferenc a Parlament kézilabdacsapatában (háttérben a házelnök). Jobbra: András, a fiatalabb fiú egyik aranyérmével Tolnai Népújság - 9. oldal Huszárok Tolna megyében a Rády József Lovas Sportegyesület Tolna Megyei Huszárbandériuma egy éve alakult. Az egyesületként működő szervezet az ötven tagot számláló országos szövetséghez tartozik. A kezdet- Négy évvel ezelőtt kezdődött - mondja Krasznai József, a bandérium főhadnagya - Kecskeméten részt vettem a lovas világtalálkozón, ott láttam először huszárokat. Csodálatos élmény volt, magam 11 éve lovagolok, sok lovas barátom van, arra gondoltunk, hogy a megyében is alakulhatna egy ilyen bandérium. Felvettük a kapcsolatot a már működő egységekkel, minket is megcsapott ennek az ügynek a szépsége, a hagyományápolásnak ez a nemes formája. így alakult meg a mi egyesületünk. A egyesület elnöke Szűcs István katonai hagyomány- őrző százados, jómagam pedig az ügyvezető elnöki tisztséget látom el.- Hány tagot számlálnak a Tolna megyei huszárok?- Húsz tagunk van, közöttük két hölgy is. Mindannyiunknak van civil foglalkozása, de abban egyformák vagyunk, hogy rajongunk a lovakért. Az egyesületünk nyitott, várjuk a lovakat és a hagyományokat egyaránt szerető jövendő huszárokat a sorainkba. Hagyományápolás- Mikor kezdődött országos szinten a katonai hagyományok ilyen formában való ápolása?- Mintegy 10 esztendeje alakultak az első ilyen egyesületek nagyobb számban. Az elsődleges cél a magyar katonai hagyományok megőrzése, ápolása, megismertetése és megszerettetése a közönséggel. Az országos szövetség ötven tagú, ebből körülbelül harminc a huszárbandérium, de vannak tüzérek, gyalogosok, valamint honfoglalás-kori lovasíjászok és a középkort idéző Szent György lovagok. A huszárok között vannak az 1848-as hagyományokat őrzők, de első- és második világháborús huszárok is. Mi az 1848-as hagyományokat követjük, mégpedig a Hetes huszárezredét, mert a Tolna megyeieket ebbe az ezredbe vonultatták be annak idején. A magyar huszárok egész Európában ismertek, elismertek és keresettek voltak, mai kifejezéssel élve: igazi elitalakulat. Ragaszkodva a hagyományokhoz mindenben korhűnek, pontosnak és igazinak kell lennünk. Megtanultuk például a huszártisztelgést, lovon, gyalog, karddal, stb. Rangok is vannak a bandériumban, magam főhadnagy vagyok, egészen pontosan: katonai hagyományőrző főhadnagy. Ezt a megjelölést az országos szövetség javasolta, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket, hiszen nem vagyunk a hivatásos fegyveres testületek tagjai. Rengeteget gyakorlatozunk, hogy mindenben méltók legyünk a huszárokhoz. Nemes célok- Szinte csak a szakemberek tudják, hogy Tolna megye világszerte híres volt a lótenyésztéséről, gondoljunk csak a híres Dőry-dinasztiára. A második világháborúban nagyrészt megsemmisültek a régi híres ménesek, később pedig úgy tartották, a lovaglás afféle úri passzió, a lovaknak csak mint igavonóknak van szerepe. Célunknak tekintjük ennek a katonaló-típus vérvonalnak a felkutatását és továbbte- nyésztését, tagjaink tenyészetéből már az állam is vásárolt fedezőmént. A Tolna-tamási tájfajta kiváló katonaló volt, angol telivérek leszármazottja, gyors, robbanékony, az eszményi katona- és vadászhátas. Annak idején az állam vásárolta fel őket a hadsereg számára. Tavaszi hadiárat- Tudomásom szerint az idén már részt vettek országos programon is.- Hatalmas, semmihez sem hasonlítható élményt jelentett, hogy részt vehettünk a Tavaszi Hadjáraton, amit az 1849-es pontos mintájára rendezett meg az országos szövetség. Időrendben végigjártuk az összes csata helyszínét, s el is játszottuk az ütközeteket. Mi, mint újoncok, legtöbbször osztrák dragonyosokat alakítottunk (képünkön). Rengeteg ember volt kíváncsi ránk, s nekik is legalább akkora élményt okozott, mint nekünk. A hadjárat útvonalába eső települések pedig úgy időzítették a millenniumi zászlóátadási ünnepségeket, hogy részt vehessünk ezeken, amit szívesen meg is tettünk. Megterhelő, de csodálatos volt ez a kilenc nap, egyszer például szó szerint a vérünket adtuk a népért, Isaszegen ugyanis véradást szervezett számunkra a helyi vöröskereszt. Felkérések- Hol és mikor láthatjuk legközelebb a Tolna megyei huszárokat?- Egyre inkább bekerülünk a köztudatba, sok helyre hívnak minket. Felsorolni is nehéz lenne, hány helyen jártunk már, különféle ünnepségeken. Legközelebb szeptember 1-én, a megyenapon veszünk részt, Koltai Tamás, a közgyűlés elnöke, felkérésére Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adunk kíséretet és díszőrséget.- Tervek, célok a jövőre?- Szeretnénk, ha mielőbb saját egyenruhánk lehetne, de ehhez támogatásra lenne szükségünk. Bízunk abban, hogy a megye egyre inkább magáénak érzi majd a huszárbandériumot, lesz például zászlónk, mert ezt valakinek adományoznia kell. Ha ez megvalósul, egy nagyon szép zászlószentelő ünnepséget szeretnénk tartani a szekszárdi Béla téren. VENTER MARIANNA A lakók szerencsére a Balatonon voltak A szekszárdi Prischetzky Csaba családi házába augusztus 7-ére virradó hajnalon villám vágott. A természeti csapás nagyjából abban az időpontban történt, amikor a házigazda, 35 évvel ezelőtt, megszületett. A takaros porta a város egyik legszebb fekvésű helyén található, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik Skekszárdra. Az odaérkezőt azonban a kilátásnál is jobban megfogja most a ház tetején tátongó jókora lyuk. A villámcsapás a kémény tégláiból eltüntetett jó néhányat mintha valami kiharapott volna belőle egy darabot. A cserepek négyzetméternyi, szabálytalan foltban hiányoznak, a cseréptörmelék az udvarra zuhant, szerencse, hogy sem élőlény, sem tárgy nem volt azon a helyen, mert a rázuhanó betoncserép-törmelék végzetes lett volna. A padláson szerteszét hevernek a jókora gerenda szilánkokká vált maradványai. Rés tátong a hálószoba lambériás mennyezetén, a közelben lógó lámpa leszakadva. Hatalmas ereje lehetett a villámnak. A kapcsolókat, biztosítékdobozokat átröpítette a helyiségeken az elemi erejű csapás, ha úgy adódott, tapétástul szakította ki. A kandallóból, kéményből felhőkben szállt, ki a korom, belepve a bútorokat, a falat, a padlót. I íég- feketedtek a tükrök, kiée^k a vil- lamn-' vezetékük * az elektromos berendezések, még a kaputelefon is. A villámcsapás elektromos tere olyan erős volt, hogy még a ház mellett parkoló autóban is kárt okozott, mert a villámcsapás óta az sem indul.- Óriási szerencse, hogy nem voltunk itthon - mondja Prischetzky Csaba -, a feleségemmel és kislányunkkal éppen a Balatonon nyaraltunk, amikor ez történt. A testvéremék a szomszédban laknak, azonnal rohantak át a borzalmas csattanás-ráz- kódás után megnézni mi is történt. Az alatt a rész alatt, ahová a villám becsapott, pont a mi hálószobánk van. Nem is tudom, mi történt volna, ha itthon vagyunk. A szakértők megállapították, hogy úgynevezett szá, illám csapott a házba és nagy szerencse, hogy nem keletkezet* ‘-'íz. A/fi fíjvfpr)ilf nagyjából ugyanilyen magas minden épület, a villám mégis ide csapott. Úgy gondolom, a szerencsétlenségben nagy szerencse is kellett ahhoz, hogy ha már a mi házunkat „választotta” ki a villám- csapás és pont a születésem órájában, ezt legalább akkor tette, amikor nem tartózkodtunk itthon. VENTER- A helyreállítás következik, ami nem lesz kis munka. A tetőt és a tetőszerkezetet meg kéményt kell kijavítani, de ezeknél sokkal bonyolultabb lesz az elektromos rendszer helyreállítása. Mindent átnézni, átvizsgálni, előre nem is lehet tudni, mennyi vezetéket kell majd kicserélni. Az most nagyon jól jön, hogy igen komoly, sok mindenre kiterjedő biztosítást kötöttünk a házra.- Lelkileg hogyan éli meg a család ezt a nem mindennapi eseményt?- Amióta megtörtént, mindenki nyugtalanul, riadtan jár-kel, nehezen tudunk napirendre térni a dolog fö lőtt. Az ut- cában ra figyelő, ragaszkodó, tapintatos, családját szerető. Egyébként nagyon szívesen ajándékoz, sosem udvariasságból, hanem szeretettel, komoly előkészületek után lep meg bennünket kisebb-nagyobb tárgyakkal.- Közös életük legemlékezetesebb pillanata.- Életünk legszebb pillanatai a gyermekeinkhez kapcsolódnak. Mint ahogyan a legtöbb családban, nekünk is legnagyobb örömöt a megszületésük és pályafutásuk különböző szakaszain elért sikereik adták. Szerencsések vagyunk, mert egészséges, sokat sportoló, a családdal és kortársaikkal jó kapcsolatot tartó, kiegyensúlyozott fiúk. ___________f. kováts éva
