Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-04 / 154. szám
4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI T A J A K 2000. Július 4., Kedd jjj m Hírek JAVULÓ látogatottság. Há- romezerötszázan váltottak belépőt a hétvégén a tamási termálfürdőben. A látogatottság időarányosan jobb a tavalyinál. A legtöbben eddig Pünkösd hétvégéjén keresték fel a fürdőt, amikor 8300 vendég váltott belépőt. A strandon délelőttönként tamási és környékbeli gyerekek vesznek részt Iregszemcséről, Nagykónyiból, Magyarkesziből és Fürgédről úszótanfolyamon. NYÁRI NYITVATARTÁS. Július 10-től augusztus 12-ig részlegesen tart nyitva a tamási Városi Művelődési Központ. A ház ez idő alatt kulturális rendezvények, mozielőadások és vásárok alatt lesz nyitva. A változás nem érinti a Tamási nyár rendezvényeit. JOBBAN kell tanulni. Módosították Tamásiban a Jó tanuló - jó sportoló elismerésről szóló rendeletet. Ezt követően az általános iskolások 4,5, a középiskolások 4,3, vagy annál jobb tanulmányi eredménnyel kaphatják meg a címet. HÉTVÉGI TÜZEK. Öt tűzeset hez riasztották a hétvégén Tamási környékén a tűzoltókat. Pénteken Ujiregen a szeméttelep gyulladt meg. Ozorán, a dorogi dűlőben egy bálázó és szalmabála kapott lángra, a tűz átterjedt a közeli fenyőerdőre is. A három hektáros területen a lángokat a sárbogárdi, a paksi és a siófoki tűzoltók éjjel 11 órára fékezték meg. Vasárnap este a simontornyai hulladéktelepen keletkezett tűz, Gyünkön pedig egy szénaboglya gyulladt ki. Ez utóbbit a helyi önkéntesek oltották el. A térségben ez volt idén a százötödik tűz, tavaly összesen 124 esethez vonultak tűzoltók. ÁLLÁSAJÁNLAT. A Tolna Me gyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén keresnek: Tamásiba egy kereskedelmi asz- szisztenst, egy fafűvós zenetanárt, két vagyonőrt (fegyvervizsgával), két betanított munkást, öt varrónőt, Hőgyészre öt varrónőt és tíz betanított varrónőt, Mucsiba öt állatgondozót, Belecskára és Felsőnyékre öt varrónőt, tíz betanított varrónőt, Regölybe három szociális otthoni gondozót, Iregszemcsére két mezőgazdasági technikust, Simontornyára öt cipőfelsőrész- készítőt, öt betanított munkást, egy konyhalányt, vagy szakácsot, két pék, három betanított munkást pékségbe. A Videoton Holding Iregszemcséről, Magyarkesziből és Nagyszo-koly- ból, Simon-tornyáról betanított munkásokat vesz fel, a körzeten kívül keresnek továbbá egy ácsot, kőművest, magasépítő művezetőt, szakácsot, ápolókat, vendéglátóhelyi eladót, pénztárost, élelmiszerbolti eladót. Reformátusok „kisvilágtalálkozója” Holland, magyar és magyar kálvinisták Tíz éves Simontornya és a hollandiai Emmeloord református gyülekezete közötti kapcsolat. A holland kálvini hitűek a Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmával ellátogattak simontornyai hites társaikhoz. Simontornya Zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt a simontornyai református templom, ahol zenés istentiszteleten az erdélyi Dedrádszéplak református lelkésze hirdetett igét. A dedrádszéplakiak anyagi okok miatt ezúttal nem tudtak eljönni Simontornyára. Lelkipásztoruk, Rátoni Csaba prédikációjában több ízben is szólt arról: a romániai magyarság a magyarországihoz hasonlóan a nemzet része. Az istentiszteleten Urexweilerből érkezett német hívek, és hét emmeloordi református is részt vett. A húszezres holland városkáról Geert de Haan elmondta: három felekezet működik, a reformátusoknak tizenkét templomuk van, lélekszámúk pedig háromezerháromszáz. Közösségi Szeretetvendégség a templomkertben életük egészen más mint Magyar- országon, sok munkaközösségük van. Simontornyán, ahogyan ő látja, mindent a tiszteletes csinál, a holland reformátusoknál mindenkinek van feladata. Más országok egyházaival, testvérgyülekezeteivel külön munkacsoportok foglalkoznak, van magyar, erdélyi, és az ázsiai reformátusokkal kapcsolatot tartó csoport. Geert a simontornyai közösség vezetője. Foglalkoznak-e politikával a templomban? Hollandia szabad ország, nem probléma, - hangzik a válasz -, a pap prédikálhat a templomban politikai dolgokat, de ők elválasztják egymástól a politikát és a vallást, normális helyzetben nem foglalkoznak. Tudja mindenki, mi a szerepe. Mennyire fontos a nemzeti tematika a holland reformátusoknak? Egyáltalán nem, - mondta Geert de Haan -, hollandnak len- ni teljesen természetes. ______m I nterjúk az Expón Gyönki diákok Hannoverben A hannoveri világkiállítás vendégei lehetett május 30. és június 1. között a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium „Zis” csoportja, a Süddeutsche Zeitung német napilap „Zeitung in der Schule” (Újság az iskolában) projektjében résztvevő tizenhat diák kísérőtanáraikkal dr. Gerald Hühner projektvezetővel és Manhalt Andreával. A Goethe Intézet, az Expo 2000 Gmbh, illetve a Süddeutsche Zeitung által szponzorált út három éves előkészítő munka eredménye. Gérnyi Gáborral, az Expo magyar miniszteri biztosával 1997 májusában készült az első interjú, amit ez év februárjában a Gazdasági Minisztériumban, majd június 2-án az Expo magyar pavilonjában további kettő követett. Ez utóbbin jelen volt Gárdonyi László, a pavilonban látható kiállítás megálmodója is, akinek segítéségével a gyerekek különleges tárlatvezetés részesei lehettek. A diákok közös ebéden vehettek részt Norbert Bar-gman- nal, az Expo 2000 német főbiztoshelyettesével. Őt a Budapesti Nemzetközi Vásáron már meginterjúvolták a fiatal újságírók, és most is szívesen válaszolt kérdéseikre. A hivatalos program után FOTÓ: DR. GERALD HÜHNER a diákok végre átadhatták magukat az Expo által kínált rengeteg kalandnak, hatalmas információ- és tudásmennyiségnek, hogy hazaérve izgalmas cikkekben éljék újra a 2000. évi hannoveri világkiállítást. ■ Zöld 6 Kht. a hulladékkezelésre Kétcég, Tamási Közösen hoz létre közhasznú társaságot a déldunántúli térség két meghatározó szolgáltatója, valamint négy önkormányzat egy regionális hulladéklerakó megépítésére. A tamási önkormányzat a napokban járult hozzá a kht. alapításához. A létesítményhez egy közös pályázat tervét az érintettek júniusi találkozójukon erősínégy önkormányzat, e tették meg, egy nagyobb térség ugyanis könnyebben juthat a Környezetvédelmi Alap támogatásához. A társaságot a pécsi Biokom Kft., a Kaposvári Városgazdálkodási Rt., valamint Komló, Sásd, a Dombóvár és Környéke Kistérségi Társulás és Tamási alapítja hárommillió forintos törzstőkével. A két cég egyenként háromszázezer, az önkormányzatok, illetve a társulás egyenként yy telep hatszázezer forintot bocsátanak a kht. rendelkezésére. A tamási ön- kormányzatot terhelő összeget a Biokom biztosítaná. Az önkormányzatok 20-20, a kft. és az rt. 10-10 százalékos tulajdonhányaddal bírnak majd a közhasznú társaságban. A cég felügyelő bizottságába Tamási dr. Schutzbach Ferenc jegyzőt, a dombóvári térség Tóth Attila, dombóvári polgár- mestert delegálja. _______ A pálya végén az igazgatónő Figyelnek a tehetséges gyerekekre Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet vehetett át a tanévzárón a Würz Ádám Általános Iskola igazgatója, dr. Erdős Tibomé, aki mostani nyugalomba vonulásáig harminchárom évet töltött a pályán, Tamásiban. Tamási 1967-ben kezdett tanítani magyar-orosz szakos pedagógusként az akkor még egy városi általános iskolában. 1981-től igazgató-helyettes, e beosztást az 1. számú Általános iskolában is megőrizte. 1995-ben igazgatóvá választották. Egyértelműen sikeres időszakként az 1986- os oktatási törvény megjelenésétől a kilencvenes évek közepén következett megszorító intézkedésekig tartó időszakot említi. Ekkor munkatársaival megvalósíthatta törekvéseit. Az iskola elsőként vezette be a megyében a csoportbontást, először a matematika, majd az idegen nyelv és a magyar oktatásban, ebből „nőtt ki” a ma is sikeres matematika-tagozat. A másik, szintén sikerrel működő testnevelés-tagozat 1986-ban indult. 1991/92-ben született meg a tantárgyak választhatóságát nyújtó helyi nevelési rendszer, szintén az elsők között kezdett az iskola számítástechnikát és angol nyelvet oktatni. Mindennél fogva keresettebb lett az iskola - mondta Erdős Tibomé. A költségvetési szigorítások után a cél 'az volt, hogy az oktatás megőrizze színvonalát. Ezt sikerült teljesíteni - összegzi az utóbbi éveket. A megszorítások ellenére több új elemmel bővült az oktatás és az iskola közösségi élete: ezek közé sorolható a Würz Iskola alapítása, a nyílt napok, az óvodásokkal közös Suli-vár, a városkörnyéki komplex tanulmányi verseny, a városi sportnap, valamint a tehetség- és képességfejlesztést szolgáló alapítvány létrehozása. Az igazgató vágya: a művészeti nevelés anyagi okok miatt nem valósulhatott meg. Vezetése alatt ötvenöt pályázatot nyújtott be az intézmény, ezekből huszonöttel nyert támogatást. Az iskolai program központi helyét a tehetséges gyerekek versenyeztetése foglalja el a tanulmányok és a sport terén egyaránt. Fontosnak tartotta elmondani: amikor igazgató lett, 492-en tanultak az iskolában, a létszám ma 544 fő. Dr. Erdős Tibomé 1985 óta vesz részt a helyi közéletben: 1990-ig végrehajtó bizottság, 1990 és 1994 között az oktatási bizottság, 1994-től a képviselő-testület tagjaként. - Ha szakmai segítségemre igényt tartanak, továbbra is nyitott vagyok - mondta a pályáját záró pedagógus. Ha harcsa van, minden jó Miért jönnek ide az osztrákok? - kérdezem vendéglátómat kecsegei házában. A válasz: kikapcsolják a telefont, csend, nyugalom. És persze a harcsa. Kecsege-puszta Németh Albert osztrák állampolgár, a Fertő-tó túlsó partjáról érkezett. Tavaly vásárolta meg a kecsegei kisvadászhá- zat és földet, halastóval, amelyről csinos prospektust is készített honfitársai, főként ismerősei számára. A horgásztó nem hirtelen ötlet: Németh Albert régen eljegyezte magát e hobbisporttal. Ausztriai lakhelyén, Féltoronyban több üzlete mellett horgászboltja volt, és évek óta jár Magyarországra hódolni a horgászatnak. Segített ismerőseinek, barátainak a jó kapásban. Néhány évig Tolnán horgásztak, ott most bezámltak előttük a lehetőségek, ezért tavaly áttette székhelyét Kecsegére. „Kellett egy víz, ahová én rakhatom a halakat” - magyarázza. Németh Albert egyébként jól, helyenként ízes nyugat-magyarországi tájszólásban beszéli a magyart, amit ma kilencven éves nagyanyjától tanult, ő mindig magyarul beszélt vele. Bár Ausztriában nem használja a nyelvet, mégis örül, hogy megtanulta. Kecsege vonzereje a csend, a nyugalom - mondja, egy horgásznak persze ez még kevés. Ausztriában is lehet mindenütt horgászni, de nincs harcsa, túl hideg a víz hozzá. Aki Ausztriából idejön, csak harcsázni akar. A kérdésre, mi a véleményük a magyar idegenforgalomról, szolgáltatásokról, azt válaszolja: az osztrák, német horgász, ha fog egy nagy halat, akár az utolsó percben, minden jó, ha nem fog, akkor minden rossz, és soha sem jön Magyarországra. Azért vannak más tapasztalatok is. Sokszor becsapták volna, ha nem tud magyarul - meséli. Általában németül beszél, s ha az a gyanúja, be akarják csapni, megszólal magyarul is. Egy tájékozatlan ismerősének épp egy környékbeli szakember váltotta át 13 forintjával a schillinget. Ilyen esetek azonban mindenhol előfordulnak, - teszi hozzá -, minden országban vannak jó és rossz vendéglátók._______________■ Gyönk monográfiája a neves száz között A könyv az őskortól napjainkig vezeti az olvasót „Száz magyar falu könyvesháza” címmel monográfiái sorozat indul a Millennium tiszteletére. A sorozatban négy Tolna megyei település kapott helyet, ezek egyike Gyönk. A gyönki monográfiát az elmúlt héten mutatták be ünnepélyes keretek között. A kötet szerzője Szilágyi Mihály helytörténész kutatásai nyomán az olvasó előtt kirajzolódik Gyönk története az őskortól napjainkig az igényes, számos adatot, érdekességet tartalmazó munkában. Mint a kötetből megtudhatjuk, Gyönk területét kisebb-nagyobb megszakításokkal a csiszolt kőkor idejétől lakják. A leletek szerint a népvándorlás idején a longobár- dok és az avarok is megfordultak itt, őket követték a magyarok. A települést első ízben 1313-ban említi okirat. A mohácsi csata után Gyönk a közeli simontornyai katonai és közigazgatási területhez tartozott. Az ott parancsnokoló Ahmed bég történelmi szempontból is kuriózumnak számító szabályrendeletet alkotott, amelyben péládul előírja a keresztények viselkedési normáit is. A török parancsnok igaz keresztény magatartásra utasítja a lakosságot, kötelezi őket a templomba járásra, méghozzá elég szigorúan: aki nem várja meg a prédikációt annak négyet ütöttek a farára. Ahmed bég bizonyos magatartásformákat is büntetett, szigorúan tiltotta péládul a „barátságos atyafiuságot”, ami vélhetően a férfiúi „másság” korabeli elnevezése volt. \ A török kiűzetése után a megcsappant népességű területre először magyar telepesek érkeztek az 1700-as évek elején, majd néhány év múlva evangélikus németek Hessenből és reformátusok Németföld más tartományaiból. Hamarosan igen változatos képe volt a lakosságnak, mind etnikai, mind kulturális és vallási szempontból. A képet tovább színesítette a XVIII. századtól a zsidóság betelepedése, a falu életében bérlői és kereskedői tevékenységükkel katalizátor szerepet betöltő zsidóságnak Gyönkön a hagyományokhoz ragaszkodó ortodox ága nyert teret. Az 1812-ben Nagyszékelyből áttelepített „Helvétziai Vallástételű Centrális Iskola”, a mai Tolna Lajos Gimnázium, a település határain túlmutató tevékenységet fejtett ki. Neves embereket adott az országnak, kutatókat, tudósokat, egyházi embereket. Bár az első és második világháború is elragadta a maga gyönki áldozatait, a frontnál nagyobb megpróbáltatásokat okozott a településnek az úgynevezett népességcsere. A parancsszóval történő kitelepítés közel ezer német nemzetiségű te minden családot érintett. Az gyönki lakost, s ezzel együtt szin- önként kitelepülő és a kitelepített családok portáit Békés megyei agrárproletároknak, bukovinai székelyeknek és felvidéki magyaroknak utalták ki. Az eltérő nemzetiségű és kultúrájú lakosok között nehezen engedett fel az idegenkedés. Aki ma látogat Gyönkre, megtekintheti a református egyház műemlék jellegű egyhajós templomát, az evangélikus gyülekezet neogótikus templomát, amely a Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma is. A lengyel származású Sulkowski család egykori kastélyában kapott helyet Tolna megye legnagyobb szociális otthona. 1 < t A „Zis” csoport Hannoverben
