Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

mmm 2000. Május 30., kedd K E. R _T_B__A R ÁTOKNAK Tolnai Népújság - 9. oldal A mangold A mangold levéllemeze, levél­nyele kiváló zöldségféle. Európá­ban, a Földközi-tenger partvidé­kén nagy formagazdaságban, tengeri répának is nevezett va­don is termő növény, amely Kö- zép-Európába, így hazánkba is a XVII. században terjedt el szelek­ciók révén. Őshazája dacára a közepesnél is kisebb hőigényű. Magja már 8- 9 Celsius foknál csírázik és növe­kedéséhez 15-20 fok elegendő. A nagy levélfelülete miatt nagy víz­igényű. Talaját ősszel legalább 30 cm mélyen műveljük meg és go- molytermését 40 cm sor, 10 cm tőtávolságra, 3 cm mélyre vessük bele a kihúzott sorokba. A 4-5 le­veles korban a tőtávolságot 20 cm-re egyeljük ki. Többszöri sorközi öntözés mellett a márciusi vetésről július­ban szedhetők éles késsel az első levelek, majd miután a talajt tel­jesen beborította, folyamatosan, egészen a tél beálltáig. A legszebb töveket ősszel, gyökerestől felszedve pincében teleltessük át és tavasszal kiültet­ve felmagzik. Ezzel biztosíthat­juk a folyamatos termesztéshez szükséges vetőmagot. A Cucurbitaceae növény­családba tartozó kedvelt házikerti csemegék, amely mellett termesztik a cukkinit és patisszont is. Nem mindenkinek van le­hetősége palánta előnevelé­sére, így a melegigényes zöldségféléknek magját ér­demes fészekbe vetni. Ássunk 30x30 centiméteres, leg­alább ugyanilyen mély gödröcs- két. Az alját legalább 10 cm vasta­gon töltsük meg érett istállótrágyá­val, vagy komposzttal. A fennma­radó 20 cm-t is három rész föld és egy rész érett komposzt keveréké­vel töltsük ki. A fészekbe egyenlő elosztásban 3 cm mélyre ültes­sünk 4-5 magot, úgy, hogy kelés után ritkításkor a növénykék gyö­Táplálkozási értéke nagy. Sok A- és C-vitamint, pektint és 6-7 százalék nyers cukrot tartalmaz. Zöld levéllemezéből ízletes főze­lék (spenót módján elkészítve), bordás levélnyeléből kellő fűsze­rezéssel sok módon (mint a spár­ga, a fasírt, stb.) finom ételek ké­szíthetők. Mangoldfasírt Hozzávalók: 1/2 kg man- goldlevél, 1 db. zsemle, 10 dkg füstölt szalonna, 1 db. reszelt vö­röshagyma, 1 db tojás, 1 csokor petrezselyemzöld, tej, só, bors, olaj, liszt, sajt. A 4-5 felé vágott levelet sós vízben megfőzzük, lecsurgatjuk. Ha kihűlt, a tejben áztatott zsem­lével (kinyomkodott zsemle!) és a füstölt szalonnával átdaráljuk. Közé keverünk egy lapos evőka­nál reszelt vöröshagymát, az egész tojást, az apróra vágott petrezselyemzöldet, kevés törött borsot, ízlés szerint sót. Vizes késsel apró pogácsákká formáz­va, lisztben megforgatva, bő olaj­ban kisütjük. Olvasszunk rá vé­kony szelet sajtot grill vagy egyéb sütőben és különböző mártások- kal tálalhatjuk.____________<sz.l.) kere ne gabalyodjon össze és így ne sértsük a bentmaradó egyedet. Jó ha elvetése előtt 3-4 nappal a magvakat nedves itatóspapír, vagy többrétegű puha szalvéta között előcsíráztatjuk a maghéj felpatta­násáig. A gyököcskékre, rügyecs- kékre nagyon vigyázzunk, le ne törjenek. A Cucurbita féléknél rossz gyakorlat vetés előtt a mag­vak „beáztatása”, mert azok be­fulladnak. Az előcsíráztatás szo­bahőmérsékleten, árnyékos he­lyen történjen, majd a fészekben a kikelt növénykéket csak 3-4 leve­les korban válogassuk, amikor már megállapítható közöttük az esetle­ges fejlődésbeli különbség. Ubor­kából 2-3, cukkiniből és patiszon- ból 2, főzőtökből és sárgadinnyé­ből 1-2 palántát hagyjunk meg fészkenként. szakál László Évente két kiló gombát eszünk Kínából is hoznak, de nem olyan jó ízű A mezőgazdaság egyik leg­dinamikusabban fejlődő ágazatának tekinthető a gombatermesztés, hiszen az utóbbi évtizedben 3-4 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nőtt a termelés - közölte Rácz József, a Magyar Gom­batermesztők Országos Szö­vetségének elnöke. Tavaly az ágazat 16 milliárd forint árbevételt ért el, amely az idén vár­hatóan 15 százalékkal növekszik. Az idén várhatóan 40 ezer tonnára nő a termelés volumene. Sajnála­tos tény, hogy 700 millió forint ér­tékben kínai importgomba is je­lentkezik a piacon, amely sokkal rosszabb minőségű az idehaza előállítottnál. A termesztéshez szükséges komposzt nagy meny- nyiségben áll rendelkezésre. Je­lenleg Magyarországon 25-30 nagy, 300 közepes, s mintegy 600- 700 kistermelő foglalkozik gomba- termesztéssel, s évről-évre egyre több gomba fogy. Jelenleg évente 1,7-2,1 kilogramm jut egy főre. Jó tanácsok a zöld vonalon Az elmúlt hé­ten csütörtö­kön Kelemen Lajos kertész- mérnök várta az önök hívása­it a Tolnai Népújság szer­kesztőségében. Sokan kerestek meg bennünket a legkülönbözőbb problémáikkal, sőt egyik kedves olvasónk, Varga Imre Hőgyészről be is buszozott hozzánk, a karján egy terebélyes levélnyalábbal. Nem tudott elérni minket telefonon, s szerette volna megtudni, hogy mi a baja a sző­lőleveleknek, legfőképpen pedig mivel kell permetezni. Nem uta­zott hiába, részletes és kimerítő növényvédelmi tanácsokat ka­pott. Most a slágertéma a szőlő leveleinek sárgulása volt, aminek többféle oka lehet. Érdemes fel­keresni egy-egy levéllel a köze­lünkben lévő laboratóriumokat. „Csípi” a bolha a körtefát Bebújt a hernyó a diófa törzsébe A körte az egyik legneme­sebb gyümölcsünk, s egyre drágább, hisz például a té­len 500 forintot is elkértek egy kiló import körtéért. Ké­szíthető belőle desszert, kompót, gyümölcslé, egyet­len egy baja van: nem lehet lefagyasztani a gyümölcs­ben lévő kősejtek miatt. A körte egyik legveszélyesebb kártevője a körtelevél bolha, ami ellen - egymást váltva - Mospilánnal és Basudinnal kell permetezni. Csepeg a körte le­vele - telefonált bátaszéki olva­sónk. Igen ez a körtelevélbolha váladéka, a mézharmat, amit a hangyák és a darazsak szívesen nyalogatnak. A mézharmaton megtelepszik egy gomba, a ko­rompenész, ami fekete bevona­tot képez a fa törzsén. Ha tehet­jük, erős vízsugárral mossuk le a fát, majd utána permetez­zünk. A birsfákon leszáradt a virág, a hajtás Papp Ferenc várdombi kertjében. Valószínű, hogy a Monília lepte el a fát, ami ellen Topas-al és Dithane-al kell vé­dekezni. A leszáradt leveleket nemcsak hogy le kell szedni, de el is kell égetni. Ezzel a további fertőzést előzhetjük meg. Ribizli rendelt egy katalógus­ból Kiss Andrásné mórágyi kert­barát, aki csak a fiatal hajtáso­kat hagyta meg. A ribizli a két­éves hajtásokon hozza a gyü­mölcsöt, tehát mindig kell hagy­ni fiatal és kétéves részeket is. Keresztes Jánosné Szekszárd- ról hívott, mert talált egy lyukat a diófa oldalán, amiből nedv szi­várog. A farontó lepke hernyójS telepedett ott meg. Egy kampós végű dróttal kell benyúlni a lyukba, körkörösen mozgassák, keressék meg a hernyót és húz­zák ki. Utána a lyukat fasebta- passzal tömjék be. Nem sokkal később telefonált olvasónk: a „hemyóvadászat" sikerrel zárult. Virágzáskor permetezhetjük a szőlőt? Tegyünk Zöldítőt a permedébe Sok bába közt elvész a gye­rek - hallottuk nemrég a szőlő növényvédelmével kapcsolatban. Arra célzott aki mondta, hogy rengeteg a növényvédőszer, igen nagy a kínálat, s az ember azt sem tudja, melyiket vá­lassza. Samu János azt kérdezte, hogy ak­kor, amikor virágzik a szőlő sza­bad-e permetezni, s ha igen akkor milyen szer ajánlott. Ezt a kérdést több olvasónk is feltette, s a Kele­men Lajos válasza nekik is az, hogy igen lehet permetezni. Liszt- harmat ellen Topase-t, peronosz- póra és botritisz ellen pedig Ridomil combival szórjuk meg a szőlőt. Varga Imre Hőgyészről, az Ady Endre utcából hozott egy öl sző­lőt, amin atkafertőzés látható. Sok hasznos, jó tanáccsal térhe­tett haza. Bonyhádról ke­resett meg ben­nünket Varjú Sán­dor, mert sárgul a szőlő, zsugorodik a hajtása. Bátaszé­ki olvasónk, Szek- szárdról Füleki Gá­bor szintén a sző­lőlevél sárgulásá- nak okát firtatta. Zöldítőt kell tenni a permetlébe. A sárgulást a magné­ziumhiány is okozhatja, amit a Fitohorn mag­nézium megszüntethet. Aki pon­tosan szeretné tudni, hogy mi az oka a sárgulásnak, vagy más be­tegségnek, elszíneződésnek, vigye el a levelet, a hajtást valamelyik la­boratóriumba, ahol pontos választ kap a kérdésébe. Hőgyészről hozott szőlőleveleket Varga Imre fotó, bakó A vetőmagot a boltban vegyünk Szabó Lajos Dunaszentgyörgyről keresett minket: valami rágja alulról a zöldséget. Valószínű, hogy drótféreg, mondta Kelemen Lajos. A sorok között kell húzni egy barázdát, ebbe bele kell szór­ni a Basudin 5G nevű szert, majd betakarni az árkot. Ezután feltét­lenül locsoljuk meg, mert csak ekkor fejti ki a hatását a Basudin, teljesen száraz körülmények kö­zött ugyanis nem gázosodik. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási időt, amit a szer csomagolá­sán feltüntetnek, feltétlenül tartsa be. Magyar Mihály Pakson a cse­megekukoricán azt vette észre, hogy valami hámozza a leveleket, amelyek vékony papírhoz hason­lítanak. A vetésfehérítő lárvájá­nak a kártétele valószínűsíthető, amely nemcsak a gabonát, de a kukoricát is megtámadja. Bancol- lal, Bi-58-al, Zolone-val védekez­het ellen. Nem terem a paradicsom Szil­ágyi Kálmánéknál Decsen. Az oka ennek az, hogy nem boltban vette a magot, hanem tavaly ki­szedte a paradicsomokból. A hib­ridmagokkal mindig ez a helyzet, tehát az otthon fogott magot nem szabad sohasem elvetni. A paprika levelei is sodródnak, amit a levéltetű, vírus, baktérium is okozhat. A levéltetű ellen a Chees, a Pirimor hatásos. A mulcsozás haszna Mulcsozás alatt a talaj takará­sát értjük. A zöldségtermesz­tésben és gyümölcsösökben is sikeresen alkalmazzák a ker- tészkedők. Nagy előnye, hogy csökkenti a talaj párologtatá­sát, megakadályozza a gyomo- sodást, tehát nincs szükség mérgező gyomirtó szerekre. Melegíti a talajt, ami főként primőrök termesztésénél fon­tos, mert elősegíti a koraiságot, csökkenti a tápanyagki- mosódást. A szerves mulcsanyagokat a tenyészidő után a talajba for- gathajuk, javítva ezzel a talaj szerkezetét, humusztertalmát és víztartó képességét. A muksóknak két nagy cso­portja van: a szervesnyagtar- itümúak és a műanyagok. A szervesanyagok közül legjob­ban bevált a szalma, a törek, a még el nem virágzott, magot nem kötött fűkaszálók, széna, a fűrészpor, fakéreg, faforgács. A műanyagok közül a külön­böző színű és vastagságú fóli­ák. A szervesanyagokat 3-5 cm vastagságban leterítve elsősor­ban a zöldségtermesztésben alkamazhatjuk előnyösen. A tenyészidőszak végén, tala- jbaforgatás előtt célszerű négyzetméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyával megszór­ni, amivel elősegítjük bomlá­sukat. Ügyesen használja fel a lekaszált füvet az, aki nem hordja el, hanem szétteríti például a szőlősorokba, vagy a fák tövénél. szakál László Mit tud (még) a dió? Akinek a vérében túl sok a zsír, az egyen naponta di­ót. A barcelonai klinika kutatócsoportja bebizonyí­totta, hogy a dió a túl ma­gas koleszterinszintű bete­geknél a káros vérzsírt ké­pes lebontani. A tudósok 49 érintett férfit és nőt két csoportba osztottak. Az első csoportot vérzsír-szin­tet csökkentő diétára fogták: a kísérleti személyeknek korlá­tozniuk kellett a tojás- és a húsfogyasztást, ezzel szem­ben több gyümölcsöt, főzelék­félét és halat ehettek. A másik csoport tagjainak e diéta mel­lett még naponta 8-11 szem di­ót is el kellett fogyasztani. Másfél hónap múlva mindkét csoportnál pontos véranalízist végeztek. Az eredmény azt mutatta, hogy a diót fogyasz­tók esetében a káros LDL- koleszterin a vérplazmában 11,2 százalékkal csökkent (míg az ellenőrző csoportnál, akik nem kaptak diót, ez csak 5,6 százalékos volt). A kísérle­ti személyek közül senki sem hízott meg. Csalántea és trágyalé Lisztharmat ellen hatásos Nem szégyen virágmagot kérni Tegyük kellemesebbé a környezetünket Az egész földkerekségen - így nálunk is - elterjedt gyomnövény a csalán. A gyomnövényeket nem szok­ta dicsérni az ember, a csa­lánnal azonban kivételt kell tenni. Egyike azoknak a növényeknek, amelyek­nek gyógyászati és növény- védelmi jelentőségük is van. A népi gyógyászatban emésztési zavarok elhárításában és kozme­tikai szerek alapanyagaként hasznosítják. A csalántea vízhaj­tó hatású, a fogyókúrázóknak gyakran ajánlják. A növényvédelemben a csa­lán leveles hajtásait virágzás előtt májustól egészen a korai fagyokig gyűjthetjük, amelyek­ből növények permetezésére alkalmas főzetet vagy erjesztett levet készíthetünk. Á csalántea biológiai védelmet nyújt gom­bás betegségek (varasodás, rozsda) és egyes rovarkártevők ellen. Használhatjuk az uborka, paradicsom, szamóca és szőlő lisztharmata ellen is. Recept­je a következő: 10 deka­gramm száraz növényt egy éj­szakán át 5 liter vízben áztas­sunk, majd 20 percig főzzük. A hígítatlan oldattal perme­tezzünk. A csalántrágyalé készítése már hosszadalmasabb. Fejtrágyázásra alkalmas. Egy műanyaghordót félig tölt­sünk meg mag nélküli gyöke­res csalánnal. Könnyen kitép­hető a talajból. Ha van a közel­ben, kevés zsurlót is keverjünk hozzá. Az edényt lehetőleg esővíz­zel töltsük tele és letakarva tart­suk 2 hétig napos helyen. Ke­verjük fel és még 10 napig hagy­juk állni. Az erjedés meggyor­sítható fél liter savanyú tej vagy író öozzáadásával. Az így kb. 3 hét alatt össze­erjedt trágyalé két-háromszo- ros hígításban kiválóan alkal­mas borús napokon zöldséges­kert, gyümölcsösök, díszcser­jék trágyázására. Igen kedve­zően hat a kultúrnövények be­tegségekkel szembeni ellenál­ló-képességének fokoz *•' a és a fontos nyomelemek p íásá- ra. SZAKÁI ?I.Ó Fűszer, mint csodaszer Az első ősz hajszálak az öreg­ség előhírnökei. Japán kutatók most egy kozmetikai világszen­zációval álltak elő: olyan bemo­só szert kívánnak piacra dobni, amely visszaállítja az ősz haj eredeti színét. Az újdonság alap­anyaga egy sansho nevű fűszer, melyet mostanáig aromaként használtak a halételek vagy csir­kefalatok ízesítésére. Alkalma­zásával a pigment sejtek újjáé­lednek és visszavarázsolják a haj eredeti színét. Hiába, fejlő­dik a tudomány, s nem ez az el­ső hír, amely arról szól, hogy visszafordíthatjuk a korunkat, öreg korunkban is olyanok lehe­tünk, mint fiatalon. Ha igaz, ak­kor a hiú hölgyeknek nem kell ezután méregdrága hajfestéket meg hajszínezőt venniük. Egy­szerűen felnyúlnak a fűszeres polcra. ■ Sajnos az utóbbi években a lakótelepek balkonládáiból kifogytak a virágok. Nem lehet erre ráfogni, hogy azért, mert drága, ugyanis nem kell feltétlenül meg­venni a méregdrága palán­tákat. A boltokban viszonylag ol­csón - tasakonként ötven fo­rint körüli áron - lehet venni egyszerű és igénytelen virág­magokat: petúniát, büdöskét például. De azért sem harag­szik meg senki, ha ősszel ké­rünk tőle néhány magot vala­melyik szép, nekünk kedves egynyári növényről, s ezt a következő tavasszal elvetjfik a balkonládánkba. Szüle Jánosné Sióagárdról és még sokan mások azt kér­dezték, hogy mit csináljunk, ha sárgul a muskátli levele. Dithane nevű permetezőszer a megoldás, s a vízbe, amely- lyel öntözünk, feltétlenül te­gyünk Zöldítőt, ami sok he­lyütt bevált már. Igen sokféle tápoldatot lehet vásárolni, s nemcsak olyat, ami veszé­lyes, hanem olyat is, ami kör­nyezetkímélő. Sőt, olyan ap­ró rudacskákat is árulnak, amelyben mindenféle táp­anyag megtalálható. A mi dolgunk csak annyi, hogy le­szúrjuk a virágosládába vagy a cserépbe. Nagyon vigyáz­zunk az öntözéssel is: sokan puszta jóindulatból agyonön­tözik a növényeket, aztán meg csodálkoznak, hogy tönkremegy. Uborka, tök, sárgadinnye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents