Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-09 / 287. szám
2. oldal Világtükör - Hazai Tükör 1999. december 9., csütörtök Moszkva és Minszk uniója az Orosz Föderáció végét jelentheti Furcsa aláírás a Kremlben A Kremlben szerdán ünnepélyes keretek között írta alá az Új orosz-fehérorosz uniós szerződést, illetve a szövetség kiépítését célzó akcióprogramot Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő. Jelcin az aláírás előtt azt hangsúlyozta, hogy Oroszország és Fehéroroszország uniója „megfelel mindkét ország nemzeti érdekeinek, a nemzetközi és európai integráció folyamataihoz illeszkedik”. Az 1997 áprilisában kötött uniós szerződést felváltó dokumentum végleges szövegét még nem hozták nyilvánosságra, csak az októberben „össznépi vitára” bocsátott tervezet ismert. Ez 2005-re irányozza elő Moszkva és Minszk szorosabb gazdasági integrációját, a közös valuta, a közös honvédelem és határőrizet megteremtését, az ehhez szükséges jogharmonizáció megvalósítását. A cél egyelőre egy laza konföderáció létrehozása a szuverenitását megőrző Oroszország és Fehéroroszország között, közös parlamenttel és államhatalmi szervekkel, himnusszal, valamint címerrel. Az Állami Duma még a december 19-ei parlamenti választások előtt rendkívüli ülést tart, amelyen ratifikálja az uniós szerződést. Az orosz sajtó értékelése szerint nem véletlenül halasztották el november végéről - Jelcin tüdőgyulladása furcsa módon kapóra jött - december 8-ra az uniós szerződés aláírását, hiszen nyolc évvel ezelőtt ezen a napon írták alá Belovezsszkaja Puscsában a Szovjetunió végét jelentő dokumentumokat a köztársasági vezetők. A szerződés aláírása valójában azonban az Oroszországi Föderáció végét is jelentheti. Több autonóm köztársaság parlamentje ugyanis arra készül, hogy felmondja az Oroszországi Föderációval kötött alapszerződését azzal az indokkal, hogy később a fehéroroszokkal egyenlő jogokkal szeretne belépni az új unióba. „Jó kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, ráadásul minden területen, így teljesen összeegyeztethetönek tartom Magyarország NATOtagságát és az Oroszországgal való partneri viszonyt. Legalábbis mi ezt akarjuk" - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kommerszant Daily szerdai számában megjelent interjújában. A lap munkatársa, Gennagyij Sziszojev a beszélgetés bevezetőjében emlékeztetett: Orbán legutóbbi kijelentése arról, hogy lehetséges atomfegyver telepítése az ország területén „csaknem súlyos válsághoz vezetett az orosz-magyar kapcsolatokban ”. Kiderült azonban, hogy Magyarország egyáltalában nem kíván rakétasövénnyel elhatárolódni Oroszországtól. Orbán szerint a magyar NATO-belépés után valóban nehézségek keletkeztek a két ország viszonyában. „De kizárólag lelkileg - tette hozzá. - Jó dolog, hogy mindkét fél már kezdi ezt megérteni. Magyarország NA- TO-belépése nem jelent fenyegetést Oroszország számára. Bennünket csakis saját biztonságunk elképzelései vezérelnek. A történelem arra tanít, hogy Magyarország csakis akkor tudta szavatolni biztonságát, ha erős nyugati szövetséghez csatlakozott. ” „Közvetlenül a kormányfői poszt elfoglalását követően Oroszországba szándékoztam látogatni. De ez nem olyan egyszerű, mint kiderült. Végül is nem sikerült megszervezni a magyar kormányfő és az orosz elnök találkozóját. Az orosz miniszterelnökök pedig gyorsan váltották egymást. így most azt várom, mikor látogat el Budapestre az új orosz kormányfő. Úgy vélem, megtaláljuk vele a közös nyelvet. Az új nemzedéket képviselő politikusoknak könnyebb egyezségre jutniuk” - tette hozzá Orbán Viktor. Hírek röviden Albright közvetít a Közel-Keleten Madeleine Albright szerint jóval közelebb került az az időpont, amikor Izrael és Szíria újból tárgyalni kezd a békekötésről. Az amerikai külügyminiszter asszony nyilatkozatát azután tette, hogy Ehud Barak izraeli kormányfővel tárgyalt Jeruzsálemben. Jaszir Abd ar-Rabbo palesztin kulturális és tájékoztatási miniszter bejelentette, hogy a palesztin fél mégis hajlandó felújítani a tárgyalásokat Izraellel. Elutasították a 8 milliárdot A náci korszak egykori kényszermunkásait képviselő ügyvédek elutasították a Németország által felkínált 8 milliárd márkás kártalanítási ösz- szeget, s elégtelennek minősítette az ajánlatot a Zsidó Világkongresszus egyik vezetője is. Közös felszólítás Oroszországnak Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET) közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Csecsenföldön. Újabb pokolgép Szlovákiában Ismét embert ölt egy személygépkocsiba rejtett pokolgép Szlovákiában. Nyitratormáson egy 49 éves vállalkozó Mercedesébe ismeretlen tettes helyezett robbanószerkezetet. A jármű tulajdonosa a robbanás következtében életét vesztette. Tüntetések Kubában A kubai fiatalok minden eddiginél nagyobb tüntetést tartottak Havannában az amerikai érdek- képviselet épülete előtt, követelve,' hogy az Egyesült Államok küldje vissza a Floridába került hatéves kubai kisfiút. Magyar gyilkos Svájcban? Bilkei Gábor magyar származású 55 éves állatorvos rejtélyes gyilkossági ügye tartja lázban Svájcot. A férfi 1996-ban vélhetően megölte harmadik nejét, de háromévi nyomozás után egyetlen közvetlen bizonyítékot sem tudott felhozni ellene az ügyészség. Korona: a viták középpontjában A 2000. év a magyarok számára nem csupán az ezredfordulót jelenti, hanem első királyunk megkoronázásának, ezzel államalapításunknak 1000. évfordulóját is. A millenniumi év nyitányaként a kormány törvényben szándékozik ünnepélyesen megemlékezni az eseményről és a Szent Korona jelentőségéről. Az. Országgyűlésben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, mint előterjesztő kiemelte, hogy az emléktörvény egységbe kovácsolhatja a nemzetet, lezárhatja a rendszerváltozás tízéves folyamatát, és megbékélésre szólít az új évezred küszöbén. A szabaddemokrata és a szocialista képviselők elfogadhatatlannak tartják a szöveget, és azzal vádolják a kormányt, hogy a saját ideológiáját erőlteti törvény formájában az országra és a többi pártra, a nemzeti ereklyét politikai célokra kívánja felhasználni. A szocialisták szerint a nemzeti ereklyéknek a múzeumban a helyük. A szabaddemokraták még élesebben tiltakoztak. Szerintük a kormány a magyar korona közelébe akar férkőzni. Tudatosan szembeállítja a keresztényeket és a nem keresztényeket. Áz SZDSZ elfogadhatatlannak tartja azt a szövegrészt, hogy „a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg”, mert az alkotmány szerint a köztársasági elnök fejezi ki a nemzet egységét. Az ország államformája köztársaság, ezért a királyi jelvényeknek nincs helyük az ország házában. Folytatták le a képviselők a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, de a helyzet még mindig átláthatatlan. Nem kaptunk választ egy sor kérdésre. Lesz-e kötelező tagság vagy sem? Egyszer s mindenkorra széthulla- nak-e a kamarák vagy átmenetileg? A Gazdasági Minisztérium jelenlévő képviselője sem nyilatkozott arról, hogy a jövő héten esedékes szavazáskor a kormány mely javaslatokat fogja támogatni és melyeket nem. S. Á. Meglepetéseket tartogat a Fidesz Chikán Attila és Hámori József távozása után, kora nyáron a Fideszhez hű miniszterek egymás közti helycseréjére is sor kerülhet - vélekednek egyes politológusok. Mások szerint már csak a kisgazda kormánytagok megmérettetése okozhat némi politikai izgalmat, ha Torgyán József elfogadja a köztársasági elnöki jelölést. Ágh Attilát és Csizmadia Ervint a minisztercserék okairól és lehetséges következményeiről, valamint a miniszterelnöki és Ágh Attila pártelnöki funkció esetleges szétválasztásáról kérdeztük. Csizmadia Ervin- Vajon milyen alapon döntött a kormányfő épp e két miniszter menesztése mellett? Ágh Attila: - A tudományos és szakmai berkekben elismert két „öreg”, Chikán és Hámori bársonyszékhez juttatását a fideszesek többsége eleve ferde szemmel nézte, a kormányfő azonban a folyamatosság és a mértéktartás látszatát keltve ragaszkodott személyükhöz. A párton belüli ellentétek kiéleződése és a Fidesz népszerűségvesztése miatt azonban mára Orbánnak lépnifc, úgymond újíta-. nia kellett. Mivel Torgyánnal nem rúghatja össze a port, a kisgazda miniszterek maradtak, a „pártidegen” kormánytagok mentek. Csizmadia Ervin: - A kulturális minisztériumban bekövetkezett kudarcsorozat és a gazdasági stratégia hiánya nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy épp e két tárca élére nevezzen ki új embereket Orbán Viktor. Azért az ősfideszes Rockenbauer és Matolcsy lett a nyerő, mert személyükön keresztül a miniszter- elnök megüzenheti a koalícióban egyébként nélkülözhetetlen kisgazdáknak: ki az úr a házban.- Jelenthetnek-e bármiféle stílusváltást, frissülést a kormány munkájában a személycserék? Á. A.: - Nem. Ahhoz a gyenge láncszemeken - például az Ifjúsági és Sportminisztérium vagy a Környezetvédelmi Minisztérium vezetésén - kellett volna változtatni. Az utóbbi egyelőre azért lehetetlen, mert Torgyán a költségvetés megszavazásáért cserébe Pepó maradását kérte. Tartott ugyanis attól, hogy ha szakmai okokból mennie kell Pepónak, előbb-utóbb saját tárcája gyengeségeire irányul a közvélemény figyelme. Cs. E.: - Mindenképpen. Matolcsy nagymértékben erősítheti Orbán tekintélyét, míg Rockenbauer méltó ellenfele lehet a töretlen népszerűségnek örvendő, eddig kikezdhetetlen SZDSZ-es főpolgármesternek, Demszkynek. A volt kultuszminiszterrel ugyanis az volt a legfőbb baj, hogy nyögvenyelősen védte, ha egyáltalán védte tárcája érdekeit.- Milyen viharokat gerjeszthet a köztársaságielnök-jelölés? Á. A.: - Ha Torgyán elvállalja az államfőjelöltséget, a földművelési tárca élére eleve új ember kell. £ változás nyomán sorra kerülhet a többi kisgazda miniszter megmérettetése is, netán egy, a mostaninál átfogóbb kormányátalakítás. Cs. E.: - Orbán tisztában van azzal, hogy négy-öt miniszter egyidejű menesztése kormányválság-hangulatot sugallt volna, ezért csöpögtetve adagolja a nagy horderejű döntéseket. Tény: ez még nem a végleges csapat.- Önök szerint mi a háttere annak a Fidesz elnökségéből elindult „ötletnek", miszerint más személynek kellene betöltenie a pártelnöki posztot, Orbánnak épp elég a kormányfői teendőkkel bajlódnia. Á. A.: - A Fidesz - ahogy ’98 előtt tette - most is időben hozzákezd a kampányhoz. Rájöttek, hogy a már eddig is felajánlkozott szabadcsapatokat befogadva igazi nagy párttá válhatnának. Nagy az esélye, hogy építkezés közben meghatározó politikusaikat egyik miniszteri székből a másikba ültetik majd, hogy a folyamatos frissülés látszatát, no meg a sajtó érdeklődését is fenntartsák. Kérdés, hogy ha valóban Kövér László lenne a pártelnök, kit venne magához kormányába második embernek a miniszterelnök. Alkalmas személy ugyanis nemigen van a láthatáron. Cs. E.: - Meglepő húzás ez a Fidesztől, de ügyes. Talán valóban úgy látják, hogy a rendszer- váltás után tíz évvel minden téren lendületbe kell jönniük, talán csak meg akarják mutatni: ami eddig még egyetlen kormánypártnak sem sikerült, az nekik sikerülni fog. A lényeg, hogy mindig történjen körülöttük valami izgalmas, valami, amivel a közvéleménynek is üzenni lehet. Nem "kizárt az sem, hogy ily módon szeretnék kivonni az első vonalból az eddigi megnyilatkozásaival pártjának elég sokat ártó Kövér Lászlót, aki csapatépítőnek minden bizonnyal jobb volna. Takács M. Az űrből állítólag látható a bűn fészke Kié legyen Szodoma? Michael Sanders brit régész abban reménykedik, hogy beírhatja magát a tudomány történetébe. A NASA űrfelvételein a tudós felfedezni véli a hajdani Szodoma maradványait: a Holt-tengerben, nem messze a nyugati partoktól. A következő lépés, hogy Kaliforniából megérkezik majd - természetesen nem az óceánon át, hanem repülőgépen - az a mini tengeralattjáró, amely napi kétmillió forintnak megfelelő költséggel a kutatásokat elvégzi. A történet Mózes első könyvéből, a Genezisből, a Teremtés könyvéből ismert. Az Úr megelégelte Szodoma és Gomora lakóinak bűneit, ezért kénköves esőt bocsátott a kicsapongás fészkeire, hogy megsemmisítse őket. Csak az igaz Lót menekült meg két leányával, de amikor kíváncsi felesége a figyelmeztetés ellenére hátratekintett, sóbálvánnyá dermedt. Michael Sanders szerint négyezer évvel ezelőtt természeti katasztrófák sújtották a vidéket. Ennek nyomán pusztult el a város, és lepte el romjait a Holt-tenger - legalábbis így véli a régész. Nemcsak tudományos viták várhatók azonban, hanem politikai csatározások is. A maradványok olyan helyen fekszenek, hogy Izrael, Jordánia és a palesztin hatóság egyaránt szeretné majd magáénak tudni azokat. Elvégre nem akármilyen tu- ristacsalogatónak ígérkezik, ha négyezer év után újra meg lehetne látogatni Szodomát, egy Lót- túra keretében... (réti) Skótok az Újvilágban A vikingek elől az óceánon át menekültek Az ezredfordulón a skandinávok Amerika felfedezését ünnepük - mármint őseik részéről. Az elmélet szerint a vikingek már századokkal Kolumbusz előtt megjárták az Újvilág partjait. Egy kanadai tudós szerint a skótoké a dicsőség. Állítását Farley Mowat egy, a kanadai Québec tartományban fellelt ősi házmarádványra alapozza. A régészeti kutatásoknál kitűnt, hogy nem Kanada indián őslakói által épített házról van szó, hanem egy egészen sajátos fajtáról: a háznak nincs teteje... Ezt a házfajtát a kutatók már ismerték a Hebrida-szigetekről, ahol hajdan a skótok építették őket. A tető hiányának magyarázata az, hogy a tengerész foglalkozást űző skótok csak télen éltek ezekben a házakban - s akkor azokra tetőként ráborították az akkor nem használt hajóikat. A kanadai tudós szerint a bátran kalandozó skótok a skandináv rabszolga-kereskedők elől menekülve és zsákmány után kutatva juthattak el hajóikon - Izlandon és Grönlandon is túl - a mai Kanada partjaihoz. Egyszóval: „felfedezték” az amerikai kontinenst; bár kései utódjuk, az Indiát kereső Kolumbuszhoz hasonlóan ők sem tudták pontosan, hol is járnak. Az elmélet sok tudós szerint mesterkélt és elutasítja. FEB A dalai láma és Gandhi A dél-afrikai Fokvárosban nyilatkozó dalai láma, a tibeti buddhisták vallási és vUági vezetője a közelgő ezredfordulóval kapcsolatban ismét fölemelte szavát a tolerancia mellett. Az erőszakmentes mozgalmak több évszázados múltra tekinthetnek vissza. A dalai láma emigráns kormánya már negyven éve küzd Tibet függetlenségéért, amióta elhagyni kényszerült hazáját. Indiában telepedett le, és sokat foglalkozik az ázsiai ország egykori szellemi vezetőjének hagyatékával. Gandhi ugyanis még a század tízes éveiben hirdette meg az erőszakmentesség politikáját. Amikor dél-afrikai tartózkodása idején a hatóságok elrendelték, hogy minden ott élő indiai csak körülményes ügyintézés árán hagyhatja el lakhelyét, útlevélégetést szervezett. A brit fennhatóság alatt álló országban Gandhinak a faji megkülönböztetés is szemet szúrt. Egyszer - üzleti úton az egyik indiai cég jogi tanácsadójaként - vonatra szállt, s amikor az érvényes első osztályú jeggyel belépett fülkéjébe, a kalauz „kuliknak itt nincs helye” felkiáltással kituszkolta onnan. Gandhi ugyanazt vallotta, mint most a dalai láma: tudniillik magának az emberiségnek, az egyes embereknek kell változáson átmenniük. Ennek - kései - jele, hogy a natali ügyvédi kamara nemrég ünnepélyes nyilatkozatban posztumusz bocsánatot kért Gandhitól, mert bőrszíne miatt száz évvel ezelőtt elutasította felvételi kérelmét.
