Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

1999. november 23., kedd SlMONTORNYAI MAGAZIN 5. oldal Váratlan ajánlat Göröghonból Miléész keresi Simontornya barátságát Ha minden jól megy, Simontornya lesz Tolna megyében az első település, amely görög testvérvárossal büszkélkedhet. A váratlan megkeresés a Pélion hegy lábánál fekvő Miléészből érkezett. Amennyiben létrejön a kap­csolat, nem panaszkodhatnak rossz sorsukra a simontomya- iak, ha nem is az isten(ek) lá­bát fogják, mindenesetre az olümposziak nyomába érhet­nek. Az említett hegy egyebek közt arról is nevezetes, hogy Péleusz - az Odüsszeiában fő­szerepet alakító Akhilleusz apja - itt, Kheirón kentaur bar­langjában vette nőül Thetiszt, amely alkalmat jelenlétükkel tisztelték meg az olümposzi is­tenek és istennők. Miléészt ki­lenc község alkotja, melyek egyik része a Pélionon, más része a közeli tengerparton fekszik. A kapcsolatfelvé­telt egy, a Pest megyei Beloi- anniszban élt, és a hatvanas években hazaköltözött miléé- szi polgár kezdeményezte. A görög városnak több, a máso­dik világháború után Magyar- országon megtelepült, majd Görögországba visszatért la­kója is van. A férfi egy simontomyai ismerősén keresztül kezdemé­nyezte a kapcsolatot. A miléé- sziek célja, hogy a két város közös kulturális és sport ese­ményeket rendezzen, tapaszta­latokat, információkat cserél­jenek az élet minden területén- írja Simontornya polgármes­terének miléészi kollégája, Aposztólosz Arétász, aki rövi­den ismerteti városát is. A Vó- loszhoz közeli Miléész nem­régen egyesült az említett fal­vakból, így négyezer lelket számlál. A környék gazdag természeti adottságokban, olajfaültetvényekben, és gyü­mölcsösökben, és nevezetes ókori és bizánci műemlékei­ről. A romantikus Pélion kis- vasutat, amely Vólosztól Mi- léészig vezet, Evaristo de Chi­rico építész, a világhírű festő, Giorgo de Chirico édesapja tervezte. A környéken halászfalvak, gyönyörű homokos strandok és a téli sportokhoz sípályák is találhatók - említi levelében Aposztólosz Arétász. Röviden ősöd üzen - a képernyőn Jövő hónapban megkezdődik Simontornya millenniumi programja. Decembertől Ad­vent minden vasárnapján ősöd üzen címmel Szörényi Levente filmje vezeti be az ünnepi évet a városi televízió adásaiban. Portréavató az iskolában Újabb Vak Bottyán portréval gazdagodott a nevét viselő si­montomyai általános és kö­zépiskola: Baráth Sándor, fa­faragó az iskola régi diákjának alkotásával. A faragott arc­mást a Vak Bottyán napon avatták fel. A nagykövet köszöni Levélben köszönte meg Paul Poulade, budapesti francia nagykövet a fogadtatást Si- montomya polgármesterének, Cserháti Péternek. A nagykö­vet november 5-én volt a vá­ros vendége. Paul Poulade ki­fejezte meggyőződését: „a la­kosság és választott képvise­lőik dinamizmusa révén Si- montomya elég erővel rendel­kezik ahhoz, hogy a Bőrgyár bezárása miatt keletkezett ne­hézségeket legyőzhesse”. Választottak Marpingenben A közelmúltban helyhatósági választásokat tartottak Simon- tomya németországi partnerte­lepülésén, Marpingenben. A marpingeniek újabb hat évre megválasztották polgármes­ternek Wemer Laubot, a város eddigi vezetőjét. SOS-közgyűlés November 24-én, azaz ma tartja éves közgyűlését a Vá­rosházán a simontomyai SOS Szeretetszolgálat. A közgyű­lésen szó lesz az óvodások és iskolások karácsonyi ajándé­kozásának megszervezéséről, és a jövő évi elszármazotti ta­lálkozó előkészületeiről. E na­pon helyi civil szervezetek is erről tartanak megbeszélést. A találkozót 2000 augusztus 5-re tervezik. Ajánlat hulladékra A kommunális hulladék el­szállítására tett ajánlatot a si­montomyai önkormányzatnak egy székesfehérvári Vertikál nevű gazdasági társaság. A cég elszállítaná a hulladékot a városból, amelynek hulladék- telepe nem felel meg a kör­nyezetvédelmi előírásoknak. A Vertikál Sárdbogárd mellett regionális hulladéklerakót épít. Hatos lottót húznak December 4-én Simontomyán lesz a hatoslottó-sorsolás. A számokat Lacza Attila, Várni István, Kovács Józsefné, a postahivatal vezetője, Kiss Fe­renc vállalkozó, Juhász Ervin aljegyző, a helyi nyugdíjas egyesülettől özvegy Farkas Ferencné és Cserháti Péter polgármester húzza. Kardos Albert vers- és prózamondó verseny Simontomyai különdíj Debrecenben Első alkalommal rendezték meg november 12-től 14 -ig dr. Kardos Albert tiszteletére meghirdetett országos vers- és prózamondó versenyt Debre­cenben, a Debreceni Zsidó Hitközség dísztermében. A simontomyai Vak Bottyán Ál­talános és Szakképző Intéz­mény szakközépiskolása, Szakálos Melinda a felnőtt ka­tegóriában szerepelt hat iro­dalmi alkotással. A produkciót a Szabó Magda Kossuth-díjas író elnökletével bíráló zsűri különdíjjal jutalmazta. Melin­dát Tóthné Unghy Ilona készí­tette fel. A versenyen részt vett a ta­mási Béri Balogh Ádám Gim­názium diákja, Horváth Vero­nika is. A kulturális rendez­vénybe zsidó egyházi és kultu­rális szervezetek mellett be­kapcsolódott az Illyés Közala­pítvány, és a Mazsihisz veze­tője mellett megjelent a Ti- szamelléki Református Egyházkerület püspöke, il­letve református diákok is. Macska megjárta, egér megrágta iratokból dolgozott A református népiskola története Tóthné Unghi Ilona, a simontomyai Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézmény magyar, történelem és pedagógiai sza­kos tanára, igazgatóhelyettes lett az idei megyei honismereti pályázat egyik győztese, a református népiskola történetével. — Mikor és hogyan került kapcsolatba a helytörténettel? — Az 1000 éves magyar is­kolarendszer évfordulója kap­csán, 1996-ban történt. Akkor csináltunk iskolatörténeti kiállí­tást, s az anyag kutatása közben beleszerettem. Elhatároztam, hogy a másoddiplomás szak- dolgozatom témájául a simon­tomyai oktatás történetét vá­lasztom. Hamar kiderült, hogy az anyag nagysága messze meghaladja egy szakdolgozat terjedelmét, s csak a katolikus népiskolai oktatást dolgoztam fel. Megírtam a honismereti pá­lyázatra is, s második díjat nyertem vele. Valójában nem ez doppingolt a folytatásra, ha­nem dr. Szita László professzor írásos véleménye. Hét oldalas anyag volt, kemény bírálatok­kal, de mindig ott volt benne, ha kiadja, erre figyeljen, ha megjelenik, akkor mit érdemes módosítani. Megjelentetéséhez egy simontomyai néni, Farkas Ferencné Küzdy Margit adott egy nagyobb összeget, ami per­sze könyvkiadáshoz nagyon kevésnek bizonyult. Ekkor hoz­tuk létre a Simontornya Múltjá­ért Alapítványt. — Mivolt a folytatás? — A református lelkész azt mondta, hogy nincs meg az irat­tár, eltűnt, legfeljebb a padlá­son van némi kusza anyag. Ta­láltam két zsáknyi macska meg­járta, egér megrágta anyagot, volt amit az egérlyukból kellett visszaszednem. Két hétig tisztí­tottam, vasaltam a papírokat otthon. Megtaláltam az egész irattárat, s az is kiderült, hogy se a katolikus, se a református egyház nem adta át a levéltár­nak az anyagokat. Nagyon so­kat segítettek a megyei levéltár dolgozói, élvezet volt bemenni a levéltárba. — Mennyi ideig tart a kuta­tás? — Általában két évig gyűj­töm az anyagot, szerintem amíg nincs minden együtt, nem sza­bad hozzáfogni az íráshoz. A szünidő alatt meg lehet írni a tanulmányt. Január elsejére ter­vezzük a református népiskola történetének kiadását. Ä Mil­lenniumi Kormánybiztosi Hiva­taltól és az alapítványtól ka­punk rá támogatást. Augusztus 20-ra egy Simontornya albumot adunk ki. A régi képek mellé ugyanabból a szögből készít felvételeket Kiss Margit, ama­tőr, de nagyon jó fotós. — Egyéb tervek? — A szívem csücske, a Fried család története, amely­nek anyagát már egy éve gyűj­tögetem. A bőrgyárat 1780-ban alapította Fried Salamon, s az­tán apáról fiúra szállt. Amikor ál­lamosítot­ták, már nagyon jól menő cég volt. Va­lahol meg kellene őrizni a család em­lékét, hi­szen ők adtak munkát az embereknek. Érzékenyek vol­tak szociálisan, művelődési há­zat építettek, ők alapították az első bölcsődét a községben. Megtaláltam, mennyi ado­mányt adtak az egyházaknak. Ezt egészíteném ki azzal, ho­gyan emlékeznek rájuk a si- montomyaiak. Felvettem a kapcsolatot a család még élő tagjaival, fotókat kaptam Ka­nadából például arról, hogyan rombolták le a gyárat. Sok em­léket őriznek a simontomyaiak is. Tervezünk egy Fried emlék­szobát is, úgy 2002-re. Nekem ez a világom, szeretek róla be­szélni. A fiaim néha azt mond­ják: nem a múlttal, hanem a jö­vővel kell foglalkozni. De sze­rintem ha néhány ember nem lett volna, aki feljegyezze Ár­pád honfoglalását, akkor azt sem tudnánk mi történt. Egyéb­ként meg törődöm a jövővel is, hiszen van egy helytörténeti szakköröm. Ihárosi Felújítják a Styrum-kápolnát Elkezdődött Simontornyán, a Mózsé-hegyen lévő Styrum- kápolna helyreállítása. A műemlék a Simontomyát a XVIII. században birtokló fla- mand eredetű grófi család tag­jának, Styrum Nepomuk János­nak állított emléket, miután 1791-ben lovasbaleset áldozata lett. A kápolna a második vi­lágháborúban szenvedett súlyos károkat. A Simontomyáért Közalapítvány ezzel is fel kí­vánja eleveníteni a Styrum-csa- lád emlékét. Az alapítvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi pá­lyázatán egymillió forintot nyert a rekonstrukcióhoz. A tervek szerint a Millennium évében eredeti állapotában avatják fel a műemléket. A helyreállításhoz adományokat vár a közalapítvány, az adomá­nyozók névsorát a kápolna fa­lán emléktábla őrzi majd. A re­konstrukció költségeihez Reisz Tamás, festőművész is hozzájá­rul a Székelyi úti kápolna című alkotásával, amelyet árverésre bocsátott. (-h-c) Scorpion hetvenöt golyóval Másfél éves börtönbüntetésre ítélte - nem jog­erősen - a Tamási Városi Bíróság a simontomyai Torma Jánost lőfegyverrel való visszaélés miatt. Torma Jánost 1999. február 24-én fogta el a rendőrség Simontornya határában. A 31 éves vádlott Dunaföldváron egy benzinkútnál akarta eladni a fegyvert. Állítása szerint a csehszlovák gyártmányú 7,65-ös kaliberű gépfegyvert har­mincezer forintért vásárolta egy fővárosi piacon. A bíróság előtt azt állította, nem volt tisztában azzal, hogy a géppisztoly ártalmas lehet. A rend­őrök 75 éles lőszert is lefoglaltak nála. Torma fellebbezett, a Tolna Megyei Bíróság másodfokon december 1-én tárgyalja ügyét. Nem tettem le arról, hogy folytatódjon a bőrgyártás Simontor- nyán - mondta a Si- montornyai Bőrgyár Rt. felszámoló biz­tosa, Somogyi Ferenc, amikor a felszámolás­ról és a gyár ingatlan­jainak értékesítéséről kérdeztük. A Simontomyai Bőr Kft. ez év nyarán ha­gyott fel a bőriparral a városban, jelenleg Deb­recenben folytatja te­vékenységét. A gyár­táshoz szükséges be­rendezések azonban Simontomyán marad­tak, így elvben van le­hetőséé a bőrevártásra. A gépek a KHB követeléske­zelő társaságának tulajdonában vannak. Somogyi Ferenc kö­zölte: megállapodásuk szerint a bank kész értékesíteni a beren­dezéseket. A felszámoló koráb­ban nyilvánosságra hozta, hogy egy befektetői csoportot képvi­selve tárgyalt a gyár Sió-parti üzemének megvásárlásáról Kamicher Tamás, a bőrgyár volt vezérigazgatója. A ener­gia-ellátását jelenleg állítják át pakuráról földgázra. Ha a jövő­ben jelentős bőrgyártás indulna el Simontomyán, akkor a szennyvíztelep rekonstrukció­jának költsége megosztana a befektetők, az önkormányzat és az ÁPV Rt. között. A gyár terü­letének ipari társasházzá alakí­tása folyamatban van. Tóth F. Fotó: Ótós Réka Hírek Fotók a múltról. Simon- tomya múltjáról gyűjt ar­chív felvételeket három he­lyi alapítvány. A Simontor­nya Múltjáért Alapítvány, a Simontomyáért Közalapít­vány és a Simon Alapítvány olyan régi fotókat vár, ame­lyek reprezentálják a város régi hangulatát, hétköznap­jait. A fényképekből rende­zendő kiállításnak 2000-ben a tervek szerint egy neves fővárosi galéria ad majd otthont. UdTardi Erzsébet Kos­suth-díjas festőművész mű­veiből rendezett kiállítás 2000 január 30-ig - vasár­nap és hétfő kivételével - naponta 10-től 16 óráig lát­ható a Simontomyai Vár­múzeum galériájában. bőrgyár: mégis bőrgyártás?

Next

/
Thumbnails
Contents