Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-23 / 273. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1999. november 23., kedd Részvényárfolyamok (1999. november 22.) Borsodchem ▲ 7910 Ft Prímagáz A 2985 Ft Matáv T 1518 Ft Mól ▼ 5115 Ft OTP ▼ 11895 Ft Human A 2500 Ft Richter A 12 750 Ft TVK T 4200 Ft BUX: 7493,28 -0,6% eltérés az előző záróértékhez képest. Támogatás Az elmúlt négy évben a kormány átlagosan évente 500- 600 millió forinttal támogatta a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból a magyar vállalatok részvételét a különféle kiállításokon - mondta tegnap Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy budapesti konferencián. Az államtitkár közölte: a támogatáshoz évente mintegy 800 vállalat jutott hozzá. Az összegből, amely jövőre is akkora lesz, mint az elmúlt években volt, főként azokat a kisvállalatokat segítik majd a kiállításokon való részvételhez, amelyeknek esélyük van közvetlenül exportőrként is megjelenni a piacon. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 400,51 Cseh korona 7,03 Euró 254,98 Német márka 130,37 Osztrák schilling 18,53 Lengyel zloty 58,84 Svájci frank 159,10 Szlovák korona 5,93 USA-dollár 247,15 Foglalkoztatási támogatást kapnak a vállalkozók Munkahelyteremtéssel lehet küzdeni a munkanélküliség ellen A kormányzat álláspontja szerint a munkanélkülieket nem segélyekkel érdemes támogatni, hanem munkalehetőséget kell teremteni számunkra. Ezért a munkaadók részére többféle foglalkoztatási támogatást kínálnak. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást az a vállalkozó igényelheti, aki legalább hat hónapja munkanélküli szakmunkást, illetve három hónapja munkanélküli pályakezdőt kíván alkalmazni és vállalja, hogy az illetőt még legalább annyi ideig alkalmazásában tartja, mint amennyi időre a támogatást igénybe vette. A juttatás nem csekély: a foglalkoztatott szakember bérének legalább 50, de akár 100 százalékáig is terjedhet. Közhasznú munkavégzés támogatására az a munkaadó tarthat igényt, aki a lakosság vagy a település érdekeit szolgáló közfeladatok elvégzésére elsősorban jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy más, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélkülit kíván foglalkoztatni. A támogatás összege a foglalkoztatási költségek 70 százalékát is elérheti. A foglalkoztatás közvetlen költségeinek a munkabér és járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz, az utazási költség munkaadót illető része, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen szerszámok, a többletlétszám irányításával kapcsolatos kiadások és az esetlegesen elvégzendő munkaalkalmassági vizsgálat költsége tekinthető. A munkahely megőrzését elősegítő támogatás az átmeneti pénzügyi zavarral küzdő munkáltatók megsegítésére szolgál, azért, hogy megőrizhessék foglalkoztatási szintjüket. A támogatás lehet visszatérítendő vagy ingyenes. Ha visszatérítendő, akkor a dolgozók munkabérének és járulékainak legfeljebb 50 százalékára kapható, maximum egy évig. Visszafizetéséhez a kérelem benyújtásakor anyagi biztosítékot kell felmutatni. A kérés többször is megismételhető, de csak abban az esetben, ha a korábbi támogatás összegét a munkaadó már viszszafizette. Az ingyenes támogatás abban az esetben igényelhető, ha a munkaerő megtartása csak olyan munkaidő-csökkentéssel oldható meg, amely eléri a teljes munkaidő 25 százalékát. Ilyen esetben a támogatás összege a munkavállaló kieső munkaidejére járó bérének és járulékainak 65 százaléka lehet, de csak fél évig folyósítható. A részmunkaidős foglalkoztatás-támogatás is sok családot érinthet. Kik vehetnek részt a támogatott részmunkaidős foglalkoztatásban? Olyan kisgyermekes szülők, akik saját háztartásukban 10 évesnél fiatalabb gyereket nevelnek, továbbá azok, akik munkanélküliként öt éven belül elérik az öregségi nyugdíj korhatárát, vagy akinél az orvos szakértői bizottság 40 százalékos munkaképességcsökkenést állapított meg és egyéb ellátásuk nincs. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását is szolgálja a támogatások egy másik fajtája. Megváltozott munka- képességnek minősül a 40 százalékra leszázalékoltak mellett azok, akik ugyan nincsenek leszázalékolva, de egészségügyi szakvélemény szerint testi vagy szellemi károsodás miatt munkavállalásra vagy munkahelyük megtartására a szokásosnál kevésbé alkalmasak. A munkahely-teremtési támogatás célja a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű térségekben, a munka világából tartósan kiszorultak munkához juttatása. Ez a támogatás közhasznú foglalkoztatás céljaira is adható. Ezek a leginkább érdeklődésre számot tartó támogatások. Ezeken kívül még sok egyéb támogatási forma is létezik. Ilyenek többek között az utazási költségekkel kapcsolatos, vagy a fiatal munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő különféle támogatások. Mindegyikről részletes felvilágosítást az ipartestületek és a kézműves kamarák adhatnak. Koós Tamás Mire szolgál a d A jegybank devizatartalékainak értéke szeptember 30-án 10,296 milliárd dollárt tett ki, szemben az augusztus végi 9,783 milliárd és a tavaly december 31-ei 9,341 milliárd dollárral - derül ki az MNB hitelmérlegét ismertető hétfői jegybanki közleményből. A jegybank államháztartással szembeni nettó követelései 147,7 milliárd forinttal csökkentek, szeptember végén 2022,5 milliárd forintot tettek ki. A tartalékok fontosságára világít rá hírmagyarázónk. A tartalékok elsődleges célja az, hogy az ország olyan körülmények között is be tudja szerezni a létfontosságú behozatali cikkeket, amikor valamilyen oknál fogva nem volna képes exportra. Ilyen helyzetet teremthetnek például a természeti katasztrófák, a súlyos társadalmi megrázkódtatások, a fegyveres konfliktusok, vagy mondjuk egy elhúzódó polgári engedetlenségi mozgalom, sztrájkhullám esetén. Bekövetkezhet ez az állapot külső hatásra is: például ha exportlehetőségeink mondjuk nálunk erősebb versenytársak fellépése nyomán beszűkülnek, ha a tőkebeáramlás megszűnik, netán felgyorsul a tőkekiáramlás, vagy éppen a hitelfelvételi lehetőségeink hiúsulnak meg. Jelenleg a tartalékok csaknem négyhavi importot tennének lehetővé exportbevételek nélkül. Nem kevésbé fontos célja a tartalékoknak a forint árfolyamának, külső értékének védelme. Erre a funkcióra az elmúlt másfél év során a latin-amerikai, az ázsiai és az orosz válság kisugárzásával kapcsolatban több ízben is szükség volt. Amikor a kölcsöntőke a válságok hatására az úgynevezett feltörekvő országokból - amelyek közé bennünket is sorolnak -, menekülni kezdett, akkor tartalékok híján aligha lehetett volna a forint értékvesztését a csúszó leértékelés tervezett ütemén tartani. Az pedig az importárak általános növekedésével, a hazái infláció felélénkülésével járt volna. Hiszen, ha a külföldi pénzegységért több forintot kell adni, akkor a behozatal változatlan külföldi árakon is drágábbá válna, a termelési és szolgáltatási költségek nőnének, előbb-utóbb a bérek is növekednének, s így vagy versenyképességünk szenvedne csorbát külföldön, vagy a versenyképesség megtartása végett ismét le kellene értékelnünk a forintot. A tartaléktartásnak igaz, vannak kamatköltségei is, de erre mégis érdemes áldozni, mert az alacsony szinten tartott tartalékok ronthatják nemzetközi megítélésünket, ami más ügyleteknél a nekünk felszámított kamatok szintjét növelné. Bácskai Tamás BÁT 1999. NOVEMBER 22. Búza BU0003 26300 Búza BU0005 27410 Búza BU0008 20440 Búza BU0009 20450 Búza BU0012 22 390 Búza BU0103 24000 Búza BU9912 23 300 Takarmánykukorica TK0003 16970 Takarmánykukorica TK0005 17600 Takarmánykukorica TK0007 17 990 Takarmánykukorica TK0011 17100 Takarmánykukorica TK0012 17430 Takarmánykukorica TK0103 19 000 Takarmánykukorica TK9912 15630
