Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

Megyei Körkép 3. oldal 1999. november 11., csütörtök Százéves asszonyt köszöntöttek Mórágyon A mórágyi Fazekas Istvánnét 100. születésnapján köszöntöt­ték a község vezetői pénteken délután. Az idős asszony ma szűk családi körben ünnepel. Fazekas Istvánné, Bori néni az erdélyi Csíkmadarasról sok­sok viszontagságon keresztül ju­tott ide, és telepedett meg Mór­ágyon. Bori néniék nyolcán vol­tak testvérek, s mindegyikük hosszú, nyolcvan év fölötti kort élt meg. Egyetlen leánya szüle­tett, akivel a mai napig is együtt élnek. Kora ellenére még ma is besegít a házi munkába, amit bír, megcsinál. Az egészségére sem panaszkodik, jól érzi ma­gát. Saját maga előtt is rejtély, hogyan élhette meg a századik születésnapját. Az idős asszonyt a község ve­zetői köszöntötték, az iskolások pedig műsorral kedveskedtek neki. Mozgalmas évet zár a Honismereti Egyesület Ma tartja szokásos évi közgyűlését Szekszárdi a művelődési házban a Tolna Megyei Honismereti Egye­sület. Az 1992-ben alakult szerve­zet taglétszámban megerősödve és programokban gazdagodva zárja az 1999-es esztendőt. Megemléke­zései és történelmi vetélkedői az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulós rendezvé­nyeihez kapcsolódtak. Öt helyen volt nyári tábor a régészkedő, nép­hagyományokat gyűjtő fiatalok számára. Az egyesület résztvevője és támogatója olyan pályázatok­nak és kiadványoknak, melyek Tolna megyéről szóló helytörténe­ti ismereteinket gazdagítják. Az egyesület tagszervezeteként szí­nes honismereti munka folyt pél­dául a Bonyhádon, Kölesden, Szekszárdon, Tolnán működő szakkörben, klubban. Tevékeny közösség van kialakulóban Tamá­siban, de régi hagyományai van­nak a helytörténeti munkának Dombóváron és Pakson is. Több községben - Bátaszéken, Bölcs­kén, Lengyelen, Sárszentlőrincen, Tevelen, Závodon - az egyesület tagjaként munkálkodó helytörté­nészek végzik az írásos és tárgyi emlékek gyűjtését, feldolgozását. A 2000. esztendőben mindezek folytatása, a millenniumi esemé­nyekhez történő sokféle kapcsoló­dás, és a civil szervezetek megyei összefogásában való tevékeny részvétel lesz az egyesület legfon­tosabb feladata. Terveik megvaló­sításához mint eddig, ezután is ké­rik az önkormányzatok, az intéz­mények és a gazdasági vállalkozá­sok támogatását. Tervek és valóság Hőgyészen Helyi prioritásokat szem előtt tart­va készítette el és tárgyalta meg a hőgyészi képviselőtestület az ön- kormányzat 2000. évi költségveté­si koncepcióját. Kiemelt figyelmet fordítottak a közintézmények gáz­beruházásának kialakítására, a községháza és az általános iskola régóta esedékes felújítására. Az idei év költségvetésének módosítása és a 2000. évi költség- vetési koncepció megvitatása sze­repelt többek között, a hőgyészi képviselőtestület legutóbbi ülésé­nek napirendjén. A jövő évi költ­ségvetés kialakításánál elsődleges szempontot jelentett a helyi prky ritások figyelembe vétele. Ennek szellemében szeretné az önkor­mányzat megoldani intézményei­nek gázfűtésre való átállítását, a községháza és az iskola külső fel- újítását, az ivóvíz vastalanítását és régiós szeméttelep kialakítását. A község közintézményeiben eddig különböző fűtőanyagokkal, szénnel, pakurával, olajjal fűtöt­tek. Most, hogy kiépítették a falu­ban a gázvezetéket, lehetőség nyí­lik az óvoda, iskola, művelődési ház, orvosi rendelők, községháza fűtésének korszerűsítésére. A be­ruházás költségeinek egy részét pályázat útján szeretnék biztosí­tani. Ugyanígy tervezik felújítani a nagyon rossz állapotban lévő ál­talános iskolát és községházát is. Bár a pénzügyi forráshiány minden területen behatárolja a te­lepülés fejlesztési lehetőségeit, azért a hőgyészi testület fontos­nak tartja, hogy a környezetvédel­mi szempontokat figyelembe vé­ve régiós feladatokat ellátó sze­méttelepet alakítsanak ki a falu határában. Elképzeléseik szerint a diósberényi út melletti meglévő szeméttelepet fogják fejleszteni. Ennek érdekében a telep körüli földterületeket az önkormányzat már megszerezte, így rövidesen minden adott lesz ahhoz, hogy a rekultivációs szeméttelepen a hőgyészi lakosság kommunális hulladékán kívül a környező tele­pülések hulladékát is fogadják. A másik fontos megoldandó feladat, az ivóvíz minőségének ja­vítása. Ennek érdekében fel kelle­ne újítani a vezetékes ivóvíz háló­zatot és vastalanító berendezést alkalmazni. A terveknek gátat ez esetben is az anyagiak hiánya szab. F. Kováts Kritikus a helyzet az utakon Megyénkben is beköszöntött a tél, bőséges égi áldással. Szekszárdon 18-20, Tamásiban 30-35, Pakson 15-20 centiméteres hó esett tegnap estig. A legkritikusabb helyzetbe tegnap estére a megye északi-, észak-keleti területei, Tamási és környéke kerültek, tájékoz­tatott késő este Szathmáry László, a Tolna Megyei Közút­kezelő KHT ügyeletese. Aka­dozott a forgalom az utakon, a legtöbb problémát az elakadt teherautók okozták. Hasonló volt a helyzet a megye más ré­szein, így a 63-as főút paksi szakaszán. A 6-os főút Pécs fe­lé vezető részén pénteken dél­után szinte megbénult a forga­lom. Ezt erősítette meg Miszler Miklós, a Volán bony­hádi területi igazgatója is. (A volánosok közül egyedül őt tudtuk elérni, mobijon, vala­mennyi buszpályaudvar tele­fonja egész nap foglaltat jel­zett.) Megtudtuk tőle, hogy a legnagyobb gond a Mecsekben volt, ott gyakorlatilag meg­szűnt a közlekedés a 6-os szá­mú főúton. Este nyolckor még nem érkezett meg Bonyhádra az a busz, amelyik délután fél kettőkor indult el Pécsről. Bu­dapest felől egy Barcsnál tör­tént baleset miatt álltak a jár­művek. Szegedről viszont alig egy órás késéssel érkeztek meg Bonyhádra a buszok. Beszélge­tésünk idején, este nyolckor Nagymányokon kettő, Mucsfa és Aparhant környékén négy bonyhádi Volán-busz várta, hogy kimentsék őket az árok­ból, illetve a hó fogságából. Az esti órákban az 56-oson Furkótelepnél jármű akadá­lyozta a forgalmat, több órát várakoztak az autósok. Az árokba csúszott buszt egy bátai traktor húzta ki. A megye leg­délibb községe tegnap jórészt kenyér nélkül maradt, nem tud­tak szállítani a hó miatt. Az es­ti órákban már áram sem volt. Negyvenhárom gép dolgo­zott az utakon a megyében, sóztak, tolták az utakról a ha­vat. A mellékutak havasak, a veszélyesebb íveken salakot szórtak, de folyamatos havazás­nál a helyzet csak romolhat. A tűzoltók műszaki mentői­nek is sok munkát adott a teg­napi csapadékos időjárás. Mint azt a megyei ügyeletes elmond­ta, 11.08-kor Dunaföldvárnál egy baleset során személygép­kocsiból mentettek ki egy utast, majd számtalan fakidőléshez hívták őket. A hótól roskadozó faágak személygépkocsikra, há­zakra, úttestre dőltek. A rendőrség ügyeletese el­mondta, tegnap tömegesen tör­téntek a koccanásos balesetek. A követési távolság be nem tar­tása miatt 9.45-kor a sötétvöl­gyi elágazó közelében három személygépkocsi csúszott ösz- sze. Nagydorogtól visszafordí­tották a forgalmat, mert az úton kamionok álltak kereszt­ben. A mentősök arról számoltak be, hogy a hó miatt több kocsi­juk akadt el útközben, és szállí­tásokat kellett visszamondani. A MÁV Központi, budapesti ügyfélszolgálati irodájában megtudtuk, minden vonat elin­dult az állomáshelyéről, egy sem akadt el hóakadály miatt. Dombóvárra már késéssel in­dultak a vonatok, s emiatt ott torlódás is keletkezett. Innét Pécs irányába már egy-két órás késéssel lehetett továbbjutni, és Kaposvár felé ugyanez volt a helyzet. A sárbogárdi ügyfélszolgála­ton elmondták, aki teheti ne utazzon. Sárbogárdra 60-70 perces késéssel érkeztek a vo­natok, innen 90 perces késéssel indultak tovább Bátaszék irá­nyába. Szekszárd több területéről és Bátaszékről jeleztek rövidebb, hosszabb ideig tartó áramszü­netet. Mint azt a DÉDÁSZ ügyeletén elmondták, ugyanez volt a helyzet Tolnán, Bonyhá­don, Pakson is. Újvári Gábor ügyeletestől megtudtuk, hogy pénteken este tizenhét kisebb- nagyobb hiba elhárításán dol­goztak, szinte a megye egész te­rületén. Valószínűnek látszott, hogy a gondok egy részét csak ma tudják megoldani, de bizo­nyára keletkeznek újabb üzem­zavarok is. Habsburgok Tolnában Kedves vendégeket várnak novem­ber 24-25-én Nagykónyiba és Ta­másiba. A két Tolna megyei tele­pülésre november utolsó hetében Habsburg Ottó és fia, Habsburg György látogat el. Dr. Habsburg Ottó mindig szí­vesen jön Magyarországra, hi­szen szoros szálak fűzik hazánk­hoz, ősei 400 éven át ültek a Habsburg birodalom trónján. Otthonának Habsburg Ottó ma is Ausztriát tekinti, bár onnan még gyermekkorában száműzték szü­leivel együtt, vagyonukat elkoboz­ták. Hosszú évtizedeken át nem térhetett vissza hazájába. Először a hatvanas évek közepén kapott tartózkodási engedélyt, miután 1961-ben lemondott személyes uralkodói jogairól. Tette ezt azért, hogy hét gyermekét - Andrea, Monika, Michaela, Gabriella, Wallburga, Kari, és Georg - meg­kímélje attól, hogy száműzött- ként kelljen élniük. Habsburg Ottó már fiatalon bekapcsolódott a Páneurópai Unió munkájába. Fő feladatának tekinti, hogy síkra szálljon a nem­zetek önrendelkezési jogáért. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy Euró­pa az egész Európát jelenti, ahol nincsenek határok, vasfüggö­nyök. Strassbourgban, az Európa Parlament képviselőjeként ő szó­lalt fel először magyar nyelven, bi­zonyítva azt, hogy Magyarország is Európa része. Ebben a szellem­ben önzetlen munkájával támo­gatja és elősegiti hazánk mielőbbi csatlakozását az Európai Unió­hoz. A Habsburg család ma a bajor- országi Pöckingben él, de szíve­sen fogad el meghívásokat. így kerül sor a novemberi ta­mási és nagykónyi látogatásra. Tamásiban a polgárok november­ben 24-én 17 órakor a diákcent­rumban találkozhatnak dr. Habs­burg Ottóval és fiával, Habsburg Györggyel. Előtte 14 óra 30-kor a tamási parkerdő Erzsébet kerti ré­szében faültetésre és emléktábla elhelyezésre kerül sor. Ez alka­lomból köszöntőt mond dr. Dá­vid Ibolya igazságügy-miniszter. Nagykónyiban november 25-én délelőtt dr. Habsburg Ottónak díszpolgári oklevelet adományoz­nak. FKE Korunk kérdései Korunk kérdései a Bibliában címmel előadás sorozatot indí­tott a Babits Mihály Művelődési Ház. Az előadások kéthetente, hétfőn 18 órakor vannak. A sorozat októberben kezdődött, volt szó már a lelkiismeret szabadságáról és az ökumeniz- musról. A következő össze­jövetel november 22-én lesz, amikor Németh Péter közgazdász fogja megosztani gondolatait a globalizációról a hallgatósággal. Atomerőmű helyett nagyvállalatok Új képviselőt üdvözölhetett tegnap sorai között Tolna Megye Közgyű­lése. Miután Rónaky József - más fontos feladata miatt - a közelmúlt­ban elköszönt a testülettől, helyét az ugyancsak fiatal demokrata Friedmanszky Zoltán foglalta el. Még a napirendi pontok megtárgya­lása előtt Koltai Tamás közgyűlési elnök bejelentette: Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter levélben közölte, hogy a jövő évtől kezdődő­en regionális ifjúsági centrum kezdheti meg működését Szekszárdon. A közgyűlés - konkrét vezetői programok hiánya miatt - ered­ménytelennek nyilvánította a Pálfai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete élére kiírt igazgatói pályázatot. Ez azt jelen­ti, hogy a pályázatot a közeljövő­ben ismét meghirdetik. Néber Ti­bor közgyűlési tag Koltai Tamás­ra és dr. Tollár Tibor közgyűlési alelnökre vonatkoztatva összefér­hetetlenséget jelentett be, miután nevezettek tagjai a Szekszárd Vá­rosi Közgyűlésnek. Bár korábban - az év elején - ebben az ügyben született egy olyan jogi bizottsági határozat, mely az összeférhetet­lenséget elvetette, a végleges és mindenki számára megnyugtató döntés érdekében egy különbi­zottság vizsgálja meg a kérdést. A 2002-ig szóló megyei gazda­sági- és humán program - mely magában foglalja a területfejlesz­tés, a pénzügyi politika, az egész­ségügyi ellátás, a kultúra, a sport, a kisebbségi politika terén köve­tendő, legfontosabb tennivalókat - több hozzászólást váltott ki. A szabaddemokrata Jobban Zoltán kijelentette, hogy személy szerint ugyan támogatja például a Sárbogárd-Szekszárd-Baja vasút­vonal rekonstrukcióját, ez azon­ban anyagi háttér nélkül nem so­kat jelent. A dokumentumot a ko­alíció egy évvel megkésett prog­ramjának nevezte, ám ezt a meg­közelítést a fiatal demokrata Bar­nabás István visszautasította. A szavazás végeredményeként ben­ne maradt a szövegben az a vita­tott kitétel is, mely szerint 1945 után a németségben a szovjet megszállók a magyar kommunis­ta vezetéssel egyetemben csak az ellenséget látták. Mint az várható volt, a Paksi Atomerőmű és a megye gazdasá­gának kölcsönhatását részletező napirendi pont komoly polémiát váltott ki. Áz előterjesztő, dr. Toll­ár Tibor elmondta, hogy szűkebb pátriánk az atomerőműnek kö­szönhetően a megyék gazdasági ranglistáján a 6. helyen szerepel. Ha ezt a nagyberuházást nem vennénk figyelembe, akkor Tolna megye az utolsó helyre kerülne, ez pedig azt jelentené, hogy szá­mos - anyagi - kedvezményben részesülne. Az alelnök a korábbi, véleménye szerint megalapozat­lan, illetve az esetleges tévedése­ket alaptalanul felnagyító kritikák miatt hevesen bírálta az ellenzé­ket, azaz a szocialistákat, egyebek mellett rámutatva arra, hogy vala­mennyien a megyére esküdtek fel, nem pedig Paks városára. Úgy vélte, hogy a gazdasági bi­zottságot félrevezették, ezért java­solta ez a testület azt a közgyűlés­nek, hogy az atomerőművel kap­csolatos előterjesztést vegye le na­pirendjéről. A személyében is te­temre hívott, MSZP-s Pogátsa Alajos a gazdasági bizottság elnö­két, Barnabás Istvánt kérte állás­foglalásra: Barnabás István közöl­te, hogy személy szerint valóban egyetértett a napirendről való le­vétellel, méghozzá azért, mert úgy látta, hogy az egyébként vé­giggondolásra méltó elképzelés címe és tartalma között hiányzott az összhang. Néber Tibor az iránt érdeklődött, hogy kapott-e meghí­vást a közgyűlésre az atomerőmű vezetője? Mint elhangzott, a me­gye küldött meghívót az érintett paksi vezetőnek, aki azonban nem jelent meg az ülésen. Végezetül a képviselők Koltai Tamás módosító javaslatát fogad­ták el, mely szerint valóban szük­ség van egy olyan - a gazdasági bizottság által elvégzendő - vizs­gálatra, mely kideríti, hogy a me­gye miként juthat hozzá a jelenle­ginél több vidékfejlesztési támo­gatáshoz. A vizsgálat azonban immár nem szűkül le az atomerőműre, hanem éppenséggel kiterjed a megye nagyvállalataira. A közép­fokú közoktatási intézményháló­zat racionalizálásával kapcsola­tos témakör megtárgyalásának végeztével a résztvevők gyakorla­tilag a korábbi bizottsági javasla­tokat erősítették meg. így a köz­gyűlés egyetértett a szekszárdi Balassa János Szakképző Iskola és Kollégium, valamint az ugyan­csak szekszárdi Szent-Györgyi Albert Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium majdani ösz- szevonásával. Hasonló határozat született a lengyeli Apponyi Sán­dor Szakképző Iskola és Kollégi­um, illetve a szekszárdi Csapó Dániel Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium esetében: itt viszont az összevonás folyamata csak akkor kezdődhet el, ha a földművelésügyi és vidékfejlesz­tési minisztérium 2000. február elejéig nem nyilatkozik a két me­gyei fenntartású intézmény átvé­teléről. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents