Tolnai Népújság, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

2. oldal Világtükör 1999. november 20., szombat A magyar-román közös béke- fenntartó zászlóalj bebizonyítot­ta, hogy a két ország hadserege minden szinten képes együtt dolgozni - hangsúlyozták a ma­gyar és román politikai, illetve katonai vezetők az alakulat Ara­don tartott első gyakorlatának befejezésekor. Az Opening Win­dows (Ablaknyitás) ’99 elneve­zésű ötnapos parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat ünnepé­lyes zárásán beszédet mondott Homoki János, a magyar honvé­delmi minisztérium és Ion Mircea Plagu, a román védelmi minisztérium politikai államtit­kára. Az utolsó napon Emil Constantinescu román államfő üzenetet küldött a közös alaku­lat állományának. A kárpátaljai magyar tan­nyelvű iskolák jelenlegi legfá­jóbb gondja az egyre rosszabb tankönyvellátás - nyilatkozta az ungvári Kárpáti Igaz Szónak adott interjúban Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A pedagógus­vezető szerint a tanárok úgy ér­zik, hogy a kárpátaljai magyar tanintézetek nem kapnak kellő támogatást a tankönyvellátás megoldására, pedig tankönyvek nélkül lehetetlen tanítani. Oroszország 400000 dollárt fizet Kazahsztánnak azért, hogy Almati részlegesen feloldja az orosz hordozórakéták indításá­ra elrendelt teljes tilalmat a bajkonuri űrrepülőtéren. Az oroszok azóta nem indíthattak rakétát Bajkonurból, hogy októ­ber végén röviddel a start után ismét felrobbant egy orosz Pro- ton-K hordozórakéta. A palesztinok új követeléssel álltak elő a békeszerződésről fo­lyó tárgyalásokon: azt kívánják, hogy Izrael fizessen kárpótlást Ciszjordánia és a Gázai övezet három évtizeden át tartó kato­nai megszállásáért. Új elképze­lését a palesztin küldöttség az izraeli féllel Jeruzsálem közelé­ben tartott másfél órás megbe­szélésén vetette fel, a kárpótlás összegét azonban egyelőre nem határozta meg. Az olasz rendőrség 20 kilo­gramm heroint foglalt le pénte­ken Milánó egyik külvárosában, s az üggyel kapcsolatban letar­tóztatott két magyar és két ma­rokkói állampolgárt. Az esetről beszámoló rendőrségi források szerint a 2,5 millió euró értékű kábítószer Törökországból ke­rült Olaszországba, ahol az or­szág északi részébe akarták szállítani. Az osztrák hatóságok feltar­tóztattak négy magyar állam­polgárt a pomogyi határátke­lőn, mert Mosonbánfalván egy hátaslovak számára fenntartott istálló bekerített legelőjéről el­loptak 10 alumínium tartóosz­lopot. Az isztambuli csúcsértekezleten aláírták az új Európai Chartát Elkötelezettség a béke mellett Clinton elnök - az aláírás előtt - a tollát keresi fotó: feb/reuters Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) isztambuli csúcsta­lálkozóján péntek délelőtt aláír­ták az európai biztonsági char­tát és a konferencia záróközle­ményét. Az 54 részt vevő állam ezzel megerősítette elkötele­zettségét a béke, a demokrácia, az emberi jogok és a konfliktu­sok megelőzése mellett. A zárónyilatkozat gondosan kimunkált kompromisszumot tartalmaz arról, hogy az EBESZ-nek jogában áll szere­pet vállalni a csecsen konflik­tus tárgyalásos rendezésének felkutatásában, de nem kötele­zi Oroszországot az offenzíva leállítására. A Csecsenföldről szóló cik­kely megerősíti Oroszország területi egységének tisztelet­ben tartását, elítéli a terroriz­must, és jogosnak minősíti a harcot a terrorizmus minden formája ellen. Arra biztat ugyanakkor, hogy tartsák be az EBESZ szabályait, teremtsék meg a nemzetközi segélyezés feltételeit, és találjanak a vál­ságra politikai megoldást, amelyhez a szervezet is hozzá­járulhat. Az egynapos késéssel aláírt dokumentum kimondja, hogy azok a konfliktusok, amelyek­nek regionális kihatásúk lehet, ezentúl nem tekinthetők egy­szerűen egy ország belügyé- nek, mert a kollektí biztonsá­got veszélyezteti. A charta elő­irányozza az európai államok szervezete békefenntartó kapa­citásának megerősítését, a nap minden órájában működő vál­ságkezelő központ felállítását, és olyan adatbázis kialakítását, amelyben szerepelnek mind­azok a szakértők, akiket szük­ség esetén gyorsan a válságok helyszínére lehet küldeni. Kevesebb fegyver az Atlanti-óceántól az Urálig Az EBESZ-csúcs keretében harminc ország állam-, illetve kormányfői péntek reggel alá­írták az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) módosítá­sát. Az aláírási ceremónián Orbán Viktor magyar kor­mányfő volt a levezető elnök, mivel a CFE-szerződés adap­tációs tárgyalásainak soros el­nökségét jelenleg Magyaror­szág látja el. A hidegháború éveiben ké­szült, s 1990-ben megkötött CFE-szerződés alapvető célja az volt, hogy kizárja a megle­petésszerű támadás lehetősé­gét a NATO és az akkor még létező keleti katonai blokk, a Varsói Szerződés (VSZ) kö­zött. Ennek megfelelően a megállapodás két tömb kö­zött jött létre. A csúcsértekez­leten most módosított válto­zat figyelembe veszi az azóta bekövetkezett változásokat, a VSZ felbomlását, a Szovjet­unió, Jugoszlávia és Cseh­szlovákia helyén létrejött új államok megalakulását. En­nek megfelelően a korábbi­hoz képest mintegy tíz száza­lékkal csökkenti a hagyomá­nyos erőket és fegyverzetet az Atlanti-óceántól az Urál hegységig. Ezt a szerződést már nem tömbök, hanem ál­lamok írták alá. A módosított szerződés kifejezett előnye, hogy az eddiginél nagyobb biztonsá­got nyújt a különböző térsé­geknek. Ha például Magyar- ország környezetében válság- helyzet alakulna ki, a NATO tagállamaként közel két had­osztálynyi erő sietne a segít­ségére. Ez olyan mennyiség, amely maximálisan biztosítja Magyarország biztonságát és azt a képességét, hogy haté­konyan részt vegyen egy regi­onális válság kezelésében. Orbán Viktor: A csecsen válság rányomta bélyegét a csúcsra A csecsenföldi válság erősen befolyásolta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer­vezet (EBESZ) isztambuli csúcstalálkozóját - jelentette ki Orbán Viktor pénteken Isztam­bulban. A miniszterelnök rámutatott: a cse­csen kérdés nemcsak oly módon gyakorolt hatást a konferenciára, mint létező nemzet­közi konfliktus, a világpolitika szereplői ré­széről különböző megítélést kiváltó problé­ma, illetve mint a csütörtökön elhangzott fel­szólalások nagy többségének egyik kulcsté­mája, hanem abban az értelemben is, hogy összefüggött a csúcstalálkozón módosított CFE-szerződéssel. Mint mondta, ebben az esetben arról van szó, hogy milyen nagyságú és minőségű erő­ket állomásoztathat Oroszország a Kauká­zus térségében. A CFE-szerződés módosítá­sa feloldotta ezt a problémát, mivel lehetővé teszi Moszkva számára, hogy belátható időn belül a csecsen területeken is visszatérjen a szerződés által előírt követelmények szintjé­re. (A Csecsenföldre vezényelt orosz hadi- technika és katonai erő nagysága jelenleg túllépi azt a küszöböt, amelyet már a módo­sított CFE-szerződés irányoz elő. Oroszor­szág többször is ígérte, hogy az általa terro­ristaellenesnek nevezett hadművelet befeje­zésével a lehető legrövidebb időn belül visz- szatér az előírt kvóták szintjére.) Orbán Viktor hangsúlyozta: az orosz kvó­tatúllépés miatt felmerült a kérdés, miként lehet egy hosszú távú szerződést függetlení­teni egy aktuális problémától. Ehhez sikerült megtalálni a megfelelő szövegezést - jelen­tette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Magyar segítség az EU-nak Japán autógyár szabálytalanságai hazánkban Hazánk és az EU tagországainak vámhatóságai, valamint az Euró­pai Bizottság csalásellenes hivata­la (OLAF) 32 millió eurós (36 mil­lió dolláros) csalásra derített fényt tavaly egy japán autógyártó cég magyarországi exportgyakorlatá­ban - derül ki az OLAF Brüsszel­ben közzétett éves jelentéséből. Az Európai Unió és Magyaror­szág között létező vámegyezmény lehetővé teszi, hogy Magyaror­szág importvám nélkül vigyen jár­műveket az EU-ba, ha azok igazo­lással rendelkeznek arról, hogy magyar eredetűek. Ez csak olyan autókra vonatkozik, amelyek al­katrészeinek legalább 60 százalé­kát Magyarországon vagy az EU-tagállamaiban állítják elő. Az egyik japán autógyár - a je­lentés nem nevezi meg, de céloz arra, hogy a Suzukiről van szó - 1993-ban helyezte át termelését Magyarországra, hogy növelje a magyar és az uniós alvállalkozók és alkatrészek arányát. A terme­lés első éveiben azonban még nem teljesítette az említett felté­telt, miközben a magyar hatósá­goktól igazolást kért arra, hogy az autók magyar eredetűek. 1994 és 1997 között 98 ezer, Magyaror­szágról exportált japán autóból 58 ezer úgy került az EU-orszá- gokba, hogy a vámkedvezményre nem volt jogosult, mert túlnyo­mórészt japán alkatrészeket tar­talmazott - áll a jelentésben. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar vámhatóságokkal folyta­tott együttműködés látványosan demonstrálja az ország csatlako­zási elkötelezettségét. A doku­mentum szerint a jövőre nézve tanulság: a tagjelöltek megfelelő vámellenőrzéssel és az uniós ér­dekeket, szabályokat is ismerő személyzettel rendelkezzenek. Ennek megteremtésében az EU a PHARE-program révén is segít. Vita a holokausztáldozatok kárpótlásáról Rabmunkáért fizetni kell Varsóban tárgyalt a lengyel kor­mány képviselőivel pénteken Otto Graf Lambdsdorff a kény­szermunkára elhurcolt lengyel zsidók kárpótlása ügyében. Janusz Stanczyk külügyminisz­ter-helyettes a tárgyalások alkal­mából világosan és egyértelmű­en kifejtette kormánya állás­pontját a kérdéssel kapcsolat­ban. Eszerint Lengyelország a kárpótoltak körébe azokat az el- hurcoltakat, illetve hozzátarto­zóikat is be kívánja vonni, akik a második világháború idején a német mezőgazdaságban végez­tek kényszermunkát. Becslések szerint mintegy 220 ezer depor­táltról van szó. Johannes Rau német szövet­ségi elnök felhívással fordult a német gazdaság szereplőihez, és ezzel ő is bekapcsolódott az egykori kényszermunkások kár­pótlásáról az utóbbi napokban Németországban elkezdett tár­gyalások folyamatába. Az ál­lamfő kifejezett kívánsága, hogy minden olyan cég fizessen, amely annak idején foglyokat dolgoztatott. Hozzáfűzte: ez vo­natkozik azokra a vállalatokra is, amelyeknek a nyilvántartása ugyan elveszett, de mindenki tudja róluk, hogy a bűnöket el­követték. „Számomra egyértelmű, hogy itt kizárólag morális kérdésről van szó, nem pedig a kifizeten­dő kártérítés mértékéről” - fűz­te hozzá Johannes Rau. A holokauszt néhány áldoza­tának hozzátartozói közös pert indítottak egy izraeli bank ellen. A vád szerint olyan dokumentu­mok állnak rendelkezésre, ame­lyek bizonyítják: a ’30-as és a ’40-es években névtelen betéte­ket helyeztek el később elhur­colt zsidók a mai pénzintézet elődjénél, becslések szerint mai értékben mintegy 30 milliárd fo­rintnyi vagyonról van szó. FEB Schindler özvegye Argentína díszpolgára Argentína, amely egykor menedé­ket adott a náci háborús bűnös Adolf Eichmann-nak, csütörtökön magas kitüntetésben részesítette a 92 éves Emilie Schindlert, az 1200 lengyel zsidó életét meg­mentő Oskar Schindler német gyáriparos özvegyét. Az argentin kongresszus „kivá­ló állampolgárnak” nyilvánította az özvegyet. Az ünnepi ceremóni­án jelen voltak a 300 000 fős - az Izraelen kívül élő egyik legna­gyobb - argentin zsidó közösség vezetői is. A Schindler házaspár 1949­ben telepedett le Argentínában, ahol több mint 180 vezető náci talált menedéket, köztük Eichmann is. Oskar Schindler a hatvanas években visszatért Né­metországba, s ott halt meg 1974-ben. Felesége Argentínában maradt, és ma Buenos Aires egyik külvárosában él. A csütör­tökön átadott kitüntetéssel az ar­gentin törvényhozás azt ismerte el, hogy az asszony segítette fér­jét az üldözöttek megmentésé­ben, amiről 1993-ban az emléke­zetes film készült Steven Spielberg rendezésében. Elajándékozott milliók A lottónyertesek általában szíve­sebben választják a névtelensé­get, mintsem hogy ország-világ tudtára adják: sok pénzzel ren­delkeznek. Jim Greenwill nem követte a ha­gyományt. Pedig a jó tanácsok úgy szólnak: ha nagy összeg áll a házhoz, tartsd titokban, egyébként nem tudsz megsza­badulni a kéregetőktől. Zaklatá­sukkal kiüldöznek a világból, legszívesebben elátkoznád a percet, amikor kitöltötted a sze­rencsét hozó szelvényt. Az ausztráliai kisvárosban, Edenhope-ban élő 86 éves nyugdíjas férfi viszont mihelyt átvette a telitalálatos lottószel­vényért járó - átszámítva - mintegy 1,5 milliárd forintot, hirdetést adott föl a helyi újság­ban. A település összes lakóját grillpartira hívta, hogy együtt ünnepeljék meg a nyereményt. A mulatságon zene, sör, hal és sok finom falat várta a városka összes lakóját, akik hajnalig há­lóztak a győztes kontójára. De még csak ezután követke­zett az igazi meglepetés. A bő­kezű férfi mintegy 28 millió fo­rintnyi összeget adományozott a helyi intézményekre, a mara­dék pénzt pedig szétosztotta gyermekei és a rokonok között. Magának éppen csak annyit ha­gyott, amennyi a megélhetését biztosítja. Cselekedeteit Green­will így indokolta: „Csak vissza akartam adni a lakóhelyemnek, amit kaptam tőle. Feleségem halálakor Edenhope lakói mel­lém álltak, ők segítettek túljutni a nehéz időszakon.” (f. m.) / Evezredfordulós agyközpont Csillapodik az ezredfordulós hisztéria Amerikában. Ez annak is köszönhető, hogy a Fehér Házban nemrég létrehozták az „Y2K agyközpontot”, amely hi­vatalosan az Információs Koor­dinációs Központ nevet viseli. A csúcstechnika vívmányaival fel­szerelt részlegben üvegfalak mö­gött számítógépek tucatjai dol­goznak. A szobákban óriási kép­ernyők, ezeken fogják összegyűj­teni az ezredfordulóval kapcsola­tos adatokat. Ha valamilyen na­gyobb probléma jelentkezne, in­nen irányítják majd annak elhá­rítását is. Az 50 millió dolláros költséggel megépített központ közvetlen kapcsolatban lesz az érintett nemzetközi szervezetek­kel, a külföldön működő ameri­kai nagykövetségekkel és a Pen­tagonnal. Ajándék a nagypapának. Rainier monacói herceg, a Grimaldi-ház feje uralkodásának 50. évfor­dulóján mutatta be lánya, Caroline és veje, Ernst August hannoveri herceg először a nyilvánosság­nak a legújabb Grimaldi-sarjat, a három hónapos Alexandrát. fotó: feb/reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents