Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30 / 253. szám

„Nem kell ahhoz sztárnak lenned, hogy jól érez magadat a bőrödben”

Charlie Lőrincen vett házat, Tátrai példás nagyapa

A jóga, mint életmód

Nagyszerű zenei élményben volt részük azoknak, akik csütörtökön este Szekszárdon, a Sportcsarnokban elmentek a Tátrai Band koncertre. A már ismert slágerek mellett két új lemezük - a Mexicano és a Csillagszél - dalaiból is játszottak a közönségnek. A koncert előtt, az együttes két sztárjával, Tátrai Tiborral és Horváth Char- lieval beszélgettünk.

Charlie éppen Szekszárdon, a koncert napján ünnepelte 52. születésnapját, így a beszélgetést gyakran szakította meg a mobiltelefonja, ismerősei köszöntötték ezen a napon. (Szabó Zoltán, a szekszárdi koncert szervezője is meglepte a sztárt, az előadás közben egyszer csak elsötétült a színpad, jéggel és dupla whis- kyvel köszöntötték Charliet.)- Két év telt el az utolsó (Különös álom) lemezük megjelenésétől, most egyszerre kettővel is jelentkeztek, hogyan lehet az zenei ihletet „siettetni”?

Tátrai: Nálunk mindig a zene van meg először, amikor már összeállt a dallam, akkor készül el hozzá a szöveg. Nálam könnyen „jön” a zene, elkezdjük írogatni, van ami marad, van amit átírunk. Ha már kialakulnak a dalok, akkor ösz- szeülünk Charlieval és egyeztetünk. A most megjelenő lemezeket szeptemberben kezdtük el írni, decemberben már a szöveggel foglalkoztunk és idén, márciusra már a stúdióba mentünk felvenni az anyagokat.

Charlie: Nehéz előre megmondani, hogy melyik dalból lesz sláger, sokszor előfordult már, hogy teljesen másra gondoltunk. Sok múlik azon is, hogy a különböző rádiók melyik dalt „futtatják”, így abból

könnyebben lesz sláger. Én azt hiszem, hogy az elmúlt években nincs okunk panaszra.- A Tátrai Band tagjainak átlagéletkora inkább az 50 felé közeledik, ehhez képest nincs több évtizedes múltja az együttesnek.

Tátrai: 1989-ben kezdtünk el együtt, ebben a felállásban (Tátrai Band) játszani, de ez nem jelenti azt, hogy addig nem a zenével foglalkoztunk volna.

Charlie: Sőt mindenki a csúcson volt. Tátrai Tibor számtalanszor volt már addig is az „Év gitárosa”, de a Tátrai Band

megalakulása előtt, a Generál együttesben is játszottunk többen is együtt. A Tátrai Band első nagylemeze 1989-ben jelent meg (Illúziók nélkül), de eddig a legnagyobb sikert a 93-ban megjelent New York, New York hozta, majd ezt követte az Utazás az ismeretlenbe című albumunk.

— Mit jelent az Önök számára a siker, a népszerűség, a rajongók néha kellemetlen tolakodása?

Tátrai: Mindenki örül, ha népszerű, ha sikeres a maga területén. Ez így természetes. Jó érzés, ha az utcán rám köszönnek ismeretlenek, de az már kevésbé, ha bizalmaskodásba, tolakodásba megy át a „rajongás”.

Charlie: Nem kell ahhoz sztárnak lenni, hogy az ember

jól érezze magát a bőrében. Az elmúlt tíz évben sokat változott a rajongók viselkedése is, ma, a komputer korában az értékek megváltoztak. Nincsenek már olyan vad, féktelen rajongók, mint mondjuk a 70-es évek közepén.- Mit jelent az Önök Számára a család?

Tátrai: Sokat, a legtöbbet. Három gyermek boldog édesapja vagyok, a legkisebb 19 éves, a középső 21, a legnagyobb 25. Van egy három éves Liza unokám, a kincsem. Szeretnék olyan jó nagyapja lenni, mint az enyém volt. Nagyon jó a kapcsolatom a gyerekeimmel, ennek talán az az oka, hogy mindig mellettük voltam, én nem éltem külföldön éveken keresztül, mint a Charlie, így együtt volt a család jóban, rosszban. Érdekes ahogy a gyermekeim fogadták, fogadják az együttes sikerét, „nem akarok sztár lenni apu”, mondta a fiam, amikor próbáltam zenei pályára terelgetni.

Charlie: Két házasságom volt eddig, 18 évesen nősültem először, Tarján Györgyi 3 évig volt a feleségem. Ezt követően hosszú távra nősültem, hiszen ma is jó a kapcsolatom a feleségemmel és a 20 éves fiammal. Sajnos én 15 évet külföldön töltöttem, és így sok mindenről lemaradtam. Még azt sem mondanám, hogy telefonon tartottuk egymással a kapcsolatot, mert csak 6-8 éve, hogy van vezetékes telefonunk. A fiam életéből így jó részt kimaradtam, ami nagyon fáj. Lőrincen lakunk, vettem egy szép házat, a húgom és édesanyám Kőbányán élnek, közel lakunk egymáshoz, sajnos az anyám beteg, de gyakran meglátogatom.

mauthnerEgészségünk a legféltettebb kincsünk. Egyre többen ismerik fel, hogy a mozgáshiány milyen komoly problémákat okozhat és kezdenek ezért tornászni. Az egyik fajta mozgás, ami bárkinek ajánlható, a jóga. A hazai jóga egyik pápáját, Etka anyót a televízió jóvoltából mindenki ismeri. Az ő követője a szekszárdi Losoncz- Iné Zana Judit.- Ötvenes éveimbe léptem, amikor megismerkedtem egy olyan módszerrel, amely egyedi mozgásvilágot tanít meg és egészségi állapottól függetlenül a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki végezheti -, mondja Judit a kezdetekről.- Miben más ez a mozgás, mint a többi?- Az Etka-jóga a légzés- és tartásjavításra épül, feszítő és lazító gyakorlatokból áll, mind kettő tökéletesebb összhangjának megteremtését szolgálja.

A legtöbb ember mellkasa ugyanis a rossz testtartás miatt idővel behorpad, emiatt beszűkül a tüdő, a levegőcsere egyre elégtelenebb lesz, miközben a hátizmok megnyúlnak, a gerincoszlop pedig elveszti fiziológiás görbületét.- Mind erre Etka anyó jött rá?- A módszer keletkezése Kártyikné Benke Etka által felismert öngyógyítás folyamatának eredménye, melyet testvére Benke Mária is lassan elfogadott. Etka sokak biztatására és egy szegedi belgyógyász szakorvos felügyelete mellett elkezdte tanítani mindazt, amit saját magán megfigyelt, tapasztalt. A módszer célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, illetve a megromlott egészség helyreállítása.- Ezek szerint a tornán kívül étkezési, életmód tanácsokról is szó van.- Igen, Mária táplálkozási tapasztalataival gazdagította a tanfolyamokat. A Benke nővéreket és módszerüket ma már országszerte és határainkon túl is ismerik, több könyvük is megjelent. Követőik között olyanok is vannak szép számmal, akik magukon tapasztalva a módszer hatékonyságát, a nővérek példája és biztatása nyomán tovább adják azt.

— Mint például Ön is.

— Kezdetben csak magam végeztem a jóga gyakorlatokat, de most már foglalkozásokat is vezetek Szekszárdon.-Mi a módszer biológiai hatása?

— A tréning során minden testrészt megmozgatunk, ami fellazítja az elmerevedett ízületeket, izmokat. Ezek a légzésszinkronnal végzett gyakorlatsorok egyenletesen fejlesztő és arányosan erősítű hatásúak. Minden élethelyzetben -, amikor a módszer szerint - a törzs mozdul a gerinc körül és a gerinc mozdul a törzsben - az egész emberi testben, egyre zavartalanabbá működik a vérkeringés.

— Említette a módszer személyiség fejlesztő hatását is. Ez miben nyilvánul meg?

— A módszer elsajátítása alapvető légző és izom nyújtogató gyakorlatok végrehajtásával kezdődik. Mikor valaki kezdi megtanulni a természetes légzést, testtartást, mozgást, a testében észleli először a változást, ami jóleső örömérzéssel párosul. A gyakorlatok közben a kívánatos testi formációkat újra és újra ismétli. Azután tovább folytatott gyakorlással, önmaga iránti megértéssel, türelemmel tökéletesíti azt.

A kitartó tréning a napközbeni tevékenységeinkben is meghozza áldásos hatását, nyu- godtabbak leszünk, nagyobb megértést tanúsítunk önmagunk és a környezetünk iránt. Az Etka-jóga tehát tudatos, szándékos átnevelő- dés önmagam által, mások támogatásával.

— Kiknek ajánlja a módszert?

— A módszer alkalmazása - a fenti célok bármelyikének megvalósításáért minden életkorban ajánlott. A kezdő és a haladó Etka- jógás ugyanazokat a gyakorlatokat végzi. A különbség a végrehajtás módjában, a gyakorlat nyújtotta élményben van. F. Kováts

Koncertek világszínvonalon

Várnagy Attila, a pécsi székhelyű Filharmónia Dél-Dunántúli Koncertszervező és Rendező Kht. ügyvezető igazgatója Tolna megyében is ismerős. A fagott-művész annak idején, a hetvenes években a szekszárdi zeneiskolában is tanított, s jól emlékszik azokra az esztendőkre, amikor egy-egy klasszikus zenei koncertet telt ház fogadott a városban.

Azt természetesen nem lehet előre tudni, hogy a kht. igazgatója által szervezett hangversenyekre most - azaz az idén november 10- től a jövő év március végéig tartó időszakban - mennyien is látogatnak majd el a szekszárdiak: az mindenesetre bizonyos, hogy a közönség világszínvonalon játszó művészeknek és zenekaroknak tapsolhat.

■ — Cégünk a Baranya, Somogy és Tolna megyéket magában foglaló régió egyetlen ilyen jellegű, kiemelten közhasznú vállalkozása - mondta Várnagy Attila. — Munkánkkal voltaképpen az ön- kormányzatoktól is vállalunk át

feladatokat. Pécsett és Kaposvárott már megtartottuk azt a nagy- zenekari bérleti hangverseny sorozatot, melyet most Szekszárdon is szeretnénk megvalósítani.

Az igazgató hangsúlyozza: Tolna megye székhelye a jövő hónaptól olyan színvonalas koncerteknek ad otthont - mondhatni jelképes jegyáron -, melyek Európa bármelyik nagyvárosában joggal váltanának ki komoly érdeklődést. A publikum egyébként a helyszínen, azaz a Babits Mihály Művelődési Házban elsőként - november 10-én - a nemzetközi hírű, Kolozsvári Transilvania Állami Filharmonikus zenekarral találkozhat. Ezt követően, december elsején a Pécsi Szimfonikus Zenekar mutatkozik be az érdeklődőknek. — Magyarország egyik legjobb zenekaráról van szó, a muzsikusok egy része jelenleg Amerikában vendégszerepei - foglalja össze röviden a tudnivalókat a pécsiekről Várnagy Attila. A jövő év január 14-én ugyancsak ez a csapat lép fel Szekszárdon, majd január 31-én a Budapesti Strauss Zenekar folytatja a sort. Rendszeres koncertjeik színhelyei, Franciaország és Spanyolország után tehát Tolna megyében is örülhetnek a zenei csemegék kedvelői. S miután a koncertszervező kht. kötelességének érzi a helyi tehetségek támogatását is, február 28-án a Szekszárdi Kamarazenekar lép színpadra. A sorozat 2000. március 28-án a Pécsi Szimfonikus Zenekarral zárul.

Várnagy Attila végezetül elárulja: a szekszárdi program összköltsége eléri a 4 millió forintot, s ennek a pénznek - művészetről lévén szó - a töredéke sem jön be a magát különböző támogatásokból fenntartó kht.-hez. Az igazgató azonban bizakodó, hisz abban, hogy egyszer ez a kedvezőtlen folyamat megfordul: mert látja, tapasztalja, hogy például Spanyol- ország - mióta tagja az Európai Uniónak - jelentős gazdagodást mutathat fel, a kultúra terén is. S itt, a dél-dunántúli régióban is - mutat rá a társaság vezetője - a kultúra tartozik az igazán exportképes „kiviteli cikkek” közé.-száHivatali protokoll

Mit tegyünk,, ha jön a miniszter?

Európai viselkedéskultúra, hivatali és ceremoniális protokoll címmel tartott továbbképzést a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal a megye jegyzői és az államigazgatási szervek dolgozói részére tegnap Szekszárdon, a régi Vármegyeházán.- Az előadást az EU csatlakozás jegyében rendezték. Úgy gondolják, „ráfér” az államigazgatási szervek dolgozóira egy kis illemtan? -, kérdeztük a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjét dr. Bősz Endréné dr. Wéber Arankát.

— Nemcsak mi gondoljuk így, mások is ezt gondolják rólunk. A Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal nem első ízben szervez képzést a területén működő önkormányzati vezetők számára. Ennek része az Európai Unió követelmény rendszeréhez való igazodás. A képzésekre pályázat útján nyertük a pénzt. Olyan ismereteket kívánunk a továbbképzések során adni, amelyek nélkülözheteüenek lesznek, ha tagok leszünk.

— Gondolom, ezek elsősorban szakmai ismeretek.

— Egy része igen, hiszen ha egy külföldi állampolgár az unióhoz való csatlakozásunkat követően megjelenik bármelyik településen, a saját anyanyelvén kell tudja intézni az ügyeit az EU szabályoknak megfelelően. Ez nagyon magas szakmai követelményt támaszt az ügyintézőkkel és az önkormányzatokkal szemben. A másik, hogy ugyanakkor egyfajta viselkedés kultúrát is tanulnunk kell. Ezért gondoltunk erre az előadásra, amely során az európai viselkedéskultúra és a protokoll alapjait sajátíthatják el a résztvevők.- Valóban egyre gyakrabban járnak az önkormányzatok vezetői hivatali minőségben külföldön.

— Nem csak ők mennek, de az önkormányzatokhoz is jönnek külföldi delegációk, ezért meg kell tanulniuk, hogy ilyenkor hogyan viselkedjenek. De azt is, hogy mit tegyenek, ha látogatást tesz náluk egy miniszter vagy kormánytag. Milyen teendők hárulnak ilyenkor az apparátusra, mi legyen az ültetési rend, hogyan viselkedjenek a nemzetközi protokoll szabályainak megfelelően.- Hát igen, vannak protokoll ügyben lemaradásaink.

— Valóban, az utóbbi évtizedekben

ezeknek a szabályoknak nem volt ekkora jelentősége, mint kellett volna. Nem tanították sehol ezeket az ismereteket, ezért kell most bepótolni. F. Kováts