Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-22 / 221. szám
6. oldal Gazdaság 1999. szeptember 22., szerda 2000-től törvény írja elő a kisvállalkozások támogatását Először kicsiben gondolkozzunk A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvénytervezetet a közelmúltban terjesztette a parlament elé a Gazdasági Minisztérium. A kormány javaslata szerint a jogszabály 2000 januárjában lép életbe. Arról, hogy milyen jelentős változásokat hoz a törvény, Schifner Mariannával, a tárca főosztályvezető-helyettesével beszélgettünk. — Jelenleg is érvényben van több, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló kormányrendelet. Miért van szükség ezek mellett még törvényre is? — A rendeletek eredményeztek ugyan a szakterületen kisebb előrelépéseket, de nem nyújtottak kellő garanciát a gyengébb háttérrel rendelkező vállalkozások számára. Ezért most a kormány magasabb szinten ismeri el, hogy komoly társadalmi és gazdasági előnyök származhatnak abból, ha e szektor nagyokkal szembeni versenyhátrányát csökkenti, s kötelezővé teszi kiemelt támogatásukat. Hatásvizsgálat — A törvénynek melyik fejezetét tartja a legfontosabbnak? — Az új rendelkezés legfontosabb elme, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten rögzíti azt az eddig is létező, de be nem tartott követelményt, miszerint minden szabályozó elem módosításakor kötelező bemutatni a változtatás kisvállalkozásokra gyakorolt hatását. Az előzetes hatásvizsgálat hazai bevezetésével érvényre juthat a gazdaságpolitikában Eu- rópa-szerte széles körben alkalmazott „először kicsiben gondolkozzunk” elv. Ez nemcsak a kisvállalkozásoknak jelent pozitív változást, hanem a szürke- illetve a feketegazdaság visszaszorítására és a munkaerőpiacra is kedvező hatással lehet. Új források — A törvény kötelezővé is teszi a kis cégek támogatását. Ehhez ugyanakkor új forrásokat is biztosít? — Feltétlenül szükséges, hogy a kis- és középvállalatok, a fejlett piacgazdaságban működő társaikhoz hasonló mértékben legyenek képesek hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek elősegítésére 2000-től koncentrált új támogatási forrásként jelöli meg a törvény a kis- és középvállalkozói célelőirányzatot. — Milyen tevékenységekhez nyújt támogatást ez a keret? — A kedvezményezett területek köre meglehetősen tág: a kisvállalkozások működési feltételeinek javítása, a finanszírozási valamint a hitelhez jutási lehetőségek bővítése, a vállalkozói és beszállítói kapcsolatok erősítése. Ezenkívül pályázni lehet a vállalkozói információs rendszer fejlesztésére és az egységes európai piaci folyamatokba való bekapcsolódás felkészítésére is. Szigorú rendben — Az EU-csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeket is előír a törvény? — A kis- és középvállalkozások EU-konform meghatározását írja elő. Ez számunkra nem új, de szigorú rendet teremt e téren is és néhány elemmel kiegészíti az eddigieket. E szerint a középvállalkozásoknál a foglalkoztatottak száma 50-nél kevesebb lehet, az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfőösszege 500 millió forint. Mikrovállalkozásnak minősül az olyan kisvállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 10- et. Az első két kategóriában még függetlenségi kritériumot is előír a törvény. Eszerint a cégek csak akkor minősíthetők kis- vagy középvállalkozásnak, ha azokban az állami, önkormányzati vagy nagyvállalkozási tulajdonrészesedés nem haladja meg a 25 százalékot. Rugalmasan — Mire nem tér ki a törvényjavaslat? — Összességében azokat a lényegi kérdéseket szabályozza csak, amelyek egy kisvállalkozói törvényben indokoltak és nem tér ki konkrét programok meghatározására, mert azok a változó helyzethez igazodva, rugalmas intézkedéseket igényelnek. Nem szabályoz a kisvállalkozásokat érintő olyan fontos kérdéseket sem, mint például az adókedvezmények, vagy a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok. Noha a támogatáspolitikában ezeknek fontos szerepe lehet a kisvállalkozások fejlődésének előmozdításában, szabályozásuk helye az adótörvényekben van. Koós Tamás Hitelgarancia - fél áron Olcsóbb, gyorsabb az alapítványi eljárás Két hónap alatt 2,3 millió forint hitelgarancia-díjat takarítottak meg azok a kis- és középvállalkozók, akiknek a hiteléért a Hitelgarancia Rt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány vállalta a kezességet. Július 1-jétől 50 százalékos garanciadíj-kedvezmény illeti meg azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványtól vagy a Hitelgarancia Rt-től kémek készfizető kezességet, s a felvett kölcsön összege nem haladja meg a húszmillió forintot. Ulrich Anikótól, az alapítvány ügyvezetőjétől' megtudtuk: az elmúlt két hónapban 68 vállalkozó élt ezzel a lehetőséggel, ők 2,3 millió forinttal kevesebbért kapták hiteleik garantálását az alapítványtól. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány eddig összesen 438 millió forint hitelhez vállalt készfizető kezességet, így a vállalkozók mindegyike átlagosan 6,4 millió forint kölcsönhöz jutott. A legtöbb kedvezményes hitelgaranciát az egyéni vállalkozók, káefték és mezőgazda- sági őstermelők vették igénybe. A foglalkoztatottak száma alapján az egyszemélyes vállalkozások vezetnek: harminc ilyen kérelem érkezett az elmúlt hónapban az alapítványhoz. A legtöbben növénytermesztésre, állattenyésztésre, kevesebben élelmiszer-ipari termelésre kaptak pénzt a bankoktól. A kölcsönök futamideje szerint a legtöbb kedvezményezett hitelt négy és öt esztendőre igényelték. Az alapítvány képviselője szerint nemcsak azért kedvező a gazdálkodók számára ez a megoldás, mert kevesebbet kell fizetniük, hanem azérfTsT, ifiért' égy’ázerűsödött az adminisztrációs eljárás. Míg korábban más kedvezmények esetén az egész garanciadíjat ki kellett fizetnie a vállalkozóknak, és csak azután igényelhette vissza a neki járó összeget, addig a mostani új konstrukcióban nem kell meghiteleznie a díj ötven százalékát, mivel azt helyette a Gazdasági Minisztérium utalja át a garanciaszervezeteknek. (újvári) Egyesített közjogi kamara December 31-ével a kézműves kamara beleolvad a kereskedelmi és iparkamarába, legalábbis a kormány tervezete szerint - jelentette be a minap Sümeghy Csaba kormány- megbízott. Az ilyen módon kibővült szervezetben 2001-től már nem lesz kötelező sem a tagság, sem pedig a tagdíj fizetése. Kompenzációként az állam 2001-ben a működéshez szükséges pénz egészét, 2002- ben pedig annak felét juttatná a kamarának. Dunai Pétert, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát a változásokról kérdeztük. — Mi az indoka a kézműves kamara beolvasztásának? — Ez leegyszerűsíti a kamarai rendszert, miközben a kézművesek tagozati autonómiát élveznek majd. — Mi a véleményük a kötelező' tagság és a tagdíj eltörléséről? — Ennek alapötlete nem tőlünk származik, de kénytelenek vagyunk elfogadni. Számunkra az a leglényegesebb, hogy a tervezet továbbra is közjogi kamaraként kezel bennünket. Az igaz, hogy a nyugat-európai országokban az ilyen kamarák mind kötelező tagsággal működnek, s csak a magánkamarák azok, amelyek választhatók. — A kormány főiként azzal indokolja a kötelező tagság eltörlését, hogy a tagok egyfajta plusz adóztatásaként élték meg a tagdíj fizetését. Önöknél is ilyen visszhangja volt az elmúlt 5 évben ennek a rendszernek? — Mi nem ezt tapasztaltuk, hiszen éppen a tagság szavazott a mindenkori tagdíj összegéről. Ráadásul az idő múlásával lényegesen javult a fizetési morál is. Nem vitatjuk azonban,hogy a mintegy 450 ezer tagunk közül sokan nem éltek a jogaikkal, s így a kötelezettségeket is nehezebben viselték. — A tervezet az eddiginél nagyobb jogkörrel ruházná fel a kamarát, ami szintén a bevételeiket növelhetné. — Azt nagyon örvendetesnek tartjuk, hogy vásári tevékenységet folytathatnánk a jövőben is és ipari parkokat létesíthetnénk, amit már régóta szerettük volna elérni. Mostanáig ugyanis volt egy biztos bevételünk, amiből ilyen célokra bőven fordíthattunk volna pénzt, 2001-től azonban több oldalról is ki leszünk szolgáltatva. (szalóky) gnu Száz év telt el azóta, hogy a néhai Adam Opel úr gyárából kikerült első Opel gépkocsi félelmetes, 30 kilométeres sebességével szétrebbentette a századelő álmos nyugalmát. Ma pedig már a rüsselsheimi Opel Live multimédiás szórakoztató centrum ad ízelítőt az Opel jövőjéből, a virtuális valóság eszközeivel. 100 szerencsés most az Opel 100. születésnapja alkalmából eljuthat az Opel jövőjébe! Ha Ön 1999. szeptember 20. és október 9. között rendeli meg új Opel gépkocsiját bármely Opel márkakereskedésben, sorsoláson vesz részt, melyen egy kétnapos utazást nyerhet a németországi Opel Live centrumba! Még nem döntött? Akkor nyerje meg az Opel Corsát! Ha még nem határozta el magát az Opel mellett, akkor is szívesen látjuk Önt bármelyik Opel márkakereskedésben. Az Ön által óhajtott modellre vonatkozó részletes tájékoztatás (esetleg modellbemutató) után egy kis játékban vehet részt. Töltsön ki egy “Opel évszázadok nyomában” tesztlapot, és dobja be a márkakereskedésben található gyűjtődobozba. Az Autószalonon kiderül, kié lesz a játékosok közül az Opel Corsa Centennial, a különleges felszereltségű, születésnapi ajándékautó! A játék szeptember 20-tól október 1-ig tart. Sorsolás: október 3-án, a budapesti Autószalonon. A tesztláp kitöltéséhez segítséget talál a márkakereskedésekben, a www.opel.hu Internet oldalon, valamint az Autószalonon. A részletes feltételeket tartalmazó Részvételi Szabályzatok megtalálhatók az Opel márkakereskedőknél. Opel - Egy évszázada úton.
