Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-22 / 221. szám
1999. szeptember 22., szerda 7. oldal ÁLLATTARTÓK KÉRDEZTÉK Taknyos nyulak Olvasóink kérdéseiből kitűnik, hogy milyen sokan foglalkoznak, kiegészítő jövedelemben reménykedve, nyulak tartásával. A nem nagy befektetést igénylő állattartás nem is olyan egyszerű, mint az a kezdetekben látszik. Hó'gyészről telefonált olvasónk, akinek 70 nyula van. Két hete azonban csökkent az állománya, mert két állat megdöglött. A többiek sem olyanok mint régen, panaszolta olvasónk, csikorgatják a fogaikat, taknyosak, csak lapítanak, de nem esznek. Olvasónk fél, hogy a többi állat is elhullik, mit tegyen? Az egyik állatpatikában már vásárolt gyógyszert (neophicokcin), de az sem használt. — A tünetek, amiről beszámolt, légzőszervi megbetegedésre utalnak, de a gazdák gyakran nem vesznek észre olyan jeleket, amit egy állatorvos azonnal felismer, mondta Szabó Ákos. Ebből következik, hogy a még megmaradt állatok miatt érdemes lenne kihívni a helyi állatorvost, aki pontos diagnózist tud mondani, a helyzet pontos ismeretében. Lám, máris kiadott pénzt gyógyszerre, ami nem használt, tehát érdemes az állatorvossal is megpróbálkoznia, mielőtt a kára jóval nagyobb lesz. Decsi olvasónk viszont nem régen számolta fel nyúlállomá- nyát. Maradt egy zsák (50 kiló) gyógyszeres nyúltápja, kérdése, megetetheti-e ezt a többi állatával (baromfi, sertés)? — A várakozási időt (rajta van a tápos zsákon) mindenképpen be kell tartani, ennek figyelembevételével a nyúltá- pot természetes fel lehet használni. Inkább a sertés takarmányába keverje bele, mivel azt hosszabb ideig nem vágja le, mint a baromfit. Kérdések a zöld vonalon Olvasóink megszokhatták, hogy a hónap közepén az állattartók részére a Tolnai Népújság szerkesztősége biztosítja a zöld vonalat, melyen ingyen tehetik fel kérdéseiket. Most is, mint az elmúlt hónapokban, dr. Szabó Ákos bátaszéki állatorvos válaszolt a telefonon feltett kérdésekre. Olvasóink kérdései elsősorban még mindig a nyárral voltak kapcsolatban, így gyakran visszatérő kérdés, hogy az állatok (sertés, szarvasmarha, nyúl) miért étvágytalanabbak, mit kell tenni azért, hogy a haszonállatok gyarapodjanak. Olyan kérdés is elhangzott, mely a sokat tapasztalt állatorvost is meglepte, így simontornyai olvasónk azt kérdezte, hogy mi lehet az oka annak, hogy a baromfiállománya teljesen megkopaszodott. Az állatok egyébként szépen fejlődnek, becsülettel produkálják a tojásokat is, semmi más bajuk nincs, csak teljesen kopaszok. Olvasóink közül sokan azért is hívnak bennünket, hogy a véleményüket elmondják az állattartás, a finanszírozás nehézségeiről. Bár zöld vonalunk célja az, hogy kérdéseikre válaszolva segítsük olvasóinkat, köszönjük azt is, ha megtisztelnek bennünket véleményükkel. Sajnos gyakran csak egyetérteni tudunk Önökkel, segíteni ezen a területen azonban nem áll módunkban. A legtöbben a sertéstartásról kérdeztek Fogyasztható-e a beteg állat húsa? Pálfáról, K. Antal telefonált, 3-4 napja vette észre, hogy az egyik sertése felfúvódott. Az állat 80 kilós, fél éves, székletürítése ugyan van, de étvágytalan és a hasürege is jelentősen megnagyobbodott. Kérdése, ha levágnák az állatot, a húsát elfogyaszthatja-e a család? Dr. Szabó Ákos azt tanácsolta, hogy mindenképpen hívjanak orvost az állathoz, mert látni kellene a felfúvódott has alakját, tisztázni kellene a betegség eredetét, hátterét, hiszen több féle betegségre is utalhat a tünet. Még az is előfordulhat, hogy az állat gyógyítható és nem feltétlenül kellene levágni, de az is lehet, hogy a húsa nem fogyasztható, mert a betegsége ezt nem teszi lehetővé. A kérdésre tehát telefonon keresztül nem lehet egyértelmű választ adni, mindenképpen állatorvost kellene hívni, aki megnézi a sertést. Bonyhádi olvasónk gondja nem egyedi, sokszor és sokan feltették már: kocája nem eszik és így nem is hízik, noha mindent kipróbált már. Úgynevezett technológia selejtről van szó, mondta Szabó Ákos, nem úgy hasznosítja a takarmányt, mint ahogy azt elvárná az állattartó. Csak a türelem segíthet, mondta az állatorvos, a sertés előbb- utóbb eléri azt a súlyt, amikor már érdemes levágni. Kérdés, hogy addig mennyibe kerül a gazdának? Csikóstöttösröl kérdezte olvasónk, hogy anyakocája, számításai szerint, a 119. vemhességi napnál tart, nem kórosan hosszú-e ez az idő? Esetleg nem kellene-e megindítani az ellést? — A 119 vemhességi nap még nem kórosan hosszú mondta az állatorvos. A pontos időpontot azonban nem árt tisztázni, gyakran előfordul, hogy a gazdák rosszul, pontatlanul számolnak. De nem árt, ha állatorvossal tisztázzák, ér- demes-e megindítani az ellést injekcióval. Gerjenből telefonált olvasónk, neki az a problémája, hogy nem fogadja el a kismalacait az anyakoca. Az ellést követően nyugtatózták is az állatot, de nem változott semmi, így mesterségesen táplálják a kicsiket. Erdemes-e megtartani az anyát vagy cseréljék le az állatot? Általában jellemző, ha az anyakoca elutasítja a malacait az ellést követő 5 napon túl is, akkor a későbbiekben sem változik a helyzet. Az anyai ösztön hiánya miatt érdemes selejtezni az állatot, mert javulásra a további ellések során sem lehet számítani. Milyen a jó takarmány, hogyan kell elkészíteni? Kopaszak, de jó tojók Simontornyáról kérdezte olvasónk, mi lehet az oka annak, hogy az egy éves tyúkjai megkopaszodtak? Mindemellett jó tojók, (a tíz tyúk napi 7-8 tojást is produkál.) Előnevelten vette az állatokat, a gond az, hogy bár minden évben fertőtleníti az ólat, már a harmadik éve annak, hogy nála a tyúkok tövestől ki- hullajtják tollúkat és megkopaszodnak. (Másnál, aki ugyanott vette az előnevelt csirkéket, nem kopaszodnak meg az állatok.) Telefonon keresztül nem könnyű ilyen kérdésre válaszolni, ismerte el dr. Szabó Ákos. Mivel a kopaszodásuk akkor kezdődik, amikor elkezdenek tojni, nagy valószínűséggel ásványi anyag hiányáról lehet szó. Mivel évek óta visz- szatérő a probléma, nyilván a takarmányozás váltja ezt ki. Aprólékosan kellene átnézni a körülményeket és a felhasznált takarmányt. Szerencse a gondban, hogy az állatok fejlődnek és szorgalmasan tojnak is. Csak nem olyan mutatósak, mint a szomszéd tyúkjai. Izményből egy mezőgazda- sági vállalkozó hívta az állatorvost. Jelentős az állatállománya, szarvasmarhák, baromfi mellett 250 disznót, 10 kocát tart. Kérdése, hogyan lehetne az optimális összetételű takarmányt megtalálni? Minél előbb felhizlalni a sertéseket, és ezt minél kevesebb takarmánnyal megoldani. Saját gazdaságában jelentős mennyiségű kukoricára, takarmánybúzára is számíthat, de ehhez milyen mértékben kell koncentrátumot hozzá adnia? Az optimális az lenne, ha saját takarmánykeverője lenne, de ha a kukoricájának, búzájának elvégezteti a beltartalmi vizsgálatát az erre megfelelő laboratóriumban, akkor ehhez már könnyebb megfelelő koncentrátumot találnia. Sok nagy cég van, ahol ezek előállításával foglalkoznak, érdemes ezeket személyesen is megkeresni, ahol testre szabott tanácsot is kap. Alsónyéki olvasónknak egy hízója van, három volt, de ebből kettőt már eladtak. Ezt az egyet meghagyták saját maguknak, hogy majd az ünnepek előtt, télen levágják. De mióta elvitték mellőle a másik kettőt és egyedül maradt az állat, azóta nem eszik, csak búslakodik. A végén még nem marad meg és nem lesz saját sonkájuk, kolbászuk, kesergett olvasónk. Mit tegyen, hogy visszatérjen az állat étvágya? — Ha az étvágytalanságot nem kíséri betegségtünet és a takarmányozás is megfelelő, akkor más területen kell a megoldást keresni. Az állat kedvét lehet keresni azzal, ha változtatnak az addigi megszokott takarmányozáson. Mindig tanácsolni szoktuk, ha szárazát evett addig, akkor most egyen „nedveset”, ilyen például a moslék. A potyadék gyümölcsök, a régi lekvárok, savanyúságok, egy-egy tojás is kedvet adhat az evéshez. Lehet próbálkozni, hiszen a sertés mindenevő állat. Cikói olvasónk kérdezte: nyers krumplit ehet-e a disznó, vagy főzze meg? Sok krumplija van és így a takarmányt, amit viszont úgy vásárol, tudná pótolni? — A nyers krumplit, de főttet is, lehet etetni a sertésekkel, de nem kizárólagos takarmányként, csak kiegészítőként. így is tud spórolni a takarmánnyal. Szekszárdon eddig csak a hangunkkal találkozhatott.
