Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

1999. szeptember 21., kedd Hazai Tükör 5. oldal Formálódó agrárstratégia Politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek részvételével hétfőn kora délután Gödön ülést tartott a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium straté­giatervezési szakértőbizottsága. A tanácskozásra meghivottak között ott voltak a parlament mezőgazdasági, környezetvédel­mi, gazdasági és pénzügyi bi­zottságának képviselői, a Ma­gyar Tudományos Akadémia számos tagja, kutatóintézetek szakemberei, az Agrárkamara és más szervezetek küldöttei. Részt vett a fórumon Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke, s az FKGP több más vezető po­litikusa - köztük Boros Imre, a Phare-ügyekért felelős miniszter és Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtit­kára -, valamint Szekeres Imre, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának szocia­lista elnöke. A nyitást megelőzően Tor- gyán József elmondta: a tanács­kozástól azt várja, hogy a tudó­sok kiállása a magyar nemzet- gazdaság meghatározó fontos­ságú ága, az agrárium és a vi­dékfejlesztés mellett ráébreszti a politikusokat, hogy mit kell tenniük. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a mezőgaz­daságot olyan hátrányos hely­zetbe szorítsák, ami már a nem­zet megélhetését veszélyezteti. Az agrártudósok külön ter­melési ágazatonként részletesen is ismertették a szükséges forrá­sokat, ami szerint az egész ága­zat ideális fejlődési szintjéhez 680 milliárdos támogatást tarta­nának szükségesnek. Ezzel le­hetne olyan fejlődési pályára ál­lítani az agrárgazdaságot, amellyel a csatlakozás után nem kerülne hátrányba a magyar me­zőgazdaság. A tárca - fogalmazott ké­sőbb a miniszter - számolt a költségvetés helyzetével, ami­kor csak 413 milliárdot igényelt a büdzséből. Szerinte a minisz­terelnöknek és a koalíciós part­nereknek is be kell látniuk a számítások megalapozottságát, és együtt fognak szavazni e kér­désben a kisgazdákkal. Ha mégsem? A pártelnök egyéni módosító indítványként fogja beterjeszteni a költségvetéshez korábbi javaslatát. A Magyar Szocialista Párt akár együtt is szavaz a kisgaz­dákkal, amikor az agrárgazda­ság mértékéről szavaz a parla­ment, de az együttműködés csak erre az egyetlen kérdésre vonatkozhat - nyilatkozta teg­nap Kovács László pártelnök. Szegény lottónyertes A pszichiáter szerint egészségi ál­lapot és vérmérséklet kérdése, hogy a több mint egymilliárdos lottófőnyeremény boldog birtoko­sa hogyan éli túl az őt ért nagy szerencsét. Egy biztos: teljes biz­tonságban ezután sosem lehet. A felhőtlen örömtől az elsápadá- son és a vérnyomás-emelkedésen át az infarktusig igen széles a hir­telen jött pozitív stressz kiváltot­ta tünetek skálája - tudtuk meg Csizmadia Mariann pszichiáter­től, aki néhány éve pár százezer forintnyi Totónyereményéről hírt szerezve maga is megtapásztalta a szerencse mellékhatásait. Csak erős szívdobogást érzett, meg a pénzt leszámoló hölgy utálatát. Másoknak alaposan megemel­kedhet a vércukorszintjük, hiszen az izgalom mobilizálja a szerve­zetben az adrenalint. Az eleve va­lamilyen szervi betegségben szenvedő emberek esetében tra­gédiával is végződhet a kezdeti öröm: a szívbetegeknél például olyan hatást vált ki a hatalmas stressz, még ha az pozitív is, mintha megkergették volna őket.- Feltételezve, hogy a múlt hé­ten kihúzott öttalálatos szelvény tulajdonosa átlagos anyagi hely­zetű, egészséges, s legalább köze­pes intelligenciájú ember - mondta Csizmadia -, szinte biz­tos, hogy az új milliárdos nagyon riadt. A fokozatosan dúsgazdag­gá vált egyénnel szemben ő még nem szerezhetett rutint ekkora összeg forgatásában, nemigen tudhatja például, hogy hol lesz biztos helyen a pénze. Tipikus reakció ilyenkor a kapkodás és a költekezés, még ha visszaüt is, hiszen a féltve őrzött titok így könnyebben kiderül. Kölcsönt kérők, zsarolók jelenhetnek meg, sőt a potenciális gyermek­rablóktól is tartani kell. A pszichiáter úgy véli: a titok­zatos személlyel kapcsolatba ke­rülő Szerencsejáték Rt. tehet a legtöbbet e káros következmé­nyek megelőzése érdekében. Be­fektetési jó tanáccsal láthatja el a nyertest, s lelkére kötheti azt is, hogy néhány milliónál többet nem ajánlatos hazavinnie. A pszichiáter tapasztalatai szerint - bármilyen furcsán is hangzik - a gyász és általában a rossz hír egy idő után feldolgoz­ható, az efféle stressz azonban nem, mert a töméntelen pénzzel folyamatosan foglalkozni kell. Gondot okozhat a közeli hozzá­tartozók esetleges támogatása, vagy hogy az összeg bizonyos hányadát karitatív szervezetek­nek illene adományozni. A hátrányok ellenére sokan rettenetesen irigylik azt a bizo­nyos személyt. Igaz, olykor meg­jegyzik: feleannyi pénzzel köny- nyebben boldogulnának. (takács) Az elektronikus gyógyszerpénztárca bevezetését fontolgatják Modernizálják a közgyógyellátást A tervek szerint októberben kerül a kormány elé a társadalombizto­sítás új gyógyszerár-támogatási rendszerének tervezete, amelyen be­lül a közgyógyellátás reformjáról a mai napig vita folyik a szakembe­rek között. A rászorulók térítésmentes patikaszer-ellátásával a jövő­ben várhatóan egy szociális különbizottság foglalkozik majd. Dr. Szabó Sándor gyógyszerügyi miniszteri biztos a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy a közgyógyellátással kapcsolato­san alapvetően két változatról kell mihamarabb döntésre jutni. Az egyik megoldási javaslat a már meglévő, csaknem 600 tétel­ből álló közgyógyellátási lista modernizálása. Ennek keretében minden betegségre legalább két gyógyszert vennének fel a listára. Természetesen az így összeállí­tott választékot rendszeresen frissítenék, amennyiben jobb ha­tású és olcsóbb készítményekkel bővül a gyártói kínálat. A másik verzió szerint a köz- gyógyellátottak mind az 5600, Magyarországon kapható, törzs­könyvezett gyógyszerből térítés- mentesen részesülnének, de nem korlátlan mértékben. A miniszteri biztos szerint ez a megoldás szak­mailag és etikailag is orvosolná azt a kifogást, amely szerint a köz­gyógyellátottak kezelésében csak korlátozott gyógyszerválaszték áll rendelkezésre. Az egy-egy köz- gyógyellátottra jutó keretet a keze­lőorvos javaslata alapján a helyi önkormányzatok határoznák meg, ugyanis a gyógyszerekre for­dítható pénzügyi támogatást a szociális ellátások körébe utalnák. Valamennyi közgyógyellátott- nak saját elektronikus gyógyszer- pénztárcája lenne, amely a tele­fonkártyához hasonlítana, és fo­lyamatosan feltölthető lenne. Magyarországon évente átlago­san 18 ezer forintot költ egy be­teg gyógyszerekre, ezért a mi­niszteri biztos szerint átlagosan 20 ezer forint kellene egy-egy elektronikus pénztárca feltöltésé­re. Kivételt képeznének termé­szetesen azok, akiknek az állapo­ta ennél magasabb összeget in­dokol. Szakértői vélemények sze­rint egymilliárd forintból meg­oldható a települési önkormány­zatoknál az ehhez szükséges szá­mítógépes fejlesztés, valamint a patikákban nélkülözhetetlen elektronikus leolvasók felszerelé­se. A külföldi tapasztalatok alap­ján a rendszer bevezetése 10 szá­zalékos megtakarítást eredmé­nyezne. Ez azt jelenti, hogy a közgyógyógyellátásra fordított 10 milliárd forintból a bevezetés költségei egy év alatt megtérül­nének. Németh Zsuzsa Változik-e a Szent Korona jogállása? Nincs egyetértés a pártok között az alkotmánymódosításról A 2000. év tiszteletére változzon meg az Alkotmány neve, szerkezete, és preambulumában emlékezzen meg a Szent Koronáról, mbit a ma­gyar államiság egykori jelképéről - javasolja az igazságügyi tárca. A parlamenti pártok képviselői eltérően vélekednek arról, hogy az ezred­forduló közeledtével csupán formai változtatásokat hajtsanak-e végre az 1949-es megszavazása óta agyonfoltozott alaptörvényen, vagy foly­tassák az évek óta tartó alkotmányozási folyamatot. Bár az Alkotmány megváltozta­tásáról tartott múlt heti hatpárti tanácskozáson a MIÉP mellett a Fidesz sem képviseltette magát, a házelnök sietett kijelenteni: a kormányzó párt támogatja az Igazságügyi Minisztérium (IM) javaslatát, vagyis a millenniumi alkotmánymódosító javaslatot, amely szerint a jelenlegi rövid preambulumot felváltaná egy, a történelmi múltat taglaló beve­zető. Ezen túl a szabadságjogo­kat tartalmazó XII. fejezetet előbbre sorolnák, jelezve ezzel is: a Magyar Köztársaság tiszte­letben tartja az emberi jogokat. A Fidesz ugyancsak támogat­ja a Szent Korona jogállásáról szóló elképzelést. E témában Dávid Ibolya igazságügy-minisz­ter javaslata mellett ismert Torgyán József már benyújtott törvényjavaslata is. Kormányza­ti elképzelések szerint a Nemze­ti Múzeumban őrzött Szent Ko­rona, valamint a koronázási ék­szerek (palást, jogar, ország­alma) méltó helye az Ország­házban lenne, s felállítanák a ré­gebben ismert koronaőrség in­tézményét is. A szabad demokraták vissza­utasítják a szerintük csupán for­mai változtatásokat tartalmazó alaptörvény-módosítást, ám az évek óta zajló alkotmányozási folyamat eredményeképpen megváltoztatandó Alkotmány­szöveg egységbe foglalásával egyetértenének. Az SZDSZ ne­vében nyilatkozó Hack Péter azonban a kormánypártok és el­lenzék között fennálló feszült helyzetben nem lát esélyt a két­harmados törvény megváltozta­tására. A MSZP nem veti el a Szent Korona preambulumbeli meg­említését, ám azt igen, hogy az egykori monarchia szimbólumát most mint a mai magyar állami­ság, az alkotmányos rend szim­bólumaként üdvözöljük. A hatpárti egyeztetést követő­en az igazságügyi tárca képvise­lője nem árulta el, vajon a mi­nisztériumban fontolgatják-e az eredeti elképzelés módosítását. Arról Hende Csaba politikai ál­lamtitkár hétfőn sem tudott nyi­latkozni, mi lenne a tárca követ­kező lépése. Horváth Magdolna Seuso-kincsek - tulajdonos nélkül A műkincspiac 1990 elején szerzett tudomást a Seuso-kincsleletről. Egy angol lord ekkor szerette volna árverésre bocsátani a bizonyta­lan eredetű ötvösremekeket. Libanon és Horvátország mellett Magyarország is bejelentette igényét a 14 ezüsttárgyat tartalmazó ré­gészeti leletre, ám az 1993-ban lezajlott eljárás során meggyőző bi­zonyítékok híján az amerikai bíróság nem talált jogos tulajdonost. A Seuso-kincsek eredetét kutató perben az említett államok azt kívánták bizonyítani, hogy az ezüsttárgyak az ő területükről kerülhettek lord Northampton birtokába. Az angol arisztokra­tához eredetileg libanoni kiviteli engedéllyel jutottak a felbecsül­hetetlen értékek, ám a tárgyalás előtt Libanon képviselője vissza­vonta keresetét. A tárgyak magyar származá­sát alátámasztani kívánó szak­értői csoport egyik tagja, Nagy Mihály régész meg van győződ­ve arról, hogy a műkincslelet csak a Dunántúlról kerülhetett elő. Mint mondta, ezt a meg­győződését azonban hitelt ér­demlően kellene bizonyítania, ám a bizonyítékok sorából szá­mos láncszem hiányzik. Leg­először is nem tudni ki, mikor, és milyen körülmények között találta meg a Seuso-kincseket, és azok hogyan kerülhettek ki az országból. A kincs létezésé­ről a magyar hatóságok csak akkor szereztek tudomást, ami­kor a tárgyakat a lord árverésre kívánta bocsátani. Ekkor, hogy a tárgyak eredete tisztázódjék, értesítették a római birodalom területén létrejött 29 ország külképviseleteit, és azt tudakol­ták, hogy nyilvántartásba vett gyűjteményeikből nem hiá­nyoznak-e a tárgyak. Kiderült, hogy noha a leletet titokban tartották, egy magyar régész mégis tudott a kincsekről, és erről szóló tanulmányát évek­kel korábban publikálta is. Van egy elvarratlan, felderí­tetlen bűnügyi szála is az ese­ményeknek. E szerint egy Polgárdiban élő kiskatona talál­ta volna meg a kincseket, akit rejtélyes körülmények között felakasztva találtak egy olyan borospincében, amely akár a Seuso-kincsek lelőhelye is le­het. A kincseket ugyanis egy akkora rézüstben ásták el mint­egy másfélezer évvel ezelőtt, amekkora lyukat ebben a pin­cében később felfedeztek. Az üstön és a pincében talált föld­minta egyezik, és vannak szem­tanúk, akik vallják: látták, sőt kézbe is vették ezeket az ezüst­tárgyakat. A régész további bi­zonyítékokat is fel tud sorakoz­tatni amellett, hogy a Seuso ne­vű, előkelő római úr tárgyai ha­zai földből származnak. Az egyik tálon olvasható Pelso fel­irat a Balaton ókori neve, és a régészek szerint a tárgyaknak védelmet biztosító nagyméretű rézüst is csak ezen a földrajzi területen volt használatos. A kincs tulajdonjogi vitája máig nem fejeződött be, már­pedig ekkora értékről egyetlen állam sem mond le önszántá­ból. A magyar kormány 1997- ben miniszteri biztost nevezett ki, aki az ügyben összefogja a rendőrségi, régészeti és tudo­mányos szálakat. Horváth Magdolna Visszaszámlálás Mi történik 2000-ben? A kis- és középvállalkozók számára a dátumváltási probléma sorsdön­tő lehet, ugyanakkor nekik van a legkevesebb eszközük, a legkisebb felkészültségük ahhoz, hogy az évszámkezeléssel időben és érdemben foglalkozzanak. Ezért adott ki számukra a kormánybiztosi hivatal tá­jékoztató füzetet és CD-s javítóprogramot. Az évszázadváltáskor az év utolsó két számjegye 00 lesz. Azok a szá­mítógépek és szoftverek, amelyek nincsenek erre felkészítve, 1900- ként is kezelhetik az adatot. Miért jelent ez gondot, hiszen elgon­dolhatjuk vagy írhatjuk a 20-at? Nos - mutat rá a tájékoztató füzet - ez a logika nem működik. Elő­ször is: az 1900. év nem volt szö­kőév, míg 2000 az; ez nagyon sok helyen gondot okozhat február 29. kezelése miatt. Emellett míg a századkezdet első napja hétfő volt, 2000 első napja szombatra esik. Munkaügyi, beléptető és ügyelet-nyilvántartó rendszerek­nek ez ugyebár nem mindegy. A 00-val végbemenő művele­tekben a dátummezők a 99 alá ke­rülnek, ezáltal megváltozik a sor­rend: 00, 97, 98, 99. Az időtar­tam-számítások is okozhatnak meglepetéseket. Ha például vala­kinek a korát úgy számolják, hogy az adott évből kivonják a születé­si évet, egy 1988-ban született gyermek 1999-ben 11 éves (99-88=11), de 2000-ben ugyan­ez a gyermek már 88 a számító­gép szerint (00-88= -88). Hason­ló probléma adódhat a kamatszá­mításnál is. A felkészitetlen szá­mítógépek és mikrochipek órája január l-jével helytelen adatokat kezd majd adni. A normál dátum helyett furcsa kombinációk jelen­hetnek meg, például 1980. január 1. vagy 1980. január 4. Elég bele­gondolni, hogy milyen kavarodás­hoz vezethet ez akár telefonszám­láról, akár nyugdíjról van szó. A vállalkozóknak és tanintéze­teknek szóló tájékoztató termé­szetesen nemcsak jelzi a problé­mákat, hanem megoldásokat is ja­vasol. A legegyszerűbb természe­tesen a gépek és a programok új­ra cserélése. Ha a vállalkozás jogtiszta szoftverrel rendelkezik, verziófrissítésre van szükség. So­kak számára viszont a javítás kí­nálkozik a legkedvezőbbnek. Hogy melyik milyen előnnyel és veszéllyel jár, azt az évszámkeze­lési kormánybiztosság tanácsadó­ja feltünteti. A füzet és a CD a ka­maráknál és az évszámkezelési kormánybiztosságon szerezhető be (tel.: 444-3587). - kr ­Hírek röviden Elnökök találkozója Orbán Viktor miniszterelnök és Surányi György, a jegybank elnöke a keddi kormányülé­sen mindenképpen találkoznak, s nem kizárt, hogy aznap négyszemközti megbeszélésre is sor kerül - nyilatkozta hétfőn Borókai Gábor kor­mányszóvivő. Elmondta, hogy mivel a keddi kormányülésen a költségvetésről lesz szó, azon a jegybankelnök amúgy is jelen lett volna. Bírálnak az önkormányzatok A hét önkormányzati szövetség elutasítja a kormánynak azt a javaslatát, hogy jövőre 15-ről 5 százalékra csökkentsék a személyi jö­vedelemadónak az önkormányzatoknál mara­dó részét - nyilatkozta hétfőn Demszky Gábor budapesti főpolgármester, aki szerint a terv a tanácsrendszer újjáélesztéséhez vezetne. Járai Zsigmond véleménye szerint összességében nemhogy csökkenne, hanem a terv szerint az inflációt meghaladó mértékben, 8,2 százalék­kal növekszik az önkormányzatok jövő évi ál­lami támogatása. Visszahívták Paszternákot A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képvise­lőcsoportja hétfőn visszahívta a foglalkoztatási bi­zottságból Paszternák László képviselőt, szakszer­vezeti vezetőt - jelentette be Kovács László párt­elnök. A képviselőcsoport etikai bizottsága sze­rint Paszternák etikai vétséget követett el, amikor részt vett a balatonlellei szakszervezeti üdülő pri­vatizálásában. A szocialista frakció hétfői ülésén Sándor László képviselő, szakszervezeti vezető közölte: lemond a foglalkoztatási bizottság elnöki posztjáról, ha a képviselőcsoport visszahívja Pasz­ternák Lászlót a bizottságból. Változó lakástámogatás Az új lakástámogatási rendszernek segítenie kell a fiatalokat és az öngondoskodásra képes közép­rétegeket a lakáshoz jutásban, illetve ösztönöz­nie kell a gyermekvállalást - nyilatkozta Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn. El­mondta: az új rendszer alappillére az önkor­mányzatok által folyósított otthonteremtési tá­mogatás és a jelzáloghitel-rendszer.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents