Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-02 / 204. szám
6. oldal Hazai Tükör 1999. szeptember 2., csütörtök Drágul a cigaretta Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának szerdai ülésén éles vita alakult ki a jövőre tervezett jövedékiadó-változások miatt. A tervezet szerint a bor 2000. augusztus 1-jétől jövedéki körbe kerül, és az átlagnál nagyobb mértékben növekszik a cigaretta és egyes szeszipari termékek jövedéki adója. Az adózást elkerülő borforgalom és a műborgyártás miatt a költségvetés kieső adóbevétele még az óvatos becslések szerint is megközelíti az 5 milliárd forintot, emellett pedig ellehetetleníti a tisztességesen adózó borelőállítók helyzetét. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a javasolt szabályozás figyelembe veszi a bortermelés sajátosságait, az érintettek nagy számát. Olyan feltételrendszert tartalmaz, amelynek a bortermelők meg tudnak felelni, és nem kényszerülnek tevékenységük megszüntetésére. A cél a regisztráció, az ellenőrizhetőség megteremtése, a jogsértések szankcionálhatósága a szőlőtermeléstől a forgalmazásig, a teljes termékpálya zárt rendszerbe foglalásával. A tervezet szerint a jövedéki adó emelésének átlagos mértéke - két termékcsoport kivételével - 7 százalék. A kivételt egyes szeszipari termékek (gyümölcspálinka, borpárlat, köztes alkoholtermékek) és a cigaretta képezik. E körben, a közösségi irányelvek által meghatározott minimumadószint elérése céljából, az átlagot meghaladó adóemelés szükséges. Ez a borpárlat és az úgynevezett habzó, köztes alkoholtermékek esetében 15 százalékos, a gyümölcspálinka és a nem habzó, köztes alkoholtermékeknél (pl.: vermut) - ahol kisebb az elmaradás a minimumszinttől - 10 százalékos mértékű jövedékiadó-emelést jelent 2000. január 1-jével. A cigaretta adójának emelésére a törvényjavaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint az adótétel 2000-ben két lépésben, januárban és júliusban 15-15 százalékkal, a másik szerint januártól 15 százalékkal nő. A követelményszint elérése érdekében az EU-csat- lakozásig mindenképpen azzal kell számolni, hogy az adótételt meg kell duplázni, azaz 2000. után még több mint 100 százalékos adóemelés marad hátra. Az évenkénti emelés a változatoktól függően a fogyasztói árakban 50-67 százalékos árnövekedést jelent. (sts) Felsőoktatási Karta Országos akcióra készül a LIFT Felsőoktatási Karta kibocsátását tervezi a Liberális Fiatalok Társasága (LIFT). A dokumentummal az, r egyetemisták és a főiskolások érdekeinek fokozottabb védelmét szeretnék elérni. Szeptemberben országos kérdőíves felmérést végeznek a hallgatók körében; ettől a lappangó problémák felszínre kerülését remélik. A tavaly novemberben alakult Liberális Fiatalok Társaságának hét egyetemi városban van helyi szervezete, tagjai eddig főleg egyetemisták és főiskolások közül kerültek ki, de nyitottak más ifjúsági rétegek felé is. Céljuk az, hogy a fiatalok érdekeit a liberális értékek mentén képviseljék. Új tervezetük, a Felsőoktatási Karta (FOK) arra törekszik, hogy megszüntesse a hallgatók kiszolgáltatottságát, és olyan világos normarendszert teremtsen, amely meghatározza a szolgáltatónak tekintett oktatási intézmények számára, milyen minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A FOK a felsőoktatás egészére jellemző, általános problémákra helyezi a hangsúlyt. Ilyen például az ösztöndíjak átutalásának visszatartása, a vizsgaeredmények és a szociális támogatások nyilvánossá tétele, a személyi azonosító bevezetése a vizsgákon, vagy a tanári visszaélések, például a részrehajló osztályzás vagy a szexuális zaklatás megakadályozása - mondta el lapunknak Pál Mónika, a LIFT elnöke. A szervezet a tanév első hónapjában országos kérdőíves felmérést végez a felsőoktatási intézményekben, hogy összegyűjtse azokat a véleményeket, amelyek a hallgatók személyiségi jogait, az esélyegyenlőséget és a jogbiztonságot érintik. A vizsgálat eredményeinek kiértékelése után a Felsőoktatási Karta tervezetét széles körű vitára bocsátják. A Karta végleges megszövegezésében a liberális fiatalok számítanak a hallgatói önkormányzatokra és a diákér- dek-védelmi szervezetekre is. Azok a problémák, amelyeknek megoldását a LIFT célként jelölte meg, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint is valósak és kezelésre szorulnak. Kiséry Agnes, a HÖOK elnökségi tagja szerint ezért szervezetük kész tárgyalni a felmérés végén kialakuló konkrét tervekről, cselekvési programokról. W. V. Közzétették a Postabank ügyleteit Kettős üzleti tevékenységet folytattak A miniszterelnök kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetője a napokban feloldotta a Postabank veszteségeit és a személyi felelősséget boncolgató vizsgálati anyag bizonyos részeinek titkosságát. A Ferenczy Europress birtokába került kivonatból egyebek mellett kiderül: a KEHI szerint Princz Gábor volt elnökvezérigazgató és legalább 10-20 munkatársa különféle gazdasági bűncselekményeket követett el, de a sokat emlegetett 150 milliárd „elszivárgásáért” a Hom-kormány, valamint az ÁPTF és az ÁPV Rt. egykori döntéshozói is felelősek. A KEHI tíz állandó munkatársa és két eseti szakértő fél éven át elsősorban azt vizsgálta, miért és hogyan keletkezett a bank hatalmas vesztesége. A korábbi kormányzati döntések jog; és célszerűsége - például az ÁPV Rt. és a Postabank közötti, 1997. évi portfoliócsere körülményei - ugyanúgy nagyító alá került, mint a pénzintézet vezérkarának üzleti manőverei. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés során számos nehézségbe ütköztek: több banki dokumentumot például csak ismételt kérésre vagy egyáltalán nem kaptak meg, a volt vezérigazgató személyi titkárságának anyagai pedig úgymond elvesztek. Princz Gábor nem volt hajlandó együttműködni a KEHI munkatársaival. A hozzáférhető papírok és a személyes meghallgatások alapján a hivatal stábja mégis meglepően érdekes tények nyomára bukkant. Állítják például, hogy a bank fiktív tőkeemeléseket hajtott végre, megtévesztve ezzel partnereit, közöttük a betéteseket. Bár már 1993-94-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézet a csőd felé halad, a Bankfelügyelet az MNB átiratának hatására sem lépett fel a szabálytalanságok ellen, ehelyett elfogadta a menedzsment homályos magyarázatait. A bank így tovább növelhette indokolatlan befektetéseit (a különböző vállalkozásokban szerzett többségi részesedés aránya 1996-ra elérte a 10,5 milliárd forintot), folytatódhatott a bankári követelményekkel ellentétes hitelkihelyezés, egyben azoknak az ügyfeleknek a megnyerése, akik döntéseikkel hatással voltak a fontos ügyek menetére. A vitatott ügyletekben részt vevő partnerek neve nem szerepel a jelentés nyilvánosságra hozott változatában, azok továbbra is banktitoknak minősülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy a bank felső vezetése kettős üzleti tevékenységet folytatott, a pénzintézeti feladatok mellett egy társasággal együttműködve építették befektetési, portfolió- kezelő hálózatukat, és ehhez banki pénzeszközöket használtak fel. A pénzek áramlásának útját feleslegesen közbeiktatott cégek alapításával leplezték. Több százmillió forintos kár keletkezett abból is, hogy veszteséges társaságoknak milliárdos nagyságrendben folyósítottak hitelt kedvezményes kamatra, olykor a kamat elengedése mellett. Előfordult 1996. augusztus 13-án olyan eset is, amikor egy kormányzati tisztviselő közbenjárására 52,7 millió hitelt utaltak át valakinek, aki a pénzt a mai napig nem fizette vissza. A veszteségekben szerepet játszottak egy, a bankkal összefonódó csoporttal 120 milliárd forint értékben kötött szerződések, és bizonyos spanyol ingatlanügyek is. Az 1997. évi bankpánik csak súlyosbította a helyzetet, miközben - a KEHI szerint - a felügyeleti szervek még mindig késlekedtek a beavatkozással. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori kormány szakmai döntések helyett politikai döntéseket hozott, nem tűnt fel például a bankelnök házon belüli túl- hatalma, illetve az igazgatóság és a felügyelőbizottság működési zavara sem. A KEHI a feltárt hiányosságokra való tekintettel a Postabank volt menedzsmentje esetében büntetőjogi, szükség esetén polgári peres eljárás lefolytatását tartja indokoltnak, az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot pedig kártérítésre kötelezné. A kialakult helyzetért az ÁPTF-et, az ÁPV Rt.-t és a Horn-kormányt is hibáztatja. Takács Mariann Nem lesz lényegi változás a parlament munkarendjében Egyeztető fórum nélkül Áder János ragaszkodik a háromhetes munkarendhez, és nem tartja szükségesnek, hogy a Házbizottságon kívül további egyeztető fórumot hozzanak létre a frakciók - hangsúlyozta szerdán a házelnök.- A munkarendben csak a novemberben kezdődő költség- vetési vita idején lesz változás- mondta. Arra a kérdésre, hogy a nyár folyamán a Fidesz kivételével valamennyi párt, sőt Gyimóthy Géza, a parlament kisgazda alelnöke is egyeztetést sürgetett a munkarend ügyében, Áder János leszögezte: a Házbizottság ülésein minden frakció részt vesz, így azokat megfelelő egyeztető fórumnak kell tekinteni. A házelnök azt reméli, hogy az ügyrendi bizottság legkésőbb szeptember végéig az Országgyűlés elé terjeszti a munkarenddel kapcsolatos, a házszabály módosításáról szóló javaslatát. A házszabály módosítására az Alkotmánybíróság kötelezte a Házat.- Azt viszont nem tudom megjósolni, hogy a házszabály módosítása tekintetében létre- jön-e a kétharmados döntéshez szükséges többség - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A médiakuratóriumok elnökségeivel kapcsolatos, nyáron született alkotmánybírósági döntés kapcsán, amely szerint a testületekbe delegált MDNP-s és KDNP-s tagok sem ellenzékinek, sem kormánypártinak nem tekinthetők, kijelentette: várja a frakciók javaslatait a helyzet megoldására. A költségvetési vitával öszszefüggésben leszögezte, nagy érdeklődéssel várja, hogy az eddig nyitva maradt kérdésekre milyen választ adnak azok, akik a büdzsé tervezetével kapcsolatban kritikát fogalmaztak meg.- A költségvetés kiadási tételeit jelentősen megnövelni szándékozók egyelőre adósok maradtak annak megjelölésével, hogy a többletforrásokat milyen módon lehetne biztosítani - mondta a házelnök. Hozzátette: elégedett azzal, hogy az Országgyűlés jövőre csaknem 13 százalékkal nagyobb költségvetési támogatást kap. Szavai szerint ezt nem létszámemelésre vagy bérfejlesztésre, hanem kizárólag a Ház állagának megóvására, pontosabban a Parlament déli főtornyának felújítására fordítják. Koalíciós megállapodás. A Fidesz, az FKGP és az MDF frakcióvezetője szerdai találkozóján megállapodott abban, hogy az Országgyűlés továbbra is a háromhetes munkarend szerint dolgozik, és várhatóan csak november végén, a költségvetési vita során térnek át a hetenkénti plenáris ülésekre - közölte a találkozót követően Bánk Attila, az FKGP frakció- vezetője. Új elnök. Fő feladatomnak a költségvetési törvényben előírt, a tavalyi évet jelentősen meghaladó bevételi előirányzatok teljesitését tekintem - nyilatkozta Vida Ildikó, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeptember 1-jei hatállyal kinevezett elnöke szerdán. Elmondta, hogy folytatódni fog az adónyomozati tevékenység megerősítése érdekében megkezdett intézkedések sorozata, valamint az APEH informatikai rendszerének jelentős korszerűsítése is. Kevesebb diák. Csaknem egymillió általános-, mintegy 504 ezer középiskolás diák és 165 ezer pedagógus számára ért véget a nyári vakáció szerdán. Az Oktatási Minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint az ország mintegy 3700 általános iskolájában várhatóan 116-117 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait szeptember első napján, mintegy ötezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. A stratégia hiánya. Az elmúlt hónapok alatt bebizonyosodott, hogy a kormánynak nincs elképzelése az egészségügy jövőjéről, nincs stratégiája az ágazat finanszírozására. Tényként kell elfogadni, hogy az egészségbiztosítás reformját 2001-re halasztották - mondta szerdán Kökény Mihály szocialista ország- gyűlési képviselő. Phare-segítség. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 500 millió forintnak megfelelő támogatást kap az európai uniós csatlakozásra való felkészülésre, amelyet a brit számvevőszékkel Való együttműködésben használ fel - jelentette be szerdán Boros Imre, a Phare-progra- mok koordinálásáért felelős miniszter és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Roham. Az elmúlt hetekben a belépni szándékozók megrohamozták a magánnyugdíj- pénztárakat, ám a vegyes finanszírozási rendszert választók pontos számáról csak szeptember második felében tudnak felvilágosítást adni az Állami Pénztárfelügyeletnél - mondta a felügyelet illetékese. Erdős Mihály szerint a belépők száma elérheti az 1,7 milliót, ami némileg kevesebb, mint a költségvetési törvény előirányzata. Székházátadás. Ma végleges helyére, a VI. kerületi Eötvös utcába költözik a Történeti Hivatal, amely a közelmúlt, vagyis az utóbbi néhány évtized történelmének dokumentumait őrzi. A budapesti székházat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adja át. fotó: feb/diósi imre
