Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

1999. szeptember 2., csütörtök Gazdaság 7. oldal Elégedetlen VOSZ. A kor­mány vállalkozásbarát kör­nyezet kialakításáról szóló ígérete nem teljesül, a terve­zett adóintézkedések 80-100 milliárd forint jövedelmet vonnak ki a gazdaságból, ami a teljesítmények visszaesésé­nek veszélyét hordozza magá­ban - áll a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szö­vetsége (VOSZ) elnökségé­nek szerdai állásfoglalásában. Politikai konszenzus. Az adórendszer gyakran áll a vi­ták kereszttüzében, de ab­ban politikai konszenzus alakult ki, hogy a jelenlegi struktúrán 2001-ig nagyobb változtatásokat nem kell végrehajtani - mondta teg­nap Adamecz Péter, a Pénz­ügyminisztérium helyettes államtitkára. Gépkörök. A hazai gépkör- mozgalomnak a jelenlegi kormányzat nagyságrendek­kel több állami támogatást nyújthat, mint az előző kor­mányok, így akár meg is százszorozódhat a gépkörök száma - hangoztatta Gyimóthy Géza, az Ország­gyűlés alelnöke, amikor szer­dán találkozott a Gépkörök Nemzetközi Szövetségének képviselőivel. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) angol font: 385,50 euró: 254,28 japán jen (100): 218,92 svájci frank: 158,92 USA dollár: 239,41 Átváltási arányok leur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Megédesített létszámleépítés Önsegélyező pénztár privatizációs bevételekből Az elmúlt napokban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egy korábbi megállapodás értelmében több mint 170 millió forintot utalt át a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) és a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ) számlájára. Az összeggel az energiaipari szektor privatizációja nyomán bekövetkezett létszámváltozások kárvallottjai­nak helyzetén kíván enyhíteni a két érdekvédelmi szervezet. A VDSZSZ és a BDSZ még 1995-ben kötött megállapodást a privatizációs miniszterrel. A felek tavaly újabb megállapo­dást Írtak alá, amelyben már rögzítették a támogatásra jogo­sult munkavállalók körét, az ad­ható támogatás formáit, felté­teleit, illetve összegét is - tájé­koztatta lapunkat Módos Már­ton, az ÁPV Rt. ügyvezető igaz­gatója. A megállapodás szerint a finanszírozásra szolgáló keret mértéke a villamosenergia-ipari társaságok eddigi értékesítésé­ből származó nettó privatizá­ciós bevétel 5 százaléka, legfel­jebb 8,6 milliárd forint lehet. A kifizetések lebonyolítására a szakszervezetek önsegélyező pénztárakat hoztak létre. A pénztárak hivatottak a támoga­tásokra jogosító feltételek meg­létének vizsgálatára, illetve ja­vaslatot tesznek a szakszerveze­tekkel együtt az egyes kérelme­zők által igényelt támogatási összegekre is. A döntést tárca­közi bizottság készíti elő, amelynek tagjait a Pénzügy­minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a gazda­sági minisztérium és az ÁPV Rt. delegálja - tudtuk meg. A pénztárak megalakításának technikai feltételeit eddig 86 mil­lió forinttal támogatta a vagyon­kezelő, működési alapjukba ta­valy 26,6, idén az első félévben pedig 22,9 millió forintot utalt át. A szakszervezetek által nyár ele­jén javasolt támogatási összege­ket a pénzügyminiszter és a Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszter hagyta jóvá, amelynek ér­telmében a VDSZSZ számlájára 103,3 millió, a BDSZ számlájára pedig 68,4 millió forintot utalt át kedden az ÁPV Rt. (sts) Lassuló ütem A tavalyinál lényegesen las­súbb lesz az idei gazdasági növekedés, az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya vi­szont növekedni fog - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-ABN-Ambro Bank prog­nózisából. A külkereskedelmi és a fize­tési mérleg deficitje az első fél­évben 250, illetve 300 millió dollárral volt magasabb, mint tavaly. Az előrejelzések szerint a hiány az év második felében meg fogja haladni az előző fél­évit. Az államháztartás deficit­jének növekedése június-július­ban lelassult, az első hét havi hiány azonban így is eléri az egész évre tervezett összeg 89,5 százalékát. Az éves defi­cit a GDP 5 százaléka körül lesz. Az infláció négy éve tartó csökkenése megtorpant. A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMR0 Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 1999. évi folyamatairól 1998 tény 1999. jan.-ápr. 1999 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 105,1 103,3 103,5 2. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 111,4 106,4“ 107 3. A kivitel változásának indexe (folyó áron, dollárban, %) 120,4 104,5 108 4. A behozatal változásának indexe (folyó áron, dollárban, %) 121,1 107,4 110 5. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,7 1,3 3,5 6. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,3 0,8 3,0 7. Külföldi működötöké beáramlása (milliárd dollár) 1,4 0,7 1,5 8. Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 506,4l 391,2' 580 9. Fogyasztói árindex 114,3 109^ 109,5 10. A regisztrált munkanélküliek száma az időszak végén (ezer fő) 404 394“ 390 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) Egyes év végi rendkívüli kiadások nélkül. c) Január-június; helyi önkormányzatok nélkül. d) Január-június. Közeledő álláspontok a gazdák és a tárca között Agrár-érdekegyeztetés Hétórás tárgyalás nyomán az agrártárca képviselői számos pontban egyetértenek a gazdák által benyújtott javaslatcsomag gal. Nagy Tamás, a tárgyaló- delegáció vezetője konstruktív­nak értékelte a megbeszélése­ket. Az agrártermelők által lét­rehozott Országos Demonstrá­ciós Bizottság megvárja a szep­tember 9-i egyeztetést, s ha azt eredménytelennek találja, úgy elkerülhetetlenné válik a sztrájk- jelentette ki tegnap Karsai József, a bizottság elnöke. Nagy Tamás, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke lapunknak el­mondta: a gazdák által kért hi­tel-átütemezés időközben meg­oldódott, az éven belüli hitelek meghosszabbításáról már ha­tározott az agrártárca, a többi kölcsönről azonban még nincs döntés. A gazdák a megoldást egy reorganizációs program meghirdetésében látnák. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazda- sági termelőknél felhalmozó­dott mintegy 100 milliárd fo­rintos hitelállomány egy részét- a pénzintézetekkel és a kor­mánnyal egyeztetve - az FVM elengedné. Ennek ki kellene egészülnie majd egy olyan programmal is, amelyben a most induló gazdaságok több­letlehetőségeket kapnának. A gazdák piacszabályozásra, garantált árra vonatkozó javas­latával kapcsolatosan hosszas vita után abban egyeztek meg a tárgyaló felek, hogy a parla­ment előtt lévő agrárrendtartá­si törvénybe törvénymódosítás­sal próbálnak új elemeket be­vinni. Ha kellő garanciát kap­nak, akkor az irányárat és az in­tervenciós árat rendező elvként elfogadják. Amennyiben ez ku­darcot vallana, akkor a minisz­térium elfogadja a gazdák javas­latát, miszerint a gazda ne bo­nyolult termékbeszállítás révén termelhessen jövedelmet, ha­nem a tavaly alkalmazott mód­szer alapján, tehát a piaci ár és a garantált ár közötti különbö- zetet árkiegészítésként megkap­va jusson pénzéhez. Egyetértés volt a tárgyaló fe­lek között a többlettej piacra juttatásának kérdésében. A mi­nisztérium 650 millió forinttal és literenként 1 forint árkiegé­szítéssel támogatja 700 millió liter extra minőségű tej piacra jutását. Az erre vonatkozó ren­delet hamarosan megszületik. Közös nézetet vallottak a szak­értők abban is, hogy a minisz­tériumnak az eddiginél sokkal erőteljesebb piacvédelmi eljá­rásokat kell alkalmaznia. Nem volt vita továbbá az importmű- trágya-felhasználás költségeit növelő pótvám eltörlésében, és abban sem, hogy a magyar ter­melők védelmének érdekében az exportszubvenciót csak a hazai alapanyagból előállított mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekre lehessen igénybe venni. Nem közeledtek az állás­pontok a szőlő- és gyümölcs­ágazat megítéléséről. Abban maradtak a szakértők, hogy a 10-1000 hektoliter közötti áru­termelő borászatban a jövedé­ki raktározási engedély kivál­tásához szükséges 5 millió fo­rint előteremtését igyekeznek valamilyen megoldással előse­gíteni. U. G. LvTQSt VAN A­M liVüLü GY0LU2U ÜLLIZIÜ Vl^litU^ÄUU • tarackbúza »fenyércirok »mezei ászát • folyondárszulák, «sövényszulák «nád CSAK 2 dl ROUNDUP® 101 vízbe m GYTAK ARIT ÁSSÁL MONSANTO Szaktanácsért és információért forduljon területi képviselőinkhez: Sélley Tamás: 06-20-9-531-380 (ingyenesen hívható zöld szám: 06-80-620-380) Szanyi István: 06-20-9-427-841 • Ihárosi Sándor: 06-20-9-534-942 APEH-AKTUÁLIS Változás a mezőgazdasági támogatások eljárási rendjében A mezőgazdasági vállalkozások­nak különleges helyzetükből adó­dóan elemi érdekük, hogy a gaz­dálkodásukat segítő minden anyagi eszköz időben rendelke­zésre álljon. A külső források vo­lumenben is jelentős hányadát a központi költségvetésből folyósí­tott agrártámogatások képezik. A támogatások igénylésének, folyó­sításának feltételeit, eljárási rend­jét ezért minden igénybevétel esetén pontosan ismerni és meg­felelően alkalmazni kell ahhoz, hogy a támogatás valóban segít­ség legyen és egy ellenőrzést kö­vetően ne kelljen a jegybanki alapkamat kétszeres összegével megnövelt támogatás visszafize­tési kötelezettségével szembe nézni. A támogatások igénybevételé­nek általános feltételeit a 273/1997. (XII.22.) sz. Kormány- rendelet tartalmazza. Ez a jog­szabály ad eljárási keretet a kü­lönböző fajtájú támogatásokról rendelkező miniszteri rendeletek alkalmazásához, amelyek az egyes támogatások igénybevéte­lének speciális feltételeit is tartal­mazzák. A támogatáshoz jutás alapve­tően kétfajta konstrukcióban le­hetséges. A miniszteri rendelet alapján meghirdetett ún. „pályáza­tos” módszer esetén a pályázati felhívás részletesen tartalmazza a támogatás igénybevételének konkrét feltételeit, a bírálat szabá­lyait, a támogatás odaítélésének rendjét. Az adóhatóság utólagos ellen­őrzése során a támogatási feltéte­lek betartását, illetve a támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzi. A támogatás jogosulat­lan igénybevétele esetén annak visszafizetését - az adóhatóság jelzése alapján - a támogatás el­bírálására illetékes szerv kezde­ményezi. A jogszabályban tételesen meghatározott űn. „normatív” fel­tételek alapján járó támogatás igénylését az adóhatóság mind kiutalás előtt, mind pedig utólag ellenőrizheti. A feltételek közül igen fontos, hogy a támogatás igénylője csak akkor jogosult a támogatásra, ha annak esedékessége időpontjá­ban nincs lejárt adó-vám-egész- ség- és nyugdíjbiztosítási járulék- tartozása. Erről pályázatos mód­szer esetén a pályázat benyújtá­sával egyidejűleg, a normatív módszer esetében pedig az igénylőlapon kell nyilatkozni. Lejárt köztartozás esetén az agrártámogatás nem vehető igénybe, illetve a benyújtott igény jogosulatlannak minősül. A jogosulatlanul igényelt támo­gatások szankcionálását illetően párhuzamos, de eltérő a jogkö­vetkezmények szabályozása. Az adózás rendjében a jogosu­latlan igénylés - más adónemek jogkövetkezményeihez hasonlóan - adóbírságot, a már kiutalt támo­gatás pedig késedelmi pótlék fize­tési kötelezettséget is maga után von. A már említett kormányrendelet szerint ezen felül a költségvetés megkárosítása miatt a jogosulat­lannak minősített támogatás- kö­vetkezménye 18 hónapos ún. ti­lalmi időszak. Az 1998. december 31-ig ha­tályban volt szabályozás szerint a jogosulatlanul igénybevett támo­gatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe támogatást az, aki a támogatási kérelem be­nyújtását megelőző 18 hónapon belül jogerős határozattal megál­lapított módon jogtalanul vett igénybe támogatást. Igen fontos hangsúlyozni, hogy 1999. január 1-től már nemcsak a konkrétan igénybevett, tehát fo­lyósított jogosulatlan támogatás eredményez igénybevételi tilal­mat, hanem az igényelt, tehát a jogosulatlanul igénybe venni szándékozott, de ki nem utalt tá­mogatás is. A 18 hónap kezdő időpontja az adóhatóság kiutalás előtti ellenőr­zése esetén az igényelt támoga­tás esedékességétől, utólagos el­lenőrzés esetén a határozat jog­erőre emelkedésétől számít. Abban az esetben ha pl. egy minden hónapban rendszeres támogatást igénylő adózónál 1999. július hónapban végzett utólagos ellenőrzés 1999. január hónapra vonatkozóan állapít meg jogosulatlan támogatás igénylést, s a határozat 1999. augusztus 15- én emelkedik jogerőre, akkor csak a jogerő időpontjától számí­tott - azt követő -18 hónapon be­lül nem kaphatja meg az adózó az ugyanazon a jogcímen igényelt támogatást a jogosulatlannak mi­nősített összeg kétszeresének megfelelő összegig. A jogszabály tehát visszamenő- legesen nem minősíti jogosulat­lannak a példa szerinti 1999. feb­ruár 1. és 1999. augusztus 15. között egyébként jogszerűen igé­nyelt támogatásokat. APEH Tolna Megyei Igazgatósága (57474)

Next

/
Thumbnails
Contents