Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-24 / 196. szám
4. oidai __________Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1999. augusztus 24., kedd F esztiválban „profi” Ozora Egy jellemző falukép FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Mint arról már hírt adtunk, Ozorát Japánba hívják egy fesztiválra, ahol a világ legtisztább, legvirágosabb települései kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Aki már járt a településen, az jól tudja, nem érdemtelenül érkezett a meghívólevél. Mint azt Schranz Istvánná, a község polgármestere elmondta, a kertekben és parkokban tavaszonként mintegy 30 ezer palántát ültetnek ki, s a pompás egynyári virágok színkavalkádja teszi olyan széppé Ozorát. A sok virágot persze ápolni is kell, kapálni, locsolni, ezt naponta 15-en végzik, folyamatosan. A falu „kertészei”, akik mindany- nyian közhasznú munkások, emellett megtermelik az iskolai konyha hagyma- és krumplikészletét is. Ozorán munka nélkül „nem divat” az önkormányzatnál a pénzosztás, meg kell dolgozni érte, s a falubeliek ezt tudják és elfogadják. A virágok mellett csodás faragott játszótér, köztéri szobrok, virágállványok is gyönyörködtetik a szemet, ezek a fafaragó táborok „eredményei”. Nem véletlen tehát, hogy a közelmúltban itt rendezett Teljes Napfogyatkozás Fesztivál szervezői ahogy rátaláltak Ozorára, egyből megtetszett nekik a gyönyörű fekvésű, nett kis település. A fesztivál egyébként minden várakozást felülmúlóan jól sikerült. Egy magántulajdonú völgyben táborozott a közel 30 ezer ember, közülük sokan a faluba is belátogattak. Volt egy kis félsz az ozoraiakban, mifélék lesznek ezek a népek, de nagyon kellemesen csalódtak. Ahogy a polgármester asszony fogalmaz: a világ leg- jámborabb, legtisztességesebb, legaranyosabb emberei voltak a vendégek. Nem türelmetlenkedtek, szó nélkül állták ki a sorokat a táborbeli zuhanyok, illemhelyek előtt, nem rongáltak, nem elégedetlenkedtek. Nem kellett senkire rászólni, vagy fellépni ellenük. Szóval tolerancia tekintetében lenne még mint ta-' nulnunk tőlük. A falu anyagilag sem járt rosszul, nem csoda, hogy akár évente két ilyen fesztivált is „felvállalnának”. Rengeteg .szervezési és egyéb tapasztalatot is gyűjtöttek, szóval egy következő alkalommal már igen profi partnerek lennének „fesztivál-ügyben”. Hálásak ezért a remek alkalomért Weclijc Péter belsőépítésznek, az egyik főszervezőnek, aki Németországban él. Ha ő nincs, fesztivál sincs, ahogy mondják. Kiváló kapcsolatot alakított ki az önkormányzattal, pontos, korrekt, szavahihető partnernek bizonyult. A külföldiek mellett sok magyar látogató járt a környéken, az ozorai várat a rendezvény idején naponta átlagosan 2 ezer látogató kereste fel. A falu is gondoskodott programról, Rúzsa Lászlóné és férje révén helytörténeti- és kézimunka kiállítás várta az érdeklődőket. Kétnaponta pedig utcabál gondoskodott a jó hangulatról. venter Alaprajz-feltárás Somolynál A mondás szerint kétféle ember van: aki régésznek készül és nem lesz az, valamint aki régésznek készül és az is lesz belőle. A tamási K. Németh András a második csoportba tartozik, az ELTE Régészettudományi Intézetének negyedéves hallgatója. Ebben a hónapban Ódor János régész irányításával András a somolyi templomromnál végzett ásatást. — Miért éppen Somoly volt a kiszemelt cél? — A régészeten belül a középkor, pontosabban a középkori egyházas helyek a fő érdeklődési területem. Évek óta kijárok Somolyba, az idén májusban egy hatalmas, úgynevezett rablógödröt találtam ott, ahonnan kitermelték a földet. Somolyt amúgy is előszeretettel keresik fel a fémdetektorral „felszerelt” kincsvadászok. Értesítettem a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot, s Odor János irányításával, valamint a múzeum támogatásával neki- kezdtünk egy alaprajz-tisztázó kutatásnak. — Kik vettek részt a munkában? — A régészettudományi intézet 4. és 5. éves hallgatói segítettek be. Mindezt úgy tudtuk megoldani, hogy támogatókat találtam, akik az utazás és az étkezés költségeit állták. A munkáért senki sem kért fizetséget. A támogatást Deák Istvánná, a Tamási Helytörténeti Alapítvány elnöke, Koltai Tamás, a megyei közgyűlés elnöke és Kaczián János, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület elnöke biztosította. Sokat segített a regölyi önkormányzat és a téesz, például a terepen lévő bokrok, sás, stb. kiirtásában, illetve az árkok visszatemetésé- ben. Támogatónk volt a tamási termálfürdő is. — A somolyi romról keveset tudunk. Mi a története? — Azzal kezdeném, hogy ezen a területen átlagban minden falura jut három elpusztult középkori falu. Az elpusztult falvaknak persze templomuk is volt, azaz három templomromnak is lennie kell. A somolyi rom is egy ilyen elnéptelenedett falut jelöl, s szerencsére viszonylag épen maradt. Somolyt 1388-ben említik először az iratok, az Újlaki Kont család két tagja, Bertalan és Miklós tulajdonaként. A birtokot Zsigmond királytól kapták. Később Ozorai Pipó tulajdona lesz, aki 1425-ben a felét a fehérvári káptalannak ajándékozza. Mégpedig azért, hogy a székes- fehérvári koronázó templomba temetkezhessen, ami csak a legfőbb méltóságok kiváltsága volt. Az 1542-es adatok 23 adózó portát említenek, ez körülbelül 120 fős lakosságot jelent. A török megszálláskor a lakosság valószínűleg elhagyta a falut, a templom akkor még bizonyára állt. Később az első ijedelem után visszaszivárgott a lakosság, vagy mások települtek be, minden esetre a török adatok szerint 1580-ban 29 nős és 17 nőtlen családfőt írnak össze, ez körülbelül 150 embert jelent. A következő ismert adatok szerint 1622-ben Somoly már Esterházy tulajdon, lakossága pedig rác. A falu neve egyébként eredetileg Somogy volt, rác lakosai csináltak Somolyt belőle. Az utolsó összeírás szerint 1675-ben a somolyi rácok papuccsal fizetik az adót. Később, a XVIII. század elején az osztrák császári katonaság kiűzi Tolna megyéből a rácokat engedetlenség, adófizetés elmulasztása s egyéb vétségek miatt. Ez után nem sokkal, 1715-ben újratelepítik Regölyt, s a népte- len Somoly határát a faluhoz csatolják. A templom akkorra már rom, sok tégláját valószínűleg a regölyi betelepülők hordják el a házaik építéséhez. A romnál 1963-ban volt egy műemlékvédelmi helyreállítás, azóta nem volt feltárás. — Mit találtak, mire sikerült rájönniük a munka során? — Mint említettem, alaprajz-tisztázó kutatás volt, az úgynevezett poligonális szentélyre nyitottunk két szelvényt. A falak nagyon jó állapotban vannak a föld alatt, ez azért is jó, mert Tolna megyében elég kevés a XIV.-XV. századi gótikus templomrom, s a kutatás sem áll valami jól. A somolyi templom elég nagy volt, 17 méter a belmérete, a szentély pedig a záródásig 5 méter széles. Számos festett faltöredéket, üvegablakot, cserepeket, koporsószögeket találtunk - a középkorban a templom körül volt a temető - feltárunk 12 sírt is, ebből kettő téglával volt körülrakva, ami elég szokatlan. Érdekes lenne tudni például, ki építtette ezt a viszonylag nagy templomot, ki lehetett a védőszent, stb. Éppen ez a varázsa a régészeti munkának, olyan izgalmas, mint egy nyomozás. Ez a nagyon szép és különleges somolyi rom sajnos nem áll a nagyközönség rendelkezésére. Pedig nem is olyan sok pénzzel és munkával látványos, hangulatos kirándulóhellyé lehetne alakítani. Mindjárt kezdetnek ki lehetne tenni az út szélére egy táblát, akár több nyelven is, mert sajnos nagyon kevesen tudják, hol járnak, mit látnak ott a szántóföld közepén. Ez a szép emlék ennél többet érdemelne. — Lesz folytatás? — Jövőre is szeretnék ásni, mégpedig egy teljesen elszántott, föld alatti romot, itt, Tolna megyében. Venter Marianna K. Németh András FOTÓ: ÓTÓS RÉKA KözTörvény Hívatlan vendég Értényből érkezett a bejelentés, hogy egy budapesti lakos itteni házába ismeretlen tettes ablakbetöréssel behatolt. A hívatlan vendégek étkészletet, gázpalackot s egyéb lakásfelszerelési tárgyakat vittek el, körülbelül 200 ezer forint értékben. Az elkövetőket - akik fiatal- és gyermekkorú értényi lakosok - a rendőrség hamarosan elfogta. „Kulcsos” betörő Ismeretlen tettes augusztus 18-án éjszaka a mosdó ablakán át bemászva bejutott a szakályi polgármesteri hivatalba. A tettes hamarosan rábukkant a páncélszekrény kulcsára, s ezzel felszerelkezve ki is fosztotta a „mackót”. Zsákmánya 250 ezer forint. Tolvaj Fürgédén Egy osztrák állampolgár fürgedi bérelt lakásába ha-, tolt be ismeretlen tettes augusztus 20-án délután. Ruhaneművel és műszaki cikkekkel megrakodva távozott a tettes, „látogatásával” mintegy fél millió forintos kárt okozva. Álláskínálat A térség munkáltatói keresnek: Tamásiba két asztalost, egy zenetanárt fafúvós szakon, bolti eladót, egy állategés- zségőrt, öt kőművest, egy ácsot, egy faipari segédmunkást, öt betanított munkást. Hó'gyészté húsz varrónőt, tíz betanított varrónőt, egy mérlegképes könyvelőt. Simontornyára ötven cipőfelsőrész-készítőt. Iregszemcsére, Belecskára, Felsőnyékre tíz-tíz varrónőt, és betanított varrónőt. Iregszemcsére egy felszolgálót, Fürgédre egy német tanítót, Nagykónyiba egy juhászt. Tamási körzetén kívül: hét varrónőt, nyolc betanított varrónőt, egy építészmérnököt (szakirányú német nyelvtudással), egy konyhalányt, 2 élelmiszerbolti eladót, és 2 női betanított munkást. A fentiekkel kapcsolatban információ a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltségén kérhető, a 471-022, és 471- 958-as telefonon. Virágos Simontorayáért Környezetünk olyan, amilyennek megformáljuk. Ezért indítottam el a simontomyai képviselő-testület nevében egy mozgalmat a „Virágos ház - virágos Simontomyáért” és a „Virágos utca - virágos Simontomyáért” cím elnyeréséért. Hiszem, hogy ez eredményesebb, mint ha az 1990-ben hozott önkormányzati rendeletre hivatkozva felszólító leveleket küldenénk ki a házak környezetének rendbehozatalára. Talán ezután kevesebb virágpalántát húznak ki a virágtartókból, közterekről, nem rongálnak, hanem szépítenek a simontomyaiak. Cserháti Péter polgármester úrral egyeztetve az öt legszebb ház és két utca díjazását terveztük. A négytagú bírálóbizottság értékelési szempontja volt az ingatlan és az előtte lévő árok, járda, zöldsáv tisztasága, ízléses parkosítása. Mivel nem lehetett azonos mércével mérni a vállalkozókat - akik akár kertépítő szakember segítségét is kérhetik - a nyugdíjassal, vagy a munkanékülivel, ezért a vállalkozók közül egyet díjaztunk, a lakosság többi részéből pedig négy portát. Augusztus 6-án jártuk végig a település utcáit. Ennek alapján „Virágos ház - virágos Simontomyáért” címet és virág-, illetve díszcserje vásárlási utalványt nyert: Kovács László (Gálaker Kft. épületei), Koncz Sándor (Bem József u. 38.), Váczi Péter (Bem József u. 37.), Nagy János (Dózsa Gy. u. 1/A.), Kerber Imre (Zrínyi u.50.) Virág- és díszcserje vásárlási utalványt nyert: Kiár Tamás (Hunyadi u. 7.). Miklós Imre (József A.u.21.), Be- reczki Imre - Császár István társasház (Vak B. ltp.), Borbás Imre (Malom u. 103.) és Soós József (Malom u.12.). A bizottság úgy döntött, hogy a „Virágos utca - virágos Simontomyáért” címet az idén nem adja ki, mert sajnos minden utcában van egy-két gondozatlan ház, a virágágyás mellett otthagyott hulladék. Jövőre hagyományt szeretnénk teremteni, s július első hetében a városavató évfordulóján külön ünnepség keretében értékeljük majd a virágos Simontomyát. Dolovainé Gyarmati Erzsébet képviselő Nagykónyi díszpolgára Egész életünkre meghatározó az a hely, ahol születtünk, s első éveinket töltöttük. A szülőföld, bármilyen távolra is kerülünk tőle, része az életünknek, visz- szavágyunk oda, szeretettel gondolunk rá. Szőke Lajos szobrászművész az absztrakt- és figurális szobrászatban elért kimagasló művészi tevékenysége elismeréseként lett a közelmúltban Nagykónyi község díszpolgára. A művész nagykónyi származású, s már több alkotását adományozta szülőfalujának. Két szobra a templom előtt, egy a templomban kapott helyet, de van szobra a polgármesteri hivatal előterében és a hivatal előtt is. Fotó: Gottvald Károly
