Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31 / 177. szám

1999. júllufl 81.

9. oldal I

Kisszékely:

sokszínű

madárvilág

közben ízelítőt kapnak a gyakorlati madártanból. Hogy nem hatástalan a madárvilág, természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése, mutatja, hogy a ! résztvevők többsége visszaté- I rő. Vadász Csaba reményei sze- | rint ők jelentik majd az egyesület utánpótlását. (tf)

Fotó: Ótós Réka

gyűrűző vizsgát tettek, és engedéllyel végzik ezt a munkát. Nekik minden hazai, vagy Közép- Európában előforduló énekesmadarat fel kell ismerni, de a rutinos gyűrűzőket is érik meglepetések a madarak morfológiai vizsgálata során. A kisszékelyi táborban hét héten át gyűrűzik nemcsak a vonuló, hanem a fészkelő madarakat is. A szárnyasok morfológiájáról, kondíciójáról, tollméreteiről adatbázis készül, amelyet eljuttatnak az EURING elnevezésű nemzetközi madártani szervezethez. Magyarországon egyébként évente százezer példányt gyűrűznek meg. Kisszékely egyik előnye, hogy nagy a fajok diverzitása, sokszínűsége, tavaly ötvenkilenc faj 1574 példányára került rá a „rendszámmal” ellátott fémkarika. Ezen kívül előfordulnak értékesebb, itt fészkelő erdei madarak, mint a kis békászósas és a fekete gólya. A falu más szempontból is hasznára .válik a madárkutatásnak: csakúgy, mint tavaly, ezúttal is gyerekek, fiatalok töltenek itt el egy-egy hetet. Az egyesület néhány lelkes tagja idén is meghirdette a kisszékelyi tábort, ahol önköltségi áron nyaralnak a diákok, s

A vonuló és fészkelő madarakról gyűjtött adatbázis mellett a gyerekek, fiatalok érdeklődésének felkeltése miatt Jelentős a kisszékelyi gyűrűző tábor - mondja Vadász Csaba, a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársa. Igaz - teszi hozzá a gyűrűzéshez szükséges ismereteket nemhogy egy nap, vagy egy hét, de egy év alatt sem lehet elsajátítani.

Vadász Csaba, az MME gyűrűzési szakosztályának tagja, az egyik legnépesebb, mintegy huszonötezer fős tagságot maga mögött tudó hazai egyesület külső munkatársa tíz éve foglalkozik a vonuláskutatással, egyike annak a háromszáz kutatónak, akik énekesmadár

SJ

V

NYÁRI VÁSÁR a Korzó Áruházban és Bonyhádon a Szent I. u-i cipó'boltban

Női-, férfi-, gyermek szandálok

20-50%-os

árengedménnyel

2Ü00 Ft-ért

****<*

nyá«cipó.k 2 000F,-ért 2.700 Ft-ért

LX ^ Á(j RÜLi 1

m

apR rfetsf Dtgpcrjp

[ Ar:

/ i -i,il-í /■ P.

7100 Szekszárd, Arany J. u. 4. Telefon: (74) 415-622, (74) 415-145, (74)415-965, Telefax: (74) 415-256 Nyitva: naponta 8-17.30-ig, szombaton 8-12-ig állunk kedves vevőink rendelkezésére!

Lakásának teljes berendezését az előszobafaltól a hálóig minőségi bútorokból biztosítjuk! Nálunk a kiegészítőket is megtalálja a szőnyegtől a csillárig!

Keressen bennünket, mindig érdemes!

□ kisbútorok konyha- és

□ étkezöbútorok

□ gyerekszobák

□ nappali-szobák

□ hálószobák teljes berendezésé

1 Dunaföldvári Vár Galéria I vállalkozása bemutatni Kiss Ágnes afrikai képeit. I Dunaföldvárnak Magyar

I László egyik oskolájaként felvállalt hagyománya az Afrikai kontinens felfedezéséhez, hegy- és vízrajzának, de legkivált néprajzának kutatása, vagy inkább az idevonatkozó kutatási eredmények megismerése. Magyar László szobra mellett, félszáz méternyire a róla elnevezett gimnáziumtól, tehát nem a véletlen műve a Németországba szakadt dunaújvárosi afrikai képeinek bemutatása.

Kiss Ágnes, e remekbe készített képek szerzője, 1970-ben született Dunaújvárosban. Érettségi vizsgája után egy ideig a Dunaújvárosi Hírlapnál dolgozott. 1992 óta Kölnben él és dolgozik együtt élete választottjával - akinek reklámmal és hirdetésekkel foglalkozó cége van. Sokat utaznak - immár a világ valamennyi * földrészén megfordultak,

I- érdeklődésük, na meg vállalt megbízatásaik szerint.

Kiss Ágnes a dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklubban kezdett fotózni, a klubnak 1996-tól rendes tagja. Ki tudja, tán a névadó Rosti Pál munkássága lehetne indítója expe- díciós jellegű vállalkozásainak? Hiszen Rosti az I elmúl században mázsás készülékeivel járta be I Közép-Amerikát máig érI

dekfeszítő képekkel ajándékozva meg a fényképezés történetét.

Kiss Ágnesnek - alig hihető - ez csupán második kiállítása. (Az elsőt 1997-ben a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központban rendezte „Tarka világ” címmel.)

Kiss Ágnes kiállításán szereplő képei Dél-Afri- kában, Namíbia, Botswana és Szenegál területén készültek. Az érzékeny szemű fotográfus igen tág szemhatárt fog össze képein a néprajztól a természetrajzig. A felölelt időszak (1995-1998) teljes bemutatására természetesen nem vállalkozhatott. Ám az elérhető emberközelség, vagy a tájjal való belső azonosulás mégis egy teljes univerzumot érzékeltet. Univerzumot, Kiss Ágnes belső világát, egy világot, amelyben az időközben „Ágnes Kiss”-é vált dunaújvárosi, mint egyetemes gondolkodású világpolgár magára talált.

Kiss Ágnes ugyanis ráérzett a fotografálás legfontosabb küldetésére, a tág értelemben vett

riportázsra, a megfigyelt • dolgok hiteles dokumentálására. Hiszen az ezredforduló felől visszatekintve úgy tűnik: döntően nem az atomfizikáé a huszadik század, hanem az információ második tűzgyújtásáé. Az információé, amelyet ha tisztességtelen célból manipulálnak, torzítanak, hát or- szágnyi népeket, kontinenseket sodornak pusztító háborúkba. Sőt, az óvatosságra tanítottak előtt már maga a torzítás ténye leleplező. A szándék sandasága ellen pedig csak egyetlen igaz fegyver van, a rendíthetetlen igazmondás. Igazmondás minden tettünkben, megnyilvánulásunkban, bármi áron. Kiss Ágnes képei ilyenek. Tiszták és egyenesek. Ne higgyük azonban, hogy ehhez valamiféle hideg kívülállás szükségeltetik. Nem csak a bekötött szemű Iustitia isteni kezében függő mérleg lehet az igazság szimbóluma. Kiss Ágnes elkerüli a mérlegtartó oszlop-lélek- telen álláspont keresését. Észreveszi, hogy maga is a történet része. Bár mindent megtesz, hogy kamerája meg ne zavarja az ábrázolt valóságot, hagyja történni azt ptaga kedve szerint. Ám ha ez mégsem sikerül, hát annak okát is feltárja. Vajon miért kelt félelmet egy feketében a fehér ember kezében tartott „ördön- gös masina”, a kamera? Ugyan mit vizsgál bennünk a sivatag kellős közepén velünk szembesülő, csodálatos szépségű egyenes szarvú Oryx? Igazán ártatlan-e rájuk nézve kíváncsiságunk? Hiszen a dolgokról való tudás hatalmunkat jelentheti felettük.

Kiss Ágnes képei meggyőzőek arról, hogy szemei a mi kíváncsiságunkéi. Amit Ő lát, képein mi látjuk szinte közvetlen közelről. Látunk és talán értünk távoli dolgokat, ahová a távolság miatt sokunk sohasem fog eljutni. A hihetetlen általa megvalósul. Látjuk azt, ahol a természet színei mások, mások a föld vöröses sárgái, más az alkony és hajnal is. Más ott a tábortűz közelében, az ember húsmeleg közelségében, a népi tánc forgatagában. Más, ha valami feketék közt fehér, ahol a vendéglátók feketék s a fehér „csak” vendég. Ez egyszerűen csak az általunk ismertebb világ fonákja?

A ki nem mondott válaszokat nekünk kell megadnunk. Megtisztelő kötelességünk.

Ifj. Koffán Károly

Kiss Ágnes:

Fekete Afrika színesben

Fotókiállítás a Dunaföldvári Vár Galériában

Magától értetődő a