Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

1999. június 9., szerda 5. oldal Hazai Tükör Koronatörvényt sürgetnek A kormánybiztos a honfiúi kebel hiányáról „Elképesztőnek tartom, hogy az ország nagyvállalatai, in­tézményei és vállalkozói - ki­véve Demján Sándort és Somody Imrét - úgy visel­kednek, mintha semmi közük nem lenne a magyar millen­niumhoz” - jelentette ki Ne- meskürty István az Ország- gyűlés kulturális bizottságá­nak albizottsága előtt. A kormánybiztos hozzátette: az egy évszázaddal ezelőtti meg­emlékezések alkalmából „nyü­zsögtek az akkori vállalkozók”.- Nem pénzt kérünk, hanem valami maradandót - mondta a kormánybiztos. Emlékeztetett arra, hogy Angliában a millen­niumi ünnepségek idején a sze­rencsejátékokból befolyt min­den tiszta jövedelem az ünnep­lést szolgálta. Nemeskürty Ist­ván bejelentette, hogy szemé­lyesen kezdeményezte a Szent Korona jogállásának törvényi rendezését. Amennyiben ez nem történik meg, az ereklye múzeumi kiállítási tárgy marad. Visy Zsolt, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumá­nak helyettes államtitkára arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a millenniummal össze­függő pályázatokra ebben az évben 3,1 milliárd forintot ad­hat a tárca. A pályázóknak azonban jelentős önrésszel kell hozzájárulniuk többek között a műemlékek, a kastélyok, az épített örökség és emlékhelyek felújításához, feltárásához. A határon túli műemlékek felújítására, feltárására 100 mil­lió forintot különítettek el, eb­ből 50 millió forintot az erdélyi műemlékekre, valamint a ma­gyarországi román ortodox műemlékekre. „Ez nem pályá­zati pénz, hanem államközi szerződésben rögzített összeg, amelyhez a román kormány ugyanennyit ad hozzá” - mondta a helyettes államtitkár. Visy hangsúlyozta: a pályáz­tatás folytatódik, jövőre is ha­sonló összeggel lehet számolni. Az idei előkészületekre 10 mil- liárdot irányzott elő a tárca. Pepó Pálék elzárkóznak a politizáló zöldek elől Hiányzik az egyetértés Továbbra sem egyezik a Környezetvédelmi Miniszté­rium (KM) álláspontja a civil szervezetekével. A zöldek sze­rint a tárca szakmailag al­kalmatlannak és komolyta­lannak tartja őket a közös munkára. A KM cáfolta a rágalmakat. Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségé­nek elnöke lapunknak el­mondta: a környezetvédelmi tárca nem ismeri sem a termé­szetvédő mozgalmak társada­lomban betöltött szerepét, sem konkrét tevékenységüket.- A minisztérium szerint mi szakmailag alkalmatlanok va­gyunk, és a tevékenységünk is komolytalan. Hiányoljuk a hozzáértő párbeszédet is - mondta az elnöknő. Horváth József, a Környe­zetvédelmi Minisztérium sajtó­főnöke cáfolja az efféle váda­kat. Mint mondta, Pepó Pál mi­niszter különösen fontosnak tartja a társadalmi összefogást és a „civilekkel” közösen vég­zett munkát.- Csupán olyan esetekben tartózkodunk az együttműkö­déstől, ha politikai célzatot lá­tunk a „civilek” megnyilatko­zásaiban - ismertette a KM ál­láspontját a sajtófőnök, (h. gy.) Vita a kollektív szerződésről Magyarországon a munka- vállalóknak csupán 30-35 százalékát védi kollektív szerződés, 10 százalékukat ágazati megállapodás - hang­zott el a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) által rendezett teg­napi konferencián. Wittich Tamás, az MSZOSZ al- elnöke szerint örvendetes tény, hogy az elmúlt nyolc évben 19 ágazati kollektív szerződés szü­letett, ám ezek nagy része tar­talmi változtatásra szorul. Borsik János, az Autonómok társelnöke a fő teendőkről szólva kijelentette: a kollektív szerződések számának és tar­talmának bővítése érdekében a megállapodások jogi hátterének tisztázására van szükség. „A munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteinek meg kell találniuk a közös ér­dekeltségi pontokat”, mondta. Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetségének elnöke szerint a kol­lektív szerződés a munkaadók érdekeit is szolgálja, hiszen a megállapodás kétoldalúan rög­zíti a kötelezettségeket. így például a munkaadóknak nem kell sztrájktól tartaniuk. Időt nyertek az önkormányzatok és az OTP adósai A tb-alapoknak három gazdája lesz A jövőben a társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat a Pénzügyminisztérium látja el, az egészségpolitikai döntések az Egészségügyi Minisztériumban születnek, a nyugdíjpolitikában pedig a szociális és család­ügyi miniszter véleménye lesz a mérvadó - jelentette be Borókai Gábor szóvivő a kormány keddi ülését követően. Hivatalosan június 26-áig szűnik meg a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő tb- alapokat felügyelő titkárság. A felügyelet áthelyezését Sel- meczi Gabriella államtitkár lemondása csupán felgyorsí­totta. Borókai Gábor el­mondta, hogy a kormányprog­ramban szereplő felügyelőbi­zottság felállításáról a kabinet végképp letett. Az új helyzetet szentesítő törvénymódosítá­sok a parlament őszi üléssza­kán születhetnek meg. Ezek Borókai szerint csupán „eszté­tikai” kiigazítások lesznek. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter bejelen­tette, hogy a kormány módosí­totta a hátrányos helyzetben lé­vők adósságenyhítéséről szóló kormányrendeletet. A telepü­lési önkormányzatok meghosz- szabbított határideig alkothat­ják meg helyi rendeleteiket a támogatások elosztásáról. Ez a határidő 1999. szeptember 30., az adós háztartásokkal decem­ber 31 -ig lehet támogatási szer­ződést kötni. Az 1988 előtti lakáscélú hi­teltartozások átütemezésére maga az OTP is ajánlatot tett adós ügyfeleinek, de az érin­tettek egyharmada fel sem ke­reste a pénzintézetet. Harrach Péter hangsú­lyozta, hogy a kormány az adósságok elengedését to­vábbra sem támogatja, hiszen ezzel a becsületesen törlesztők érdekei sérülnének. Az adós­ságok 30 százalékát az érintett családoknak kell vállalniuk. A kormány tagjai is tájékoz­tatást kaptak a Miniszterelnöki Hivatal három államtitkárának szerepéről a „levélbombaügy­ben”. Kiderült, hogy miköz­ben Selmeczi Gabriella úgy tudta, a levelet megsemmisí­tették, az eredeti példány Ró­nai Gábornál, a Lockheed Martin cég magyarországi ko­ordinátoránál volt. Ám ez az eredeti levél nem hagyta el az országot. (németh) Készül az új polgári törvénykönyv Azzal a meggyőződéssel fogtunk hozzá a munkához, hogy egy polgári törvénykönyv még a mai felgyorsult világban sem készülhet néhány évre, hanem évtizedeket kell kiszol­gálnia - mondta a kodifikációs főbizottság elnöke. Május végén jelent meg az a kormányhatározat, amely lét­rehozta az új polgári törvény- könyv (Ptk.) megalkotásának munkálatait irányító és koor­dináló testületet. Elnöke Vékás Lajos egyetemi tanár, az ELTE polgári jogi tanszéké­nek vezetője. Elmondta: az új Ptk.-nak helyt kell állnia a XXI. század körülményei kö­zött is, és ez a távlatos szemlé­let és ambíció magától értető­dően többéves alapos, nyugodt kodifikáciőt követel.- 2001-re kell elkészíteni az új Ptk. részletes koncepcióját, s ha azt az Országgyűlés elfo­gadja, akkor készül majd el a törvényszöveg tervezete - je­lentette ki a jogtudós. A jelenleg hatályos Ptk.-t 1959-ben fogadta el az Or­szággyűlés. E kódex szakmai előkészítése 1953-57 között zajlott egy olyan időszakban, amikor a Ptk. „lelkét” jelentő magántulajdon csak egészen szűk körben és erősen korláto­zott formában létezett.­- A polgári jogi normák absztrakt jellegének köszön­hető és a törvénykönyvet szakmailag előkészítő pro­fesszorok és kiváló gyakorlati szakemberek érdeme, hogy az akkori körülmények között létrehozott törvény még egyál­talán képes kielégíteni a gyö­keresen megváltozott köve­telményeket.-A hatályos Ptk. állapotát vizuálisan is jelzi a számos ha­tályon kívül helyezett és üre­sen maradt paragrafus. Egé­szében véve tehát aligha két­séges, hogy átfogó reformra és egy új törvény mű elkészíté­sére van szükség - szögezte le a professzor. A nemzeti vízum a családegyesítést, a kapcsolattartást is segíti Kényszerű, de fájdalommentes megoldás Bár az Európai Unió nem várja el Magyarországtól, hogy a csatlakozás előtt bevezesse a vízumkényszert a szomszédos államok polgárai számára, az érintett magyar kisebbségek képviselőit mégis aggodalommal tölti el, hogy esetleg elszige­telődhetnek az anyaországtól. Ennek a véleménynek adott hangot az elmúlt napokban Kasza József, a Vajdasági Ma­gyarok Szövetségének elnöke is. Németh Zsolt, a Külügymi­nisztérium politikai államtit­kára szerint ugyan teljesen megalapozatlanok ezek a fé­lelmek, ha azonban mégis be kellene vezetni Magyarorszá­gon a vízumkényszert, akkor az európai uniós jogon belül létező lehetőség „fájdalom- mentes megoldást” jelenthetne a kapcsolatok fenntartására. A schengeni egyezmény csak rövid távú, 90 napnál nem hosszabb tartózkodási idő esetén ír elő a tagállamok ví­zumpolitikájának közelítésére közös szabályokat. E rendel­kezések egységes alkalmazása minden tagállam számára kö­telező. Ezzel szemben a 90 napot meghaladó, hosszú távú tartózkodásra vonatkozó ví­zumgyakorlat kialakítása a tagállamok hatáskörébe tarto­zik. Ennek alapján az egyez­ményben részes államok - az általános gyakorlat szerint - legfeljebb öt évre érvényes, csak a kibocsátó állam terüle­tére jogosító és 90 napot meg­haladó tartózkodásra korláto­zott úgynevezett nemzeti ví­zumot állíthatnak ki - tájékoz­tatta lapunkat Zanathyné dr. Martin Györgyi, a Külügymi­nisztérium konzuli főosztá­lyának vezetője. A vízum kiadását alapos, az egyedi körülményeket figye­lembe vevő mérlegelés előzi meg. Az ilyen engedélyeket a tagállamok a kérelmező és az adott ország közötti szoros gazdasági, kulturális kapcsolat- tartás, munkavállalás és csalá­degyesítés céljára, a letelepe­dés könnyítésére szánják, (sts) Lockheed-ügy. Az SZDSZ megütközve látja, hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem pedig a Fidesz nem kívánja fel­tárni az igazságot a lobbylevél ügyében - olvasható a tegnap kiadott közleményben. A sza­baddemokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a Lockheed-ügyet és annak esetleges politikai összefüggéseit parlamenti vizs­gálóbizottság tárja fel. Alkotmányos elvonás. Nem alkotmányellenes az idei költ­ségvetési törvénynek az a ren­delkezése, amely szerint a köz­ponti költségvetés általános tar­talékát növelték a helyi önkor­mányzatok állami támogatására szánt hozzájárulás 1,9 százalé­kának elvonásával - áll az Al­kotmánybíróság határozatában. Az indoklás szerint az állam szabadon választhat az általa jónak látott gazdasági szabá­lyozások között. Nincs esély. Pokol Béla, a vá­lasztási reformot előkészítő parlamenti bizottság elnöke szerint mind a parlamenti lét­szám csökkentését, mind pedig a kisebbségek országgyűlési képviseletét illetően olyan je­lentős eltérések vannak a frak­ciók álláspontjai között, hogy nincs esély a megállapodásra. Megtelt. Újabb átmeneti szállás megnyitására kerül sor, való­színűleg Szegeden. A bombá­zások óta több mint 2300 jugo­szláv állampolgárságú mene­kült kért védelmet a magyar ha­tóságoktól, így az idén már több mint 5000 személy folya­modott menekültstátusért a Menekültügyi és Migrációs Hivatalhoz. Ellátatlanul. A regisztrált munkanélküliek 25,6 százaléka nem részesült ellátásban, 33,2 százalékuk részére járadékot, 41,2 százalékuknak szociális jellegű jövedelempótló támoga­tást folyósítottak áprilisban - tartalmazza az Országos Mun­kaügyi Módszertani Központ most közzétett részletes elem­zése. A hó végén 140 ezren ré­szesültek átlagosan 20 950 fo­rint összegű járadékban. Még nem. A királyság visszaál­lítására kezdeményezett nép­szavazás érdekében egyelőre nem indítható meg az aláírás- gyűjtés, mert az Országos Vá­lasztási Bizottság múlt heti döntése ellen a fideszes Ru- bovszky György magánember­ként panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Farkas Helga elrablója? Az ORFK bűnügyi főigazgatósága lezárta a nyomozást Farkas Helga feltételezett elrablója, Csapó József ügyében, s a vád­emelési javaslatot szerdán ad­ják át a Csongrád megyei fő­ügyészségnek. Pedagógusok elismerése. Kazinczy-díjat kapott három pedagógus, köztük Békésiné dr. Fejes Katalin szegedi adjunktus (képünkön balra), mert „hittel nevelik diákjaikat anya­nyelvűnk szeretetére”. Péchy Blanka-díjat Dani Margit (középen) csurgói és Nagy Sándorné (jobbra), karcagi tanár vehetett át a tegnapi ünnepségen. fotó: feb/körmendi imre Kukorelli István most már igent mondana, ha felkérnék jelöltnek Egyeztetés a színfalak mögött Kukorelli István, az Oszágos Választási Bizottság elnöke, alkotmányjogász, a budapesti jogi kar tanszékvezetője a kö­vetkező alkotmánybírói választás egyik biztos befutója lehet. Június végén három bíró - Lá- bady Tamás, Tersztyánszky Ödön és Vörös Imre - kilencé­ves megbízatása megszűnik, ezzel a taláros testület létszáma a határozatképesség határához érkezik. Szűk két hete van az Országgyűlésnek arra, hogy a képviselők kétharmada egyetér­tésre jusson az utódok szemé­lyét illetően. A szakmai körökben elismert alkotmányjogász, Kukorelli István tavaly azzal utasította el jelölését, hogy bár az alkot­mánybíróvá válás valamennyi feltételének megfelel, profesz- szori kinevezése még nem tör­tént meg. Nos, június 14-én át­veheti professzori kinevezését.- Már nincs visszaút, formai kifogásom nem lehet, így abban az esetben, ha ismét hivatalos megkeresés érkezik, igent mondok - nyilatkozta lapunk­nak Kukorelli István, akinek je­lölésében ősszel valamennyi párt egyetértett. Az ELTE jogi karának al­kotmányjogi tanszékvezetője az OVB elnöki tisztét is felcse­rélné az alkotmánybírói szé­kért. Mint mondta, folyamato­san figyelemmel kíséri az AB tevékenységét, számos korábbi tanártársa, barátja tagja a talá­ros testületnek, így pontosan tudja, milyen követelmények­nek kell megfelelnie. Ader János házelnök, az al­kotmánybírókat jelölő parla­menti bizottság elnöke lehetsé­gesnek tartja, hogy az Ország- gyűlés még a nyári szünet előtt megválassza a lejárt mandá- tumú alkotmánybírók utódait. Addig Kukorellin kívül még két elismert jogtudós személyében kell egyezségre jutniuk a képvi­selőknek. Elképzelések szerint az egyik bírót a kormányoldal, a másikat pedig az ellenzék je­lölné. A szabaddemokratáknak három női jelöltjük is van, akiket viszont a koalíció nem fogad el. A színfalak mögött most kezdő­dik az egyeztetés. Horváth Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents