Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
12. oldal Tolnából Európába 1999. május 29., szombat Kis feldolgozók a falvakban Nagymány okról, Tolnáról, Szekszárdról hasonló kérdést tettek fel Maácz Miklósnak: el- képzelhetó'-e majd Magyarországon is az, ami Franciaországban vagy Olaszországban már működik. Például saját sajtot, tejterméket árulhatnak, vagy a kis helyi feldolgozóknak van nagy szerepük, például egy-egy falu saját gyümölcsléjét, szedőjét dolgozza fel és közösen értékesíti azt. Támogat- ják-e ezt a törekvést, ami a telefonáló szerint sokat segíthetne az alacsonyabb költségű termékek előállításában, a túltermelés szabályozásában, a helyi emberek foglalkoztatásában ? — A helyi feldolgozók léte kívánatos, ugyanakkor mivel valószínűleg nem versenyképesek a nagy gyárakkal, üzemekkel, támogatásuk a helyi kezdeményezéseket felkaroló vidékfejlesztési politikán keresztül képzelhető el. A helyi ellátásban betöltött szerepüket igen fontosnak ítéljük. Sokan kérdezték a következőket: az uniós tagországoknak milyen kötelezettségeik vannak? Fizetnek-e tagdíjat, kötelezik-e őket egymás áruinak forgalmazására, stb. — A tagországok nem tagdíjat, hanem nemzeti jövedelmük bizonyos százalékát fizetik be a közös EU-alapba, ezt a pénzt azonban - jelentős mértékben éppen agrártámogatások formájában - vissza is kapják. Egymás áruinak forgalmazása nemcsak kötelezettség, hanem az unió lényege. Az áruk szabad áramlása az alapvető szabadságok egyike (áruk, tőke, szolgáltatások szabad áramlása). Az árukat tehát nemhogy kötelesek beengedni saját piacukra, hanem még csak nem is ellenőrizhetik egymás áruit a belső határokon. Bátaszéki, szekszárdi, leveli telefonálók kérdezték Maácz Miklós osztályvezetőtől, hogy az idénymunkát, például gyümölcsös, szőlő metszését, zöldmunkát, szüretet, hogyan könyvelik el az uniós országokban, úgy, hogy az szabályos (ne fekete munka) legyen? — Nincs egységes álláspont az uniós országokban az idénymunkával kapcsolatban. Emiatt változatos a kép, tagállamonként másként rendezik. Egyébiránt igazodnak a gazdálkodás általános szabályaihoz (például a társadalombiztosítás is tagállami kérdés). Elképzelhető-e túltermelés? Paksról, Lengyelről és Hő- gyészről kérdezték olvasóink: a csatlakozást követően elképzelhető-e hasonló jellegű válság a sertés, a baromfi, a juh ágazatban, mint amilyen jelenleg is van? — Nem valószínű. Az Unióban egységes a piac, az agrár- politikát (így például a termelési és az exporttámogatásokat) jelentős mértékben egy nemzetállamok feletti szint (a brüsszeli bizottság) határozza meg nem évről évre, hanem hosz- szabb, 5-6 éves időszakokra, így a piacok sokkal kiszámítha- tóbbak, mint nálunk, hosszabb időre lehet tervezni. A termékeket nem egy ország piacán, hanem egy várhatóan 400-500 millió fogyasztót számláló piacon kell elhelyezni. Amennyiben mégis piaci zavar alakul ki, akkor a termékfelesleg levezetésére az Unió közös pénzalapjait használják fel (például külön exporttámogatás nyújtásán keresztül), ezek az alapok pedig jóval több pénzzel gazdálkodnak, mint a magyar agrárköltségvetés - mondta Maácz Miklós. Szekszárdi és tengelici olvasóink kérdése a következő: mit jelenthet a csatlakozás például a tej, tejtermékek, húsáruk esetében? Még több sajt, szalámi, tejpor érkezik be Nyugat-Euró- pából hozzánk, vagy a magyar termékek is „kimennek" oda? Ez mennyiben érintheti majd a hazai termelőket? — Igen, a csatlakozás azt jelenti, hogy a határok mindkét irányban átjárhatóvá válnak, tehát nemcsak a magyar élelmiszerek juthatnak ki szabadon a már említett 400-500 millió fős piacra, hanem az uniós termékek is szabadon jöhetnek be a magyar piacra. Várakozásunk szerint ez lényegesen nem fogja befolyásolni a magyar termékek versenyképességét, a hazai piacon, mert egyrészt az élelmiszerárak már jelenleg is és a csatlakozásig még inkább, fokozatosan közelítenek Magyar- ország és az EU között, másrészt a hazai termékek árához a szállítási költség nyilvánvalóan nem adódik hozzá, tehát a helyi termékek mindenképpen előnyben vannak. A támogatott uniós termékektől sem kell tartanunk, hiszen - mint említettem, a piac és az agrárpolitika is egységes lesz, csak olyan feltételekkel lehet majd a tagországokból származó árut Magyar- országon forgalmazni, mint bármely más tagországban. Családi gazdaságok az unióban Egy dombóvári gazdálkodó a családi gazdaságokról szeretne többet tudni, ezért hívott bennünket a zöld vonalon. Milyen támogatásokra, piaci feltételekre számíthat a csatlakozást követően, ha 70 hektár szántója van, 5 hektár gyümölcsöse (szilva és sárgabarack) és emellett állatokkal is foglalkozik? A jelenlegi termelőszövetkezetnek van-e megfelelője az EU országaiban? - kérdezte még a telefonáló. Kérdését Maácz Miklóshoz, az Európai Uniós Főosztály osztályvezetőjéhez továbbítottuk: — A volt NDK területén működnek a miénkhez hasonló szövetkezetek, ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a kelet-európai típusú TSZ-ek nem találhatók meg a jelenlegi Európai Unió országaiban. A magyar tsz-ek azonban már jelenleg is egyre inkább olyan irányban alakulnak át, amely az EU-ban nemcsak általános, hanem támogatott is, nevezetesen az önálló földdel rendelkező gazdák szövetkeznek a táblák közös művelésére, a megtermelt termények közös értékesítésére stb. Ilyen szempontból a magyar szövetkezetek minden bizonnyal az EU- ban is tovább fognak élni. A gazdálkodó másik kérdésére innen elég nehéz válaszolni, sokféle támogatás létezik az EU-ban, külön a szántóföldi növényekre, külön az egyes állatfajokra, külön egyes beruházásokra, stb. Az azonban még a tárgyalások és az EU belső fejlődésének függvénye, hogy a csatlakozás időpontjában milyen közös agrárpolitikához kell majd alkalmazkodnunk, hogy hozzájutunk-e az összes jelenlegi EU-s támogatáshoz. Javasoljuk, hogy a gazdálkodó a megyei földművelésügyi hivatalban kérjen tájékoztató anyagokat az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról. — Ha belépünk az Európai Unióba, akkor kitől kapják a termelők a támogatást? Egy központi alapból, vagy a magyar kormánytól? Kaptak már támogatást a felvásárlók, kaptak az exportálók. A csatlakozás után talán a termelők is kapnak? - kérdezték bonyhádi, faddi és dalmandi olvasóink. — Szintén javasoljuk, hogy a megyei földművelés- ügyi hivatalhoz forduljanak, ahol képzett EU-titkárok várják a kérdéseket. Amennyiben Tolna megyében nincs ilyen titkár, az információkat akkor is megszerzik. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is több tájékoztató anyagot juttatott el a megyei FM hivatalokhoz. Van egyébiránt pályázatos és alanyi jogon járó támogatás is, azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a támogatások jogosságát az EU-tagállamok igen szigorúan ellenőrzik, így aki támogatást kíván kapni, annak regisztrálnia kell magát és fel kell készülnie az évi akár többszöri ellenőrzésre is. — A gépkörök, értékesítő szövetkezetek múltjáról, tapasztalatairól szeretnék többet tudni - mondta egy dombóvári termelő. Kérdése még: mi az oka annak, hogy hazánkban ezek csak néhány helyen működnek jól, de ott sem úgy ahogy például a németeknél? Nálunk mindenki inkább megveszi a saját gépét, de nem közösködik. — A kérdése nem függ ösz- sze a csatlakozással - mondta Maácz Miklós. Valószínűleg történelmi okai vannak, hogy most mindenki inkább húzódozik a szövetkezéstől. Működő, jövedelmező agrárgazdaságban reményeink szerint az ilyen típusú közös működés is elfogadottá válik majd. A külföldiek földvásárlásáról Dombóvári olvasónk kérdezte a zöld vonalon: elképzelhető-e hogy 5 éven belül külföldiek is vásárolhatnak termőföldet Magyarországon? Mi lesz a már megkötött szerződésekkel (zsebszerződés), Budapest és Balaton környékén sok a német, az osztrák, a svájci ingatlantulajdonos. Ez utóbbi mennyiben elfogadható? — Nem képzelhető el, hogy 5 éven belül külföldiek vásárolhassanak Magyarországon termőföldet. A tárgyalásokon a magyar kormány határozott álláspontja, hogy csatlakozás után még legalább 10 évig fennmaradjon a termőföld külföldi kézbe adásának tiltása. Az unióban egyébiránt az uniós állampolgárok, ahogyan szabadon fektethetnek be bármilyen formában, úgy szabadon vehetnek földet is, ezt a tagállamok legfeljebb külön feltételekhez köthetik (pl.: helyben lakás kikötése), ezt idővel Magyarországnak, mint EU-tagnak figyelembe kell majd vennie. A zsebszerződések kezelése nem uniós feladat, a kormány most bejelentett szándéka szerint meg kívánják vizsgálni ezek jogszerűségét. Az ingatlanforgalomban nem látjuk szükségesnek a megszorítást, egyébiránt jelenleg is a helyi önkormányzatok engedélyéhez van kötve a külföldiek ingatlanszerzése. A termőföldet elfogadják-e a hitel fedezetéül? - kérdezték Bony hadról és Szakályból. — Általában igen, illetve a földet jelzálogba is lehet adni. ami pótlólagos tőkeforrást jelent a termelőnek. A bankok, pénzintézetek, hogyan segítik hitelekkel a gazdálkodókat az EU-orszá- gokban? A hitelek nálunk mennyiben lehetnek kedvezőbbek a csatlakozást követően, mint jelenleg? Most ugyanis nem éri meg igénybe venni. - A kérdést egy tolnai telefonáló tette fel. — Tagállamonként változik, hogy milyen feltételekkel helyezik ki a hiteleket. Várhatóan azonban a jóval kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb agrártermelés következtében a magyar bankok is le fogják szállítani az agrárhitelek kamatait. Várhatóan tehát a jelenlegi helyzetnél előnyösebb hitelfeltételekre számíthatnak a termelők. A mezőgazdasági támogatások szabályozása Magyarország az életképes családi gazdaságok és feldolgozó üzemek kialakítása érdekében a csatlakozás után is fenn kívánja tartani azokat a mezőgazdasági beruházási támogatásokat, amelyekre az Európai Unió szektorális korlátozásokat is alkalmaz - jelentette be a héten Brüsszelben Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. A magyar kérelem egyebek között a sertéstelepekre, tehenészeti telepekre és gyümölcsültetvényekre vonatkozik. A belga fővárosban előzőleg összehasonlították az Európai Unió és Magyarország gyakorlatát a mezőgazdaság piaci szabályozásában és az agrárstatisztikai rendszert. A magyar küldöttség vezetője emlékeztetett arra, hogy az uniós rend a legutóbbi EU-csúcstalálkozó eredményeinek megfelelően hamarosan változni fog, de nem alakul át gyökeresen. Vajda László elmondta, hogy a legutóbb elfogadott reformkeret alapján 2002-től az új tagországokat is részesítik az agrár- politikai és szerkezetpolitikai kiadásokban. Az EU részéről a brüsszeli megbeszélésen nem merült fel, hogy Magyarországgal szemben korlátozással kívánna élni. A piaci intervenciós rendszerek és az exporttámogatási rendszer egyébként valamennyi agrártermék kereskedelmét érinti, az unióban igen részletes szabályozás vonatkozik rájuk, kezdve az engedélyek kiadásától a letéti rendszeren át az információs rendszerekig. Miközben az EU alapvetően a közös költségvetésből finanszírozza a közös mezőgazdaságpolitikát, bizonyos célok esetében lehetőség van nemzeti támogatások alkalmazására is, a brüsszeli Európai Bizottság jóváhagyásával. Ä nemzeti támogatások fenntartása e területeken nem minősül átmeneti könnyítés iránti kérelemnek, de a csatlakozási tárgyalások során el kell fogadtatni őket. A termékpiaci szabályok között ezúttal a sertés-, baromfi-, juh-* kecske- és mézpiac rendszerét tekintették át. A magyar küldöttség valamennyit illetően vállalta, hogy a belépés első napjától alkalmazza az EU vonatkozó szabályozását. Ehhez intézményi változások is szükségesek, létre kell hozni például egy kifizető ügynökséget, illetve a támogatási engedélyek elbírálására jogosult intézményeket - utóbbi esetben a magyar tárca a megyei földművelésügyi hivatalokra kíván támaszkodni. Szőlőtelepítés az uniós csatlakozás után A legtöbb kérdés - érthetően, hiszen megyénket erősen meghatározza a szőlő és gyümölcs- termesztés - a fenti témában érkezett a zöld vonalon. Szekszárdról, Bétáról, Harcról, Sió- agárdról, Kölesdről és Zombá- ról telefonáltak olvasóink. Németh László, a megyei földművelésügyi hivatal tanácsosa válaszolt olvasóink kérdéseire. — Az európai uniós csatlakozást követően mi várható a szőlő és gyümölcsös területén a telepítésben, a fajták kiválasztásánál és a piaci lehetőségekben? Új telepítésre lesz-e lehetőség? Milyen esélyeink vannak a francia, az olasz, a német termelőkkel szemben, akik már a világpiacon hírnevet szereztek maguknak? Milyen támogatásra lehet számítani? - kérdezték olvasóink. — A szőlőtermesztésnél az EU jelenlegi szabályozása alapján csak rotációs telepítésekre (felújításra, pótlásra) lesz lehetőség, bővítést az ország termő- területét tekintve, nem engedélyeznek. A fajták kiválasztásánál már jelenleg is a „világfajták” a meghatározóak, de nem szabad elfeledkezni a régi fajtáinkról sem. Lényeges a minőségi bortermelésnek megfelelő alapanyag előállítása, mert az EU-ban a gyengébb (asztali) minőségű borból van több tízmillió hektoliter túltermelés. Az eredetvédelem teljes rendszerét ki kell alakítani és működtetni szükséges a hegyközségeken keresztül. Gyümölcs- termesztés: a cseresznye, meggy, kajszi termesztése hosszú távon biztosított, az al- mástermésűekből nagy a túltermelés, itt még fokozottabban igaz a jól tárolt minőségi termék versenyképessége. A csonthéjasoknál tehát nem várható korlátozás. A kiválasztandó fajtákat jobban kell igazítani a piaci igényekhez. — Várhatóan melyik övezetbe sorolják majd a hazai szőlőültetvényeket? — A csatlakozási tárgyalások során szeretnénk elérni, hogy külön övezetbe kerüljön Magyarország, mert sem a mediterrán, sem az északi övezetbe nem illünk bele. Mauthner
