Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

12. oldal Tolnából Európába 1999. május 29., szombat Kis feldolgozók a falvakban Nagymány okról, Tolnáról, Szekszárdról hasonló kérdést tettek fel Maácz Miklósnak: el- képzelhetó'-e majd Magyaror­szágon is az, ami Franciaor­szágban vagy Olaszországban már működik. Például saját saj­tot, tejterméket árulhatnak, vagy a kis helyi feldolgozóknak van nagy szerepük, például egy-egy falu saját gyümölcslé­jét, szedőjét dolgozza fel és kö­zösen értékesíti azt. Támogat- ják-e ezt a törekvést, ami a tele­fonáló szerint sokat segíthetne az alacsonyabb költségű termé­kek előállításában, a túlterme­lés szabályozásában, a helyi emberek foglalkoztatásában ? — A helyi feldolgozók léte kívánatos, ugyanakkor mivel valószínűleg nem versenyképe­sek a nagy gyárakkal, üzemek­kel, támogatásuk a helyi kez­deményezéseket felkaroló vi­dékfejlesztési politikán keresz­tül képzelhető el. A helyi ellá­tásban betöltött szerepüket igen fontosnak ítéljük. Sokan kérdezték a követke­zőket: az uniós tagországoknak milyen kötelezettségeik van­nak? Fizetnek-e tagdíjat, köte­lezik-e őket egymás áruinak forgalmazására, stb. — A tagországok nem tag­díjat, hanem nemzeti jövedel­mük bizonyos százalékát fize­tik be a közös EU-alapba, ezt a pénzt azonban - jelentős mér­tékben éppen agrártámogatások formájában - vissza is kapják. Egymás áruinak forgalmazása nemcsak kötelezettség, hanem az unió lényege. Az áruk sza­bad áramlása az alapvető sza­badságok egyike (áruk, tőke, szolgáltatások szabad áram­lása). Az árukat tehát nemhogy kötelesek beengedni saját pia­cukra, hanem még csak nem is ellenőrizhetik egymás áruit a belső határokon. Bátaszéki, szekszárdi, leveli telefonálók kérdezték Maácz Miklós osztályvezetőtől, hogy az idénymunkát, például gyü­mölcsös, szőlő metszését, zöld­munkát, szüretet, hogyan köny­velik el az uniós országokban, úgy, hogy az szabályos (ne fe­kete munka) legyen? — Nincs egységes álláspont az uniós országokban az idénymunkával kapcsolatban. Emiatt változatos a kép, tagál­lamonként másként rendezik. Egyébiránt igazodnak a gaz­dálkodás általános szabályai­hoz (például a társadalombizto­sítás is tagállami kérdés). Elképzelhető-e túltermelés? Paksról, Lengyelről és Hő- gyészről kérdezték olvasóink: a csatlakozást követően elképzel­hető-e hasonló jellegű válság a sertés, a baromfi, a juh ágazat­ban, mint amilyen jelenleg is van? — Nem valószínű. Az Uni­óban egységes a piac, az agrár- politikát (így például a terme­lési és az exporttámogatásokat) jelentős mértékben egy nem­zetállamok feletti szint (a brüs­szeli bizottság) határozza meg nem évről évre, hanem hosz- szabb, 5-6 éves időszakokra, így a piacok sokkal kiszámítha- tóbbak, mint nálunk, hosszabb időre lehet tervezni. A termé­keket nem egy ország piacán, hanem egy várhatóan 400-500 millió fogyasztót számláló pia­con kell elhelyezni. Amennyi­ben mégis piaci zavar alakul ki, akkor a termékfelesleg leveze­tésére az Unió közös pénzalap­jait használják fel (például kü­lön exporttámogatás nyújtásán keresztül), ezek az alapok pedig jóval több pénzzel gazdálkod­nak, mint a magyar agrárkölt­ségvetés - mondta Maácz Mik­lós. Szekszárdi és tengelici olva­sóink kérdése a következő: mit jelenthet a csatlakozás például a tej, tejtermékek, húsáruk ese­tében? Még több sajt, szalámi, tejpor érkezik be Nyugat-Euró- pából hozzánk, vagy a magyar termékek is „kimennek" oda? Ez mennyiben érintheti majd a hazai termelőket? — Igen, a csatlakozás azt je­lenti, hogy a határok mindkét irányban átjárhatóvá válnak, tehát nemcsak a magyar élelmi­szerek juthatnak ki szabadon a már említett 400-500 millió fős piacra, hanem az uniós termé­kek is szabadon jöhetnek be a magyar piacra. Várakozásunk szerint ez lényegesen nem fogja befolyásolni a magyar termé­kek versenyképességét, a hazai piacon, mert egyrészt az élel­miszerárak már jelenleg is és a csatlakozásig még inkább, fo­kozatosan közelítenek Magyar- ország és az EU között, más­részt a hazai termékek árához a szállítási költség nyilvánvalóan nem adódik hozzá, tehát a helyi termékek mindenképpen előnyben vannak. A támogatott uniós termékektől sem kell tar­tanunk, hiszen - mint említet­tem, a piac és az agrárpolitika is egységes lesz, csak olyan felté­telekkel lehet majd a tagorszá­gokból származó árut Magyar- országon forgalmazni, mint bármely más tagországban. Családi gazdaságok az unióban Egy dombóvári gazdálkodó a családi gazdaságokról sze­retne többet tudni, ezért hívott bennünket a zöld vonalon. Mi­lyen támogatásokra, piaci fel­tételekre számíthat a csatlako­zást követően, ha 70 hektár szántója van, 5 hektár gyü­mölcsöse (szilva és sárgaba­rack) és emellett állatokkal is foglalkozik? A jelenlegi terme­lőszövetkezetnek van-e megfe­lelője az EU országaiban? - kérdezte még a telefonáló. Kérdését Maácz Miklóshoz, az Európai Uniós Főosztály osztályvezetőjéhez továbbítot­tuk: — A volt NDK területén működnek a miénkhez ha­sonló szövetkezetek, ennek el­lenére azt mondhatjuk, hogy a kelet-európai típusú TSZ-ek nem találhatók meg a jelenlegi Európai Unió országaiban. A magyar tsz-ek azonban már je­lenleg is egyre inkább olyan irányban alakulnak át, amely az EU-ban nemcsak általános, hanem támogatott is, neveze­tesen az önálló földdel rendel­kező gazdák szövetkeznek a táblák közös művelésére, a megtermelt termények közös értékesítésére stb. Ilyen szem­pontból a magyar szövetkeze­tek minden bizonnyal az EU- ban is tovább fognak élni. A gazdálkodó másik kérdé­sére innen elég nehéz vála­szolni, sokféle támogatás léte­zik az EU-ban, külön a szántó­földi növényekre, külön az egyes állatfajokra, külön egyes beruházásokra, stb. Az azonban még a tárgyalások és az EU belső fejlődésének függvénye, hogy a csatlakozás időpontjában milyen közös agrárpolitikához kell majd al­kalmazkodnunk, hogy hozzá­jutunk-e az összes jelenlegi EU-s támogatáshoz. Javasol­juk, hogy a gazdálkodó a me­gyei földművelésügyi hivatal­ban kérjen tájékoztató anya­gokat az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról. — Ha belépünk az Európai Unióba, akkor kitől kapják a termelők a támogatást? Egy központi alapból, vagy a ma­gyar kormánytól? Kaptak már támogatást a felvásárlók, kap­tak az exportálók. A csatlako­zás után talán a termelők is kapnak? - kérdezték bony­hádi, faddi és dalmandi olva­sóink. — Szintén javasoljuk, hogy a megyei földművelés- ügyi hivatalhoz forduljanak, ahol képzett EU-titkárok vár­ják a kérdéseket. Amennyiben Tolna megyében nincs ilyen titkár, az információkat akkor is megszerzik. Az Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is több tájékoz­tató anyagot juttatott el a me­gyei FM hivatalokhoz. Van egyébiránt pályázatos és ala­nyi jogon járó támogatás is, azt azonban mindenképpen fi­gyelembe kell venni, hogy a támogatások jogosságát az EU-tagállamok igen szigorúan ellenőrzik, így aki támogatást kíván kapni, annak regisztrál­nia kell magát és fel kell ké­szülnie az évi akár többszöri ellenőrzésre is. — A gépkörök, értékesítő szövetkezetek múltjáról, ta­pasztalatairól szeretnék többet tudni - mondta egy dombóvári termelő. Kérdése még: mi az oka annak, hogy hazánkban ezek csak néhány helyen mű­ködnek jól, de ott sem úgy ahogy például a németeknél? Nálunk mindenki inkább meg­veszi a saját gépét, de nem kö­zösködik. — A kérdése nem függ ösz- sze a csatlakozással - mondta Maácz Miklós. Valószínűleg történelmi okai vannak, hogy most mindenki inkább húzódo­zik a szövetkezéstől. Működő, jövedelmező agrárgazdaságban reményeink szerint az ilyen tí­pusú közös működés is elfoga­dottá válik majd. A külföldiek földvásárlásáról Dombóvári olvasónk kérdezte a zöld vonalon: elképzelhető-e hogy 5 éven belül külföldiek is vásárolhatnak termőföldet Magyarországon? Mi lesz a már megkötött szerződésekkel (zsebszerződés), Budapest és Balaton környékén sok a né­met, az osztrák, a svájci ingat­lantulajdonos. Ez utóbbi mennyiben elfogadható? — Nem képzelhető el, hogy 5 éven belül külföldiek vásárolhassanak Magyaror­szágon termőföldet. A tárgya­lásokon a magyar kormány ha­tározott álláspontja, hogy csat­lakozás után még legalább 10 évig fennmaradjon a termő­föld külföldi kézbe adásának tiltása. Az unióban egyébiránt az uniós állampolgárok, aho­gyan szabadon fektethetnek be bármilyen formában, úgy sza­badon vehetnek földet is, ezt a tagállamok legfeljebb külön feltételekhez köthetik (pl.: helyben lakás kikötése), ezt idővel Magyarországnak, mint EU-tagnak figyelembe kell majd vennie. A zsebszerződé­sek kezelése nem uniós fel­adat, a kormány most bejelen­tett szándéka szerint meg kí­vánják vizsgálni ezek jogsze­rűségét. Az ingatlanforgalom­ban nem látjuk szükségesnek a megszorítást, egyébiránt jelen­leg is a helyi önkormányzatok engedélyéhez van kötve a kül­földiek ingatlanszerzése. A termőföldet elfogadják-e a hitel fedezetéül? - kérdezték Bony hadról és Szakályból. — Általában igen, illetve a földet jelzálogba is lehet adni. ami pótlólagos tőkeforrást je­lent a termelőnek. A bankok, pénzintézetek, hogyan segítik hitelekkel a gazdálkodókat az EU-orszá- gokban? A hitelek nálunk mennyiben lehetnek kedve­zőbbek a csatlakozást köve­tően, mint jelenleg? Most ugyanis nem éri meg igénybe venni. - A kérdést egy tolnai telefonáló tette fel. — Tagállamonként változik, hogy milyen feltételekkel he­lyezik ki a hiteleket. Várhatóan azonban a jóval kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb agrárterme­lés következtében a magyar bankok is le fogják szállítani az agrárhitelek kamatait. Várha­tóan tehát a jelenlegi helyzetnél előnyösebb hitelfeltételekre számíthatnak a termelők. A mezőgazdasági támogatások szabályozása Magyarország az életképes csa­ládi gazdaságok és feldolgozó üzemek kialakítása érdekében a csatlakozás után is fenn kívánja tartani azokat a mezőgazdasági beruházási támogatásokat, amelyekre az Európai Unió szektorális korlátozásokat is al­kalmaz - jelentette be a héten Brüsszelben Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium főosz­tályvezetője. A magyar kérelem egyebek között a sertéstelepekre, tehe­nészeti telepekre és gyümöl­csültetvényekre vonatkozik. A belga fővárosban előzőleg összehasonlították az Európai Unió és Magyarország gyakor­latát a mezőgazdaság piaci sza­bályozásában és az agrárstatisz­tikai rendszert. A magyar kül­döttség vezetője emlékeztetett arra, hogy az uniós rend a leg­utóbbi EU-csúcstalálkozó eredményeinek megfelelően hamarosan változni fog, de nem alakul át gyökeresen. Vajda László elmondta, hogy a legutóbb elfogadott reformke­ret alapján 2002-től az új tagor­szágokat is részesítik az agrár- politikai és szerkezetpolitikai kiadásokban. Az EU részéről a brüsszeli megbeszélésen nem merült fel, hogy Magyaror­szággal szemben korlátozással kívánna élni. A piaci intervenciós rendsze­rek és az exporttámogatási rendszer egyébként valamennyi agrártermék kereskedelmét érinti, az unióban igen részletes szabályozás vonatkozik rájuk, kezdve az engedélyek kiadásá­tól a letéti rendszeren át az in­formációs rendszerekig. Miközben az EU alapvetően a közös költségvetésből finan­szírozza a közös mezőgazda­ságpolitikát, bizonyos célok esetében lehetőség van nemzeti támogatások alkalmazására is, a brüsszeli Európai Bizottság jóváhagyásával. Ä nemzeti tá­mogatások fenntartása e terüle­teken nem minősül átmeneti könnyítés iránti kérelemnek, de a csatlakozási tárgyalások so­rán el kell fogadtatni őket. A termékpiaci szabályok kö­zött ezúttal a sertés-, baromfi-, juh-* kecske- és mézpiac rend­szerét tekintették át. A magyar küldöttség valamennyit illetően vállalta, hogy a belépés első napjától alkalmazza az EU vo­natkozó szabályozását. Ehhez intézményi változások is szük­ségesek, létre kell hozni például egy kifizető ügynökséget, il­letve a támogatási engedélyek elbírálására jogosult intézmé­nyeket - utóbbi esetben a ma­gyar tárca a megyei földműve­lésügyi hivatalokra kíván tá­maszkodni. Szőlőtelepítés az uniós csatlakozás után A legtöbb kérdés - érthetően, hiszen megyénket erősen meg­határozza a szőlő és gyümölcs- termesztés - a fenti témában érkezett a zöld vonalon. Szek­szárdról, Bétáról, Harcról, Sió- agárdról, Kölesdről és Zombá- ról telefonáltak olvasóink. Németh László, a megyei földművelésügyi hivatal taná­csosa válaszolt olvasóink kér­déseire. — Az európai uniós csatla­kozást követően mi várható a szőlő és gyümölcsös területén a telepítésben, a fajták kiválasz­tásánál és a piaci lehetőségek­ben? Új telepítésre lesz-e lehe­tőség? Milyen esélyeink vannak a francia, az olasz, a német termelőkkel szemben, akik már a világpiacon hírnevet szerez­tek maguknak? Milyen támoga­tásra lehet számítani? - kérdez­ték olvasóink. — A szőlőtermesztésnél az EU jelenlegi szabályozása alap­ján csak rotációs telepítésekre (felújításra, pótlásra) lesz lehe­tőség, bővítést az ország termő- területét tekintve, nem engedé­lyeznek. A fajták kiválasztásá­nál már jelenleg is a „világfaj­ták” a meghatározóak, de nem szabad elfeledkezni a régi fajtá­inkról sem. Lényeges a minő­ségi bortermelésnek megfelelő alapanyag előállítása, mert az EU-ban a gyengébb (asztali) minőségű borból van több tíz­millió hektoliter túltermelés. Az eredetvédelem teljes rend­szerét ki kell alakítani és mű­ködtetni szükséges a hegyköz­ségeken keresztül. Gyümölcs- termesztés: a cseresznye, meggy, kajszi termesztése hosszú távon biztosított, az al- mástermésűekből nagy a túl­termelés, itt még fokozottabban igaz a jól tárolt minőségi ter­mék versenyképessége. A csonthéjasoknál tehát nem vár­ható korlátozás. A kiválasz­tandó fajtákat jobban kell igazí­tani a piaci igényekhez. — Várhatóan melyik öve­zetbe sorolják majd a hazai sző­lőültetvényeket? — A csatlakozási tárgyalá­sok során szeretnénk elérni, hogy külön övezetbe kerüljön Magyarország, mert sem a me­diterrán, sem az északi öve­zetbe nem illünk bele. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents