Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
1999. május 29., szombat Európából Tolnába 13. oldal Felkészülés a kamaránál Intenzív uniós program A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara júniusban indítja el azt az intenzív uniós felkészítési programját, melyet cégeknek, vállalkozóknak és emellett minden érdeklődőnek ajánl, mondta Rostás Ilona, a megyei kamara titkára. A „trénerek tréningje” néven futó uniós, fél éves intenzív képzés egy országos program része. A kéthetente megrendezésre kerülő egy-egy foglalkozásra bárki jelentkezhet. A javasolt témák: általános ismeretek az Európai Unióról (2 óra), az áruk, a szolgáltatások és személyek szabad mozgása (2 óra), a tőke, és pénzmozgás szabadsága, az euro bevezetése (2 óra), a verseny szabályozása és tisztasága, az EU versenyjoga (2 óra), adóharmonizáció és társadalmi jog az EU-ban (2 óra), Euro-szabványok, környezetvédelmi és fogyasztó- védelmi politika az EU-ban (2 óra), vidéki térségfejlesztés, regionális gondolkodás az EU-ban (2 óra), euromarke- ting-üzleti gyakorlat az EU- ban, információs források (2 óra). A megyei Kereskedelmi és Iparkamara tervezi azt is, hogy az uniós országban megjelent közbeszerzési lehetőségeket begyűjtik és közzé teszik. Ezzel az a céljuk, hogy a megyei vállalkozók ezeket a lehetőségeket megismerjék és pályázhassanak rájuk. Vannak olyan kisebb beruházási lehetőségek, melyek elérhetők egy-egy vállalkozó számára is. Mauthner A magyar film Európában > ' , s . „ÍJ f , v - - s , g ' > O __ , v , ' A közös költségviselés lehet a fejlődés egyetlen útja A Brüsszelben folyó csatlakozási tárgyalásokról a magyar híradások rendszerint csak a gazdasági, a politikai, a jogi vonatkozású eseményeket emelik ki, pedig a tagság az élet más területén is kötelezettségekkel, egyszersmind jogokkal jár. A nemzetközi közösség 1989-ben fogalmazta meg audiovizuális politikáját, amelyet a közelmúltban korszerűsítettek. Az „Oreja csoport” tanulmánya azt ajánlja: Brüsszel már a tagjelöltekkel is úgy működjék együtt, mint a teljes jogú tagokkal, hogy kialakulhasson az egészséges és kiegyensúlyozott audiovizuális rendszer (magyarán: a rádió- és tévéműsorok, a filmek készítése). Magyarország és Lengyelország jó példa arra, hogy az unión belüli szorosabb integráció miként szolgálhat komoly ösztönző erőként Európa film- és televíziós ipara számára. Ez pedig azért is fontos, hogy a mind egységesebbé váló földrész közösen vehesse föl a harcot a tengerentúlról - az Egyesült Államokból, Latin-Ameriká- ból - dömpingáron vásárolt, vitatható kulturális értékeket képviselő szappan- operákkal és akciófilmekkel. A hangsúlyozottan európai gondolatot tartalmazó művészeti alkotások az „Óvilág” hagyományait örökítik tovább. A legtöbb tagjelölt országban a filmgyártásnak igen pozitív tradíciói vannak. Birtokukban van az ötletekkel és a technikákkal kapcsolatos összes ismeret; a probléma egyedül a finanszírozás hiánya, ezt azonban remélhetőleg megoldja - már a csatlakozási tárgyalások idején - a többi európai partnerrel közös költségviselés. Gyorsan kell cselekedni - mutattak rá az unió központjában -, mielőtt az ötletek eltűnnek, vagy éppenséggel megszűnik irántuk az igény. Brüsszelben jól ismerik a magyar filmek és filmesek művészi erényeit. Igaz ez a rajzfilmekre is: Ken- demay János Zsigmond, az Európai Unió brüsszeli magyar missziójának illetékese azon a véleményen van, hogy hazánk mostanra elismerten földrészünk egyik legnagyobb animá- ciósfilm-bázisává vált. (gyulay) Hollandiában évente ötmillió bűncselekmény történik? Maffia nincs, szervezett bűnözés van A legutóbbi megyei jogásznapot az Európai Uniós Csatlakozásnak szentelte a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Csoportja. A szekszárdi tanácskozáson részt vett dr. Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese is. Visszakerült a parlament elé az úgynevezett maffia-ellenes törvénycsomag. Ennek kapcsán kérdeztük a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy vannak-e hazánkban ügyészi szakban maf- fia-bűncselekmények? — Nemrég olvastam a Pest megyei rendőr-főkapitány úr véleményét, amit magam is osztok, hogy Magyarországon nincs maffia, csak szervezett bűnözés. Évek óta elhangzanak utalások arra, hogy megkezdődött a híd- verés a politikusokhoz, kialakulóban van a maffia-bűnözés, de ilyen büntető ügy Magyarországon még nem indult. Nyilván azért, mert nincs. Tíz évvel ezelőtt arról folyt a vita, hogy van-e szervezett bűnözés, aminek a jeleit betöréses lopások területén, a prostitúcióban, csempészetben lehetett észlelni. Mára egyértelművé vált, hogy van szervezett bűnözés hazánkban. Ez bizonyítható a börtönökkel kapcsolatos rendkívüli esetekkel is. Gondolok itt a martonvásári fogoly- szöktetésre, ami kívülről szervezetek meg, vagy arra, hogy megölték a kinti munkát végző elítéltet, aki maga is bűnszervezet tagja volt. — Tolna megyében is voltak olajos ügyek. — Az olajos bűnügyek is a gazdasági átalakulással kapcsolatos jogi szabályozás hibáit és hiányosságait kihasználó nagy gazdasági visszaélések sorába tartoznak. Éveknek kellett eltelni például addig, míg megszüntették a fűtő és a gázolaj közötti nagy árkülönbséget. Ráadásul az utóbbi években ezekhez a nagy ügyekhez kapcsolódóan sajnálatos módon megjelentek az emberrablások és a gyilkosságok is. A jogalkotásnak lépni kellett. 1997-ben lépett életbe a törvény, amely a szervezett elkövetést minősített körülménnyé tette, bevezette a bűnszervezet fogalmát, s új bűncselekményként határozta meg ennek létrehozását! — Mi hiányzik a leginkább a bűnüldözés repertoárjából? — A felderítés és a bizonyítás, ami kétségkívül nagyon nehéz a szervezett bűnelkövetés esetében. Jelentős lépés volt a BTK és a büntető-eljárási törvény módosítsa, mert itt lépnek be a felderítés nagyobb lehetőségei, a tanúvédelem, a fedett nyomozó alkalmazása. — Mennyi idő alatt hozhatnak ezek az új eszközök eredményt? — Az sajnos időbe telik, hiszen még nincsenek meg az intézményes hagyományai. — Ez azt jelenti, hogy a közvélemény türelmetlensége nem is jogos? — A közvélemény türelmetlensége azért jogos, mert az elmúlt évtizedekben megszoktuk, az ennél lényegesen nagyobb közbiztonságot. Nyugodtan lehetett éjszaka sétálni. Azóta megháromszorozódott a bűncselekmények száma. Évente százhúszezer bűncselekmény vált ismertté 80-as évek közepén. Ma már 600 ezer körül tártunk. E számból szerintem le kell vonni a mintegy 120 ezer halmozódó, de jelentéktelen csalásokat, de persze a maradék félmillió is sok. Ez a szám, illetve az emelkedés mértéke mindenkit sokkolt. Ráadásul sok a közvéleményt irritáló bűncselekmény, mint például a betöréses lopás és a gépkocsilopás. Ha egy magyar állampolgártól ellopnak egy autót, az nagy érvágás. Kétségtelen, hogy megjelentek a bérgyilkosságok, a látványos út menti prostitúció, s az ehhez az üzletághoz kapcsolódó bűncselekmények, nem beszélve a kábítószerről, vagy az embercsempészetről. — A fejlett, európai uniós országokhoz képest a hazai bűnözés sok, vagy kevés? — Nemrég itt volt a holland legfőbb ügyész, aki könnyedén beszélt arról, hogy náluk ötmillió bűncselekmény történik egy év alatt. Van ebben persze statisztikai különbözőség is, mert ők, illetve más országok is, a szabály- sértéseket is beleszámítják a bűnügyi statisztikába. Ha nálunk így lenne, akkor egymillió körül lenne az évente napvilágra került bűncselekmények száma. Azt hiszem, Magyarország, gazdasági, társadalmi, morális helyzetének megfelelő a bűnözés nálunk. Nem jobb és nem rosszabb a bűnözési helyzet, mint az általános társadalmi, gazdasági helyzetünk. Ihárosi A brüsszeli „pápaválasztás” Az Európai Bizottság márciusi lemondását követően a tagországok állam- és kormányfői berlini csúcsértekezletükön azzal a feladattal szembesültek, hogy megtalálják „azt az embert, aki képes a bizottságot a reformok motorjává tenni.” A választás Romano Prodi volt olasz miniszterelnökre esett, akiről az a vélemény alakult ki, hogy megfelelő integráló személyiség, aki kellő szervezési és irányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Megválasztását követően elkezdődött az „európai kormány” többi 19 tagjának a kijelölése. A biztosokat az amerikai Kongresszusban ismert módon fogják meghallgatni, hogy az Európai Parlament eldönthesse: alkalmasak-e leendő funkciójuk ellátására. A bizottság elnökének kiválasztása egyébként sokban hasonlít a pápaválasztáshoz, bár az unió állam- és kormányfőit nem falazzák be a bíborosok konklávéjához hasonlóan a Six- tusi kápolnában. A tizenöt vezető politikuson kívül - akik a döntést meghozzák - senki sem lehet igazán biztos abban, hogy milyen tényezők rejlenek a választás mögött. Van persze néhány alapszabály: az állam- és kormányfőknek például egyhangúan kell dönteniük. A másik íratlan szabály az, hogy bizonyos egyensúlynak kell lennie a politikai és a földrajzi inga mozgásában a jelöléskor: ez a balközép-jobbközép, az észak-dél, a kis állam-nagy állam „váltógazdálkodásában” mutatkozik meg. így követhette az apró Luxemburgból érkezett Jacques Saniert a jóval tekintélyesebb méretű Olaszország elismert politikusa, Romano Prodi. Ami pedig hazánkat illeti: bár az intézmény általános politikai irányvonalát a brüsszeli bizottság elnöke határozza meg, a bővítési tárgyalások felelősségét 2000 januárjától minden bizonnyal a szervezet két alelnökének egyikére ruházzák. A csatlakozás után az új tagállamok is képviseltetik magukat a bizottságban, az azonban egyelőre kérdéses, hogy minden új tag állíthat-e saját biztost. (gy. z.) A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre Az eurokonform szakképzésért Kamarák az eurokonform szakképzésért címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön Szegeden. A minőségi szakképzési rendszer jelentős szerepet tölthet be a megyék fejlesztésében, s a gazdasági fejlődés a foglalkoztatottság növekedésének, valamint a humán erőforrással való gazdálkodás megújulásának újabb perspektíváit nyithatja meg. A konferencián egyebek mellett az európai szakképzési rendszerekről, egyes uniós, valamint a csatlakozás előtt álló országok szakképzési gyakorlatáról, az önkormányzatok szerepéről, továbbá a szakképző intézményekről hangzanak el előadások. Haltenyésztés és csatlakozás Magyarország kérésére az Európai Unió fölveszi különleges pontytenyésztő körzetei közé a dél-dunántúlit, a dél-alföldit és az északkeletalföldit - jelentette be szerdán Szarvason az országos haltenyésztési tanácskozáson Pintér Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium halászati-vadászati főosztályának a vezetője. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk halászati kérdéseiről nemrégiben lezárult brüsszeli előkészítő tárgyaláson elfogadták, hogy Franciaországhoz, Németországhoz és Ausztriához hasonlóan hazánk is a kiemelt pontytenyésztők közé kerüljön. A legfontosabb halászati termékek forgalmát szigorúan szabályozó európai rendszerben a magyarországi halfajták közül egyedül a ponty szerepel - tudták meg a XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás résztvevői. Gyermekrajzversenyek és politikai fórumok az idei Európa-napokon Felkészülés a csatlakozásra N emcsak az iparnak, a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek, a hivataloknak kell készülniük az Európához való csatlakozásra, hanem a közvéleménynek is meg kell tanulnia „európaiul”. A Külügyminisztériumban működő európai uniós közvélemény-felkészítési osztály vezetője, Várkonyi Márta elmondta, hogy a brüsszeli bizottság budapesti delegációja és a Külügyminisztérium közös kezdeményezésére 1994 óta rendezik meg az Európa- napokat. A rendezvények célja az, hogy a lakosságot és a szakmai szervezeteket a csatlakozással járó legfontosabb feladatokról, a régiók és a városok előtt megnyíló új lehetőségekről tájékoztassák. A kialakult gyakorlat szerint a rendezvénysorozat megtartásáról a jelentkező városok polgármestereivel, a megyei ön- kormányzatok elnökeivel a Külügyminisztérium szerződést köt. Minden Európa-nap megrendezésére Phare-pénzből 30 ezer euró, mintegy 7 és fél millió forint támogatást kapnak a rendezők, amelyhez „illik” saját erőből ennek legalább a 10 százalékát hozzátenni. Eddig 20 Európa-napot tartottak az országban. A rendezvényeknek kétféle típusával találkoztunk: az egyik városi, a másik térségi jellegű volt. Ez utóbbiakon több település fogott össze az eseménysorozat megrendezésére. A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint akkor sikerül jól egy Európa-nap, ha a rendezők az önkormányzattal összefogva az előkészítés munkáiba minél nagyobb számban vonják be a lakosságot, a helyi szakembereket, a civil szervezeteket. Általános gyakorlat, hogy meghívnak hazánkban akkreditált diplomatákat és neves személyeket is. Nem ritka az az eset, hogy a testvérvárosok küldöttsége is a vendégek között van; velük rendszerint üzletemberek érkeznek. Az idén Makón június 15- én, Hatvanban június 27-30- án, Tiszafüreden július 17-19én, Dunaújvárosban szeptember 18-án, Miskolcon október 8-án lesz Európa-nap. Kecskemét és Szombathely pedig már most bejelentette, jövőre újra szeretnének Európa-napot tartani. Makón az ünnepélyes megnyitót Michael Lake, az Európai Bizottság magyarországi nagykövete tartja. Ä politikai fórumon az uniós csatlakozás előnyeiről, hátrányairól Ausztria, Finnország és Németország nagykövete tart előadást. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lesz, amikor a Kiszom- bor-Nagyszentmiklós határátkelőt megnyitják Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete részvételével. Érdekes programokat kínál a magyar mesterségek bemutatója; az ízek utcája, ahol a különféle nemzetek ételei között lehet válogatni. Vetélkedőben sem lesz hiány. A gyerekek Mit mutatnál meg Makóról? címmel rajzversenyen vehetnek részt, a nagyobbak pedig „Fiatalnak lenni az Európai Unióban” elnevezésű pályázaton mérhetik össze tudásukat. A hatvani rendezvény első napján sporteseményeket, köztük országos triatlonbajnoksá- got rendeznek, ezt konferencianap követi. Az egyik szekcióban agrárkerekasztal-beszélge- tést tartanak, másutt az egészségügy hazai és nemzetközi kérdéseiről folyik majd a vita. A harmadik helyen a cukor- és a konzervipar jövőjéről tárgyalnak, és szó lesz a vállalkozók változó helyzetéről is. Ezek a fórumok azért ígérkeznek izgalmasnak, mert a meghívott külföldi vendégek is felszólalnak a vitákban. Tiszafüreden párhuzamosan folynak majd a megbeszélések és a szórakoztató programok. A meghívott nagykövetek érdeklődésük szerint részt vesznek és előadást tartanak a politikai valamint a mezőgazda- sági fórumon és A közigazgatási rendszerek Európában címmel megrendezendő műhelymegbeszélésen. A vendégeknek bemutatják, mi épült Tiszafüreden a Phare-prog- ramból. Olasz, görög, spanyol, lengyel néptáncosok, fúvószenekarok és majorette-csopor- tok is érkeznek, hozzájuk csatlakozik majd a helyi lovasbandérium, valamint nyolc magyar zene- és tánckar. Koós Tamás f,
