Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. május 25., kedd — Tamási, Simontokívia Es Környéke Viszik a gumit Felsőnyékről A térség egyik jelentős környezetterhelési problémájának felszámolása indult el a múlt héten: megkezdték Felsőnyéken az évek óta felhalmozódott használt gumiköpenyek elszállítását. A község határában több tíz tonnára tehető az autógumik mennyisége, amely egy nagy- szokolyi lakhelyű, de Enyin- gen élő asszony felsőnyéki telkén gyűlt össze. A használt gumik egy részét értékesítették, nagyobb részt azonban az elkerítetten területen állt. Miután a gumi önmagában nem minősül veszélyes hulladéknak, az önkormányzat tehetetlen volt. Tavaly augusztusban viszont tűz keletkezett, s a gumi égetése már szabálysértésnek minősül. A hulladék elszállítása azonban annak köszönhető, hogy azt már egy szemközti telken is tárolták, amely egy tapolcai lakos tulajdona, így birtokháborítás címen szabálysértési eljárás indult a gumitelep tulajdonosa elten. Az önkormányzat a Biokom Kft.-vel állapodott meg az elszállításról, (-h -c) Liszt, jazz, négy óra gyakoriás Zenetanárként, vagy egy európai koncertterem előadójaként tudja magát elképzelni tíz év múlva Antal Gábor, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola első éves diákja, aki a tamási Lajtha László Zeneiskola növendékeinek hangversenyén játszott a hétvégén ^Tamásiban és Simontornyán. Tehetsége nem véletlen, hiszen a család egy virtuális nyolckezes darabot is lejátszhatna. Gábor anyai nagyapja, Gombai József, bár inkább népzenével foglalkozik, régebben zongorázott, édesanyja a tamási zeneiskola szolfézstanára, édesapja pedig - Antal József - zongoratanára és igazgatója. Ennek ellenére „együtt csak szórakozásképpen, vagy esetleg a nagyszülőnek, karácsonykor játszunk” - mondja Gábor. „Már anyukám hasában is hallottam a zongora hívó szavait” - mondja a vázolt családfa előnyeiről, az öröklött képesség azonban nem elég. Ezt bizonyítandó, régebben napi egy, ma már négy-öt órát gyakorol. Legkedvesebb szerzője Liszt Ferenc, akitől a tamási koncerten is játszott. „Először tizennégy éves korában írt etűdjeivel ismerkedtem meg, s ezek rögtön nagyon megtetszettek. Liszt darabjai nagyon határozott karakterű művek, akkordjai, dinamikai felépítése nem könnyűek, technikát igényelnek”. Érdeklődik a könnyűzene, a modern dzsessz iránt is: a legközelebb Chick Corea áll hozzá, de Oscar Peter- sont, és Keith Jarrettet is szívesen hallgatja. Ez azonban jelen tanulmányaiban nem feltétlen előny: „Az első héten egy tíz perces szünetben elkezdtem zongorázni, persze nem komolyzenét. Az igazgató úr azt mondta, hogy ilyet többet ne halljon. Más tanárok viszont támogatnak ebben.” Gábor mindenképpen a zenével szeretne tovább foglalkozni, főiskolán, ha tehet a zeneakadémián. Tíz év múlva legszívesebben egy európai koncertteremben látná magát, de szívesen tanítaná is a zenét. (tf) Gyerekország Simontornyán Jövőre az „utcára viszik” a vetélkedőt A sárbogárdi népi tánccsoport fellépése a vár udvarán Negyedik éve rendezik meg Simontornyán enyhén értelmi fogyatékos gyerekeknek a komplex művészeti vetélkedőt, de egy alkalommal sem vettek részt ennyien, mint a szombati eseményen: érkeztek Sopronból, Budapestről, és Borsod megyéből is. A kulturális találkozóra eljöttek a már itt járt diákok, és új iskolák is bekapcsolódtak, Tolna megyéből pedig kivétel nélkül képviselték magukat a speciális iskolák, tagozatok. A vetélkedő több műfajban és helyszínen folyt: a vár udvarán modem- és népitánc-csoportok, a vár galériáiban és kőtárában vers-, mesemondók, énekesek léptek fel. a Beszédes utcai iskolai épületben, illetve a művelődési házban dramatikus játékokat, bábjátékokat adtak elő a gyerekekek. A képzőművészeti alkotásokból szintén a művelődési házban rendeztek kiállítást. Az 1848-49-es szabadságharc és a Petőfi-évforduló tiszteletére a feladat a költő műveinek illusztrációja volt. A rajzok mellett számos kézműves munka érkezett Simon- tomyára: a len- gyeli szakközép- iskola speciális tagozatosai kézimunkákkal, a dunaföldvári Beszédes József iskola egy parkgondozó-tanulója parkmakettel, dunavecsei diákok pedig faműves alkotásokkal jelentkeztek a vetélkedőre. A hétvégi si- montornyai „gyerekország” ezúttal sem valósulhatott volna meg a város vállalkozóinak segítsége nélkül, a fogyatékos gyerekek elfogadására pedig jó példa, hogy si- montornyai diáktársaik már hagyományosan rendezőként segítenek a vetélkedőn - mondta Boros Eszter, szervező, a si- montomyai Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézmény pedagógusa. Jövőre azt tervezik, hogy az utcára viszik a rendezvényt, azért, hogy a közelebb hozzák a város lakóihoz a komplex művészeti vetélkedő produkcióit, résztvevőit. (-h-c) Jól indul a tamási idegenforgalmi szezon. Nem érezteti hatását a jugoszláviai háború Tamási idegenforgalmában a turisztikai szezon pünkösdi nyitányán: a város javarészt német törzsvendégei nem mondták vissza szállásukat. A termálfürdőt tegnap koradélutánig hétszázan keresték fel, s a fürdőzők mintegy fele a szomszédos kemping vendége. A kemping (képünkön) látogatottsága nem csökkent, egyelőre nagyobb vendégforgalmat bonyolít le, mint a tavalyi hasonló időszakban. fotó: ótós Kék Hírek Kétszázon túl Május 17-én Felsőnyékről érkezett feljelentés a tamási rendőrségre: az alsóhegyi pincesoron feltörtek egy pincét. A zsákmány mindössze egy ébresztőóra, és némi élelmiszer. A rendőrök szerint a betörést egy körözés alatt álló nagyszokolyi férfi követte el, aki a gyanú alapján három megyében több, mint kétszáz bűncselekményért tehető felelőssé. Elképzelt betörő Egy nagyszokolyi lakos tett bejelentést május 19-én, éjszaka: valaki az ablakon át bejutott lakásába, és ellopta személyi igazolványát, bankkártyáját, más értékeit. A rendőrkapitányság forró nyomos csoportja a helyszínre sietett, azonban kénytelenek voltak megállapítani, hogy az - egyébként ittas - férfi értékei közül semmi sem hiányzik. A feljelentő elten hatóság félrevezetése miatt indítanak eljárást. Álláskínálat A térség munkáltatói a Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén keresnek: Tamásiba egy festőt, két asztalost, egy szakácsot, egy kézilányt, egy vagyonőrt, két villany- szerelőt, Hogy észre húsz varrónőt, tíz betanított varrónőt, Iregszemcsére, Be- lecskára és Felsőnyékre tíz varrónőt, tíz betanított varrónőt vesznek fel. Fürgédre egy német nyelvet is oktató tanítót, Dégre hét varrónőt nyolc betanított varrónőt, tizenöt fűrészipari gépkezelőt, vagy segédmunkást, két villanyszerelőt, két lakatost keresnek. Felvilágosítás a tamási munkaügyi kirendeltségen, a 471-022-es, és 471-958-as telefonon. Hirdetésfelvétel Tamási: Tolnatourist, Szabadság u. 43. TelefonJfax: 471-941. Szabó Gyuláné: (BEZO-KERFU) Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, telefon: 06- 30-460-727. Gyászközlemények: PAN-HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hőgyész, Zrínyi u. 3. telefon: 488-378. Égi fény, táblaképeken Az ikonfestés szent művészeti ág, mely a hit alapjaira épül, alakjai égi tünemények, nem pedig az anatómia szerint rajzolt festett emberek, arcukon belülről sugárzó égi fény látszik - vallja M. Győrffy Ánikó, aki a táblaképfestészet hazánkban meglehetősen ritkán művelt ágának képviselője. A művésznek május 19-én nyílt kiállítása a Tamási Galériában. M. Győrffy Anikó 1984 óta fest ikonokat, két ízben járt Olaszországban, ahol ikonfestő kurzuson vett részt, és Helsinkibe kapott meghívást. Számára az ikonfestés adja a hétköznapok szépségét és nyugalmát. Ä kiállítás június 13-ig várja a látogatókat. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Sertés-blues Válságban a sertéságazat, aminek egyik oka, hogy kevés disznóhúst eszünk - derült ki a múlt héten dr. Kása Ferenc államtitkár Tamásiban tartott tájékoztatójából. Tíz éve még évi 43 kiló sertést evett a magyar, ma 27-28 kiló az átlag. Egy kiló tőkehús ára egyébként akkor normális, ha az élősertés kilós árának két- két és félszerese. Ez mostanában stimmel (a fővárosban 500forint a karaj). Mindez hiába: nem fogy a boltokban több hús. A most bevezetett 193-230 forintos minimálárak ha valakiknek jók, azok a termelők lehetnek, a feldolgozók, - ahogy azt egy húsipari cég vezetője jelezte is -, nem tudják ilyen áron megvenni az élőállatot, mert az áruházláncok sem veszik meg tőlük drágábban a húst. Az államtitkár erre azt mondta, hogy jobb ideiben egy közepes döntést meghozni, mint későn egy jót. Biztosan így van. Nehéz itt mindenkinek: termelőnek, vágóhídnak, áruháznak, államtitkárnak, de az sincs könnyű helyzetben, aki nem állattartó, ráadásul disznóhúst sem eszik. El kellene döntenie, hogy ki a termelő. Erre a fórumra - mint általában az agrárfórumokra - nem azok a parasztemberek jöttek el, akik végső elkeseredésükben 80 forintért árulták állataikat. A szűk parkolóból következtetve legalábbis, ahol úgy negyvenmillió forint állt négy keréken. (tf)
