Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

Halmosi Zsolt építészmér­nök, a dombóvári Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola tanára 1989-ben szabadalmaztat­ta azt a különleges - héj- szerkezet-építési - mód­szert, mellyel Csornában a saját házát is készíti.- Az emberiség sok évez­red alatt sem szokta meg a szögletes világot - kezdte mondandóját a „különc” épí­tész. A ma élők közül is so­kan vágynak a természetesre. Nekik nyújt kitűnő lehetősé­get a Nyugat-Európa több or­szágában is alkalmazott plasztikus építészet. A hagyo­mányokkal sok mindenben szakító stílus sajátos techno­lógiáját dolgoztam ki, mely­nek lényege az, hogy egy fel­fújt óriásballon külső felüle­tére épül a betonból készülő héjszerkezet. Hét évvel ezelőtt láttam munkához a Csornától mint­egy 800 méterre lévő kis tó melletti dombon. A csodála­tos környezetbe egy prakti­kus, lakó-alkotóházat álmod­tam meg. A földben lévő alsó szintre kamrát, nyári kony­hát, kazánházat és barkácsműhelyt ter­veztem. A lakószin­ten egymásba kap­csolódnak majd a különböző helyisé­gek: a konyha, a nappali, a gyermek­szoba, a háló, a vendégfogadó és a műterem. A külön­leges házamtól azt várom, hogy kelle­mes környezetben, kényelmesen és jó hangulatban élhes­sek és alkothassak - emelte ki Halmosi Zsolt. Sajnos nem tu­dok folyamatosan dolgozni, mert a forrásaim vége­sek. A héj szerke­zetes technológia kikísérletezése rengeteg pénzbe kerül. Annak elle­nére nem kapok támogatást a kuta­táshoz, hogy az általam kitalált módszerrel szá­mításaim szerint Magyarországon évente mintegy 10-12 milliárd fo­rintot lehetne megtakarítani a lakóházak és a középületek tartó- szerkezeteinek ki­váltásával. Ezért is örülök an­nak, hogy Vida János, a dombóvári Ipari Szak­képző Intézet és Szakkö­zépiskola igazgatója felkarol­ta az ötletemet. Az oktatási intézmény asztalos, kőmű- gya­ves, víz- és villanyszerelő ta- korlat­nulói gyakran járnak hozzám ra. Ná­lam a diákok munka közben ismerkednek meg a korszerű építőanyagokkal és az új technológiával. Tíz évvel ezelőtt a község akkori vezető­je egy 35 hektáros üdülő-pihenőöve­zetet szeretett volna kialakítani a falu melletti területen. Meg­születtek a ter­vek, építő­szövetkezet alakult, ám az elképzelé­sekből semmi sem valósult meg. A terve­zett 1996-os magyarorszá­gi Világkiállí­tás kapcsán új­ból „felmelegítet­tem” a témát, ám az Expo lemondá­sa ismét keresztül­húzta a számítása­imat. Most új álmokat dédelgetek. Pályá­zatot nyújtottam be a NATO-hoz a „Béke-szigetének” megvalósítására. Azt ajánlottam, hogy a csornai ha­tárban a szervezet valamennyi tagál­lamának készüljön egy-egy háza az ál­talam kitalált tech­nológiával. A nemzeti voná­sokat magukon hor­dozó épületekben pihenésre és kikap­csolódásra vágyó vendégeket és mű­vészeket fogadhat­nánk - mondta vé­gül a szárnyaló fan­táziájú mérnök.-glaub­Gömbházak a Béke-szigetén 1999. április 25. Harmadik oldal OS Ml» Vlilálsajj Cs. J. B. büntetlen előéletű vállalkozót a világörökség részét képező Tahitótfalnn lekalasnyikovozták. K. H. Z. - nem mellékesen büntetlen előéletű - vállalkozó röviddel azután azon tűnődött, vajon két, egyenként is a világ- örökséget gyarapító műmárvány, fullextrás vityillója kö­zül most melyiket válassza? És a kerítés mellett felrobbant az, amit a rendőrök sem tudtak sokórás helyszínelés után, ahogy egy feltűnően csinos nyomozónő említette volt a képernyőn, de szerencsére a kutya elrántotta a bün­tetlen előéletű vállalkozót, és megúszta nyolc napon belü­li horzsolásokkal, amit persze a Honvéd Kórházban kike­zeltek belőle. Kérdés ezek után, hogy hol volt a testőre, ha volt, miért a kutya rántotta el a gazdit. Az ORFK-n savanyodott szol­gálatban, vagy a fel nem robbantott vállalkozót egy rend­őr sem vigyázta másodállásban? Hogy ne csordogáljon oly eseménytelenül a demokrá­cia, nem sokkal rá a rendőrség jogállami jogait tiporta a népnek, akik futballszurkolókként megirigyelték a lyoni takácsok felkelését, mert ők felszedték az utcakövet, és a vadkapitalisták rendőreit jól megdobálták a szabad- versenyes hajnalán. A szurkolók tehát komolyan gondol­ják, hogy a történelemkönyvek beható tanulmányozása után a náci karlendítéshez kiváló bemelegítés rendőrkor­donnal összecsapni, lesz miről mesélni a kisunokának, hogy milyen jó volt még kopaszon szurkolónak lenni, mert a miniszter is megmondta, hogy tiporják a nép joga­it. Azt mondom: jó itt vidéken. Se világörökség, se PNB-s futballcsapat. ftfj Egy házasság válsága torkollott tragédiába Nem lehetett az övé, így nem lett senkié Négy fejszecsapással meggyilkolta saját apja a 11 éves kislányt. A hír egy-két napig szenzáció a médiában, aztán jön­nek újabb gyilkosságok. Tavaly az országban 287 ember öltek meg. Tolna megyében is rend­kívül magas volt az első négy hónapban az életelle­nes bűncselekmények szá­ma. A sok évi átlag 20 körül alakul évente, az idén - alig négy hónap alatt - már több, mint a felét elkövették. A gyönki eset rendhagyó több szempontból is. Jó kö­rülmények között élő, a he­lyi közösségben sikeres em­berekről van szó. Egy há­zasság válsága torkollott tra­gédiába. Senki nem tudja, miként halmozódott fel a tehetetlen indulat az apában, hogy át­törve minden emberi gátlá­son a saját gyermekét gyil­kolta meg. Talán azért, mert félt, hogy nem neki ítélik a gyereket, akkor senkié se le­gyen. Tolna megyében minden emberölési ügyben kiren­delnek elmeszakértőt. Ez esetben pszichológust is be­vonnak az ügy lelki motívu­mainak tisztázásába. A község lakói nem tud­nak napirendre térni a dol­gok drámai fordulata felett. Idő kell a közösségnek is ar­ra, hogy feldolgozza a tör­ténteket. A pörbölyi buszbaleset­nek sérültje lett az egész fa­lu. Évek kellettek hozzá, amíg sok kínlódás, vádasko­dás után úgy ahogy meg­nyugodtak a kedélyek. Azt mondják a kriminoló­gusok, hogy az a gyakori bűncselekmény, amit isme­rőseink ellen követnek el. Akkor lesz elege a társada­lomnak, ha már a közvetlen közelében csapkodnak a vil­lámok. Addig hajlandóak vagyunk elhinni, hogy bér­gyilkosság csak a filmekben van, hogy gyilkosság, rab­lás, betörés mindig csak má­sokkal történhet meg, amíg egyszer csak betörnek a szomszéd utcába. Vagy megölnek egy ismerős gye­reket . . . Ihárosi Felolvasó est a lávahólvaaban A Kanári-szigetek Lan- zarote nevű szigetén száz működő vulkán és háromszáz kráter találha­tó. A látogató, amint par­tot ér az Atlanti-óceán ezen kicsiny földdarab­ján, akárha a Holdon is érezhetné magát: nö­vényzet nélküli, salakszí­nű hegyek emelkednek a magasba, a sziklák csú­csain nem egy helyen ki- sebb-nagyobb füst és lángfellegek lobbannak fel. Lanzarote azonban - leg­alábbis jelenleg - biztonságos: erről a bonyhádi Bayer Béla is meggyőződött, aki a közel­múltban éppen itt, egészen pontosan egy valamikori láva­patak gigantikus mélyedésé­ben tartott felolvasó estet. — Németországi tanul- mányutam idején kérdezte meg tőlem egyik ottani isme­rősöm, hogy elfogadnám-e helyette a César Manrique ala­pítvány Kanári-szigetekre szó­ló meghívását? Nem kellett túl sokáig győzködnie - mondta Bayer Béla, aki a hónap elején töltött egy hetet a Spanyolor­szághoz tartozó területen. — A magán-alapítvány névadó­járól, a már elhunyt César Manrique-ről annyit érdemes tudni, hogy meglehetősen sa­játos világlátású képzőmű­vész volt: ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy Lanzarote-i otthonát egy ki­hűlt, megszilárdult lávapatak gödrében, pontosabban a vul­káni gázok által felfújt hólyag­ban alakította ki. Ez az elképesztő fantáziá­val és esztétikai érzéssel be­rendezett, barlangszerű hó­lyag - udvarán, az örökzöld növények övezte, vakítóan fe­hér mészkő-úszómedencé­ben kristálykék tengervíz csillogott - adott otthont a fel­olvasó estnek. A helyi mű­vészvilág képviselői mellett főleg ráérő, a testi felüdülés után szellemi táplálékra is vá­gyó német turisták hallgatták Bayer Bélát, aki a most meg­jelent Spiegelscherbe (Tü­A szigeten szinte mindenütt Manríque alkotásai várjak a látogatókat körcserepek) címet viselő könyvének Feenzierde (Bar­ka), valamint Käsereste und Kerzenschein (Sajtdarabkák és gyertyafény) című novellá­ival ismertette meg az érdek­lődőket. A munka mellett jutott idő egy kis felfedező útra is a kiet­len sziget belsejében, ahol olyan romantikus nevű tájak várták a teveháton utazó ex­pedíciót, mint például az El Volcán (Vulkán), vagy a Mon­tana del Fuego (Tűzhegyek). S éppen Húsvét napján járt Bayer Béla egy helybeli tele­pülésen, melynek neve ugyanaz, mint a szentföldi eredetié: Nazaret. Szeri Árpád Ajánlat a NATO-nak f ^ Magyar költőként, német nyelven a Kanári- szigeteken L _____________________A

Next

/
Thumbnails
Contents