Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

MM pa-fog a aMMffl? Ég és föld között FOTÓ: BAKÓ JENŐ 1999. április 24. Egy évkönyv margójára Kövér Ágnes, Somorjai Judit és Tímár László alkotásai a kiállításon A címben feltett kérdésre Győri Lajos, a Magyar Művelődési Intézet Vizuális és Előadó Művészeti Fő­osztályának fotózásért felelős mun­katársa adott roppant egyszerű vá­laszt. így hangzik: „azért, mert so­kan gazdagítják!” Mindez a Magyar Fotográfiai Évkönyv és Adattár be­vezető soraiban olvasható. Kulturális leltárnak is tekinthet­jük ez évkönyv tartalmát. Felsorol­ja, számon tartja mindazokat az eseményeket, kiállításokat, előadá­sokat, alkotótáborokat, melyeket 1998-ban rendeztek. A szerkesztő - Győri Lajos - filozofikus bevezető gondolataiban szót ejt a fotográfiai közéletet is átfonó érdek-hálózat­ról. Ennek mozgatója is a pénz. „A Magyar Fotográfiai Adattár termé­szetesen nem kívánja leleplezni a láthatatlant, mindössze arra mutat rá, az ország, a társadalom fotókul­túrára szánt millióit ideje lenne igazságosabban szétosztani”. Győri Lajossal való beszélgetés során termé­Apostolok Cselekedetei 8.26-40. Nagyon szeretem a találkozáso­kat. A mindennapokban is szere­tek emberekkel találkozni, és sze­retem megfigyelni a bibliai találko­zásokat. A megjelölt szakaszban is két ember találkozását olvashatjuk. Az első Fülöp az Isten embere, aki kül­detésben volt. Isten angyala szólt, küldte és ez az ember engedelmes­kedett. Engedelmeskedni nem könnyű. Azonnal ott van bennünk, hogy mi mindent kell tennünk. A kifogások egész sora áll ilyenkor elő. Belül megkezdődik a vitatko­zás. Az engedetlenség az Isten sza­va iránt egyenlő a hitetlenséggel. Azt fejezi ki, hogy Isten nem ért a dolgokhoz, majd én a kezembe ve­szem a dolgokat, én tudom, hogy mit és hogyan kell cselekedni. En­szetesen Tolna megye fotós életéről is cserélődnek gondolatok. Az 1960-as, 70-es évek ilyen vonatko­zásban megyénk dicsőséges múlt­jának számítanak. Kenderessy Ti­bor nevéhez fűződik leginkább az a szervező tevékenység, melyben a fotóklubok virágoztak. Napjaink­ban is van nyomon követhető moz­gás, de a szervezett formák hiánya érződik. Több publicitást, nagyobb nyilvánosságot érdemelnének a fo­tóművészetet eszközül választó al­kotók. Örvendetes volt a legutóbbi „Utazás a vüág körül” című orszá­gos fotókiállításon találkozni a dunaföldvári Kövér Ágnes, a szek­szárdi Somorjai Judit és az ugyan­csak szekszárdi Tímár László egy- egy alkotásával. Mindez hangsú­lyosabb, ha ismerjük a számadato­kat is, amelyek szerint 1520 beérke­zett fotó közül válogatott a zsűri négyszázat és ezek közül 230-at mutattak be. A fotográfiai adattár Tolna me­gyei vonatkozásai jelzik az igényt, a fényképezéssel foglalkozók ré­széről. Érzékelhető az is, hogy nem minden esemény helye és időpontja jut el a szerkesztőhöz. Fontos lenne az évkönyvben való megjelenés, hiszen a vizuális kul­túra értékmentő eszközeként van jelen kortárs fotóművészetünkben. Ilyen sajátos értékteremtők lapunk fotóriporterei is, akik ugyancsak szerepelnek ez adattár hasábjain és akik több alkalommal is megje­lennek megyénk kiállítótermeiben, galériáiban. Ezekről az esemé­nyekről is értesíteni kell a jövőben az adattár fent nevezett szerkesztő­jét. Egyes információk szerint éppen napjainkban indul szerveződése egy olyan közösségnek, mely a Tol­na megyében élő, alkotó, fotózással és a nyilvánosságot is igénylő sze­mélyeket van hivatott egybegyűjte- ni. Ez is igazolja, hogy megyénk is gazdagítani igyekszik a magyar fo­tókultúrát. Decsi Kiss János gedelmeskedni azonnal és öröm­mel kell. Az engedelmeskedésből lelki erő származik! Olyan nagyon egyszerű, aho­gyan itt Fülöp életében látjuk: Isten szólt és Fülöp ment. A dolgaink így rendeződnek, ha megtesszük, amit Isten mond. Nem hordozunk ren- dezeüen dolgokat? Nem akarózik megtenni a bocsánatkérő lépést... Az engedetlenségben leépül az éle­tünk, bezáródnak a kapcsolataink. Engedetlenségek miatt elveszítjük a fizikális erőnlétünket is! A másik ember ebben a találko­zásban az etióp pénztámok. Jeru­zsálemben járt. Nagy vágyakozás­sal ment oda, az élő Istennel akart találkozni. Visszafele jön, úgy gon­dolom kicsit csalódottan. Többet várt. Egy bibliai iratot vásárolt azt olvassa, nem érti. Az életünket vágyak mozgatják. A legnagyobb a szeretet utáni vágy az emberben. Minden más vágy mögött ez van ott. Azért vágyom több pénzre, hogy több barátom le­gyen, jobban szeressenek. A legdurvább ember egy kedves szóra elérzékenyül, a legrosszabb gyermek egy simogatásra megsze­lídül. Mindenki a kezét nyújtva koldul egy kis szeretet. Sajnos ott keresünk, ahol nincs! A Biblia vilá­gosan mondja: „Isten szeretet” (ÍJán. 4.8). Nála kell, érdemes szeretetet keresni. Jézus Krisztust semmi sem kényszerítette, hogy ebbe a világba jöjjön és az életét odaadja váltsá- gul. Szeretetből jött. Szeretetből adott oda mindent! Minden azért, mert szeretett! Ha mindenünk meglesz, elér­jük, amire vágyakozunk ezen a föl­dön, akkor sem leszünk boldogok, mert az nem attól függ, hogy mink van, hanem, hogy ki az aki az éle­tünk középpontját betölti. Az Isten szeretet. Őt keresd! Csernák Erzsébet OjÁJjJ'ÍjÖ tj1 ;iz »II ha legkésőbb április 28-ig beküldi levélben a kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a 200 Ft befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt, üdvözletét, jókívánságait a Tolnai Népújság Vasárnap Reggel május 2-i anyák napi számában megjelentetjük újságunkban. ANYAK NAPJARA megrendelem az alábbi üzenetet: Feladó neve: Lakcíme: .... H étvégi Magazin Tizenötödik^^oldal Izraeli költő, magyar gyökerekkel Elveszett gyermekkor. így nevezi éle­tének 1945-ig tartó korszakát Jákov Barzilai, Izraelben élő költő, aki ezelőtt 66 évvel Eisner Pál néven látta meg a napvilágot Debrecenben. Ma is élénken emlékszik az első megaláztatásokra, amikor a sötét mellékutcákban az egye­temisták véresre verték a zsidókat. Ez persze csak a kezdet volt, mert hamaro­san eljött 1944 nyara. — Magyarországnak akkoriban olyan vezetője volt, aki az itt élő zsidóság je­lentős részét hajlandó volt kiszolgáltat­ni a németeknek - emlékezett Jákov Barzilai, aki Szekszárdon, a Gyermek- könyvtárban találkozott az érdeklődők­kel. A szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság és az Illyés Gyula Megyei Könyvtár által szervezett író-olvasó ta­lálkozón feltárult a múlt, az az időszak, amikor zsidónak minősített magyarokat marhavagonokban szállították a kon­centrációs táborokba. — Tizenegy éve­sen Bergen-Belsenbe kerültem - folytat­ta történetét az izraeli vendég, aki több­ször is szembenézett a halállal. — Sokan küldtek könyörgő leveleket Istenhez, de a posta visszajött a címzett ismereüen felirattal. Ám az én kérésem úgy látszik, meghallgatásra talált, mert itt vagyok. Jákov Barzilai túlélte a haláltábort, ám gyermekkori barátja, Vili nem volt ilyen szerencsés. Két marharépa eltulaj­donítása miatt mindenki szeme láttára, az Appelplatzon akasztották fel az őrök a tizenéves fiút. A tragikus epizód, illet­ve a bergen-belseni deportálás története a költő most megjelent prózai művé­ben, a Hajnali gyertyafény című doku­mentum regényben olvasható, immár magyar nyelven is. Jákov Barzilai 1949- ben elhagyta Magyarországot, Izraelbe költözött, s az irodalomnak szentelte életét. Eddig négy verseskötete jelent meg. Magyar gyökereit annak ellenére sem feledi, hogy a szülőföld a vészkor­szakban kivetette magából. A magyar irodalom egyik szentföldi nagykövet­ének is tekinthető, hiszen fordítói mun­kásságának köszönhetően ismerkedhe­tett meg az izraeli közönség Örkény Ist­ván egyperceseivel. -szá­Evolúció helyett teremtés Az evolúciós elmélet a kapitalizmus idejében alakult ki, jórészt magá­nak a rendszernek - az erősebb megmarad, a gyengébb elpusztul - az igazolására -, mutatott rá Aktuá­lis kérdések és a Biblia válasza cí­mű sorozatának újabb részében Szilvási Csaba, lelkipásztor. Az előadó, aki Szekszárdon, a Vállal­kozók Háza nagytermében találkozott az érdeklődőkkel, azt is hangsúlyozta, hogy az evolúciós elmélet mindössze hipotézis, nem támasztja alá bizonyí­ték. A hivatkozott leletek egy része pe­dig közönséges hamisítvány. — Nemcsak számtalan láncszem hi­ányzik, hanem magának a láncnak még a körvonala is - húzta alá Szilvási Csa­ba. Ennek ellenére az evolúciós elmélet, úgy is mint világnézet-pótlék, keresz­ténység- pótlék, szinte mindenütt a vilá­gon iskolai tananyag, s a köztudatban is nagy teret nyert: ezt a tényt az előadó a tudósok, illetve a sajtó elfogultságával is magyarázta. Szavaiból az is kiderült, hogy átértékelésre szorul az ember fej­lődéséről vallott nézet is: az emberek ugyanis a vízözönig európai külsővel rendelkeztek, a feketék - „a négerek” - az Afrikába vándorolt egyedekből, kör­nyezeti hatásokra alakultak ki. Mi kerülhet mindezek után az elve­tett evolúciós elmélet helyébe? A terem­tés - adott választ Szilvási Csaba. Ma már egyre több tudós is a teremtés igaz­ságát vallja az evolúcióval szemben, -szá­Megfejtésként beküldendő a vicc po­énja a Tolnai Népújság szerkesztőségé­nek címére: 7100 Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. Pf.: 71. A borítékra, levelező­lapra kérjük, írják rá: Rejtvény! A be­küldési határidő: 1999. május 7. Az április 10-i rejtvény helyes megfej­tése a következő: Tényleg nagyon sokat fogytál Irma, de hogy kerül ide ez a baba? A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Sárdi Gabriella 7200 Dombóvár, Gon­dozóház III. u. 22., László György 7143 Őcsény, Bethlen G. u. 27., Mozolai Jánosné 7100 Szekszárd, Pollack M. ltp. 1., Hauzmann Pálné 7150 Bonyhád, Gagarin u. 11., Pál Antalné 7173 Zom­ba, Rákóczi u. 118.

Next

/
Thumbnails
Contents