Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24 / 95. szám
12. oldal Tolnából Európába 1999. április 24., szombat Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Megyei jogásznap az európai integráció jegyében A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre (Folytatás az 1. oldalról) Szekszárdon a régi megyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő jogászokat dr. Kardos János, a jogászegylet megyei elnöke köszöntötte. A szakmai nap mondanivalója ide vonzotta a szomszédos megyék vezető jogászait is. A jogharmonizáció feladatai dr. Sárközy Tamás professzor, a Magyar Jogász Egylet elnöke rövid bevezetőjében arról szólt, hogy kezdetben az európai integráció külügyi téma volt, később a jogásztársadalom egy részét foglalkoztatta, ma pedig a szekszárdi tanácskozás a második amelyen a jogászok széles köre ismerkedik, saját holnapi tennivalóival. A jogásznapon előadást tartott dr. Czuczai Jenó' egyetemi tanár, az Európai Unió nagy- követségének vezető jogtanácsosa, aki az unió követelményeiről beszélt elsősorban. Dr. Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese a szervezett bűnözéssel kapcsolatos integrációs alapelvekről szólt. Dr. Virág Rudolf, kormány-főtanácsadó a Miniszterelnöki Hivatal, a közigazgatás korszerűsítésének terveiről beszélt, amelynek a részleteit 2000-ig dolgozzák ki. Az unió alapelve e téren a demokratikus legitimitás és a hatékonyság. Az önkormányzatokról szólva az együttműködés és a pénzügyi ellenőrzés jelentőségét emelte ki. A kormányprogramból következően a minisztériumok szintjét szeretnék megszabadítani az egyedi ügyektől, hogy a stratégiai feladatokra, a jogszabály-előkészítésre koncentrálhassanak. Gátat akar vetni a kormány a dekoncentrált szervezetek „demográfiai robbanásának. Az úgynevezett felső középszint a közigazgatási hivatal, a középszint közepe a megye, s az alsó középszint pedig a kistérség, vagyis a városkörnyék, esetleg a volt járás lehet. Szóba jöhet, hogy bizonyos alapfeladatokat, éppen a hatékonyság jegyében a ez a szint látna el. A régiókról szólva elmondta, hogy jelenleg a tervezési-statisztikai régiók kialakítása van napirenden. Dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter csatlakozásunkat az Európai Unióhoz a rendszerváltásnál is jelentősebb események nevezte. Előadásában először a szkeptikusok aggodalmait igyekezett eloszlatni, mondván, hogy a nyugat 1989-ben felismerte, hogy a szocializmus végképp felélte tartalékait, s az ebből következő instabilitás olyan tényező, amely őket is veszélyezteti. A mi uniós törekvéseink a nyolcvanas évek közepéig nyúlnak vissza, mikor külkereskedelmi érdekek motiválták a közeledést. A következő lépés, az Európa Tanácsi tagság már hatással volt jogrendszerünkre is. Napjainkra megtörtént a piacgazdaság kialakulása - amely sajnos még nem szociális piac- gazdaság, tette hozzá a miniszter -, s vállaltuk azt az uniós elvárást, hogy gazdasági integrációnk előfeltételeként a jövőben jogszabályaink a közösségével összegyeztethetőek lesznek. A jogharmonizációt úgy kell megcsinálni, hogy közben maga közösségi joganyag folyamatosan változik. A folyamat a minisztériumban időben is ütemezett rendet jelent, kiindulva abból a feltevésből, hogy csatlakozásunk időpontja 2002. A csatlakozás nemcsak azt jelenti, hogy az uniós jogszabályokat közzé kell tenni, de az intézményrendszernek is alkalmassá kell válnia ezek alkalmazására. Mindehhez tájékozott és jól képzett szakemberekre van szükség, akik jól ismerik a közösségi jogot, s fel vannak készülve az abban való eligazodásra. A közösségi jog alkalmazása alkotmányos kérdéseket is felvet, hiszen a tagállamok korlátozzák szuverén jogaikat a közösség javára. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a saját és az uniós jogszabály között ellentmondás van, akkor az utóbbi elsőbbséget élvez, azt kell alkalmazni. Fel kell készülni arra a feladatra, hogy az Európai Unió irányelvei csak a célt határozzák meg, a belső jogszabályok megalkotását pedig a tagországokra bízzák. Új jogszabályok sokaságát kell még megalkotni például a szellemi tulajdon, vagy a fogyasztóvédelem, az adó és vagyonjog, vagy a vámszabályok területén. Az uniós jog sajátosságai közé tartozik, hogy a csatlakozást követően az egyes szabályok közvetlenül is jogokat és kötelezettségeket szabnak meg az állampolgárok számára. Ezeket a polgárok a tagországok bíróságai előtt is kikényszeríthetik. Az Európai Bíróság nagy súlyt helyez az egységes jogalkalmazásra, s megállapítható például a tagállam anyagi felelőssége is, ha kárt okoz azzal, hogy nem a közösségi jogszabályt alkalmazta. Ezek alkalmazása csak akkor kérhető számon a magyar jogásztársadalomtól, ha a belépés pillanatában szabatos magyar fordításban rendelkezésre áll a teljes joganyag. Ez a munka már megkezdődött. A hatalmas feladat végrehajtásában joggal számíthatunk PHARE pénzekre is. Nyilvánvaló, hogy már az integráció folyamatában szükség lesz nyelveket jól beszélő szakemberekre, s ezért a korábbinál is nagyobb jelentőséget kap a továbbképzés. Az igazságügyi miniszter ezt követően részletesen szólt mindazon támogatásokról amelyeket már kaptunk, illetve a jövőben állnak majd rendelkezésre a képzés és továbbképzés területén. Végezetül arról a kihívásról beszélt, amely előtt a magyar jogásztársadalom áll az uniós csatlakozással. Ihárosi Ibolya Magyar jogi hagyományok Sárközy Tamás egyetemi tanárt, a Magyar Jogász Egylet elnökét a jogásznap szünetében kérdeztük. — Mennyi idő alatt leszünk képesek alkalmazkodni az uniós jogrendsze rhez ? — Ez is folyamat, a jogalkotás átállása már megindult. A legalapvetőbb gazdasági területek, a verseny- és társasági jog ma már eurokonform. A jogalkalmazás harmonizálása természetesen hosz- szabb időt vesz igénybe. — Éveket, vagy évtizedeket? __ — Évtizedeket, ez ma már világosan látszik az osztrákok példáján, pedig ott a piacgazdaság valamivel korábban kezdődött. A jogalkalmazás egy csomó területén mégis elég nagy zavarban vannak. Csatlakozás előtt sok mindenre fel lehet készülni, de a jogalkalmazást csak a gyakorlatban lehet megtanulni. Portugália 10 évet kapott erre, s még mindig vannak problémáik. — Meg tudja-e őrizni Magyarország a jogi hagyományait. — Az Európai Uniónak kötelező jogszabályai nemigen vannak. Irányelveket fogalmaznak meg, s ezek alapján a nemzeti jogi hagyományok továbbélésére bőségesen van mód. A saját szakterületem tapasztalatait általánosíthatjuk, annál is inkább, mivel EU-jog alapvetően gazdasági jog, hiszen erre jött létre a római szerződés. A társasági törvénynél például az unió egyes számú irányelve azt mondja, hogy a cégnyilvántartásnak nyilvánosnak kell lennie, hogy bárki bármilyen adatot megnézhessen. Azt viszont nem mondja meg, hogy azt kinek kell vezetnie. A németeknél, osztrákoknál és nálunk a bíróság vezeti, de itt a polgári, Ausztriában pedig a közigazgatási bíróság. A franciáknál meg a kamara. Úgy gondolom, hogy az unió gazdasági jogához való alkalmazkodás megtűri a nemzeti hagyományok továbbélését. Megőrizni persze csak a pozitív hagyományokat kell. Van egy csomó elavult intézményünk, amit az EU majd segít kitenni a jogrendszerből. A hagyományok továbbélését az is segíti azért, hogy az unió jogrendszere alapvetően német-francia jog, s a miénk is az. Attól tartok az íreknek nehezebb alkalmazkodniuk az európai gazdasági joghoz, mint nekünk. -iFöldrészünk új fogalommal ismerkedik. Az európai államok közös bankjegyeként az euró 2002-től váltja föl a frankokat, márkákat, koronákat és a többi eddig megszokott pénznemet. Idén január elsejétől 11 országban - kizárólag bankközi forgalomban - életbe is lépett az új fizetési eszköz. Ma még a vállalatok választhatnak, hogy bankjaik a nemzeti pénzben, vagy az új euróbán kezelik vagyonukat. A nemzetközi piac egyik legnagyobb gondja az árfolyamátszámítás, illetve az árfolyamingadozás volt és az, hogy ezért nem is lehetett egyértelműen összemérni a teljesítményeket. 2002 január elsejétől már valamennyi országban csak az euró lesz érvényben. Munkatársunk a legnagyobb, Magyarországon működő multi szakértőjével, Szabó Eszterrel, a General Electric Lighting európai, ázsiai és afrikai kommunikációs főnökével beszélgetett az új fizetőeszközről.- Azzal, hogy Európában áttérnek a közös pénz használatára, kialakul a világ második legnagyobb piaca. Mit szólnak mindehhez az amerikaiak?-Előbb nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a dolognak, csak a múlt nyáron mutatták be a Fehér Házban, mert ráeszméltek, hogy az euró bevezetésének hatásai a tengerentúliakat is érinthetik. A multinacionális vállalatok egy részénél Magyarországon és Európa nyugati felében már a banki elszámolásokat euróbán végzik. Az euró kihat természetesen a valutatartalékokra is. Eddig ugyanis valutatartalékát a legtöbb ország dollárban tartotta, s most egyszer csak megjelent a versenytárs, az euró!-Az új valuta elfogadtatása nem ment simán, sok vita előzte meg. Egyesek gazdasági földrengéshez hasonlították.- Valóban, érzelmi okokat is érintett a pénzváltoztatás. A franciák évtizedekkel az új frank bevezetése után is még a régiben számolnak, a németek teljesítményének szimbóluma a német márka; mindezek egyik percről a másikra megszűnnek. Valamennyi országban nagy felvilágosító kampány folyt, hogy az érzelmeket is legyőzzék, és az emberek megértsék, ez a jövő. A „szétszórt” Európa nem versenyképes a mai világban. A verseny mindig az ösz- szemérhetőségen alapul. Ha mindenütt egyforma pénzben számolunk, nem csak az átszá- molási nehézségek szűnnek meg: azoknak az országoknak, ahol a termelési költségek magasak, meg kell mérkőzniük azoknak az országoknak a termékeivel, ahol az önköltségek alacsonyabbak. Az egységes valuta a versenyképesség és a minőség növelésére is jótékony hatással lesz.- Idővel az árucikkeknek azonos áruk lesz mindenütt?- Az USA-ban is, ahol pedig sokkal nagyobb területen sokkal több állam van, kialakulnak sajátos különbségek. A hatalmas ország keleti és nyugati felén magasabbak az árak, drágább az élet, mint az ország belsejében, de a termelési költségek könnyen összehasonlíthatóak.- A politikusok, közgazdászok megértik a szükségszerű változtatást. De hogyan élik meg mindezt a multiktól a mikrovállalkozókig azok, akiknek teljesen új rendszerű könyvelésre, kalkulációra kell átáll- niuk?- Ez volt az euró bevezetésének egyik kulcskérdése. Képesek-e felkészülni erre a cégek vagy sem? A vállalatokon bukhat meg az egész rendszer, hiszen ha az átállás előtt nem tudnak felkészülni, ha nem tudják, hogy tevékenységükre milyen hatással lesz az euró, tönkremehetnek. Ezért tartottak több száz tanfolyamot, tréninget, könyvek, kiadványok sokaságát jelentették meg. De készült társasjáték is, amellyel három óra alatt bárki elsajátíthatja az átállást, megismerkedhet az euróval kapcsolatos munkahelyi, vagy családi gondokkal, előnyökkel és hátrányokkal. A módszer felnőtteknek és nagyobb diákoknak egyaránt javallott. Szükség volt és még van is ekkora kampányra, hiszen különböző országok másmás rendszerében sokféle ember él. Minden eszközt kihasználva kőkemény harc folyik az euró bevezetéséért. Ismert eset, hogy egy toscanai faluban, Fiescolá- ban két napra bevezették az eu- rót mint játékpénzt. Fűszeresnél, kocsmában azzal fizettek, az árak a líra mellett euróbán is ki voltak írva. Koós Tamás A pénzpiac új sztárja - a közös fizetőeszköz
